Tusványos, az öntömjénezés kirakatfóruma

Publikálás dátuma
2018.07.25. 14:07

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az egykori magyar-román párbeszéd színhelye az Orbán monológok porondjává vált. Szombaton következik a miniszterelnök soros szuperprodukciója Tusnádfürdőn.
„Sem fából, sem vasból nem vagyok, szükségem van elismerésre és támogatásra is” – mondta tavalyi tusnádfürdői szereplése végén Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök évek óta kerüli a közvetlen megmérettetést belpolitikai ellenfeleivel, (annyira, hogy miniszterelnök jelölti vitát sem vállal), a sajtótól is elzárkózik idehaza és határon túl egyaránt, ám annál inkább kedveli az olyan lehetőségeket, mint a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor, ahol ő maga a központ, rá épül a rendezvény, kellemetlen kérdésekkel nem kell szembesülnie, mert azokat kiszűrik a rendezők (direktben kérdezni nem lehet, csak előre benyújtott cetliken). Igen, Tusványoson megkapja az elismerést, a hódolatot. Évente általában 1000-1500 embertől, aki kilátogat a politikum és az immár világsajtó által várt éves programhirdető beszédére.
Orbán Viktor 2017-ben
Fotó: Veres Nándor / MTI
Az egykoron szépreményű nemzetpolitikai kezdeményezés, a román-magyar, illetve magyar-magyar párbeszéd fórumaként létrejött szabadegyetem mára a második Orbán-kormány 2010-es megalakulása óta fokozatosan a Fidesz és Orbán öntömjénezésének színhelye lett. Dialógus nincs, csak monológ, nem egyeztetés zajlik a magyar kormányzat és a kárpát-medencei magyar pártok képviselői között, hanem utasítás, bejelentés és bólogatás. A kisebbségi magyar pártok mindegyikét bedarálta az Orbán rezsim, a kárpát-medencei magyarság kezd belefulladni az orbáni nemzetpolitika posványába és egyre inkább kiszorulni annak az országnak a politikájából, ahol működnek. 

Tusványos evolúciója

Az első, még valóban Bálványosfürdői Szabadegyetemet és Diáktábort 1990-­ben rendezték az akkor még radikálisan liberális Fidesz védnökségével és mindössze 40-50 résztvevővel. Ezután minden júliusban megtartották, eleinte Bálványosfürdőn, majd, miután a rendezvény kinőtte az ottani szűkös helyszínt, 1997-­ben áthelyezték Tusnádfürdőre. A Bálványos név viszont megmaradt, ezt oldotta fel a két névből összeolvasztott "Tusványos". Orbán Viktor kezdetben Fidesz-elnökként, majd miniszterelnökként, 2002 után pedig a "nemzet miniszterelnökeként", de mindig a rendezvény első számú díszvendége volt.    A Fidesz itt alapozta meg nemzetpolitikai renuméját, ezzel a rendezvénnyel alakította ki erdélyi személyes kapcsolatait és ágyazta be magát az erdélyi köztudatban a nemzetpolitika letéteményeseként.  

A román politikát éveken át irritálta, hogy Orbán beszédeiben nyíltan beavatkozik a román belpolitikába, olyan kijelentéseket tesz, mint pl 2004-ben, amikor azt állította, hogy a romániai magyarok tárgyalásos úton soha nem fognak autonómiát elérni és keménykedésre buzdította őket. Mára már ez is megszűnt, és nem véletlenül. A magyar miniszterelnök 2010 óta, amióta megszületett a kettős állampolgárság törvénye, fokozatosan „magasról tesz” a magyar kisebbségi közösségekre, a magyar belpolitikai témákra, az Unió-, migráció-, civil szervezet ellenes retorikai fogásoknál marad, egyértelműen csak arra koncentrálva, hogy maximalizálja potenciális külhoni szavazatait. A 2000-es évek első évtizedében a magyar és a román belpolitikát érintő botrányos kijelentéseket tett itt, majd 2012-től az EU, Brüsszel és a Nyugat ostorozása került előtérbe. Az Orbán beszédek csúcspontja kétségtelenül az illiberalizmus 2014-es meghirdetése volt. 

Ki állja a cechet?

