Elköszöntek Simicska emberei, jöhet az „elvált szülők gyermeke”

Publikálás dátuma
2018.07.26 08:00
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
A Hír TV leköszönő vezetése semmit nem mondott a munkatársaknak, akik biztosak lehetnek benne, hogy komoly változások jönnek a tulajdonosváltás után. A GVH gyorsan jóváhagyta Nyerges Zsolt tulajdonszerzését, pedig más esetekben nem volt ilyen nagyvonalú.
Rendkívüli értekezleten köszönt el a Hír TV stábjától szerda délelőtt a vezérigazgató Faragó Csaba – aki Simicska Ádámot váltva 2017 novemberétől a Magyar Nemzetet kiadó kft. igazgatója is volt –, valamint Fonyó Károly a tévé igazgatóságának elnöke. A Népszava információi szerint az értekezleten a bejelentésen és az ilyenkor szokásos köszönetnyilvánításokon túl más nem hangzott el, így a televízió munkatársai még nem tudják, milyen változások várhatóak azután, hogy a Hír Tv Zrt. Simicska Lajos minden más érdekeltségével együtt Nyerges Zsolthoz került. Mint korábban megírtuk, Faragó Csaba és Fonyó Károly – Simicska Ádámhoz hasonlóan – minden bizonnyal hamarosan az Egyesült Államokba költözik, mivel mindkettőjüknek vannak üzleti érdekeltségei az országban. Hogy a televízióval mi lesz, egyelőre nem tudni, Fonyó Károly a Zoom.hu-nak azt mondta, biztosan tovább működik majd a tévé, ugyanakkor a munkatársak arra számítanak, szeptembertől, az új vezetés kinevezésével komoly változások jöhetnek, elsősorban a műsorkészítés politikai orientációját illetően. A média szempontjából egyébként Nyerges Zsolt kétségtelenül jó választás volt. Mint új tulajdonos, a magát előszeretettel csak „elvált szülők gyermekeként” emlegető – és ezzel a Fidesz korai önmeghatározását újraértelmezve, Orbánhoz és Simicskához egyszerre fűződő jó viszonyára utaló – Nyerges Zsoltnak nincsenek médiaérdekeltségei, így a Hír TV és a Fidesz számára még fontosabb közterületi reklámozó, a Publimont úgy került kormányközelbe, hogy az papíron nem jelent monopolhelyzetet. Erről szól a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozata is, amely szerint még csak versenyvizsgálatra sem volt szükség a tulajdonosváltás esetében, mivel Nyerges vállalkozásai „mezőgazdasággal és információtechnológiai szolgáltatásokkal nyújtásával foglalkoznak, a vállalkozáscsoportba tartozik továbbá két sporttevékenységet végző társaság is”. Ehhez képest Simicska Lajos érdekeltségei „a mezőgazdaság, az építőipar, a média, valamint a közterületi reklám különböző piacain vannak jelen”. Emiatt a GVH „az érintett vállalkozáscsoportok tevékenységei között csak a mezőgazdaságot tekintve azonosított átfedést, amelyet vizsgálva azonban versenyproblémát nem talált, mert a piaci részesedésük nem éri el azt a mértéket, amely káros versenyhatások lehetőségét vetné fel”, ráadásul a felek jóhiszeműségüket azzal is bizonyították, hogy közösen, maguk fordultak a hivatalhoz, vizsgálatot kérve. Más esetekben azért ennyire nem volt nagyvonalú a GVH, a legismertebb a magyar médiapiacon a Ringier és az Axel Springer esete volt. A két cég a magyar piacon 2014 januárjában fuzionált, ennek érdekében a svájci cég portfóliója jelentős részét, köztük a Népszabadságot és a Nemzeti Sportot eladta a Vienna Capital Partnersnek, amivel kapcsolatban már a kezdetektől felmerült a gyanú, hogy megalkuszik valamilyen formában a Fidesszel. A GVH így is – az előzetesen várt 90 nap helyett – több mint másfél évig vizsgálta az ügyet, végül 2015 októberében adott engedélyt a fúzióra. Egy évvel később a kiadó bejelentette, hogy bezárja a Népszabadságot.

