Ne azt nézzük, amit mond! – ellenzéki reakciók Orbán beszédére

Publikálás dátuma
2018.07.28 14:17

Fotó: Facebook/orbanviktor
A kormányfő kereszténydemokrata víziója helyett a kilakoltatásokról kellene beszélni – reagált az MSZP elnöke. A DK szerint Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédben hadat üzent a szabadságnak.
„Nem azt kell figyelni, amit mond, hanem azt, amit csinál” – idézte vissza Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Orbán Viktor egy korábbi kijelentését, reagálva a kormányfő tusványosi beszédére. A valóság nem egy kereszténydemokrácia, hanem például az, hogy több tízezer család áll kilakoltatás előtt a devizahitelek ügyének megoldatlansága miatt, vagy éppenséggel az, hogy romokban áll az egészségügy. A legfőbb ügyész egy pártkatona – hangsúlyozta videóüzenetében Tóth –, aki nem nyomoz az Orbán-család korrupciós ügyeiben, a független sajtót és a civil szervezeteket pedig kiiktatja a kormány. Kitért még arra is a pártelnök: hiába, hogy Orbán nagy elánnal szidja az Európai Unió vezetését, mivel hogy annak az Európai Néppárton keresztül egyébként a Fidesz is a része.
„Mi is azt szeretnénk, hogy 2030-ra egy élhető, demokratikus és versenyképes Magyarország legyen” – fogalmazott Tóth. Mindezt az MSZP egy olyan Kárpát-medencében képzeli el, ahol a magyarság egyesülhet és a nemzetek együtt zárkózhatnak fel nyugathoz. Mindez az Európai Unió nélkül elképzelhetetlen. „Mi egy szociális Európát szeretnénk” – emelte ki a pártelnök. Nem csak a gazdasági együttműködést tartja fontosnak az MSZP, hanem azt is szeretné, ha az uniós állampolgárok egymás iránti szolidaritása is fontos szerephez jutna.

Ankara és Moszkva a példa

„Orbán Viktor hadat üzent a szabadságnak, Európának és a magyar embereknek” – jelentette ki a tusványosi beszédet követő sajtótájékozatón Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője. Úgy vélte, teljesen világossá vált, hogy a magyar miniszterelnök nem közös európai hazában hisz, hanem egy Magyarország vezette keleties Közép-Európában. „Számára nem Berilin, Párizs és Róma a követendő példa, hanem Ankara vagy Moszkva. Éppen ezért a jövő évi európai parlamenti választás tétje egyértelmű: a 30-as évek nacionalista világképét követő Európára szavazunk vagy a Merkel és Macron vezette egységes és erős európai gondolkodásra” –fogalmazott. Rónai Sándor szerint a DK szemben áll Orbán Viktor politikájával, „a nacionalizmus és háborúskodás politikájával”. A szóvivő szerint Orbán Viktor beszédében hazudott, a menekültválságnak ugyanis már vége. A jövő évi választásnak nem erről kell szólnia, hanem arról, hogy Európa képes lesz e olyan teljesítményre, amellyel fel tudja venni a versenyt az Egyesült Államokkal vagy Kínával. „Ha Magyarország békében építkezni akar, akkor Orbánnak buknia kell” – tette hozzá.

Magyarország küldetése

Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn tett ajánlata a megosztottságról, a kulturális határokról, a körülöttünk élő világ megismerése és megértése helyett a tőlük való elválasztásról szól – reagált Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője. Szerinte egyetlen dologban értenek együtt a kormányfővel, mégpedig abban, hogy Magyarországot sikeres országgá kell tenni, ám szerintük erre nem alkalmas a kormányzat által követett út. A miniszterelnök által gyakran emlegetett 2030-as évben „az lesz a kérdés, ki az, aki kapcsolódni tud a többi emberhez, aki építeni tud a többi emberrel együtt, és ki az, aki elválasztja magát és az övéit a civilizációtól és a társadalomtól” – mondta Barabás, aki szerint „a magyaroknak történelmi feladata nem az elszakadás, a riadt bezárkózás, hanem a nyitás". Magyarország történelmi küldetése az, hogy a globalizálódó világban megtanítsa a világot arra, nem szabad elnyomni másokat, miként kell kapcsolódni másikhoz úgy, hogy mindenki megőrizhesse identitását, kulturális hátterét.

Magyarország helyett Európa felé

Sokallta az Európát érintő kérdések firtatását Orbán beszédében a Jobbik - derül ki a párt szóvivőjének, Mirkóczi Ádámnak az MTI-hez eljuttatott közleményéből. A miniszterelnök szavai arra utalnak, hogy Magyarország sorsánál fontosabbak számára európai politikai ambíciói.