Az eseményt magyar költségvetési forrásokból finanszírozzák, de kisebb erdélyi szponzorok is jelen vannak. Az erdélyi átlátszó adatai szerint 2010-2016 között 219,8 millió forint támogatást kapott közpénzből a budapesti főszervező Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány. Az oknyomozó portál azt is közölte, hogy a 2013 és 2016 közötti adataik hiányosak, a teljes összeg minden bizonnyal magasabb. A fideszes önkormányzatok ez idő alatt mintegy 26,8 millió forinttal támogatták a rendezvényt. A legtöbbet a Németh Szilárd vezette Csepel fizette, mintegy 6,5 millió forintot. 2015-ben robbant ki egy finanszírozási botrány, amikor a Pro Minoritate 150 millió forintot kapott egy két és fél oldalas levél pályázat nyomán, amiből 3 téliesített faház és egy csűr felújítására futotta. A felújítást egy a Fideszhez, illetve a tábor atyjához, Németh Zsolthoz köthető cég végezte.  

Az idei mottó: Szenvedélyünk Tusványos. Hogy szombaton mivel lepi meg hallgatóságát a kormányfő, még nem ismert, csupán az, hogy újra nagyívű, a világ és az EU dolgait feszegető beszédre készül. 
Tusványos mindenek ellenére fontos és szimbolikus hely marad. Az a hely, amely azt üzeni, hogy lehetett volna másképpen is.
Orbán 2007-ben
Fotó: Népszava

Orbán vihart keltett tusnádfürdői kijelentései

2002: A politikai bikkfanyelv koppenhágai kritériumoknak nevezi azokat a követelményeket, amelyeket a demokrácia szempontjából teljesítenie kell egy népnek, egy országnak, ha be akar lépni (az EU-ba). Azt kell, hogy mondjam, Románia ma ezeket nem teljesíti. Azt kell mondjam, hogy a romániai demokrácia állapota ma nem jogosítja fel Romániát arra, hogy gyors felvételében reménykedhessen az Európai Unióba. 2004: Autonómiát Önök soha nem fognak kiegyezéssel elérni Romániában. Vagy kiállnak érte, erőt mutatnak fel, megszervezik magukat és kikövetelik, vagy nem lesz autonómia. 2005: A XX. században megjelent a modern baloldal Közép¬-Európában, aminek eredményeképpen Magyarországon egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. 2007: A magyar baloldalt egy neoliberális tőkéscsoport vásárolta fel, amelynek következtében magyart uszítottak magyarra, és békés emberekre uszították politikai megrendelésre a rendőrséget 2010: Magyarországon kétharmados forradalom történt. Egy korszaknak véget vetettünk….. 2011: Nemzeti kormány vette át az "internacionalista" kormány helyét Budapesten, s ennek nyomán a magyarok harcolni akarnak, nem akarnak kicsik lenni. 2012: A mostani válság Brüsszel személytelen rendszerének válsága, nincs felelős a történésekért, pedig a bankválság és az euróválság mögött is természetes személyek álltak, csak nem nevezték meg őket. - Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést (Traian Basescu leváltásáról)…. 2013: Valami tehát a nyugati világban romlott el, nem a világban, hanem a nyugati világban, és különösen Európában mennek rosszul a dolgok. 2014: A jóléti állam kimerítette tartalékait. Ez egy sikertelenségre ítélt rendszer, amin változtatni kell. Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. 2016: Európa elvesztette a globális szerepét, és regionális szereplővé minősült .... Mi kell még ahhoz, hogy kimondjuk, hogy az európai politikai vezetés megbukott? 2017: Ha a világ bármely pontján rálépnek egy magyar lábára, akkor ki kell gyulladnia egy vörös lámpának Budapesten. - Az év legfontosabb politikai fejleménye a visegrádi négyek megerősödése, fontosabb, mint az amerikai vagy a francia elnökválasztás. - Ha jövőre nem kereszténydemokrata kormány alakul, az a V4-eket, vagyis Közép-Európát is gyengíteni fogja, és minden elveszhet, amiért Magyarország vérrel-verejtékkel megdolgozott. - Lengyelország ellen inkvizíciós eljárás zajlik Brüsszelben.  

