Ne azt nézzük, amit mond! – ellenzéki reakciók Orbán beszédére

Publikálás dátuma
2018.07.28. 14:17

Fotó: Facebook/orbanviktor
A kormányfő kereszténydemokrata víziója helyett a kilakoltatásokról kellene beszélni – reagált az MSZP elnöke. A DK szerint Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédben hadat üzent a szabadságnak.
„Nem azt kell figyelni, amit mond, hanem azt, amit csinál” – idézte vissza Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Orbán Viktor egy korábbi kijelentését, reagálva a kormányfő tusványosi beszédére. A valóság nem egy kereszténydemokrácia, hanem például az, hogy több tízezer család áll kilakoltatás előtt a devizahitelek ügyének megoldatlansága miatt, vagy éppenséggel az, hogy romokban áll az egészségügy. A legfőbb ügyész egy pártkatona – hangsúlyozta videóüzenetében Tóth –, aki nem nyomoz az Orbán-család korrupciós ügyeiben, a független sajtót és a civil szervezeteket pedig kiiktatja a kormány. Kitért még arra is a pártelnök: hiába, hogy Orbán nagy elánnal szidja az Európai Unió vezetését, mivel hogy annak az Európai Néppárton keresztül egyébként a Fidesz is a része.
„Mi is azt szeretnénk, hogy 2030-ra egy élhető, demokratikus és versenyképes Magyarország legyen” – fogalmazott Tóth. Mindezt az MSZP egy olyan Kárpát-medencében képzeli el, ahol a magyarság egyesülhet és a nemzetek együtt zárkózhatnak fel nyugathoz. Mindez az Európai Unió nélkül elképzelhetetlen. „Mi egy szociális Európát szeretnénk” – emelte ki a pártelnök. Nem csak a gazdasági együttműködést tartja fontosnak az MSZP, hanem azt is szeretné, ha az uniós állampolgárok egymás iránti szolidaritása is fontos szerephez jutna.

Ankara és Moszkva a példa

„Orbán Viktor hadat üzent a szabadságnak, Európának és a magyar embereknek” – jelentette ki a tusványosi beszédet követő sajtótájékozatón Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője. Úgy vélte, teljesen világossá vált, hogy a magyar miniszterelnök nem közös európai hazában hisz, hanem egy Magyarország vezette keleties Közép-Európában. „Számára nem Berilin, Párizs és Róma a követendő példa, hanem Ankara vagy Moszkva. Éppen ezért a jövő évi európai parlamenti választás tétje egyértelmű: a 30-as évek nacionalista világképét követő Európára szavazunk vagy a Merkel és Macron vezette egységes és erős európai gondolkodásra” –fogalmazott. Rónai Sándor szerint a DK szemben áll Orbán Viktor politikájával, „a nacionalizmus és háborúskodás politikájával”. A szóvivő szerint Orbán Viktor beszédében hazudott, a menekültválságnak ugyanis már vége. A jövő évi választásnak nem erről kell szólnia, hanem arról, hogy Európa képes lesz e olyan teljesítményre, amellyel fel tudja venni a versenyt az Egyesült Államokkal vagy Kínával. „Ha Magyarország békében építkezni akar, akkor Orbánnak buknia kell” – tette hozzá.

Magyarország küldetése

Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn tett ajánlata a megosztottságról, a kulturális határokról, a körülöttünk élő világ megismerése és megértése helyett a tőlük való elválasztásról szól – reagált Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője. Szerinte egyetlen dologban értenek együtt a kormányfővel, mégpedig abban, hogy Magyarországot sikeres országgá kell tenni, ám szerintük erre nem alkalmas a kormányzat által követett út. A miniszterelnök által gyakran emlegetett 2030-as évben „az lesz a kérdés, ki az, aki kapcsolódni tud a többi emberhez, aki építeni tud a többi emberrel együtt, és ki az, aki elválasztja magát és az övéit a civilizációtól és a társadalomtól” – mondta Barabás, aki szerint „a magyaroknak történelmi feladata nem az elszakadás, a riadt bezárkózás, hanem a nyitás". Magyarország történelmi küldetése az, hogy a globalizálódó világban megtanítsa a világot arra, nem szabad elnyomni másokat, miként kell kapcsolódni másikhoz úgy, hogy mindenki megőrizhesse identitását, kulturális hátterét.

Magyarország helyett Európa felé

Sokallta az Európát érintő kérdések firtatását Orbán beszédében a Jobbik - derül ki a párt szóvivőjének, Mirkóczi Ádámnak az MTI-hez eljuttatott közleményéből. A miniszterelnök szavai arra utalnak, hogy Magyarország sorsánál fontosabbak számára európai politikai ambíciói.

