Most és mindörökké

A hatalom gondol a jövőre. Ez azonban mégsem megnyugtató, mert főleg a saját jövőjüket igyekeznek biztosítani. Orbán Viktortól tudjuk, hogy 2030-ig terveznek, tehát addig mindenképpen maradni akarnak, ám bíznak benne, hogy ez az időpont még kitolható. Mondjuk az örökkévalóságig. Ehhez azonban mindenképpen szükséges, hogy a nép, vagy legalább a választópolgárok többsége mindig mellettük álljon. Erről pedig időben - most és mindörökké - gondoskodni kell.

Ez indokolhatja a Nemzeti Konzultációs Központ létrehozását. Már ki is neveztek egy miniszteri biztost, akinek az a dolga, hogy megszervezze e létfontosságú intézményt. Molnár Balázs az előző kormányban az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár volt. Miután azonban megvan az újabb kétharmad, és a rendszer ezzel példával szolgált Európa, de különösen az unió többi államának, ezek az ügyek nyilván háttérbe szoríthatók. Nem úgy a nemzeti konzultációk. A hatalom propagandistáinak jelszava, hogy a híveket, de még inkább a hezitálókat a következő időszakban kell megdolgozni. Hogy aztán a következő, meg azután a következő választásokon ne legyenek kétségeik, hová teszik az ikszet.

Az utóbbi évek konzultációi - mint emlékezetes - egyre sikeresebbek voltak. Újra és újra képesek voltak olyan kérdéseket feltenni, amelyek már sugallták is a helyes választ. Utána pedig mindig kiderült, hogy népünk milyen egyöntetűséggel támogatja pártunk és kormányunk politikáját. Ez feltehetően a jövőben sem lesz másképpen. A posztján megerősített Rogán Antal - a propaganda és így a konzultációk fő letéteményese - meg is mondta: legfontosabb feladatának tekinti, hogy a konzultációk révén „egyetértési pontokat” alakítson ki a választókkal. Ennek megvalósításához pedig minimum egy Központ dukál.

Régóta tudjuk, semmit sem bíznak a véletlenre.