Tudjátok kire kell voksolni

Szavazatgyűjtési célokra használja Tusványost a magyar miniszterelnök, nyilatkozta lapunknak Vasile Magradean, a Mediafax hírügynökség munkatársa, aki a 90’-es évektől kezdődően tudósít a romániai magyar politika eseményeiről és a tusnádi szabadegyetemről is.    - A román sajtó információi szerint az idén sok román hivatalosság utasította vissza a tusványosi rendezők meghívását. Van-e tudomása arról, kik ők?  - A Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor szervezői évről-évre küldenek meghívókat magas rangú román állami tisztségviselőknek és a román pártok vezetőinek. Rendszerint visszautasítják őket, vagy azért, mert a felvetett témák vagy mert egyes résztvevők nincsenek ínyükre. Kivételt csak Traian Basescu volt államfő jelentett, aki barátjának tartotta Orbánt, így két alkalommal is részt vett. De azt látom, hogy Kelemen Hunor RMDSZ elnök sem lesz jelen Tusványoson, bár most már jó viszonyt ápol Orbán Viktorral. Régebben érthető volt a távolmaradása, mert Orbán a Magyar Polgári Párt (a Fidesz által létrehozott, Szász Jenő által vezetett párt) valamint Tőkés László szövetségese volt. Most már nem, ennek ellenére Kelemen tartja a távolságot.   - Véleménye szerint miért?  - Talán azért, mert egyes előadók, felszólalók továbbra is az RMDSZ-el szemben kritikus körökből kerülnek ki, és ezzel nem akar szembesülni.  - A szervezők azt nyilatkozták, hogy elfogadta a meghívást az idei rendezvényre Mihai Razvan Ungureanu volt román miniszterelnök is. Valóban jelen lesz az ex-kormányfő?  - Igen, az idén is néhány ismert román személyiség elmegy Tusvásnyosra, köztük Ungureanu is. Ott lesz még a Nemzeti Liberális Párt politikusa, Radu Carp, a Román Diplomáciai Intézet volt vezetője és a politológus Ioan Stanomir.  - Hogyan értékeli Ön és általában a román média, hogy Orbán Viktor minden magyarok miniszterelnökeként lép fel általában Tusnádfürdőn, illetve azt, hogy itt elhangzott botrányos kijelentései, mint például az illiberális demokrácia nemzetközi sajtókarriert futnak be?   - Orbán Viktor az a politikus, aki megragad minden alkalmat arra, hogy szavazatokat gyűjtsön önmaga és Fidesz számára. És igen, minden magyarok miniszterelnökeként láttatja önmagát, éljenek ők Magyaroroszág határain belül vagy kívül. Az utóbbi években tulajdonképpen „elkobozta” a tusvánfürdői szabadegyetemet. Évről-évre, az idén is miniszterei sorát küldi a táborba, akik kül- és belpolitikáját népszerűsítik itt. Mi mást mondhatnának, mint hogy az, amit Orbán tesz és hirdet az a helyes, az a jó, az Európai Unió pedig a rossz, hogy téved az, aki Orbánt bírálja. Tusványos nagyon jó fórum és alkalom Orbán Viktor számára, hogy magyar költségvetési támogatásokat ígérjen meg nyilvánosan különböző erdélyi objektumok és programok számára. Az üzenet pedig egyértelmű – „Ti a mieink vagytok, választáskor tudjátok kire kell voksolni”. Érthető, hogy a szervezők ragaszkodnak Orbán jelenlétéhez, mert az emeli a rendezvény presztízsét.  - De miért ragaszkodnak Tőkés László részvételéhez is?  - Orbán és Tőkés László nélkül, az Orbán EU-ellenes, Tőkés időnként román ellenes kijelentései nélkül az esemény egy olyan fórum maradt volna, ahol szakértők beszélgetnek a román-magyar viszony problémáiról és keresnek megoldást annak jobbításra. De egyes politikusoknak mindenbe bele kell ütniük az orrukat.

