Drámai csatában szenvedett vereséget a női pólóválogatott

Publikálás dátuma
2018.07.25. 18:41

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Hollandia 8-7-re nyert a címvédő magyar női vízilabda-válogatott ellen a barcelonai Európa-bajnokság elődöntőjében.
Két évvel ezelőtt az Eb-fináléban 9-7-re a magyarok győztek, a hollandok 1993 óta nem nyertek Eb-t.
A két válogatott egymás elleni elmúlt három meccsén a hollandok bizonyultak jobbnak, az Eb előtti rotterdami felkészülési tornán 10-6-ra nyert az ellenfél, Bíró Attila szövetségi kapitány két oldalt írt tele az elkövetett hibákkal. A szakember ezúttal a lelátón foglalt helyet, mert az olaszok elleni negyeddöntő hajrájában elküldték a kispadtól, helyét segítője, Tóth László vette át a mérkőzésen.
Mindkét csapat nagyon jó védekezéssel nyitott, az első három percben egyik oldalon sem sikerült helyzetet kialakítani. Illés Anna remek távoli lövéssel megszerezte a vezetést a hatodik percben (1-0). Nyolc méteres bombával egyenlítettek a hollandok (1-1). Illés szabálytalankodott visszaúszás közben, kiállították, időt kértek a hollandok, majd megszerezték a vezetést (1-2). A második negyed elején nem tudták a magyarok, kit állítottak ki, ketten hagyták el a pályát, a hollandok pedig éltek a kettős emberelőny kínálta lehetőséggel (1-3). Szívós munkával 4-4-nél utolérte ellenfelét a magyar csapat, ám hét másodperccel a dudaszó előtt ismét a hollandok szereztek vezetést (4-5).
A holland kapuban a dunaújvárosiakat erősítő Laura Aarts parádés formában védett, egy percen belül kétszer betalált a rivális, és először vezetett hárommal (4-7). Tizennégy másodperccel a játékrész befejezését megelőzően Gurisatti Gréta csökkentette a különbséget (5-7).
Szűcs Gabriella gyors góljára érkezett a holland válasz (6-8) a záró szakaszban. Négy perccel a vége előtt előnyből az újonc Leimeter Dóra talált be (7-8). Az utolsó támadásnál Gurisatti a felső kapufát találta el, az eredmény nem változott. A magyar válogatott a harmadik helyért játszhat.
Szerző
Témák
Vízilabda Eb

