Idegen lények élhettek a Holdon?

Publikálás dátuma
2018.07.24. 18:19

Fotó: AFP
Nagyjából 4 milliárd évvel ezelőtt légkör és akár folyékony víz is lehetett a Holdon, vagyis elfogadható élőhely lehetett az égitest a mikrobák számára.
Valamiféle légkör, és ennek következtében akár cseppfolyós víz is lehetett egykor a Holdon – állítja az Astrobiology című, a Földön kívüli élet lehetőségeivel foglalkozó tudományos szaklapban megjelent cikk. Ez pedig azt jelenti, hogy először 4 milliárd, majd 3,5 milliárd évvel ezelőtt is olyan feltételek jöhettek létre az égitesten, melyek mikroorganizmusok számára lakhatóvá tették a felszínt.
Mindez az akkor még fiatal, alig félmilliárd éves Holdon lejátszódó vulkanikus tevékenységnek volt köszönhető. A felszín alól olyan mennyiségű forró gáz és gőz tört elő, hogy a belőlük létrejövő légkör nyomása még a folyékony víz megjelenéséhez is elég volt.
„Ha cseppfolyós víz és kellően jelentős atmoszféra is elég ideig volt jelen a korai Holdon, akkor - úgy gondoljuk - átmenetileg élhető volt a holdfelszín”

– nyilatkozta Dirk Schulze-Makuch, a Washingtoni Állami Egyetem asztrobiológusa az Independent című lapnak. Schulze-Makuch társszerzőként jegyzi a holdi életről szóló cikket Ian Crawforddal, a Londoni Egyetem bolygókutató és asztrobiológus professzorával.
A holdi életet lehetőségét tovább valószínűsíti, hogy korábbi kutatások alapján mágneses mező is volt az égitest körül. Ez pedig - csak úgy, mint a földi magnetoszféra - védte a felszínt az űrbéli sugárzások pusztításától.
Az élet kialakulásához persze vízen és légkörön kívül szerves anyagokra is szükség van. Még nem lehet tudni, ezek megtalálhatóak voltak-e a holdfelszínen, de a Földön mindenképp akadt belőlük bőven. Az akkoriban igencsak gyakori meteorit-becsapódások nyomán a bolygónkról szerte repülő törmelékekként ezek eljuthattak a Holdra.
A Földi élet kialakulását vizsgálva úgy tűnik, onnantól, hogy adott volt minden feltétel, mindössze 10 millió év elég volt az első cianobaktériumok megjelenéséhez. Az élet létrejöttére tehát volt idő a Holdon. Sőt; minthogy 3,5-3,8 milliárd évvel ezelőtt már éltek baktériumok bolygónkon, ezek a törmelékeken utazva akár közvetlenül is eljuthattak égi kísérőnk felszínére.
„Nagyon úgy tűnik, hogy a Hold lakható volt akkoriban. Burjánzhattak a mikrobák a holdi medencékben, mielőtt a felszín száraz és kihalt nem lett”

– fogalmazott Schulze-Makuch.
Szerző

Megállíthatja az öregedést egy antibiotikum

Publikálás dátuma
2018.07.24. 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP
Egy génmutáció "kikapcsolásával" sikerült visszafordítaniuk az öregedéssel összefüggő bőrráncosodást és szőrhullást egereknél a birminghami Alabamai Egyetem (UAB) kutatóinak.
Keshav Singh és kollégái egy antibiotikumot adtak be az állatoknak. Az antibiotikum génmutációt indított be, ami pedig mitokondriális diszfunkcióhoz - a mitokondriumok a sejt energiatermelő és -átalakító szervecskéi - vezetett - írta az MTI az eurekalert.org tudományos hírportál alapján.
Négy héten belül az egerek szőre megőszült, megritkult, a mozgásuk lelassult és fásulttá váltak, vagyis olyan változásokon mentek keresztül, amelyek a természetes öregedés folyamatára emlékeztetnek. A bőrük a mutációt követő 4. és 8. hét között beráncosodott. A nőstényeknél jóval erősebb volt a ráncosodás, mint a hímeknél. Amikor azonban a kutatók "kikapcsolták" a génmutációt, helyreállítva a mitokondriális működést, az egerek bőre kisimult és vastag bundájuk nőtt, megkülönböztethetetlenné válva azonos korú társaiktól.
"Ismereteink szerint ilyesfajta megfigyelésre még sosem került sor"

- mondta Singh, megjegyezve, hogy a mutáció egy, a mitokondriális funkciót befolyásoló génben zajlott le.

