Pénz nélkül csak kommunikációs terápia az új rákprogram

Publikálás dátuma
2018.07.23 07:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
Beismerik az elmúlt évek egészségpolitikájának kudarcát az onkológiai intézetben készült, lapunk birtokába került nemzeti egészségprogramban. Új tervek vannak, pluszpénz nincs – évente 32-33 ezer ember hal meg rákban.
Főként az ellátás és a finanszírozás koncentrálását, eszközök beszerzését és a szervezett szűréseket szorgalmazza az onkológiai intézetben készült nemzeti egészségprogram. Ezzel látják megváltoztathatónak azt a helyzetet, hogy a magyarországi rákhalálozás adatai a legriasztóbbak az Európai Unióban. 2030-ig legalább tíz százalékkal javítanák ezt a mutatót.
A jövőben a megyei kórházba fogják utalni a tumorgyanús betegeket, mert ezzel elérhető lehet a két hét alatt felállított diagnózis, mondta pénteken az InfoRádió Aréna című műsorában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Ennek a bejelentésnek a hátterét világítja meg az a Népszava birtokába kerül dokumentum, amit nemzeti egészségprogramként néhány hete nyújtott át az onkológiai intézet vezetője miniszterré avanzsált elődjének. Mint emlékezetes: a humán tárca új vezetője a főbb halálokokhoz kötődő öt országos intézet vezetőjét kérte fel programalkotásra, az ő anyagaikat fésülik majd össze az új népegészségügyi programmá.
Az onkológiai intézetben készült, Magyar Nemzeti Rákellenes Program nevet viselő 104 oldalas terv készítői is elismerik azt az egészségpolitikai kudarcot, hogy nemcsak az unióban, de az OECD országok között is nálunk hal meg arányaiban a legtöbb ember – évente 32-33 ezer – rákban. Tizenkét év alatt a férfiaknál hatezerrel, a nőknél nyolcezerrel nőtt a gyógyításra szorulók száma. A bőrdaganatokat nem számítva a férfiaknál a tüdő-, a nőknél a mellrák a leggyakoribb. Az elmúlt másfél évtizedben a nők között is másfélszerése nőtt a tüdőrákosok száma.
A dokumentum készítői arra figyelmeztetnek, ha a megelőzést nem erősítik meg, akkor az elkövetkezendő években 1000 fiú újszülöttből 313, ugyanennyi lányból pedig 149 még 75 éves kora előtt rosszindulatú daganat miatt hal meg.
Javítani kell a statisztikai adatgyűjtést is. Ugyan már több mint 18 éve működik a Nemzeti Rákregiszter, amelybe 117 kezelőhely küld adatot, de ezek megfelelő informatikai háttér hiányában megbízhatatlanok. Emiatt azokat a pontokat is nehéz meghatározni, amelyeken javítani lehetne – derül ki a szövegből. A daganatok 95 százalékát a környezeti ártalmak okozzák. Így a betegségre hajlamosítók közt ott van a szennyezett környezet: a levegő, a talaj, a víz, és a tápláléklánc minden elme rákkeltő anyagokkal terhelt. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szénhidrát-, és zsírdús táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a mértéktelen napozás pedig tovább növelik a daganatok kialakulásának esélyét. 

A szűrés mindenek előtt

Mindezzel együtt a dokumentum az elsődleges megelőzéssel – az életmódváltoztatással, az egészségesebb környezet megteremtésével, az iskolázottság növelésével – nem túl sokat foglalkozik, inkább a szervezett szűrővizsgálatokkal csökkentené a megbetegedések és a halálozások arányát. Így ismét hangsúlyozzák: ösztönözni kellene a nők, különösen, hogy a 45 év felettiek minél nagyobb számban vegyenek részt mell-, és méhnyakrák szűréseken. A készítők határozottan állítják, hogy 2018-ban már biztosan elindul a vastagbélrák-szűrőprogram (az epidemiológusok ezt a szűrést tartják a leghatékonyabbnak a megelőzésben az összes egyéb hasonló program között, ennek ellenére több évtizede nem sikerül ezt bevezetni Magyarországon). Új vizsgálatként – Európában szinte elsőként – ajánlanák az úgynevezett alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrést. Az 55-75 éveseket hívnák be, illetve a kockázati csoportba sorolnák a sokat cigarettázókat és a kevesebb mint 15 éve leszokott dohányosokat. Így évente 200 ezer embert vizsgálnának meg. Ezzel kapcsolatban Magyarországon már 2014 óta tart egy kísérleti program. Szervezett szűrőprogrammá azonban legkorábban 2022-re válhat, ennyi idő kellene ahhoz, hogy az országban legyen legalább 25-30 szűrőállomáson gép és szakember. Az anyagot írók becslése szerint csak ezekre az eszközökre 12-13 milliárdra lenne szükség. Az alkalomszerű szűrésekben az üzemorvosoknak, a fogorvosoknak, az urológusoknak és a bőrgyógyászoknak is jutna feladat. Nekik a szájüregi, a prosztata és a bőrdaganatokra kellene időben rátalálniuk.