Szepesi 49 olimpiai aranya

Publikálás dátuma
2018.07.25. 14:04

Fotó: Népszava archivum
A legendás rádióriporter szerdán hajnalban, 96 éves korában hunyt el. A Magyar Labdarúgó-szövetség korábbi elnöke a Népszavába írta pályafutása első cikkét. A lapnak 2007-ben adott utoljára interjút, 85. születésnapja alkalmából. Ezzel a beszélgetéssel emlékezünk Szepesi Györgyre.
Annyi rekordról számolt be, hogy közben maga is világcsúcs lett: Szepesi György 15 olimpiáról, 49 magyar olimpiai aranyéremről tudósított, emellett megjárt 13 futball világbajnokságot is, így bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Ha ehhez hozzávesszük, hogy most töltötte be a 85-öt, hogy majdnem napra pontosan 65 éve jelent meg az első cikke a Népszavában, akkor ez máris elég jó felütés egy interjúhoz.
– Miért pont a Népszava? – Szociáldemokrata voltam, 1940-től a párt tagja is, úgyhogy természetes volt, hogy ide írok.
– Emlékszik még, hogy mi jelent meg 1942. január 18-án a neve alatt? – Persze, meg is van a lap másolata, de nem sportcikk, hanem társadalmi problémákat feszegető írás volt: Ifjúság és a magyar jövő volt a címe.
– Vállalja most is? – Persze, minden sorát. 
– Ha kezdőként a politikai újságírással kokettált, miért lett végül sportriporter? – Ezután azért írtam én a futballról is, de kétségtelen, hogy szerencse is kellett hozzá. Meg Tabi László, a későbbi remek humorista, aki korábban a sportlap tudósítójaként is dolgozott. Ezért felkérték, hogy a rádióban közvetítse le a magyar válogatott egyik meccsét. Bevállalta, de csak Zsengellért ismerte, úgyhogy kilencven percig beszélt az időjárásról, az irodalomról, a nőkről, meg minden másról. Jóval később egy humoreszkben fel is dolgozta a témát, ő röhögött a legjobban saját magán. Első és utolsó meccse volt, ezután pedig engem kértek fel. Így lett 1945. augusztus 20-a fordulópont az életemben: a magyar–osztrákkal kezdtem. Ja, és Puskás Öcsi is akkor mutatkozott be a nemzeti csapatban.
– Mennyit kapott érte? – Öcsi? Azt nem tudom. Én harminc pengőt. A villamos 27 pengőért vitt ki az Üllői útra, a rádiótól pedig fizetségként egy kiló babot, egy kiló krumplit, meg egy liter olajat.
– Félelmetes a memóriája. Mit csinál, hogy a fél évszázados dolgokat is így vágja? – Állandóan járatom az agyam.
– Legutóbb például min? – Sehogy sem hagyott békén, hogy amikor 1942-ben a Vasas 7:0-ra verte a Testvériséget, akkor vajon az angyalföldieknél Golács vagy Dormos volt-e a balhátvéd.
– És melyikük? – Hát a Dormos.
– Ne mondja! – De! Utánanéztem. 
– Fontos volt? – Nem, de jobb, ha az ember precíz. Például mondjam fejből az 1935-ös Hungária kezdőt?
– Inkább ne! Úgysem tudom ellenőrizni. – Akkor a százszázalékos Fradit?
– Azt sokan tudják. – Ez igaz. Szóval van, aki keresztrejtvényt fejt, és ezzel tartja karban az agyát, én meg az archívumomban kotorászok. Kell is, mert a Petőfi Rádió Sportreggel műsorában van egy sorozatom, na meg a Sport1 Tv-ben is fut egy, amelynek épp most van a 130. adása. Büszke is vagyok mind a kettőre.
– Az hogy lehet, hogy Önnek csak kellemes emlékei vannak? – Annyi gyönyörű győzelemről tudósíthattam, hogy nem volt miért összeveszni: negyvenkilenc magyar olimpiai aranyéremről közvetíthettem. Tényleg aranykor volt, a magyar sport aranykora. Sajnos visszahozhatatlan, annyira megváltozott a világ.
– Hiányzik a régi? – Nem erről van szó, hanem az irányról, ami szerintem hibás. Megőrülök attól, amit néhány éve a Chelsea vezetett be, aztán mára teljesen elfogadott lett: nevezetesen az idegesít, hogy már egyáltalán nem ritka, hogy vannak olyan angol csapatok, amelyekben sem a kezdőben, de még a kispadon sincs egyetlen angol sem. Eltűnt a klubhűség, de ne higgyük már, hogy ez normális. Albert, Bene, Szusza de még Lipcsei is megtestesít egy ideát, ami veszendőben van: a fiatalok példaképei lehettek, hiszen saját közösségükért éltek-haltak. Kint meg mi van? A húszéves srácok már meccs közben is azt lesik, hogy melyik menedzser ül a lelátón, és hová tudják eladni magukat.