Szerző
Frissítve: 2018.07.27. 17:23

Büntetni vagy legalizálni? Vita a fű körül

Publikálás dátuma
2018.07.25. 11:00

Fotó: Patricio Murphy / AFP
Máshol legalizálnak, nálunk marad a szigor: kérdés, visszaszorítja-e a kábítószer-fogyasztást a kriminalizáció? Itthon fiatalkorúak is börtönbe kerülhetnek a szigorú törvény miatt, Coloradóban viszont kiderült, hogy a legalizálás kifejezetten rontja a baleseti statisztikákat.
A világ egyre több országában enyhítik a kannabisszal kapcsolatos törvényi szabályozást: van, ahol - mint Kanadában – már a teljes körű legalizálás van folyamatban, máshol az orvosi célokra használt kender, illetve származékai váltak törvényessé, sok helyen pedig a marihuána- és hasis-fogyasztók dekriminalizációját vezették be. Kanadában a várhatóan ősszel hatályba lépő új szabályozás kiterjed a termesztésre, a forgalmazásra az árusításra is; a legfontosabb, hogy minden 18 év feletti kanadai négy tő kendert termeszthet személyes használatra, és legfeljebb 30 gramm szárított kannabiszt tarthat szabadon magánál. A legalizálás Justin Trudeau jelenlegi miniszterelnök egyik legfontosabb kampányígérete volt. Csehországban 2013 áprilisa óta engedélyezett a marihuána egészségügyi felhasználása, a kender alapú gyógyszerek receptre kaphatóak a gyógyszertárakban, s a csekély mennyiségű fű birtoklása nem számít bűncselekménynek. Romániában ugyancsak 2013 óta legális a marihuána orvosi célú használata. Ma már közismert, hogy a kenderből készült gyógyszerek hatásosak például sclerosis multiplex kezelésére, rákos betegek fájdalmának csillapítására, a kemoterápia mellékhatásainak enyhítésére vagy épp a zöldhályog kezelésére. A Sativex nevű szájspray például 17 uniós államban engedélyezett, hazánk nincs közte. Nemcsak rekreációs célú használata indokolja tehát a fogyasztás törvényessé tételét. Az ENSZ vonatkozó, 1961-es egyezménye szerint a kender máig a legveszélyesebb anyagok közé tartozik, bár a WHO jelenleg épp vizsgálja a kannabisz besorolásának módosítását. A nemzetközi egyezményekre vonatkozó tiltással indokolta a Nemzeti Választási Bizottság a Liberálisok népszavazási kezdeményezésének elutasítását néhány hete. A párt azt akarta referendum tárgyává tenni, hogy a kannabisz fogyasztása büntetőjogi értelemben ne minősüljön bűncselekménynek. Az ENSZ-egyezmény sem írja, hogy magát a drog használatát bűncselekményként kell tekinteni, erről az országok maguk döntenek. A nemzetközi szerződések alapján csak azt a kannabiszt kriminalizálják a törvények, amelynek delta-9 tetrahidrokannabinol (THC) tartalma meghaladja 0,2 százalékot, bár egyes országokban az ez alatti értéket tartalmazó fű is tiltott. A kendervirág THC-koncentrációja jelenleg akár a 20 százalékot is elérheti az európai piacon, de a jellemző a 10-15 százalék.
Az első legálisan árusító „cofyshop” Párizsban
Fotó: Samuel Boivin / CrowdSpark
A világtrenddel szemben Magyarországon a szintén 2013-tól hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) jelentősen szigorította a kábítószerekkel, így a hasissal és a marihuánával kapcsolatos büntetési tételeket. 2013 előtt önmagában a drogfogyasztást nem büntette a törvény. A kábítószer megszerzése és tartása korábban is bűncselekménynek számított, ma a csekély mennyiség fogyasztása akár két év szabadságvesztéssel büntethető, s ebbe a kategóriába akár egyetlen szál füves cigaretta elszívása is beletartozhat. A büntetést az úgynevezett eltereléssel lehet elkerülni, ha a drogfogyasztó vállalja, hogy részt vesz egy hat hónapos kezelésen, és ezt egy éven belül igazolni tudja, megszüntetik ellene az eljárást. Kivétel, ha az előző két évben már részt vett elterelésen, illetve elkövetett droggal kapcsolatos visszaélést.
Jellemző adat, hogy a 2016-ban elterelésen résztvevők több mint kétharmada - 69 százaléka - a kannabiszhasználatból eredő probléma miatt részesül kezelésben.

