Bevándorló gyerekeken bukhat Trump kongresszusi többsége

Publikálás dátuma
2018.07.24. 11:00

Fotó: PEDRO PARDO / AFP
A bevándorlás ügyében saját maguk teremtette káosz kíséri az amerikai republikánusokat a novemberi kongresszusi választások felé vezető úton. Trump bízik a győzelemben, és hogy az új többséggel képes lesz keresztülvinni reformterveit.
A helyzet lassan rendeződik ugyan az illegális bevándorlóktól elválasztott gyermekek ügyében, a kicsiket bírói előírás alapján már jórészt visszajuttatták szüleikhez, de a felkorbásolt indulatok csak lassan csitulnak. Eközben a törvényhozásban az ellenzéki demokraták ellenállnak a bevándorlásügyi szabályok Donald Trump által elképzelt reformjának. Novemberben viszont újraválasztják az amerikai törvényhozás, a Kongresszus képviselőházát, valamint a szenátus egyharmadát, és még nem körvonalazóik, miként módosulhatnak az erőviszonyok. A washingtoni igazságügyi tárca áprilisban rendelte el a „zéró toleranciát” az illegális határátlépő bevándorlókkal szemben, ami azzal járt, hogy őket, mint törvényszegőket mindenképpen őrizetbe kell venni. Egy szövetségi bírói állásfoglalás azonban kimondta, hogy az illegális bevándorlókkal együtt érkezett gyermekeket 20 napnál tovább nem lehet őrizetben tartani. E két követelmény összeadva azt jelentette, hogy az őrizetbe vett családoktól 20 nap elteltével el kellett venni a gyerekeket, és gondoskodni kellett valamilyen másfajta elhelyezésükről, ami nem minősül őrizetnek. Hamarosan mintegy kétezerre emelkedett az őrizetbe vett szüleiktől elválasztott gyermekek száma, és az erről szóló híradások, az intézkedések nyomán bekövetkező családi drámák érzékletes bemutatása erős visszhangot váltott ki az amerikai társadalomban. A kibontakozó tiltakozáshullám hatására Trump elnök június 20-án elrendelte a családok szétválasztásának a leállítását, San Diegóban pedig egy szövetségi bíró úgy rendelkezett, hogy a már szétszakított családok újraegyesítésének 30 napon belül meg kell történnie, ha pedig az elválasztott gyermek 5 évesnél fiatalabb, akkor 14 napon belül. 
Hondurasi zászló az amerikai-mexikói határkerítésnél
Fotó: Sandy Huffaker / AFP
Csakhogy ez nem a felnőttek kiengedését jelenti a börtönből, hanem azt, hogy a gyereket beviszik a szülőhöz a büntetés-végrehajtási intézménybe – az ottani kényszertartózkodás ideje pedig attól függ, mikor kerül sor a „bevándorlási interjúra” a szülőkkel. Az amerikai jogrend azt írja elő: a menedékkérőnek hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy hazájában, ahonnan menekült, valós oka volt az üldöztetéstől való félelemre. Aki ezt az interjún nem tudja meggyőzően alátámasztani, azt visszatoloncolják.

A bandaháború már nem elég indok

Az elérhető statisztikák szerinti legfrissebb adatok szerint a tavaly októbertől ez év januárig terjedő időszakban a menedékkérők háromnegyedének elfogadták az üldöztetéséről szóló indoklását, és maradhattak. Ebben az esetben a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE), amely a belbiztonsági tárca felügyelete alatt működik, korábban rendszerint humanitárius indokkal felmentette a menedékkérőt a tiltott határátlépés miatti büntetőeljárás alól. Barack Obama demokrata párti elnök alatt még a menedékkérők 90 százaléka megkapta ezt a felmentést.  Donald Trump igazságügyi minisztere, Jeff Sessions azonban kiadott egy olyan irányelvet, hogy a háztartáson belüli erőszakra, valamint az erőszakos bűnbandáktól való félelemre hivatkozás általában nem elegendő indok a menedékjog megadására.  Ez utóbbi kategória kiemelkedő fontosságú, ugyanis az elmúlt években egyre többen menekültek el a közép-amerikai országokból, és az amerikai bevándorlási hatóságok előtt arra hivatkoztak, hogy az erőszakos, fegyveres bandák pokollá tették az életüket, állandó fenyegetést jelentettek biztonságukra.  Az amerikai határőrség 2000-ben 1,6 millió illegális bevándorlót fogott el a mexikói határon, és ezeknek az embereknek a 98 százaléka mexikói volt, csupán 29 ezren jöttek más országokból. Ezzel szemben tavaly már 163 ezer olyan illegális határátlépőt fogtak el, aki El Salvadorból, Guatemalából vagy Hondurasból érkezett, nagyrészt azt állítva, hogy az erőszakos bűnöző csoportok elől menekül, illetve menekíti családját.