– Mégis náluk van foci és nem nálunk. – Hát ez az én nagy szívfájdalmam. Hihetetlen, ami a magyar futballal történt. Na, látja, ha fájdalmas emlékeket kérdez, akkor egyből mondok két eredményt: 2-3 és 0-6.
– Más nem nyomja a lelkét? – De. 1973-ban a pólósok Belgrádban világbajnoki döntőt játszottak. Gyarmati és Kárpáti meghívta az uszodába Puskás Öcsit, aki akkor a Panathiaikosz edzője volt. Mondtam nekik, hogy a meccs után hozzák fel az uszoda tetejére, ott volt a riporterállás. Öcsi fel is jött, de Kárpáti kivette a mikrofont a kezemből, és azzal fogadta Öcsit: „Azért hoztalak ide, hogy végre egy világbajnoki csapatot ünnepelhess!” Átfutott az agyamon, hogy ha Öcsi erre a saját stílusában válaszol élő adásban, akkor abból óriási botrány lesz, úgyhogy kikaptam a mikrofont Kárpáti kezéből és én vittem tovább a szót, amíg Öcsi túltette magát a cinkelésen. Egyébként ’56-os távozása óta akkor szólalt meg először a Magyar Rádióban. Ma már sajnálom, hogy nem hagytam Öcsit egyből reagálni…
– Mi volt a legmeghatóbb élmény? – A győzelmek kitörölhetetlenül belém ivódtak, de érdekes módon van két nagyon kedves harmadik hely is, ráadásul negyven év különbséggel: az egyik Rózsavölgyi Pista bronzérme ezerötszázon, káprázatos futás volt, a másik Igaly Diána 2000-es harmadik helye Sydneyben. Akkor mondtam neki, hogy ebből négy év múlva arany lesz, hát Athénban nem aranyat nyert? A születésnapomra egyébként ő írta a legszebb levelet. 
– Azért a rádió vezetése is kitett magáért… – Óriási volt, mert igazi meglepetés partit szerveztek. Semmiről sem tudtam. Gondoltam, lesz egy kis koccintás, ahogy a hetvenötödik meg a nyolcvanadik születésnapomon volt. Ahogy megyek a rádióba, látom, hogy egy taxiból Sándor Csikar száll ki. Kérdem tőle, öreg cimbora, hát te mit keresel itt, mire ő: mit, mit, hát te hívtál meg! Én ugyan nem, mondtam neki, de aztán bementünk. Odabent meg „ezer” olimpiai bajnok, legendás labdarúgó, kolléga és barát felállva ünnepelt. Komolyan mondom, majdnem elájultam a meglepetéstől!
– Szép dolog a vezetéstől, pláne, hogy hírlik: megszűnik a körkapcsolás, amit még ön talált ki anno. – Elismerem, hogy manapság már nincs milliós hallgatótábora, de ezt akkor sem tehetik meg. A kórházban lévők, a gyengén látók, az úton lévők érdekeit már senki sem nézi? A közszolgálatba szerintem ez is beletartozik. 
Szepesi György a 85. születésnapján
Fotó: Népszava archivum
– Összegezzünk: 85 éves, az első cikke 65 éve jelent meg, 60 évig naponta bejelentkezett a rádió sportműsorában. Érheti még meglepetés? – Hogyne, nemrég kettő is: a Franfurter Algemeine Zeitungban megjelent egy hosszú cikk rólam, Rudi Michel írta. 
– Mit kell róla tudni? – Hát hogy mellettem ült Londonban a 6:3 alatt. De ő csak negyvenöt percet kapott a német rádiótól a meccs tudósítására. Azóta barátok vagyunk, épp tegnap hívott. A másik, hogy másfél éve a rádió igazgatója elküldte a Guinness Rekordok Könyvébe az adataimat, miszerint én vagyok a világ leghosszabb ideig aktív sportriportere. Tény, 15 olimpián és 13 világbajnokságon voltam ott. Nemrég kaptam meg a papírt: hitelesítették a csúcsot, benne leszek a Rekordok Könyvében. 
– A Népszavába nem írna már? – De, gondoltam is rá, mert volna egy jó témám. 65 évenként csak beférek. 
                                                                                                                                                                     Vincze Attila
Szerző
Frissítve: 2018.07.25. 17:33