Korábban az elterelést leginkább a függők választották, az új Btk.-ban azonban a drogfüggők szigorúbb megítélés alá esnek, a függőség már nem enyhítő körülmény. Korábban például a kábítószer-függő akkor is elkerülhette a büntetőeljárást, ha a csekély mennyiségnél több, de a jelentős mennyiségnél kevesebb kábítószert találtak nála. Az oktatási intézményekben való droghasználat is szigorodott, ilyenkor sincs lehetőség – a 18. életévét betöltött fiatalnak – az elterelésre, és akár hároméves szabadságvesztés is kiróható rá. Ha egy 18-at már betöltött fiatal az iskolában egy 18 év alatti társának drogot ad, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a jutalma. Az új Btk. lehetőséget ad a büntetés korlátlan enyhítésére annak, aki segít felfedni a kábítószert áruló személyt. A bíróságoknak egyébként is viszonylag nagy lehetőségük van a büntetések enyhítésére az adott ügy mérlegelése során. Csak remélhető, hogy ennek köszönhetően nem kerülnek börtönbe évekre olyan fiatalok, akik közösen – akár fiatalkorú társaikkal együtt - szívnak el egy-egy jointot, füves cigit. 
Az Európai Unióban nincs közös törvény, így közös szabályozás a kenderről, ám jogi szempontból az országokat két nagy csoportra lehet osztani, attól függően, hogy a kendert külön kezelik-e a többi drogtól, vagy nem különböztetik meg. Magyarország, mint láttuk, az utóbbi csoportba sorolható. Pedig, mint az EMCDDA (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction) nevű szervezet Cannabis legislation in Europe 2018 című kiadványából kiderül, a kenderrel kapcsolatosan történik a legtöbb drogot érintő jogsértés Európában, 2014-ben a becslések szerint az összes eset 57 százalékát tette ki. Tavalyi adatok szerint Európában minden nyolcadik fiatal felnőtt (18-34 éves) használt kendert. Napi rendszerességgel pedig az EU és Norvégia 18-64 év közötti lakosságának 1 százaléka, körülbelül 3 millió személy használja. Magyarországon 2015-ös kutatási adatok alapján a felnőtt, 18–64 éves népességben minden tizedik (9,9 százalék), a 18–34 éves fiatal felnőttek körében csaknem minden ötödik személy (17,7 százalék) fogyasztott az élete során valamilyen tiltott drogot. A felnőtt magyar népességben a legtöbben, 7,4 százaléknyian marihuánát vagy hasist próbáltak, a fiatal felnőttek között 13,6 százalékkal szintén a kannabisz kipróbálása az első. Az utóbbi értékkel hazánk az európai mezőny végén helyezkedik el, csak Törökország és Románia áll mögöttünk. Az iskoláskorúak körében ugyancsak a marihuána volt a legelterjedtebb kábítószer 2015-ben. A 9–10. évfolyamon tanulók körében 2011-ig változó ütemben, de nőtt a kannabisz-fogyasztás, ez 2015-re megfordult, s az összes vizsgált szer közül a legnagyobb mértékben a kannabisz elterjedtsége csökkent hazánkban. Persze, az ilyen felmérések sajátja, hogy sokan, tartva a retorzióktól, nem vallják be szerhasználati szokásaikat.

A legalizáció úttörői

2013-ban, elsőként a világon Uruguayban tették legálissá a kender rekreációs célú fogyasztását. A fogyasztónak regisztrálnia kell a megfelelő hatóságnál, majd választhat három beszerzési mód: a gyógyszertár, a klubtagság vagy saját termesztés között. Bármely lehetőség 480 g/fő/évben maximalizálja a kender mennyiségét. Bár a regisztrációk körülbelül 30,000 embernek adnak legális hozzáférést a kender használatáhot, egy 2014-es becslés szerint 140,000 használó van az országban. A szabályozást fokozatosan vezetik be, így a legalizáció hatása csak a következő években lesz kimutatható. Az Egyesült Államokban a marihuána rekreációs, vagyis nem egészségügyi célú használatát ma kilenc államban: Kaliforniában, Washington államban, Oregonban, Coloradóban, Nevadában, Alaszkában, Maine-ben, Massachusetsben, valamint Washington DC-ben engedélyezik. További 18 szövetségi államban a kannabisz egészségügyi használata legális. Az egyes államok népszavzással döntöttek minderről, Trump 2016 novemberi elnökké választásával egy időben például kilenc szövetségi államban volt referendum a kender rekreációs, illetve gyógyászati használatáról. Coloradoban még 2012-ben döntöttek, elsőként az USA-ban a kannabisz rekreációs célú használatának legalizálásáról. Ki kell emelni, hogy a szabályozás nem homogén, lehetővé teszi egyes megyék kimaradását, Coloradóban csak 25 megye vezette be a 64-ből. 2016-ban Coloradóbqn volt a legmagasabb az évi és a havi kenderfogyasztás a szövetségi államok között: az USA-ban éves szinten 13,7, havi szinten pedig 8,6 százalékos volt a kendert használók aránya, Coloradóban viszont éves 23,1, illetve havi 15,9 százalékot mértek. A középiskolások kenderfogyasztása a legalizáció óta stabil maradt a havi 10-11 százalékkal. 2016-ban Coloradóban 3,5 tonna illegális kendert koboztak el, ami 50 százalékos emeelkedés 2013 óta. A legalizáció óta az államban megnőtt a vagyon- és erőszakos bűncselekmények száma: az előbbi 9, az utóbbi 14 százalékkal. Ugyanakkor az egész Egyesült Államokban 2016-ban mintegy 6,6-6,7 milliárd dollár volt a legális kannabiszpiac bevétele, amivel az amerikai gazdaság második legnagyobb növekedést produkáló ágazata lett. A bevételek 71 százaléka, 4,7 milliárd dollár a gyógyászati, 1,9 milliárd dollár pedig a rekreációs fogyasztásból származott. Óriási piacról van szó, amely még a legalizációt bíráló Trump elnököt is meggyőzheti.        