Mindenki a rákcentrumokba

A munkaanyag kitér arra is, hogy a jelenlegi ellátórendszer nem tökéletes. Az Onkológiai Intézet szakemberei azt javasolják: szervezzék újra az ellátórendszert. Daganatos beteget a jövőben csak a feladatra kijelölt centrum kezelhetne. A háziorvosok, a szakrendelések, az egyéb kisebb kórházak legfeljebb a rák megelőzésében, a betegség korai felismerésében, a gyógyulók rehabilitációjában, illetve az úgynevezett palliatív, azaz már csak a tünetek enyhítését szolgáló ellátásban juthatnának szerephez. A jövőben a rákgyanús betegeket viszont már első körben a megyei centrumokba kellene utalnia valamennyi orvosnak. Vállalva azt is, hogy meggyőzik a beteget arról, hogy muszáj messzebbre utaznia. (Arról, hogy ennek költségeit ki viseli, nincs szó anyagban. Szegényebb országrészekben már ma is problémát jelent az orvos fölkeresése, ha az más településen rendel.) A daganatos kezelésekért csak a kijelölt centrumok (39 intézmény) kaphatnának finanszírozást, ott viszont ellátási korlát nélkül gyógyíthatnák a betegeket. A javaslat növelné az esetekért járó díjakat is. Hogy pontosan ehhez mennyivel több pénzre volna szükség, azt nem részletezik, a javaslat készítői úgy vélik: ehhez elegendő lehet, ha a most daganatos kezelést elszámoló, ám arra nem kijelölt intézményektől elvonják az ilyen finanszírozást. Egyebek mellett a különböző onkológiai műtétek végzését is licenc-vizsgához kötnék.  A közös szakmai honlap és tudományos kutatási alap létrehozását, valamint a gyógyszer-finanszírozás átalakítását is szorgalmazó Magyar Nemzeti Rákprogram mellé nem készült összegző költségvetés. Így nem is tudni, hogy az mennyibe kerülne. A jövő évi költségvetésben sincs dedikált forrás se a daganatos, se a másik négy – a gyermekkori, a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri valamint a mentális – betegségre készült nemzeti program megvalósítására.

29 onkológiai centrum

Jelenleg 39 intézmény végzi a daganatos betegek kórházi ellátásának 93 százalékát, a járóbeteg kezelések 70 százalékát, ezek közül 29 onkológia centrum. A fekvőbetegek ellátásának hiányzó hét százaléka további 98 kórház valamelyikében történik. A szakrendelések 30 százalékát 350 intézmény adja.

Szerző
2018.07.23 07:30
Frissítve: 2018.07.23 07:30

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30

Tíz hónapos vágányzárra készül a MÁV a Budapest-Hatvan vonalon

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:44
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Február 4-én megy el az utolsó vonat a budapesti Keletiből egyenesen Hatvanra, aztán a legközelebbi talán majd decemberben.
Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt - közölte a MÁV. A tíz hónapos vágányzár ideje alatt mindkét sínpárt elbontják és újjáépítik, illetve Péceltől Turáig elkezdődik az állomások és megállóhelyek teljes átépítése is.
Idén négy állomás és mintegy 22 kilométernyi vonalszakasz teljes átépítése történik meg. A Budapest-Hatvan vonalszakasz felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint 2020-ig tart. Az uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházás idején a munkálatokhoz igazodva több fázisban változik a vonatok közlekedése. Jelenleg egy vágányon, de menetrend-módosítással fenntartható a vonatközlekedés.

Pótlóbuszok járnak majd

A munka első ütemében, május 12-ig az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan között közlekednek.  Pécel és Aszód között S80-as és G80-as jelzéssel pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S80-as pótlóbuszok minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as járatok csak Bag, Dózsa György út 8. autóbusz-megállóhelyen állnak meg.
A Pécel-Hatvan szakaszon gyors pótlóbuszok közlekednek, és biztosítják a csatlakozást a MÁV-HÉV járataira - melyeken a vasúti jegyeket és bérleteket is elfogadják. Aszódot a lényegesen hosszabb közúti eljutási idő miatt a gyors pótlóbuszok nem érintik, ezért az eljutást Aszód és Hatvan között személyvonatok, a főváros felől pedig Pécelről pótlóbuszok biztosítják.
A Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCityk helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Közölték továbbá, hogy a hatvani vonal vágányzári menetrendje miatt február 4-től március 31-ig az Aszód-Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje módosul. Április 1-től május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok viszik az utasokat.
2019.01.18 20:44