Sérelmezte a Jobbik azt is, hogy a Fidesz több mint tíz évvel ezelőtt támogatta Románia EU-s csatlakozását, pedig Orbán 2005-ben azt ígérte, erre a párt csak akkor lesz hajlandó, ha az erdélyi magyarok területi autonómiát kapnak. A párt azt reméli, legalább Szerbia uniós integrációjának keresztbe fog tenni a kormány, hogy így segítsen a vajdasági magyaroknak.
Frissítve: 2018.07.28 15:02

Lazul az európai uniós kötődés (friss felmérés)

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Teljesen igazságtalannak tartja a Fidesz felfüggesztését a kormánypárt tábora. A fideszesek többsége magáénak vallja az EU értékeit, így például szigorúbban ellenőrizné a közösségi pénzek költését is.
A társadalom többségének az a véleménye, hogy jogtalanul függesztette fel az Európai Néppárt (EPP) a Fidesz tagságát – derül ki a Népszava megbízásából mérő Publicus Intézet kutatásából. Csakhogy érdemes a számok mögé nézni. A többség azért alakulhatott ki, mert a magyar kormánypárt szinte teljes tábora (mintegy 2,2 millió ember) igazságtalannak bélyegezte az ítéletet. A Fidesz hívein kívül azonban az emberek többsége jogosnak tartja a büntetést. Az gyakorlatilag magától értetődő, hogy az ellenzéki formációk szimpatizánsai 65 és 82 százalék közötti arányban gondolják így. Ennél sokkal fontosabb azonban a politikatudatos bizonytalanok véleménye: ebben a körben az „ítéletet igenlők” vannak többségben. Márpedig politológiai közhely, hogy a választást (most éppen az EP megmérettetést) érdemben befolyásolja, hogy melyik pártnak milyen mértékben sikerül mozgósítania – vagy éppen otthon tartania a bizonytalanokat.
A másik fontos tényező a felfüggesztéssel kapcsolatos véleményeket rögzítő számok mögött az érzelmi elköteleződés – a kedvenc párt irányába. Ugyanis amikor a Publicus Intézet értékalapú kérdések alapján próbálta megfejteni a magyarok és az EU viszonyát, akkor az derült ki, hogy a Fidesz hívei sem azonosulnak a hatalom véleményével: kitart a társadalom „nyugatos attitűdje”.
Ha az a kérdés, hogy melyik hatalomtól tartanak a magyarok, akkor az Amerikai Egyesült Államokat, valamint az Európai Uniót ritkábban említik. Ezzel szemben Oroszország már érdemi mumus. Vélhetően ez – a Moszkva dominálta orosz-magyar viszony – is közrejátszik abban, hogy a legtöbben úgy ítélik meg: a kormány jelenti a legnagyobb veszélyt saját hazájára. (Az európai közösséget a Fidesz-tábor 37 százaléka hiszi problémásnak, Amerikától leginkább a jobbikosok – 36 százalékuk – félnek. A kabinetről a kormánypártiak 10 százaléka feltételez ártó szándékot, az ellenzéki pártok esetében ez az arány 72-92 százalék, a bizonytalanoknak pedig csaknem a fele tartja veszélyesnek a kormányt.) Ám ha nem általános viszonyról van szó, akkor jóval erősebb a kötődés. Az emberek 75 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy amikor Magyarország a népszavazással az EU-hoz csatlakozott, elfogadta a közösség több demokratikus elvét és szabályát, ezt pedig tagként be kell tartania. Ezt még a Fidesz szimpatizánsainak 57 százaléka is így gondolja. A felmérés szerint az emberek 72 százaléka szerint csatlakoznia kellene Magyarországnak az Európai Ügyészséghez. Még a kormánypárti szavazók 62 százaléka is ezt vallja – noha pontosan tudják, hogy véleményük ellentétes a kormány álláspontjával. A Fidesz támogatói vélhetően azzal is tisztában vannak, hogy az Európai Ügyészség találna fogást a kormányon. A társadalom 88 százaléka érzi úgy, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni a közösségi forrásokat – és hasonlóképpen vélekedik a Fidesz bázis 75 százaléka. Mindezt úgy, hogy a kormánypárt szavazóinak 23 százaléka biztos benne, hogy az uniós fejlesztési pénzek különböző korrupciós csatornákon át magánzsebekbe vándorolnak. És a Fidesz támogatóinak 56 százaléka hiszi, hogy ez a helyzet, csak nem jelentős mértékben. (A teljes társadalomnak egyébként 57 százaléka tartja korruptnak a rezsimet.) Jogos kérdés, hogy miért foglal állást saját pártjával/kormányával szemben számos Fidesz-szavazó. A kulcsszó: a hasznosság. Az emberek 66 százaléka úgy érzi, az uniós tagság inkább előnyös Magyarország számára, és a Fidesz-hívek 57 százaléka is erre a következtetésre jutott. Az viszont kétséges, hogy ez a többség – legalábbis a kormánypárti szavazók körében – meddig tart ki. Ugyanis a jelek szerint az érzelmek (pártkötődés és kormányzati kommunikációs) sikerrel koptatják az értékeket és az érzelmeket. Ezt jelzi, hogy 2018 októberében még az emberek 79 százaléka tartotta inkább előnyösnek az uniós tagságot.
Frissítve: 2019.03.23 06:56