A legtöbb európai országban, ha nincsenek súlyosbító körülmények, nem jár szabadságveszéssel a kenderrel kapcsolatos bűncselekmény. Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Olaszországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban ez minden drogra érvényes, míg Belgiumban, Írországban és Luxemburgban csak a kenderre. Ausztriában a rendőrség az egészségügyi adminisztrációnak és nem a bíróságnak jelenti be a kis mennyíségű birtoklást. Dániában az első büntetés csak bírság, Németországban pedig a 6 grammnál kevesebb kannabisz birtoklását általában elnézik. Hollandiában 5 gramm alatt elkobzás a büntetés, az Egyesült Királyságban pedig az első büntetés csak figyelmeztetés, a második pedig bírság. A többi európai országban, miként nálunk is lehetséges a börtön első büntetésként is. Egyes európai országok számszerű mennyiségi korlátot írnak elő, ami alatt személyes birtoklásnak számít a kenderfogyasztás, s így kisebb büntetést eredményez, más országok arra szabnak korlátokat, hogy mekkora mennyiségtől lehetséges bűnügyi vádemelés. A mennyiség ugyanakkor vonatkozhat a kender tömegére, vagy a benne lévő THC tömegére is. Magyarországon 6 gramm THC-tartalom alatt számít a kender csekély mennyiségűnek, ami nagyjából 100 gramm utcai fűnek felel meg. A következő, jelentős mennyiség kategória 120 gramm THC-értéknél kezdődik, ami több kiló fű birtoklását feltételezi. Csekély mennyiségnek számít továbbá az 5 tő alatti kannabisz-növény termesztése is.

A vezetésnek nem tesz jót

Az összes európai ország tiltja a gépkocsivezetést a kender hatása alatt. A World Drug Report 2017 adatai szerint a kenderhasználat 35 százalékkal növeli a vezetés közbeni balesetek veszélyét. Az USA tagállamában, Colradóban, ahol 2014 óta legális a fű fogyasztása is, 2014 és 2016 között a csak kender hatása alatt álló vezetők, illetve a kender és más anyag alatt álló vezetők száma is megnőtt. Évről évre, fokozatosan nőtt évről évre azon közlekedési halálok száma is, amikor a vezetőt pozitívan tesztelték kenderre: ez a szám 2009-12 között 53 volt, 2013-16 között már 88.  