700 ezer álmodó

A Trump-kormányzat alatt csaknem nullára csökkent azok száma, akiket felmentettek az illegális határátlépés miatti büntető eljárás alól. Az őrizetbe vettek nem tudhatják, meddig tartják őket fogva. Az amerikai médiát bejárta egy Haitiból érkezett etikatanár esete, aki másfél évig volt bevándorlási őrizetben.  A demokraták azt javasolják, hogy legalább a családos bevándorlókat hagyják szabadlábon, amíg ügyükben le nem folytatják a vizsgálatot, és a bokájukra helyezett nyomkövetővel lehetne védekezni eltűnésük ellen. A republikánusok ellenérve, hogy ez nem elég megbízható módszer.  A gyermekek elválasztásának lassan megoldódó kérdésétől eltérően az úgynevezett „álmodók” ügye mindmáig rendezetlen migrációs probléma az Egyesült Államokban. Arról a mintegy 700 ezer latin-amerikai fiatalról van szó, akik gyerekként, szüleikkel együtt illegálisan jutottak be az Egyesült Államokba, ott kijárták az iskolát, és munkába álltak, vagy éppen egyetemi tanulmányaikat folytatják. Esetükben az a kérdés, megvalósulhat-e számukra az „amerikai álom”. Elvben kitoloncolás várna rájuk, de Obama alatt halasztást kaptak végrehajtás alól.  A Trump-kormány szerint Obama hatásköri túllépést követett el, de a kitoloncolások mégsem kezdődtek meg. Az elnök szerint az „álmodók” ügye kedvező megoldást nyerhet, akár az amerikai állampolgárságot is megkaphatják az arra érdemesek, de mindez csak egy átfogó bevándorlásügyi reformcsomag részeként képzelhető el. 

Trump nem adja fel, mindenkit hazaküldene

„Nekünk vannak a legostobább jogszabályaink” – minősítette nemrégiben Donald Trump az amerikai bevándorlási előírásokat. Szerinte az illegális határátlépőket minden teketória nélkül, haladéktalanul vissza kellene zsuppolni, semmi szükség nincs bevándorlási bíróra, aki mérlegeli, hogy a menedékkérő jogosult-e a menekült jogállásra.  Ilyen „elvi alapon” persze a demokraták hallani sem akarnak a megegyezésről, márpedig a bevándorlási reformtörvény elfogadásához minősített többség kellene, ami a kongresszus jelenlegi összetétele alapján demokrata törvényhozók egy részének a támogatását is igényelné. A republikánusok sem egységesek, nem minden törvényhozójuk osztja a Fehér Ház kőkemény migrációellenes álláspontját.  Miután az első, radikálisabb reformcsomag-javaslat elbukott, kidolgoztak egy kompromisszumosnak mondott változatot, de az sem kapta meg a szükséges többséget. Trump egyik Twitter-bejegyzése akkor arról szólt, hogy hagyni kellene most az egészet.  Idén novemberben, a két elnökválasztás közötti félidőben tartandó törvényhozási választásokon majd úgyis elsöprő republikánus győzelem születik, és utána könnyűszerrel el lehet majd fogadtatni a reformot – vélekedett az elnök, pedig egyáltalán nem lehet biztosra venni azt a nagy repubikánus előretörést. A képviselőházban jelenleg 236 republikánus ül 193 demokratával szemben (a 435 fős testületben 6 hely betöltetlen), a 100 tagú szenátusban pedig 51 republikánus 47 demokratával szemben (2 szenátor független).

