Putyint idén már nem várják Washingtonba

Publikálás dátuma
2018.07.26. 09:44
Vlagyimir Putyin 2018. július 20-án, egy kalinyingrádi munkaértekezlet során
Fotó: Alekszej Nikolszkij / AFP/ Sputnik
Jövő évben kerülhet csak sor az orosz és amerikai elnök washingtoni találkozójára. Trump korábban előzetes egyeztetés nélkül hívta meg magához Putyint, döntésének a republikánus vezetők sem örültek.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök következő csúcstalálkozójára a jövő évnél előbb nem kerül sor - jelentette be szerdán délután kiadott közleményében John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó.  Az MTI által is idézett közleményben Bolton leszögezte: „az elnök úgy gondolja, hogy a következő kétoldalú találkozót akkor kell megtartani, amikor véget ér az Oroszországgal kapcsolatos boszorkányüldözés, tehát megegyeztünk abban, hogy ez január eleje után lesz”. A boszorkányüldözés kifejezés erős csúsztatásnak tűnik akkor, amikor bebizonyosodott, hogy az oroszok aktívan befolyásolták a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányt, Trump korábbi külpolitikai tanácsadója, Page Carter pedig maga is elismerte, hogy informálisan összedolgozott az orosz kormánnyal.

Trump kérdés nélkül adott meghívót

Donald Trump a Helsinkiben tartott amerikai-orosz csúcstalálkozóról hazatérve jelentette be, hogy meghívja Washingtonba Vlagyimir Putyint, és - mint közölte - felkérte John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót a meghívás továbbítására. A lépés meglepte a republikánus politikusokat, és a kormányzat magas rangú tisztségviselőit. Az amerikai hírszerző szerveket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője, Dan Coats például kijelentette, hogy őt egyáltalán nem tájékoztatták. Paul Ryan republikánus házelnök rögtön sajtótájékoztatón közölte, hogy Vlagyimir Putyin nem szólalhat fel az amerikai törvényhozásban, és Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője szintén azt hangoztatta, hogy az orosz elnöknek nincs meghívása a kongresszusba.  Erős bírálatokkal fogadták republikánusok és demokrata párti politikusok a meghívás ötletét azért is, mert közben az amerikai hírszerző szervek és a belbiztonsági minisztérium is folyamatosan arra figyelmeztet, hogy Oroszország aktívan próbálkozik  beavatkozni az ősszel sora kerülő, úgynevezett félidős választásokba is.

Pompeo keményen üzent az oroszoknak

A találkozó elhalasztása mellett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdai bejelentése is arra utal, hogy az Egyesült Államok fokozatosan lazítani szeretné a helsinki Trump-Putyin találkozó után kínosan szorossá váló viszonyt. Pompeo szenátusi meghallgatásán hangsúlyozta, hogy nem törlik el az Oroszország elleni szankciókat,k és nem ismerik el a Krím orosz annektálását sem. A külügyminiszter meghallgatásának napján Trump közeledett az EU-hoz: feltételekkel ugyan, de baráti gesztust tett az Unió felé, és a vámháború végéről beszélt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével folytatott washingtoni találkozója után. Az, hogy Junckert szívesen látták a Fehér Házban, míg Putyin váratják,  szintén azt jelentheti, hogy Donald Trump hangzatos fenyegetőzések után újra közeledni akar európai szövetségeseihez – igaz, az amerikai elnök kiszámíthatatlan diplomáciai lépéseiből nehéz hosszú távú célokat kiolvasni.
Szerző
Fotó: AFP

Kifüstölnék az Ubert a spanyol taxisok - galéria

Felfüggesztette a spanyol bíróság az alternatív, közösségi személyszállítási szolgáltatásokat szabályozó helyi rendeletet, ezért kétnapos sztrájkot kezdtek és tüntetéssel tiltakoztak szerdán Barcelonában a taxisok.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.07.26. 17:45
A helyi taxisok közül délben több mint ezren gyűltek össze a belvárosban, hogy sípolva, dudálva, petárdákat durrogtatva hívják f
Fotó: Quique García / MTI/EPA
A megmozduláshoz más városokban dolgozó taxisok is csatlakoztak
Fotó: PAU BARRENA / AFP
Az Uber négy év szünet után március közepén kezdte újra működését Barcelonában 120 autóval
Fotó: PAU BARRENA / AFP
Egy Uber sofőr autóját ütik a tüntetők. 2014 végén bíróság tiltotta be a társaság korábbi tevékenységét az egész dél-európai ors
Fotó: PAU BARRENA / AFP
A hasonló elveken működő Cabify már évek óta jelen van a városban és környékén
Fotó: PAU BARRENA / AFP
A szakszervezetek szerint országosan az előírást jóval meghaladja a kiadott VTC-engedélyek száma, és és így nem egyenlő feltétel
Fotó: PAU BARRENA / AFP
Az Uber és a Cabify elleni tüntetések az egész tavalyi évben gyakoriak voltak több spanyol városban is
Fotó: Raul Costa / AFP
Uber és Cabify azt hangsúlyozza, hogy az utasoknak joguk van szolgáltatást választaniuk
Fotó: PAU BARRENA / AFP