Az embereknél időskorban figyelhető meg a mitokondriális funkciók hanyatlása. A mitokondriumok működési zavara a korral összefüggő betegségekhez vezethet.
Singh szerint az eredmények egyedülálló lehetőséget adhatnak olyan megelőző és gyógyszerterápiás eljárások kidolgozására, amelyekkel bővíthetőek a mitokondriális funkciók az öregedéssel összefüggő bőr- és hajproblémák, valamint az olyan egyéb emberi betegségek kezelésében, amelyekben központi szerepet játszik a mitokondriális működés zavara.
A szakemberek arra is rámutattak, hogy a génmutáció beindítása az állatok egyéb szerveire alig volt hatással, ami azt sugallja, hogy a mitokondriumok szerepe fontosabb a bőr, mint az egyéb szövetek esetében.
Témák
öregedés

Az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása lesz péntek este

Publikálás dátuma
2018.07.24. 10:10
Illusztráció: AFP
Látványosnak ígérkezik a július 27-i, az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása. A szakértő részletesen elmondta, mikor mit láthat, aki úgy dönt, követi a ritka égi jelenséget.

Az idei látványos csillagászati események közül kiemelkedik a július 27-én látható teljes holdfogyatkozás. Szerencsénkre ez egy pénteki nap esti óráiban fog megtörténni, ezért nem kell hajnalban felkelnie vagy sokáig ébren maradnia annak, aki meg szeretné nézni. Januárban volt egy erősen beharangozott teljes holdfogyatkozás, amellyel kapcsolatban Kék- és Szuperholdat is emlegettek, de az tőlünk egyáltalán nem volt megfigyelhető. A mostani, századunk legtovább tartó holdfogyatkozása viszont látványosnak ígérkezik – mondta a Népszavának  Szabadi Péter, a Magyar Csillagászati Egyesület tagja, amatőr csillagász.

A napfogyatkozások bár gyakoribbak, általában csak a Föld nagyon kis területéről láthatóak, a holdfogyatkozás viszont mindenhol, ahol a Hold éppen a horizont fölött tartózkodik. A július 27-i holdfogyatkozást Európa és Ázsia nagy részéről, Afrikából, Ausztrália nagy részéből és még Dél-Amerikából is lehet majd látni, csak az Észak-Amerikában élők maradnak le róla.

Hogyan alakul ki a holdfogyatkozás?

A Holdnak saját fénye nincs, a Nap világítja meg. Néhány teliholdkor – évente többnyire egyszer vagy kétszer – előfordul, hogy a Föld keringésekor a Nap és a Hold közé kerül. Mivel a Hold és a Föld keringési pályája nem esik egy síkba, teliholdkor legtöbbször a Hold a Föld pályasíkja alatt vagy fölött halad el, és zavartalanul kapja a fényt a Naptól. Amikor viszont egy egyenesbe esik a Nap, a Föld és a Hold, bolygónk elveszi a Holdtól a napfényt, ezért látjuk elsötétedni – magyarázta az amatőr csillagász. A Föld légköre azonban bizonyos mennyiségű, leginkább vörös napfényt vetít a Holdra, a fénytörés miatt ebből a Föld árnyékába is jut, ezért a Hold teljes holdfogyatkozás alkalmával is látszik, igaz, halványabban.

Mikor mit (nem) láthatunk?

A Hold Budapesten 20:15-kor fog felkelni, tíz perccel napnyugta előtt, már ekkor látszani fog rajta az úgynevezett félárnyék, a bal oldala észrevehetően sötétebb lesz. 20:24-kor ez a rész el is kezd belépni a Föld teljes árnyékába, abba a sűrűbb részbe, ami közvetlen napfényt nem kap. Úgy fog tűnni, mintha beleharapna valami. Régebbi korokban azt is tartották, hogy valami szörnyeteg tünteti el az égről a Holdat – idézte fel Szabadi Péter.