Szerző
Frissítve: 2018.07.25. 13:28

Szobrokkal harcol a Fidesz, hogy átírja a történelmet

Publikálás dátuma
2018.07.23. 10:30

Bár az 1956-os forradalom miniszterelnökének nagyságát még a mai kormányfő is elismeri, egyre valószínűbb, hogy szobrának mennie kell a Vértanúk teréről. Nagy Imre emlékművének elszállítása nem az első eset lenne, amikor a Fidesz jobbikos kottából játszik.
Nézeteivel és a kommunista pártban betöltött szerepével az itt ülők nagy része föltehetően egyáltalán nem ért egyet, de Nagy Imre azzal, hogy nem tagadta meg a forradalmat, hanem vállalta a magyar népet, megváltotta a nemzet tiszteletre méltó vezetői közé a menetjegyét – így válaszolt Orbán Viktor kormányfő a jobbikos Szávay Istvánnak az Országgyűlésben. Szávay előzőleg Orbán szemére vetette ugyanis, hogy a Fidesz fenntartja a „moszkovita gazember, Nagy Imre hamis kultuszát”, emlékművét még mindig nem vitette el a Parlament mellől a szoborparkba. Bár Orbán Viktor a parlamenti szócsatában látszólag visszaverte a támadást, azt véletlenül sem mondta, hogy a mártíromsággal megváltott „menetjegy” feltétlenül a Vértanúk terére szól – oda, ahol több mint húsz éve, 1996 óta áll Nagy Imre szobra. Az emlékmű áthelyezésének ötletével már Kövér László is előjött egyszer, igaz, ő nem a szoborparkot szemelte ki új helyszínként. A Heti Válasznak adott 2012-es interjújában a házelnök azt javasolta, hogy a Kossuth tér és a képviselői irodaház közötti területen hozzanak létre egyfajta panteont a „nemzethez kötődő, jobb- és baloldali, valóságosan progresszív történelmi szereplőknek”. Kövér úgy vélte, ide vihetnék át a Vértanúk teréről Nagy Imre szobrát, vagy például a Kossuth tér egyik sarkából Kovács Béla, a Szovjetunióba elhurcolt kisgazda politikus emlékművét. És akár, szégyenteljes mulasztást pótolva, emléket állíthatnának a szociáldemokrata Kéthly Annának is. Demján Sándor nagyvállalkozó azonnal keményen tiltakozott Nagy Imre szobrának áthelyezése ellen. A Népszabadságban publikált nyílt levelében Demján felidézte, hogy Nagy Imre szobrának teljes költségét üzlettársaival, Sarlós Andrással és Fejér Bélával állták: „A költségek 74 százalékát magam finanszíroztam. Ifj. Varga Imre alkotása ma a legtöbbet látogatott és fotózott szobor.” Tarlós István főpolgármesternek címzett levelében Demján közölte, hogy „Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonom adományunkat”.
Demján Sándor a közelmúltban elhunyt, Nagy Imre szobrát mintha szabad prédának tekintené a kormány. A Demokratikus Koalíció (DK) vette észre az Országgyűlés Hivatala (OH) egyik előterjesztésében, hogy tervbe vették a „Vértanúk tere gyalogos-prioritású” átalakítását. A DK arra gyanakodott – mint kiderült, megalapozottan –, hogy ez egyet jelent a szobor elszállításával.  Az OH lapunknak adott tájékoztatása szerint az építési tevékenységhez a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges, ám „tervek és előterjesztés híján a bizottság a mai napig még nem tűzte napirendre” a kérdést. Annak ellenére, hogy elméletileg nincs se terv, se előterjesztés, költségkalkuláció azért készült. Az OH előterjesztésében az olvasható, hogy a „Steindl Imre Program támogatására 2019. évre 4.300,0 millió (4,3 milliárd) forintot terveztünk. Az előirányzat fedezetet nyújt az Országgyűlés hivatali szervezeteinek elhelyezésére szolgáló Szabad György Irodaház felépítésére, valamint a Vértanúk tere gyalogos-prioritású átépítésének 2019. évi kiadásaira”. A Schmidt Mária nevével fémjelzett 1956-os emlékév programjaiból feltűnően hiányzott a kivégzett miniszterelnök alakja. A kormányhoz közeli Mandiner.hu nemrég véleménycikkben kelt ki a „velejéig kommunista, hazaáruló és szó szerint nemzetvesztő” Nagy Imre kultusza ellen. Pontosan úgy, ahogyan a Jobbik. Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a Népszavának nyilatkozva kifejtette, érdemes elgondolkodni azon, hogy a Vértanúk terén állítsák vissza a „vörösterror áldozatainak” emlékére 1934-ben átadott (és 1945-ben lerombolt) Nemzeti vértanúk emlékművét, Nagy Imrének keressenek egy másik budapesti helyet, „jól látogatható közterületen”. Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt további konkrétumokkal szolgált. A Kossuth tér átépítésekor – ahogyan azt a házelnök elképzelte – a kisgazda Kovács Béla átkerült a képviselői irodaházhoz, a Parlament felőli oldalra, de az ott lévő, megújított Olimpia parkot elnézve a terület már nem alkalmas a Kövér által megálmodott történelmi panteon megvalósításához. Wachsler úgy látná jónak, ha Nagy Imre a képviselői irodaház másik oldalánál fekvő Jászai Mari térre kerülne. (1992-ig itt Marx és Engels szobra volt.) A Vértanúk terére Wachsler is visszarakatná a Nemzeti vértanúk emlékművét. Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája, a Nagy Imre Társaság és a DK is tiltakozott a szoboráthelyezés ellen, de fölöttébb kétséges, hogy ennek lesz-e bármilyen foganatja. Szakály és Wachsler egyaránt tagja a kiemelt emlékhelyekkel foglalkozó 5 fős bizottságnak, amelynek elnökét történetesen Kövér Lászlónak hívják.