Pokoli választás után nagy változások előtt áll Pakisztán

Publikálás dátuma
2018.07.26. 08:30

Fotó: Mazhar Chandio / Anadolu Agency
Minden idők legvéresebb választási kampánya után a voksolás napján is pokolgép robbant Pakisztánban. Az atomhatalom miniszterelnöke egy szélsőségesekkel szimpatizáló krikettjátékos lehet.
Legalább 31 ember meghalt, és 40 megsebesült egy rendőrségi jármű elleni pokolgépes támadásban a nyugat-pakisztáni Kvettában a parlamenti választások napján, egy szavazó helyiség mellett. A kvettai előtt volt egy másik robbantás is, Szvábiban, ahol hárman haltak meg, és egy Larkanában, de ott nem volt halálos áldozat. Az Iszlám Állam terrorcsoport vállalta magára a kvettai merényletet, akárcsak a július 13-án elkövetett robbantást, amely minden idők leggyilkosabb kampánymerénylete volt a távol-keleti országban. 
Múlt pénteken egy választási kampánygyűlésen ugyancsak Beludzsisztán tartományban, a Kvetta városhoz közeli Másztungban öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, és küldött a halálba 149 embert. A kampány utolsó hete alatt 176 áldozatot követelt a terror, a másztungi merénylet célpontja Sziraj Rajszani képviselő, az egykori tartományi főminiszter, Aszlam Rajszani öccse volt. (Pakisztán történelmének legvéresebb terrortámadása 2014-ben történt egy pesavari iskola ellen, 150 halálos áldozatot követelt.)
Beludzsisztán tartomány Iránnal és Afganisztánnal határos, az ország egyik legveszélyesebb régiója, ahol Afganisztánhoz hasonló állapotok uralkodnak. A körponti kormány ellen évek óta fegyveresen harcolnak a helyi tálibok, igencsak aktív az al-Kaida is hosszú ideje, és mára szntén tényezővé vált az Iszlám Állam. A terrorcsoportok egymással is vetélkednek, de mindhárom rendszeresen hajt végre merényleteket a tartomány többségi lakosságát alkotó síiták ellen. 
A pakisztáni választást és helyzetet azért övezi világszerte kiemelt figyelem és aggodalom, mert megtörténhet, hogy a muzulmán atomhatalom élére egy olyan, a hadsereg által támogatott elnök kerül, aki nyíltan szimpatizál a szélsőséges mozgalmakkal. Pakisztánban ugyan parlamenti és elnökválasztásokat rendeznek, de a hadsereg kezében van az igazi hatalom. A hadsereg most viszont Imran Khan, egykori világbajnok krikettsztárt támogatja, aki nemcsak populista, hanem jó kapcsolatot ápol az iszlamista csoportokkal, mindenekelőtt a tálibokkal is. 
A 207 milliós ország két legjelentősebb pártja az Imran Khan vezette Igazság Mozgalommal (PTI), valamint a Shehbaz Sarif vezette Muszlim Liga (PMLN). A két formáció nagyjából azonos erőt képvisel, és félő, hogy az fog nyerni, aki élvezi a hadsereg támogatását (előzetes eredmény csütörtök folyamán várható). A mérsékelt Muszlim Ligát azért vezeti Shehbaz Sarif, Pandzsáb, a legnépesebb tartomány kormányzója, mert öccsét, a volt miniszterelnök Navaz Sarifot – amint a párt és az érintettek nyíltan hangoztatják – megbuktatta a hadsereg. A 68 éves háromszoros exminiszterelnököt július 13-án letartóztatták, egy pakisztáni bíróság tíz év börtönbüntetésre ítélte korrupció vádjával. Azt kifogásolják, hogy bevallott jövedelméből nem telhetett volna négy londoni luxuslakásra. Korrupciós ügyeit a Panama akták szivárogtatták ki.
Pakisztánban is a politikai paletta átrendeződése zajlik. Az ország emblematikus, liberális vezetőit adó Bhutto család befolyása és támogatottsága visszaszorult, ezúttal már csak a harmadik helyre számíthat. A Bhuttók félreállításában is főszerepet játszott a hadsereg. Benazir Bhutto, az első nő, aki választás útján lett egy muszlim állam miniszterelnöke 2007 végén a legesélyesebb elnökjelöltként vált merénylet áldozatává egy választási gyűlésen. A történtek mögött Pervez Mussaraf tábornok államfőt sejtik. Korábban két bátyját is megölték, édesapját, Zulfikár Ali Bhuttót, aki volt az ország elnöke is és miniszterelnöke is, kivégezték. Jelenleg Benazir fia viszi tovább a családi örökséget.

A hadsereg is kevésnek bizonyult

A törvényhozás alsóházának, valamint a regionális parlamentek képviselői helyeiről szavaztak a pakisztániak. A 106 millió választópolgár 85 ezer szavazóhelyiségben adhatta le voksát. A hadsereg jelezte, 371 ezer katonával szavatolja a voksolás biztonságát.

Szerző
Témák
Pakisztán