Pénz nélkül csak kommunikációs terápia az új rákprogram

Publikálás dátuma
2018.07.23. 07:30

Fotó: Vajda József / Népszava
Beismerik az elmúlt évek egészségpolitikájának kudarcát az onkológiai intézetben készült, lapunk birtokába került nemzeti egészségprogramban. Új tervek vannak, pluszpénz nincs – évente 32-33 ezer ember hal meg rákban.
Főként az ellátás és a finanszírozás koncentrálását, eszközök beszerzését és a szervezett szűréseket szorgalmazza az onkológiai intézetben készült nemzeti egészségprogram. Ezzel látják megváltoztathatónak azt a helyzetet, hogy a magyarországi rákhalálozás adatai a legriasztóbbak az Európai Unióban. 2030-ig legalább tíz százalékkal javítanák ezt a mutatót.
A jövőben a megyei kórházba fogják utalni a tumorgyanús betegeket, mert ezzel elérhető lehet a két hét alatt felállított diagnózis, mondta pénteken az InfoRádió Aréna című műsorában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Ennek a bejelentésnek a hátterét világítja meg az a Népszava birtokába kerül dokumentum, amit nemzeti egészségprogramként néhány hete nyújtott át az onkológiai intézet vezetője miniszterré avanzsált elődjének. Mint emlékezetes: a humán tárca új vezetője a főbb halálokokhoz kötődő öt országos intézet vezetőjét kérte fel programalkotásra, az ő anyagaikat fésülik majd össze az új népegészségügyi programmá.
Az onkológiai intézetben készült, Magyar Nemzeti Rákellenes Program nevet viselő 104 oldalas terv készítői is elismerik azt az egészségpolitikai kudarcot, hogy nemcsak az unióban, de az OECD országok között is nálunk hal meg arányaiban a legtöbb ember – évente 32-33 ezer – rákban. Tizenkét év alatt a férfiaknál hatezerrel, a nőknél nyolcezerrel nőtt a gyógyításra szorulók száma. A bőrdaganatokat nem számítva a férfiaknál a tüdő-, a nőknél a mellrák a leggyakoribb. Az elmúlt másfél évtizedben a nők között is másfélszerése nőtt a tüdőrákosok száma.
A dokumentum készítői arra figyelmeztetnek, ha a megelőzést nem erősítik meg, akkor az elkövetkezendő években 1000 fiú újszülöttből 313, ugyanennyi lányból pedig 149 még 75 éves kora előtt rosszindulatú daganat miatt hal meg.

Javítani kell a statisztikai adatgyűjtést is. Ugyan már több mint 18 éve működik a Nemzeti Rákregiszter, amelybe 117 kezelőhely küld adatot, de ezek megfelelő informatikai háttér hiányában megbízhatatlanok. Emiatt azokat a pontokat is nehéz meghatározni, amelyeken javítani lehetne – derül ki a szövegből. A daganatok 95 százalékát a környezeti ártalmak okozzák. Így a betegségre hajlamosítók közt ott van a szennyezett környezet: a levegő, a talaj, a víz, és a tápláléklánc minden elme rákkeltő anyagokkal terhelt. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szénhidrát-, és zsírdús táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a mértéktelen napozás pedig tovább növelik a daganatok kialakulásának esélyét. 

A szűrés mindenek előtt

Mindezzel együtt a dokumentum az elsődleges megelőzéssel – az életmódváltoztatással, az egészségesebb környezet megteremtésével, az iskolázottság növelésével – nem túl sokat foglalkozik, inkább a szervezett szűrővizsgálatokkal csökkentené a megbetegedések és a halálozások arányát. Így ismét hangsúlyozzák: ösztönözni kellene a nők, különösen, hogy a 45 év felettiek minél nagyobb számban vegyenek részt mell-, és méhnyakrák szűréseken. A készítők határozottan állítják, hogy 2018-ban már biztosan elindul a vastagbélrák-szűrőprogram (az epidemiológusok ezt a szűrést tartják a leghatékonyabbnak a megelőzésben az összes egyéb hasonló program között, ennek ellenére több évtizede nem sikerül ezt bevezetni Magyarországon). Új vizsgálatként – Európában szinte elsőként – ajánlanák az úgynevezett alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrést. Az 55-75 éveseket hívnák be, illetve a kockázati csoportba sorolnák a sokat cigarettázókat és a kevesebb mint 15 éve leszokott dohányosokat. Így évente 200 ezer embert vizsgálnának meg. Ezzel kapcsolatban Magyarországon már 2014 óta tart egy kísérleti program. Szervezett szűrőprogrammá azonban legkorábban 2022-re válhat, ennyi idő kellene ahhoz, hogy az országban legyen legalább 25-30 szűrőállomáson gép és szakember. Az anyagot írók becslése szerint csak ezekre az eszközökre 12-13 milliárdra lenne szükség. Az alkalomszerű szűrésekben az üzemorvosoknak, a fogorvosoknak, az urológusoknak és a bőrgyógyászoknak is jutna feladat. Nekik a szájüregi, a prosztata és a bőrdaganatokra kellene időben rátalálniuk.