A távozók és egy visszatérő

Miután a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásával végrehajthatóvá vált Nyerges Zsolt irányításszerzése a korábbi Simicska-érdekeltségek felett, az új tulajdonosi döntésnek megfelelően szerdán megtörténtek a személycserék a HírTV Zrt., a KÖZGÉP Zrt. és a Mezort Zrt. élén – közölte a Közgép. Az amerikai kitiltási botrány kapcsán megismert Vida Ildikó a KÖZGÉP Zrt. és a Mezort Zrt. elnökségéről is lemondott, mindkét társaságban Nyerges Zsolt tér vissza az igazgatóság vezetésére. Tóth Marianna és Nagy Ajtony Csaba szintén lemondott a társaság felügyelőbizottságában viselt tisztségéről. A tulajdonosi döntés szerint Pauwlik László visszatér a HírTV Zrt. vezérigazgatói posztjára. A társaság igazgatósága megszüntet, Fonyó Károly eddigi elnök és Faragó Csaba eddigi vezérigazgató távoztak a csatornától.

2018.07.26 08:00
Frissítve: 2018.07.26 08:00

Kásler doktor veszélyes műtétre készül az egészségügyben

Publikálás dátuma
2018.10.19 06:00
A kép csak illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat. Ez a lépés a nem fizetős terápiákat, például a művesekezelést is veszélybe sodorná.
Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősíthető az a lapunk birtokába került jogszabály-tervezet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter. Egy hamarosan a parlament elé kerülő salátatörvény egyik pontja ugyanis úgy szól: a jövőben „közfinanszírozott kapacitások igénybevételével nem nyújtható nem közfinanszírozott ellátás.” Ez azt jelenti: az intézményekben ma elérhető összes fizetős szolgáltatást meg kell szüntetni. Most az egyágyas szobáért, leletmásolatért, vagy olyan ellátásért is kérhetnek pénzt az intézmények, amit egyébként a biztosító nem fizet. Nem ritka, hogy például a testsúlycsökkentő műtétekre a kórház orvosa bérli saját intézménye műtőjét – akkor is, ha a beavatkozás nem „szépészeti”, hanem egészségügyi okokból válik indokolttá. Ilyenkor például a gyomorszűkítést a kórház eszközeivel, azaz közfinanszírozott tárgyakkal végzik. A tervezett új szabály viszont ezt is megtiltaná, éppúgy mint a műtők vagy egyéb eszközök bérbeadását. Lapunknak az egyik intézményvezető azt mondta, hogy a tervezetben olvasható tiltás gondot okozhat még a művese-kezelésekben is. Ahhoz ugyanis, hogy a gép el tudja végezni a vese helyett a vér szűrését egy kisebb érműtétre van szükség. A művese állomáson ehhez nincs műtő és szakember, ezért ezt a beavatkozást a magáncégek által üzemeltetett állomások is a közeli kórházakban végeztetik el, és számla ellenében ezt ki is fizetik.
Az állami kórházak a bevételeik 5-10 százalékát a magánegészségügyi szolgáltatásokból szerzik. A tervezetben szereplő elképzelés még csak nem is teljesen új. A harmadik Orbán-kormány államtitkára, Zombor Gábor négy évvel ezelőtt jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős ellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű" fizetős szolgáltatást is kiváltják államival. Azt már a bejelentéskor sejteni lehetett, hogy nem a vállalkozási formában dolgozó altató-, illetve röntgenorvosokat tiltják ki a rendszerből. A Zombor-féle törvénymódosítás meglehetősen nagy zavart okozott: e szerint ugyanis a betegtől nem kérhettek volna pénzt olyan szolgáltatásért amiért más esetben az egészségbiztosító térítést fizet a közfinanszírozott intézménynek, és magánszolgáltatást sem lehetett volna közpénzből finanszírozni. Csak a kórházi magánszolgáltatás tilalma az intézmények mintegy felében hozott lehetetlen helyzetbe vállalkozásokat. A legsúlyosabb problémákkal azok a kórházak kerültek szembe, amelyek érzékelve az ellátás feszültségeit, már korábban piaci szolgáltatásokat kezdtek nyújtani a magyar betegek számára. Ehhez egészen 2014 nyaráig még több-kevesebb biztatást is kaptak a második Orbán-kormány egészségpolitikai vezetésétől. Az úttörő intézmények közé tartozott az Uzsoki, ahol a közkórház kapacitástöbbletének piaci értékesítésével enyhítettek valamit az állandó forráshiányon. Első körben a külföldi betegeket célozták meg, ám miután nagyon sok magyar is érdeklődött, a hazai pácienseket is beengedték a rendszerbe. Aki írásban lemondott a közfinanszírozásról, és meg is tudta fizetni magánbetegként a szolgáltatást, soron kívüli ellátást kaphatott az Uzsokiban. Zombor Gábor intézkedése után ez utóbbit meg kellett szüntetniük. Ma már szinte csak külföldi betegek kerülhetnek a VIP részlegükre, ami viszont a közkórháztól vásárolja, bérli a magánbetegeik ellátásához szükséges eszközöket, szolgáltatásokat.
Szerző
2018.10.19 06:00
Frissítve: 2018.10.19 06:00

