Fotó: WALTER ZERLA / AFP

14 éves a 451 éves mostari Öreg híd

A szerb-bosnyák háború alatt - 1993 novemberében - egy horvát tank lerombolta Mostar jelképét, amely később magyar segítséggel újjáépült és az UNESCO világörökség részévé vált.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.07.26. 17:43
A korábbi fahíd helyett kőhíd építését I. Szulejmán szultán határozta el 1557-ben
Fotó: AFP
Az építkezést 1567-re fejezték be, Mimar Hajrudin építész tervei alapján
Fotó: AFP
A szerb-bosnyák háborúban 18 hónapig ostromolták a várost
Fotó: AFP
Az óváros több felbecsülhetetlen épülete is elpusztult
Fotó: AFP
A háború után magyar SFOR csapatok emeltek ideiglenes hidat és kiemelték az Öreg híd kőtömbjeit a Neretvából
Fotó: AFP
Az UNESCO felügyelete alatt, eredeti technológiával építették újjá a szerkezetet
Fotó: AFP
2004 júniusára készült el a rekonstrukció
Fotó: AFP
A szerkezet a maga idejében a világ legnagyobb nyílású kőhídja volt
Fotó: AFP
Károly herceg (k) Virgill Packett NATO parancsnokkal és Bosznia brit nagykövetével, Ian Cliffel
Fotó: AFP
2004 július 23-án átadták a gyalogosforgalomnak
Fotó: AFP
A hídon rendszeresen tartanak toronyugró versenyeket, a háború előtt még szabadon lehetett csobbanni
Fotó: AFP
A szerkezet több, mint 30 métert hidal át 25 méterrel a Neretva felett
Fotó: AFP

Rekordot döntött a hőség Japánban, már 15-en meghaltak

Publikálás dátuma
2018.07.23. 14:09

Fotó: Kunihiko Miura / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun / AFP
Több mint tízezer ember került kórházba a forróság miatt.
Sosem volt még ilyen forróság Japánban: hétfőn megdőlt a hőmérsékleti rekord, 41,1 fokot mértek a Tokió közelében fekvő Kumagaya városában. A korábbi maximumot 2013 augusztusában jegyezték – írja a BBC. A hőség miatt már legalább 15 ember vesztette életét. A japán katasztrófavédelem azt kérte a lakosoktól, hogy maradjanak légkondicionált helyeken, igyanak vizet és pihenjenek. Különösen a gyerekek és az idősek vannak veszélyben a hőhullám miatt. A Kyodo hírügynökség szerint már több mint tízezer ember került kórházba a hőség miatt. Több tucat városban ugyancsak 40 fok körüli értékeket mértek hétfőn.
Szerző

ENSZ-szakértő: a német menekültügynek is árt, ha halogatják a kiutasításokat

Publikálás dátuma
2018.07.23. 11:29
Német rendőr vizsgálja egy nyugat-afrikai menedékkérő papírjait. Képünk illusztráció
Fotó: Karl-Josef Hildenbrand / AFP/ DPA
Visszaüthet, ha a német társadalom azt látja, hogy a hatóságoknak nem fontos, hogyan végződik egy kitoloncolási eljárás – figyelmeztet Dominik Bartsch, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának képviselője.
Az elutasított menedékkérők kitoloncolásának elhúzódása árthat a menekültügyi rendszer társadalmi elfogadottságának Németországban - mutatott rá az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának berlini képviselője hétfőn megjelent nyilatkozatában, melyet a távirati iroda is idézett.
Dominik Bartsch úgy véli, a német szabályok és eljárások világosak, és a hatósági döntések ellen lehet fellebbezni – ugyanakkor a menekültügyi rendszernek a kitoloncolás is szerves része. Mint fogalmaz: Németország számára az jelent kihívást, hogy elutasított menedékkérelem esetén az ezzel járó negatív következményeket, a visszaküldést a származási országba haladéktalanul végre tudja hajtani.
„Ha az a benyomás alakul ki, hogy mindegy, hogy egy eljárás hogyan végződik, mert a kérelmező így vagy úgy az országban marad, az árt ennek a rendszernek” – hangsúlyozta az ENSZ szakértője.
A Redaktionsnetzwerk Deutschland az Európai Unión kívüli gyűjtőtáborokról is kérdezte az ENSZ-diplomatát, aki emlékeztetett, hogy ezektől egyrészt minden észak-afrikai ország elzárkózik, másrészt a menedékkérőket jogszerűen nem lehet ilyen táborokban fogva tartani. Emellett egyáltalán nem világos szerinte, hogy hova kerülnek azok, akiknek a menedékkérelmét jóváhagyják, sem az, hogy mi történik azokkal, akiket elutasítanak.„Nem látom, hogyan lehetne ez sikeres Európán kívül” - húzta alá Dominik Bartsch.
Persze a kitoloncolás dicsőítése sem vált ki szimpátiát a német társadalomból Példa erre Horst Seehofer német belügyminiszter politikai öngyilkossággal felérő vicce is – a politikus azzal tréfálkozott, hogy 69.  születésnapi ajándékának tekintette, amikor 69 menedékkérőt toloncoltak ki Németországból. Az egyik, Kabulba hazaküldött fiatal férfi, aki korábban 8 évig élt az országban, visszatoloncolása után öngyilkos lett.
Szerző