Mindenki a rákcentrumokba

A munkaanyag kitér arra is, hogy a jelenlegi ellátórendszer nem tökéletes. Az Onkológiai Intézet szakemberei azt javasolják: szervezzék újra az ellátórendszert. Daganatos beteget a jövőben csak a feladatra kijelölt centrum kezelhetne. A háziorvosok, a szakrendelések, az egyéb kisebb kórházak legfeljebb a rák megelőzésében, a betegség korai felismerésében, a gyógyulók rehabilitációjában, illetve az úgynevezett palliatív, azaz már csak a tünetek enyhítését szolgáló ellátásban juthatnának szerephez. A jövőben a rákgyanús betegeket viszont már első körben a megyei centrumokba kellene utalnia valamennyi orvosnak. Vállalva azt is, hogy meggyőzik a beteget arról, hogy muszáj messzebbre utaznia. (Arról, hogy ennek költségeit ki viseli, nincs szó anyagban. Szegényebb országrészekben már ma is problémát jelent az orvos fölkeresése, ha az más településen rendel.) A daganatos kezelésekért csak a kijelölt centrumok (39 intézmény) kaphatnának finanszírozást, ott viszont ellátási korlát nélkül gyógyíthatnák a betegeket. A javaslat növelné az esetekért járó díjakat is. Hogy pontosan ehhez mennyivel több pénzre volna szükség, azt nem részletezik, a javaslat készítői úgy vélik: ehhez elegendő lehet, ha a most daganatos kezelést elszámoló, ám arra nem kijelölt intézményektől elvonják az ilyen finanszírozást. Egyebek mellett a különböző onkológiai műtétek végzését is licenc-vizsgához kötnék.  A közös szakmai honlap és tudományos kutatási alap létrehozását, valamint a gyógyszer-finanszírozás átalakítását is szorgalmazó Magyar Nemzeti Rákprogram mellé nem készült összegző költségvetés. Így nem is tudni, hogy az mennyibe kerülne. A jövő évi költségvetésben sincs dedikált forrás se a daganatos, se a másik négy – a gyermekkori, a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri valamint a mentális – betegségre készült nemzeti program megvalósítására.

29 onkológiai centrum

Jelenleg 39 intézmény végzi a daganatos betegek kórházi ellátásának 93 százalékát, a járóbeteg kezelések 70 százalékát, ezek közül 29 onkológia centrum. A fekvőbetegek ellátásának hiányzó hét százaléka további 98 kórház valamelyikében történik. A szakrendelések 30 százalékát 350 intézmény adja.

Szerző

Kicsit kínai és török is a magyar turul

Publikálás dátuma
2018.07.23. 06:30
A DVTK már 2Rule-ban játszik
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kínai és török alapanyagból is készülnek Mészáros Lőrinc nemzetinek mondott sportruházati termékei – erősítette a Népszava információit a 2Rule (ejtsd: turul) termékeket készíttető Magyar Sportmárka Zrt.
A javarészt, 70-80 százalékban külföldre vitt termelésről ugyanakkor továbbra is hallgat a társaság, lapunk többszöri kérdésére sem árulták el azt, hogy hol gyártatnak. Annyiban érthető a 70 százalékban Mészáros-tulajdonú cég titkolózása e kérdéskörben, hogy korábban magyar munkahelyek létrehozását, a „magyar könnyűipar felélesztését” ígérték. És ha már hazai gyártás: a Magyar Sportmárka Zrt. megerősítette lapunk korábbi információit is, amelyek szerint messze nem az eredeti tervek szerint kezdték meg itthon a termelést. A cég vezetője és kisebbségi tulajdonosa, Kővári Ágnes a kormánysajtónak korábban azt mondta, hogy Kecskeméten, Jászberényben, Gombán és Rakamazon készülnek termékeik. Lapunk utánajárt ennek és szombati számunkba azt írtuk: Kecskeméten, Jászberényben erről nem hallottak, egy magyar gombai kisvállalkozóval már szerződést bontottak, Rakamazon pedig csak a titkolózás biztos. A hétvégén újra megkerestük a céget, amely információinkat nagyobb részt elismerve közölte: a gombai céggel valóban megszűnt az együttműködésük, a rakamazi gyárral pedig nem szerződtek még. Jászberény neve már nem is szerepelt közleményükben, megjelent viszont helyette Szombathely. A cég konkrétumok nélkül említést tett „még legalább három kisebb” varrodáról, valamint a kecskeméti helyszínről. A hazai gyártás anomáliái, valamint a külföldi termelési helyszínek körüli kitartó titkolózás persze csak adalék az abszurd ügyben: a cégnek ugyanis – mint arról már írtunk – nincs valódi központja, bemutatóterme, telephelyén a társaság neve sincs kiírva, a hétvégén „élesített” weboldalán pedig még tegnap este is csak a Dárdai Pál futballedzővel készített, „A turul életre kel” című reklámvideóra lehetett kattintani. Vagyis a piacgazdaságban egészen szokatlan módon a még épp csak életre kelő, megannyi kihívással küzdő turulnál továbbra is csak az ügyfélkör van rendben: tolonganak az adóforintok millióival megtámogatott – a Mészárosék kedvéért még az Adidasszal is szakító – NB I-es futballcsapatok (Haladás, Puskás Akadémia, Diósgyőr) és sportszövetségek a társaságnál.
Frissítve: 2018.07.23. 10:27