Károlyinak mennie kellett

A házelnök lassan már szoborügyi kormánybiztosnak is jelöltethetné magát. 2010 nyarán, a Fidesz kétharmados győzelme után Kövér László volt az, aki bejelentette, hogy Károlyi Mihály szobra négy év múlva „már nem fog a mostani helyén”, a Kossuth tér egyik kiszögellésében állni. Károlyit addig csak a szélsőjobboldal – a MIÉP, majd a Jobbik – támadta, Kövér kijelentése révén a Fidesz is harcrendbe szerveződött. Néhány hónappal később, a Horthy Miklós budapesti bevonulásának évfordulóján tartott demonstráción a jobbikos Novák Előd „Én felelek Trianonért” feliratú táblát akasztott Károlyi Mihály gróf szobrának nyakába, valaki pedig a zsidó vallást jelképező kipát tett a fejére.
Gróf Károlyi Mihály szobra már nem a Kossuth téren áll
A kormánynak nem szegte kedvét az antiszemita incidens: amit a hatalom Károlyi szobrával művelt, az kimerítette a politikai hullagyalázás fogalmát. Körbekerítették az emlékművet, az összes bokrot és fát kivágták a környékén. A fideszes többségű fővárosi közgyűlés a Jobbik javaslatára a díszkivilágítást is lekapcsoltatta. Az MSZP hiába szervezett őrséget, Károlyi Mihály emlékművét 2012 márciusában, egy kora reggeli órán gyorsan elbontották. A szobor Siófokra került, jó messze a fővárostól és a Parlamenttől. A fővárosi közgyűlés szintén jobbikos indítványra szavazta meg, hogy a XIII. kerületi Szent István parkból vigyék el Lukács György filozófus szobrát. A környéken szerveződő tiltakozás ellenére a döntést tavaly tavasszal végrehajtották.

Arrogancia és történelemhamisítás

Orbán Viktor miniszterelnök a 2014-es parlamenti választás előtt azt ígérte, hogy egyeztetni fog a vitatott emlékezetpolitikai kérdésekről. Ezek közé tartozott az V. kerületi Szabadság térre tervezett úgynevezett német megszállási emlékmű, amely kizárólag a náci Németországot teszi felelőssé a holokausztért, Magyarországot pedig ártatlan Gábriel arkangyalként ábrázolja. A kormányfői ígéret ellenére – két nappal a választás után – mindenfajta egyeztetés nélkül megkezdődött a „nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontossá” nyilvánított szoborberuházás a Szabadság téren. A heves tiltakozások miatt az emlékművet csak jókora késéssel, titokban, az éj leple alatt állították fel, avatási ünnepség egyáltalán nem volt. A sasos-arkangyalos szobor a hatalmi arrogancia, a szószegés, a történelemhamisítás jelképévé vált, valamint az ellenállásé: a korábbinál lényegesen kisebb intenzitással ugyan, de több csoport még ma is rendszeresen demonstrál a Szabadság téren. Kövekből, fotókból és személyes tárgyakból létrejött az emlékezés valódi tere. A Fidesz támogatásával eredetileg a Szabadság téren, a szovjet katonai emlékmű ellenpontjaként akarták felállítani a „szovjet megszállás áldozatainak” tiszteletére emelt fekete obeliszket is. A kormánypárt aztán kihátrált a terv mögül, a közel félmilliárdos költséggel elkészült obeliszket nemrég a Duna túlsó oldalán, Óbudán avatta fel Orbán Viktor.

A sokat vitatott német megszállási emlékmű

Vesztes csaták

Országos vihart kavart 2015 végén, hogy Székesfehérváron egy antiszemita nézeteiről ismert történésznek, Hóman Bálintnak akarnak szobrot állítani. A kezdeményezés mögött formailag egy alapítvány, valójában fideszes politikusok álltak. A Mazsihisz, civil szervezetek és baloldali pártok tiltakoztak, a holokauszt nemzetközi emléknapján Barack Obama amerikai elnök is elítélte a szándékot. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes kérdésére Orbán Viktor kormányfő arról beszélt, hogy 1944. március 19-vel, a német megszállással Magyarország elveszítette szuverenitását. A kollaborálásnak különböző oka és minősége lehet, de – utalt Hóman Bálintra – a kormány nem támogathatja olyan politikus szobrának a felállítását, aki együttműködött az elnyomókkal. Orbán hasonló megfontolásból azt sem támogatja, hogy szobra legyen Horthy Miklósnak. Ugyanakkor az antiszemitizmus elleni harcot szerinte kompromittálja, hogy „annak az élén rendszeresen egy másik diktatúra utódpártjának a képviselői mennek”. Hóman Bálint végül nem kapott szobrot Székesfehérváron, ahogyan a fajvédő politikus Donáth György sem mellszobrot Budapesten. Utóbbi emlékművét 2016 elején az Üllői út és a Páva utca sarkán, közel a holokauszt-emlékközponthoz Boross Péter volt kormányfő és a fideszes Gulyás Gergely, jelenleg miniszter avatta volna fel. Ellentüntetők ezt megakadályozták. A meghiúsult ünnepség után a szervezők magát a mellszobrot is elvitették.

Szerző
Témák
szobor
Frissítve: 2018.07.24. 15:35