A Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott, évek óta üresen álló Sorsok Házát összevonnák a Páva utcai emlékközponttal, az egyesített intézmény vezetésével Schmidt Máriát bíznák meg –számoltunk be Karsai László történész értesülései alapján a kormány terveiről a közelmúltban.
Ekkor már tudni lehetett, hogy izraeli útja során Orbán Viktor miniszterelnök ellátogat a világhírű emlékhelyre, a Jad Vasembe is (angolul: Yad Vashem). A magyar kormány az izraeli történészeket „szondáztatja”, mit szólnának ahhoz, ha Schmidt Mária vezetésére bíznák az összevont központot – mondta Orbán elutazása előtt lapunknak Karsai.
A Jad Vasemben tett kormányfői látogatásról tudósító Izrael.info azt írta, hogy „Horthy Miklós személyére kiélezve” kísérték végig Orbán Viktort a vészkorszakot bemutató tárlaton. Az egyik résztvevő beszámolója nyomán a hírt lapunknak is megerősítették: az eseményen nyomatékosan szó esett az egykori kormányzó súlyos felelősségéről. Ennek azért van jelentősége, mert a kormány által képviselt felfogás a magyarországi holokausztért a felelősséget igyekszik kizárólag a német megszállókra és a nyilasokra hárítani. A törekvés egyik élharcosa Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, akit a kormány megbízott a Sorsok Háza szakmai koncepciójának kidolgozásával.
Elsősorban ezzel magyarázható, hogy a 7,5 milliárdból létrehozott józsefvárosi emlékközpont még mindig nem nyílt meg. Nemcsak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és más hazai zsidó szervezetek tartották elfogadhatatlannak Schmidt Máriát, személye miatt korábban a Jad Vasem szakértői is kiszálltak a Sorsok Háza-projektből.
Információink szerint a mostani látogatáskor Orbán Viktor tudomására hozták a Jad Vasemben, hogy Schmidt Mária megítélése nem javult az elmúlt években. Érzékeltették, hogy Schmidt kinevezését más tekintélyes intézmények, nemzetközi szervezetek is tiltakozással fogadnák. Elvárható ugyanis, hogy a vészkorszak áldozatainak emléket állító tudományos központokat olyan hiteles személyek vezessék, akik szakmailag megkérdőjelezhetetlenek, töretlen támogatást élveznek.
Orbán „nyitott és érdeklődő” módon viselkedett, több kérdést is feltett, például a Páva utcai emlékközponttal kapcsolatban (a Jad Vasem szakértői, bár az intézmény működését kritizálták, az ottani kiállításról történészi szempontból jó véleménnyel voltak). A Sorsok Háza ügyében a miniszterelnök kifejezésre juttatta, hogy szeretné elkerülni a „régi problémák” megismétlődését: semmiképpen nem újabb botrányt, hanem megállapodást akar.
A Miniszterelnökség nemrég megkeresésünkre szűkszavúan közölte, hogy a „Sorsok Házával kapcsolatban kormánydöntés még nem született”. Gulyás Gergely miniszter a keddi kormányinfón újságírói felvetésre kijelentette, hogy „nincs szó semmilyen összevonásról”. Schmidt Mária a két héttel ezelőtt elküldött kérdéseinkre eddig nem reagált.
Az Orbán által kívánatosnak tartott megállapodást aligha lehet a kormánnyal szemben konfliktusokat is felvállaló Mazsihisz mellőzésével tető alá hozni. Előző cikkünkben arról írtunk, hogy a kormány első körben a Mazsihisznél lényegesen lojálisabb partnernek tekintett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) szeretne közös nevezőre jutni: az egyeztetések már elkezdődtek. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija annyit mondott, „informális beszélgetésekben felmerült, hogy – ha szükséges – az EMIH kész közreműködni a Sorsok Háza-projekt sikeres megvalósításában”.
Köves Slomó is azok között volt, akik az izraeli látogatás utolsó állomásán, a jeruzsálemi Siratófalnál fogadták Orbán Viktort. A Jad Vasemben azonban a Zsidó Nemzeti Alap szervezésében tartott faültetésekor a Mazsihisszel és személy szerint Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével kialakított jó együttműködést méltatták. A Jad Vasem tehát kiállt a Mazsihisz mellett.
Heisler András a Népszavának azt mondta: a miniszterelnök izraeli látogatásán ugyan nem volt jelen, de a hozzá eljutott információk egybevágnak azzal, amit lapunk más forrásból megtudott. A Mazsihisz álláspontja a Sorsok Házáról évek óta változatlan. Arra kérnek garanciát, hogy az intézmény a történelmet hitelesen mutassa be. A főigazgató asszony (Schmidt Mária) „munkássága elvárásainknak nem felel meg” – ismételte meg Heisler András, amit nemrég a közösségi oldalán hangsúlyozott.
Kérdésünkre, hogy a patthelyzetet milyen módon lehet feloldani, a Mazsihisz elnöke emlékeztetett rá: a Sorsok Háza ügyében találkozót kért Gulyás Gergelytől, válasz még nem jött. Heisler ezért úgy tervezi, hogy harminc nap lejártával – ami lassan esedékes lesz – újra a Miniszterelnökséghez fordul.