Hatástalan a propaganda: nem akarjuk Paks 2-t

Publikálás dátuma
2018.07.23. 05:55
Fotó: Bodajki Ákos
Nincs hatás a lakosságra a paksi bővítés népszerűsítése érdekében elköltött állami tízmilliárdoknak: a Medián legfrissebb, ma nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatása szerint a többség változatlanul nem szimpatizál a beruházással. Az orosz közreműködést kétharmados elutasítottság övezi.
A Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője annak a reprezentatív közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelyet a Medián készített a politikus megbízásából. A vizsgálat – az összes eddigi, az atomcégtől függetlenül készült felméréshez hasonlóan – azt tükrözi, hogy a magyarok többsége nem szeretné, ha orosz részvétellel új atomerőmű épülne Magyarországon.   A júniusi adatfelvételű kutatás legfontosabb következtetése, hogy a bővítést általánosságban is csupán a lakosság 41 százaléka támogatja, 51 százaléka pedig elutasítja. A tervnek egyedül a Fidesz-szavazók körében van minimális többsége, minden más társadalmi csoportban az ellenzők vannak többen. Ha pedig úgy teszik föl a kérdést, hogy akarják-e az emberek az orosz kivitelezésű, orosz technológiájú beruházást, már csak 31 százalék a projekt támogatottsága: még a Fidesz-szavazók közül is csak minden második ért egyet vele, az összes többi választói csoportban pedig elsöprő többségben vannak a tervet elutasítók. Az ellenzők aránya éppen abban a vidéki választói rétegben a legerősebb, ahol az ellenzék gyakorlatilag eltűnt az áprilisi választásokon: a vidéki városokban és a községekben csupán a választókorú népesség 28 százaléka támogatja az oroszokkal megvalósított beruházást, míg 63 illetve 65 százalék határozottan ellenzi.
Ennél is egyértelműbb a helyzet, ha az a kérdés, hogy milyen energiapolitikát kellene folytatnia a kormánynak. A megkérdezettek 82 százaléka szerint az államnak az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatnia. Az atomenergiát csupán 13 százalék tartja támogatandónak, és a fideszes elkötelezettségű szavazók 72 százaléka is inkább a zöldenergiára szavazna.
Lapunk kérdésére, hogy miért működik a kormányzati agymosás, ha a migrációról és az idegenellenességről van szó, és miért nem működik az atomerőmű esetében, Jávor úgy vélekedett, hogy a magyar társadalomra régóta jellemző egy alapvetően konzervatív értékkészlet – „mindig is utáltuk a pirézeket” –, a kormány ezen a területen nem annyira alakítja, mint inkább kiszolgálja a közhangulatot. A jelek szerint ugyanakkor hasonlóan mély gyökerű az atomerőművektől való félelem. Ráadásul az atomról vannak saját kedvezőtlen tapasztalatok Csernobil miatt. -Úgy tűnik, hogy amiről a lakosság keveset tud, abban könnyebben befolyásolható. A magyar egy szorongó társadalom, a kormány pedig a bevándorlás ügyében rájátszik a félelmekre – hangsúlyozta. A politikus szerint ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az elmúlt években idehaza és az európai színtéren elvégzett szakpolitikai munka sem, amelynek következtében a tervezett bővítés környezetbiztonsági, energetikai és pénzügyi szempontból is megkérdőjeleződött: az antinukleáris attitűd mellé immár részletes, a félelmeket alátámasztó tényanyag is társul.
Frissítve: 2018.07.23. 05:56