A Nap Budapesten 20:25-kor – keleten hamarabb, nyugaton később – lemegy. Elkezd sötétedni: szürkül, a csillagok derengeni, a Hold pedig egyre jobban fogyni kezd. A fényváltozások kicsit hasonlóak lesznek, mint a havi „rendes” látvány: először még nagyobb, majd egyre kisebb részt látunk belőle, csak gyorsabban zajlik az egész, és kicsit másféle alakzatokat láthatunk. Főleg a fogyatkozás elején lesz furcsa alakja a Holdnak. Pontosan fél tízkor a teljes holdkorong árnyékba ér, onnantól kezdve negyed tizenkettőig, ha látunk is valamit, az csak a vöröses derengés lesz: ez a szakasz a tulajdonképpeni teljes holdfogyatkozás fázisa. Ez egy óra negyvenhárom percig tart. A holdkorong közepe az árnyékkúp közepétől picit északra fog elhaladni, ezért, amikor a legmélyebben benne van az árnyékban, a teteje talán picit világosabb lesz, mint az alja.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Ahogy a Hold halad az égi pályáján, 23:13-kor a bal oldala elkezd kilépni a Föld árnyékából, a peremén újra megjelenik a fényes csík. A teljes fogyatkozás elején a Hold azon része lesz sötétebb, amelyik először lépett be az árnyékba, ahogy haladunk a kilépés felé, a világos rész „áttevődik” arra a felére, ahol először ki fog lépni az árnyékból – mondta az amatőr csillagász. Ezután fordított sorrendben láthatjuk azt, amit pár órával korábban, és egyre nagyobb terület fog majdnem teljes fényben pompázni. Kis távcsővel is megfigyelhető, ahogy az egyes krátereket eléri a világosság és a sötétség határvonala.

Éjfél után 19 perccel a teljes holdkorong kilép a Föld árnyékából, ugyanazt a szürkés-barnás derengést fogjuk látni, mint amit holdkeltekor, a fogyatkozás kezdete előtt. Ez, a nagyjából fél óráig észlelhető félárnyék jóval kevésbé lesz látványos. Körülbelül hajnali egy órára nyeri vissza a teljes fényerejét a Hold, de egy része még fél kettőig félárnyékban lesz – hivatalosan tehát eddig tart a fogyatkozás –, ám ez a fénycsökkenés már teljesen észrevehetetlen lesz – mondta a Magyar Csillagászati Egyesület tagja.

Még egy ritkaság

Negyed kilenctől hajnali egyig érdemes tehát szabaddá tenni magunkat, hogy a teljes jelenséget követhessük. Célszerű egy fényszennyeződéstől mentes, sötét helyszínt választani, ahol a délkeleti és a déli égboltra jól rá lehet látni. Az, hogy mennyit fogunk látni a fogyatkozásban lévő Holdból, a földi légkör állapotától függ, de az biztos, hogy a telihold fényességéhez képest legfeljebb halovány derengést észlelhetünk majd a fogyatkozás közepén – mondta Szabadi Péter. Lesznek viszont olyan csillagok, amelyek „nagyon közel” látszódnak a Holdhoz, ami szokatlan látvány, hiszen ha világít, általában elnyomja a halványabbak fényét.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az éppen ezekben a napokban földközelbe kerülő Mars bolygó a holdfogyatkozás óráiban a Holdtól mintegy 5-6 fokra (kb. tíz holdátmérőnyire) déli irányban – tehát a Hold alatt – lesz látható feltűnő, vörös fényű égitestként. 2003 óta most „jön” a legközelebb a Földhöz. Nagy „reklámja” volt, mert az időszámítás kezdete óta akkor közelített meg legjobban bennünket. Most annál csak egy kicsit lesz távolabb, így lényegében ugyanolyan látványban lehet majd részünk, mint 15 éve. A vörös bolygót nem csak a holdfogyatkozás alatt figyelhetjük meg, bár még csak a hajnali órákban látható, ha az időjárás engedi, nagyon szép látványt nyújt. A teljes holdfogyatkozás közepén minden bizonnyal a Mars lesz az égbolton látható legfényesebb égitest – mondta az amatőr csillagász.

Szerző
Frissítve: 2018.07.24. 11:23