Eurostat: a magyarok egynegyedét fenyegeti a szegénység

Publikálás dátuma
2018.10.18 21:47
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A fiatalkorúak közel harmada tapasztalhatja meg a nélkülözést, a helyzet pedig így is jobb, mint öt éve volt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2017-ben a magyar lakosság 25,6 százaléka élt szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetetten: ez a nők 26,1 százalékát, a férfiak 25 százalékát, a 18 évnél fiatalabbak 31,6 százalékát és a 65 évnél idősebbek 16,8 százalékát érintette – összegzi a kimutatás eredményeit a Világgazdaság.
Mint a portál írja, az Eurostat infografikája alapján a hazai alkalmazottak 19 százaléka nélkülözött, addig a munkanélküliek túlnyomó többsége, azaz a 73,1 százaléka volt ennek kitéve. A Magyarországra vonatkozó adatok sokat javultak az elmúlt években, hiszen 2013-ban még 27,8 százalékon állt a nélkülözők aránya szintén az Eurostat szerint. Ez önmagában viszont még nem elég, hiszen a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség még így is 2 503 936 magyart érintett a statisztikai adatok szerint.
az Eurostat ezeket szempontokat vette figyelembe statisztikája elkészítésekor:
  • társadalmi transzferek (jövedelemből eredő szegénység),
  • milyen mértékben ér valakit súlyos anyagi hátrány, él súlyos nélkülözésben,
  • milyen munkaintenzitású háztartásban él.
Ha valakinél a fentiek közül egy is teljesül, akkor statisztikailag beleesik ebbe a statisztikai kategóriába. Az EU átlagát tekintve (22,5 százalék) nem annyira vészesek a magyar számok. Igaz, az összes arányt tekintve lemaradásban voltunk: az EU-s országokban élő nők 23,3 százaléka, a férfiak 21,6 százaléka élt nélkülözésben. A 18 év alattiak 24,5 százalékát, a 65 év felettieknek 18 százalékát érintette a szegénység. És jobb eredmény született az EU-ban a munkavállalókat, illetve a munkanélkülieket tekintve is – előbbieknek a 12,3 százaléka, míg utóbbiaknak a 64,7 százaléka küzdött szegénységgel és kirekesztettséggel. Végül, a hazai munkaintenzitás kapcsán elmondható, hogy tavaly éves szinten rekordszintű volt a foglalkoztatási ráta (68,2 százalék). Azaz 2017-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 421 ezer főt, amely összesen 70 ezerrel haladta meg a 2016-os adatokat – írja a lap.
2018.10.18 21:47