Pártdöntés is kell a Fidesznek az önfelfüggesztéshez

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:00

Fotó: EPP
A jelek szerint a Fideszben semmilyen formális döntés nem született arról, hogy a párt "önkéntesen" felfüggeszti tagságát az Európai Néppártban, ez ugyanakkor ellentétes lehet a párt alapszabályával. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség alapszabálya szerint a pártban nagyobb horderejű döntéseket az Országos Választmány, az Országos Elnökség, a pártelnök és a Kongresszus hozhat. Ezek közül az Országos Választmány az Alapszabály 52. paragrafusa szerint „két kongresszus között állást foglal a Szövetség politikáját érintő kérdésekben”; az Országos Elnökség (amely a „Szövetség irányító, döntéshozó szerve”) a 60. paragrafus szerint „irányítja a Szövetség külkapcsolatait”; a Kongresszus a 65. paragrafus alapján „a Szövetség legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve”, amely „elfogadja és módosítja a Szövetség Alapszabályát”, „elfogadja és módosítja a Szövetség Elvi Nyilatkozatát és Programját” valamint „politikai állásfoglalásokat fogad el”. Az Elnöknek az alapszabály semmilyen önálló döntési jogosultságot nem ad olyan ügyekben, mint a párttagság egyoldalú felfüggesztése. Márpedig a 4. paragrafus kimondja, hogy „a Szövetség tagja az Európai Néppártnak és társszervezeteinek”, a 107. pedig arról rendelkezik, hogy „a Szövetség választási listáján az Európai Parlamentbe választott képviselők, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának részét alkotják”.
Ezek alapján vagy a Választmánynak, vagy az Elnökségnek, vagy a Kongresszusnak kellett volna határoznia a tagság felfüggesztéséről – de semmiképpen sem egyedül a pártelnöknek, vagyis Orbán Viktornak. Mint látható, még akár az Alapszabály módosításának kérdése is felmerülhet, ez pedig már egyértelműen a Kongresszus hatásköre. - Nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem önként függesztette fel a tagságát az Európai Néppártban, hanem azt felfüggesztették, de ha Orbán Viktor saját közlésének logikájából indulunk ki, és elfogadjuk, hogy a párt maga döntött erről, akkor viszont ezt a döntést a Fidesz saját alapszabálya szerint sem hozhatta volna meg egy személyben Orbán Viktor, mint pártelnök, hanem a párt valamely döntéshozó testületének erről határozatot kellett volna formálisan is elfogadnia – mondta a Népszavának Lövétei István. Az alkotmányjogász professzor szerint ugyanakkor „nyilvánvaló, hogy a Fideszben az történik, amit Orbán Viktor akar és utólag sem kéri rajta számon semmilyen döntésének a következményét semmilyen belső döntéshozó testület, mert ezek régóta teljesen kiüresedve, csak formálisan működnek már”.
Pedro López de Pablo néppárti szóvivő ráadásul arra a kérdésre, hogy be kell-e fogadniuk a fideszeseket a megalakuló politikai csoportba, azt mondta: "simán nemet mondhatunk". Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Fideszt is, ahol türelmet kértek kérdéseink megválaszolására.
A felfüggesztéssel kapcsolatban egyébként Navracsics Tibor uniós biztos azt mondta a Civil Rádióban, hogy már nem először próbál meg közvetíteni a Fidesz és a Néppárt vitájában, de hiába keresték meg ez ügyben többször is az EPP-ből, a másik fél, vagyis a Fidesz nem igényli a közvetítést. A politikus azt is megjegyezte, hogy "nehezen éli meg a felfüggesztést”, mert ő a Fidesz „Európai Néppárthoz közel álló árnyalatának” tartja magát. Keményebben fogalmazott ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök, aki elmondta, hogy ugyan nem tagja az EPP-nek, de nem világos számára, mi történt. - Orbán Viktor pártjának EP-képviselői maradnak a frakcióban. Tehát azt hiszem, hogy semmi nem változott - fogalmazott. Szerinte ez a döntés azt jelenti, hogy "a törzsi logika győzedelmeskedett az elvek felett”.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban azt mondta: Orbán Viktor sok éven keresztül „mindig nyitott volt arra, hogy közeledjék az EU-hoz”, és „a fordulópont 2018 szeptemberében volt, amikor azt mondta, hogy már nem hajlandó erre”.

Deutsch Tamás: győzött a józan ész

A Tabumentes Országmentés Csoport rendezvényén vitatkozott egymással a néppárti kizárásról/önfelfüggesztésről Deutsch Tamás Fideszes és Ujhelyii István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Az eseményről beszámoló Index szerint Deutsch Tamás azzal kommentálta az eseményeket, hogy győzött a józan ész, és ez mindenképpen pozitív, hiszen nem adtak politikai ajándékot az ellenfeleiknek a közelgő EP-választás kampányában. Indulatos, „pofára mérő” politikai mantrázás, pamflet helyett végre a tényekkel foglalkozik majd a három bölcs. Ujhelyi István szerint viszont „ez csak magyarázkodás, Orbán Viktor politikáját elítélték”. - Ki látott már olyat, hogy amikor egy tanuló egyest kap, különbséget teszünk aközött, hogy ő maga mondta, megérdemli-e? - kérdezte Ujhelyi István.

Frissítve: 2019.03.23 06:00