Új helyzet van Mexikóban

Donald Trump már az elnökválasztási kampányban azt ígérte, hogy a miránsok távol tartása érdekében végig megépíti a falat a mexikói határ mentén, és annak költségét megfizetteti a déli szomszédországgal. Ezt Mexikó felháborodottan visszautasította. Trump ezért a washingtoni törvényhozástól akar kicsikarni 25 milliárd dollárt erre a célra, de a demokraták mindeddig elzárkóztak ettől. Mexikóban a július elsején tartott elnökválasztást meggyőző fölénnyel a radikálisan baloldali Andrés Manuel López Obrador nyerte meg, aki mélyreható változásokat ígér. Donald Trump gyorsan gratulált győzelméhez. Arról szó sincs, hogy Obrador hajlandó lenne pénzt adni a fal felhúzására, de a hírek szerint kilátásba helyezte együttműködési szándékát az Egyesült Államokkal a migráció megfékezése érdekében. Cserébe Mexikó gazdasági fejlődéséhez kér támogatást Washingtontól.  

Frissítve: 2018.07.26. 10:28
Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP

Folyamatosan nő az áldozatok száma a görögországi tűzvészben - galéria

Az Ahténtól 40 kilométerre elszabadult tűzvészben többen menekülés közben égtek benn saját autójukban.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.07.26. 17:44
Korábban 24 halottról számolt be a görög kormány, azonban a helyi vöröskereszt közölte, hogy újabb 26 halottat találtak az Attik
Fotó: AFP
Rafina környékén 150-en megsebesültek a lángokban, a szomszédos Mati települést teljesen felégette a tűz
Fotó: AFP
Egyelőre nincs hír magyar áldozatról
Fotó: AFP
Legalább hét ember égett halálra az Athéntól nagyjából 30 kilométerre fekvő Mati település egyik autópályáján
Fotó: AFP
A parti őrség szerint legalább tíz külföldi eltűnt, miközben a tengerre menekültek a lángok elől
Fotó: AFP
Athén sürgős nemzetközi segítséget kért az Európai Uniótól a futótüzek megfékezéséhez, elsősorban légi és szárazföldi eszközökre
Fotó: AFP
Egyelőre Ciprus ajánlotta fel segítségét, tűzoltókocsikat és személyzetet ígért Görögországnak
Fotó: AFP
A halászok, a parti őrség és a nyaralók kis csónakokonint 700 személyt menekítettek ki a strandokról
Fotó: AFP
Az erdőtüzek miatt szükségállapotot hirdettek Görögország Attika régiójában
Fotó: AFP
Az első nagyobb tüzet a görög fővárostól 45 kilométerre nyugatra fekvő Geraneia-hegyen észlelték. A lángok terjedését segítette
Fotó: AFP

Bajban az Új Selyemút

Publikálás dátuma
2018.07.24. 09:00

Fotó: GENG YUHE / AFP
Távolról sem annyira rózsás a számos kínai beruházást lefedő, 2013-ban Hszi Csin-ping elnök által meghirdetett Új Selyemút kezdeményezés jövője, mint az korábban látszott.
Pekingben egyre kevésbé lelkesednek az Új Selyemút beruházásaiért, részben azért, mert az országnak nincs korlátlanul pénze arra, hogy nem feltétlenül megtérülő beruházásokat támogasson, részben pedig a partnerországok megbízhatatlan cégei jelentenek gondot. Kína számára korábban valóban elsőbbséget élveztek az Új Selyemútra vonatkozó tervek, amit az is jelez, hogy
a kínai bankok a tervek meghirdetése óta eltelt öt évben összesen 200 milliárd dollárnyi hitelt biztosítottak 2600 projekt számára.