Bronzérmes a férfi kardcsapat a vívó-vb-n

Publikálás dátuma
2018.07.25. 12:55

Fotó: ALEKSANDAR PLAVEVSKI / MTI/EPA
A válogatott a magyar küldöttség első érmét szerezte meg Vuhsziban.
Bronzérmet nyert a Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Decsi Tamás összeállítású kardcsapat a kínai vívó-világbajnokságon, Vuhsziban – írja az MTI. A magyarok kedden a 16 között 45-34-re verték a japánokat, majd a verseny szerdai folytatását is jól kezdték, 45-43-ra nyertek a németek ellen. Az elődöntőben viszont 45-42-re kikaptak az olaszoktól, akiket bő egy hónapja legyőztek az újvidéki Európa-bajnokság döntőjében. A harmadik helyet a magyar csapat magabiztos vívással harcolta ki: 45-36-ra bizonyult jobbnak Georgia válogatottjánál. Az első hat asszóban fokozatosan növelte előnyét a Szilágyi, Szatmári, Gémesi hármas, így az utolsó kör előtt 30-16 volt az állás. Ezután Gémesi egy tussal kikapott, Szatmári döntetlent hozott össze, végül Szilágyi és Sandro Bazadze 40-27-ről kezdte meg a párharcát. Könnyűnek tűnt a befejezés, de nem az lett: a kétszeres olimpiai bajnok magyar kardozó sokáig nem találta a ritmust, Bazadze megérezte a lehetőséget és már 8-2-re is vezetett. Végül azonban Szilágyi eljutott 45-ig, és még maradt kilenc találat az előnyből. Decsi Tamás a bronzmérkőzésen nem vívott. A kardválogatott a magyar küldöttség első érmét szerezte a múlt csütörtökön kezdődött és péntekig tartó világbajnokságon. Az aranyérmet - címüket megvédve - a dél-koreaiak nyerték.   Eredmények (a vb honlapjáról): férfi kard csapatverseny: a 3. helyért: Magyarország-Georgia 45-36 további eredmény: döntő: Koreai Köztársaság-Olaszország 45-39 korábban: negyeddöntő: Magyarország-Németország 45-43 Olaszország-Oroszország 45-31 Koreai Köztársaság-Franciaország 45-38 Georgia-Irán 45-37 elődöntő: Olaszország-Magyarország 45-42 Koreai Köztársaság-Georgia 45-34 keddi eredmény, a 16 között: Magyarország-Japán 45-34 A végeredmény: 1. Koreai Köztársaság (Gu Bon Gil, Kim Jung Hvan, Kim Jun Ho, Oh Szang Uk), 2. Olaszország (Enrico Berre, Luca Curatoli, Aldo Montano, Luigi Samele), 3. Magyarország (Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Decsi Tamás) 

Tizenegyedik a női tőrválogatott

Szerdán a női tőrözők is elkezdték a versenyüket. A Kreiss Fanni, Mohamed Aida, Kondricz Kata, Lupkovics Dóra összeállítású válogatott a thaiföldiek elleni könnyed sikerrel kezdett, a nyolcaddöntőben viszont kikapott a kanadaiaktól, így az alsó ágon folytatta szereplését. Ott előbb legyőzte a spanyolokat, majd vereséget szenvedett a lengyelektől, végül simán verte a hongkongiakat. Eredmények: férfi párbajtőr csapatverseny: a 32 között: Magyarország-Finnország 45-23 a 16 között: Magyarország-Japán 26-25 női tőr csapatverseny: a 32 között: Magyarország-Thaiföld 45-19 a 16 között: Kanada-Magyarország 45-39 további eredmények: a 9-16. helyért: Magyarország-Spanyolország 45-30 a 9-12. helyért: Lengyelország-Magyarország 45-29 a 11. helyért: Magyarország-Hongkong 45-20 
Szerző
Témák
vívó vb
Frissítve: 2018.07.25. 14:15