A kínai fellépésben több nyugati ország a politikai terjeszkedés szándékát vélte felfedezni, amit a pekingi vezetés folyamatosan tagadott. Csakhogy a nagy adakozásnak vége szakad, és könnyen elképzelhető, hogy több nagyszabású tervből semmi sem valósul meg. Eswar Prasad indiai közgazdász, aki korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kínai részlegének munkáját irányította, megállapította, hogy az év első öt hónapjában 36,2 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket az Új Selyemút keretében, ami 6 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Sőt már 2017-ben is némi visszaesés volt tapasztalható. „A lelkesedés jelentősen apadt a tervekkel kapcsolatban” – állapította meg az indiai közgazdász.   Kínában is mind több illetékes fejezi ki aggodalmát az Új Selyemút jövőjével kapcsolatban. Hu Hsziao-lin, a pekingi kormány által ellenőrzött Export-Import Bank elnöke júniusban megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi feltételek rendkívül bizonytalanok. „A vállalataink, illetve azok az országok, amelyek részt vesznek a projektben, finanszírozási problémák előtt állnak” – állapította meg. A New York Times értesülése is egybecseng ezzel. A patinás lap úgy tudja, hogy a kínai kormány valószínűnek tartja egy sor a kezdeményezéshez köthető terv finanszírozásának újragondolását. 

Magyarország a kivétel

Az Európai Uniónak nem tetszik az Új Selyemút gondolata, a 28 tagállam közül csupán Magyarország lelkesedik az ötletért. Az EU-s országok pekingi nagykövetei idén tavasszal közös jelentésben tiltakoztak a nagy kínai külpolitikai-gazdasági projekt ellen, mert úgy értékelték, hogy az Új Selyemút valódi célja a „teljes afro-eurázsiai térség gazdaságának átállítása úgy, hogy Kína váljon mindezek központjává”, átláthatatlan, és ellentmond az EU kereskedelmi elveinek és érdekeinek. Az elítélő nyilatkozatot csupán a magyar nagykövet nem írta alá. Az Orbán-kormány a 2012-ben meghirdetett keleti nyitás stratégiája részeként tulajdonképpen ösztönzi Kína magyarországi gazdasági terjeszkedését, úgy értékeli, hogy Peking az Új Selyemúttal Magyarország számára is jelentős lehetőségeket kínál. Például a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését, egyelőre a tervnek ez a része érintené Magyarországot. A beruházás 550 milliárd forintba kerülne, amelynek 85 százalékára a kínaiak húszéves 2,5 százalékos dolláralapú hitelt adnának Budapest számára. A kínaiak azért ragaszkodnak ehhez a vonalhoz, mert így a görögországi Pireusz kikötőjéből vasúton tudnák hozni az áruikat Európába. Szakértők szerint viszont Magyarország számára nem térül meg a befektetés. 

Egyre több az aggasztó jel – mutatott rá Jörg Wuttke német szakértő a Spiegelben. A Pekingben működő európai kereskedelmi kamara volt elnöke mondta, az Új Selyemút komoly pénzügyi kihívások előtt áll, amit az is jelez, hogy Srí Lankának 99 évre kellett átadnia az egyik helyi kikötő üzemeltetését Kínának, mert a kormány nem tudta teljesíteni saját pénzügyi kötelezettségeit. Ez azonban csak egy példa a sok közül. Kína rendkívül elégedetlen az afrikai partnerekkel is. Szinte általánossá vált, hogy a helyi kormányok nem teljesítik korábbi ígéreteiket. Mianmarban és Srí Lankán viszont politikai ellenállásba ütköznek a kínaiak: az új vezetés igyekszik mindinkább függetlenedni Kínától. Az már most látható, hogy Kína nem számíthat gyors sikerre az Új Selyemúttal kapcsolatban, de a hosszabb távú megtérülés is kérdésessé vált egy sor projektet illetően. Kína ettől függetlenül nem adja fel az afrikai gazdasági terjeszkedés lehetőségét, amit az is jelez, hogy Hszi Csin-ping elnök többnapos látogatása is jelez a kontinensen.

A világhódítónak szánt projekt számokban

- 500 milliárd dollár értékű, elsősorban infrastrukturális fejlesztést feltételez– utak, repterek, kikötők, vasutak, szállítási hálózatok - - 900 milliárd dollárra becsülik a gigaprojekt összértékét  - 65 országot érintene - a világ lakosságának közel kétharmadához érne el valamilyen formában - a világ GDP-jének 40 százalékát adná - 147 milliárd dollár értékben vásároltak főként Oroszországban, a Közel-Keleten és Kanadában energetikai cégeket - 12-szeresére nőtt 10 év alatt a kínai vállalatok által külföldi cégvásárlásra fordított összeg 

Témák
Kína
Frissítve: 2018.07.24. 09:08