Sérelmezte a Jobbik azt is, hogy a Fidesz több mint tíz évvel ezelőtt támogatta Románia EU-s csatlakozását, pedig Orbán 2005-ben azt ígérte, erre a párt csak akkor lesz hajlandó, ha az erdélyi magyarok területi autonómiát kapnak. A párt azt reméli, legalább Szerbia uniós integrációjának keresztbe fog tenni a kormány, hogy így segítsen a vajdasági magyaroknak.
Szerző
Frissítve: 2018.07.28. 15:02

Vörös kód lép életbe a hőség miatt

Publikálás dátuma
2018.07.28. 11:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Országosan másodfokú figyelmeztetést ad ki vasárnaptól az OMSZ is.
A rendkívüli hőség miatt vasárnap déltől országosan életbe léptetik a vörös kódot - ismerteti az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombati közleményét az MTI. Az Emmi közleményében felhívta a figyelmet, hogy a érintett intézmények a vörös kód ideje alatt alkalmazandó eljárásrend alapján járjanak el.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnapra már csaknem az egész országra - több megyére és a fővárosra másodfokú - figyelmeztetést adott ki a tartós hőség miatt.
Szerző
Frissítve: 2018.07.29. 09:53

Orbán új korszakot és kultúrharcot hirdetett Tusványoson

Publikálás dátuma
2018.07.28. 10:49

Fotó: Veres Nándor / MTI
A miniszterelnök már a politikai rendszeren túlmutató, új kulturális korszakot vizionált Tusnádfürdőn. Nagy terveket vázolt a Kárpát-medence és egész Közép-Európa újjáépítéséről, de igazából a következő, 2019-es választásra hangolt: magasra tette a lécet, az EP-választás tétjeként már a keresztény kultúra megmentését jelölte meg.
Nyolc év folyamatos kormányzás után kaptunk még négy évnyi munkára esélyt, felhatalmaztak minket arra, hogy kiépítsünk egy új korszakot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt, az erdélyi Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetemen.  2010-ben felhatalmaztak minket, hogy lezárjuk az átmenet két zavaros évtizedét – mondta a kormányfő –, 2014-ben arra kaptunk felhatalmazást, hogy ezt a rendszert stabilizáljuk, 2018-as kétharmados győzelmünk pedig nem más, mint felhatalmazás egy új korszak kiépítésére. Orbán szerint egy korszak több, mint a politikai rendszer, kulturális és szellemi közeg, hangulat, ízlésvilág, viselkedési mód. „Kulturális korszakba kellene ágyaznunk a politikai rendszert” – fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy utalt a jelenlegi kultúrharcra, mint „napjaink legizgalmasabb vitájára”, ami „érthető és jól is van így.”
„Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség. Mi tagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk”

– mondta Orbán Viktor, aki nem fejtette ki részletesen, milyen változásokra utal. 
Orbán Viktor mellett balra Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, jobbra Tőkés László EP-képviselő
Fotó: Veres Nándor / MTI

Felépíteni a Kárpát-medencét és Közép-Európát

A miniszterelnök hosszan sorolta a kormány gazdasági sikereit mutató számokat, amelyek szerinte a stabilitást és a fejlődést jelzik. „Ez az a stabilitás, ami nem teszi valóságtól elrugaszkodottá vagy nagyképűvé azt, amit szeretnék mondani”  mondta Orbán, aki szerint ilyen helyzetben egy nemzeti kormány nem vállalkozhat kevesebbre, minthogy nagy célokat tűz ki maga elé, 2030-as időhorizonttal. Orbán céljai közt szerepel, hogy az EU öt legjobb országa közé tartozzon Magyarország; az öt legversenyképesebb ország közzé; megállítaná a népesedési hanyatlását; összekötné „Kis-Magyarországot” a határon túli területekkel; elérné az energiafüggetlenséget; befejezné Paks2-t; visszaszorítaná a népbetegségeket és megerősítené a honvédséget. 
„Az a tervünk, hogy Újjáépítjük az egész Kárpát-medencét”

– fogalmazta meg a nagyívű célt a kormányfő, aki szerint „véget ért a száz év magyar magány korszaka”. Orbán szerint van egy ajánlatuk a szomszédainknak: kössék össze az országainkat: autópályákkal és gyorsvasúttal, kössék össze az energiahálózatainkat, hangolják össze a védelmi politikát és a haderőfejlesztést is. „Aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár” – fogalmazott.
Ha végeztek a Kárpát-medence felépítésével – vagy lehet, hogy már azzal párhuzamosan – a miniszterelnök nem kisebb célt tűzne ki maga elé, mint hogy felépítse Közép-Európát, ami szerinte egy „sajátos kultúrájú térség”. Ezzel kapcsolatban öt tézist fogalmazott meg, ami a Fidesz európai programjának is tekinthető, szembehelyezkedve a jelenleg működő EU-val:  - minden európai országnak joga van megvédeni a keresztény kultúráját, elutasítani a multikultit; - minden európai országnak joga van megvédeni a hagyományos családmodellt, minden gyermeknek joga van egy apához és egy anyához; - minden európai országnak joga van megvédeni a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú ágazatait és piacait; - minden európai országnak joga van megvédeni a határait, elutasítani a bevándorlást; - minden európai országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet egy szavazat elvéhez (elvetni tehát a többségi szavazást az Európai Tanácsban - a szerk.).

Átalakul a Világ is

Orbán ezúttal is kifejtette nézeteit a globális politikai helyzetről is: szerinte Donald Trump amerikai elnök beváltotta az ígéreteit, és kibontakozik egy olyan, új világpolitika, ami kétoldalú megállapodásokon alapul, nem pedig multilaterális egyezményeken. A kínai menetelés, fejlődés folytatódik, és az oroszok is beváltották ígéreteiket, hiszen közel állnak ahhoz, hogy Ukrajna kiiktatásával megoldja a gázszállítást. Közben Európa jobbratolódása folytatódik, több választás eredménye is ezt mutatja, már nem csak Közép-Európában, de Nyugaton is. Orbán szerint az EU ma primitív orosz politikát folytat, a szankciók egyszerűen nem eredményesek. Amellett azonban, hogy meg kell egyezni Oroszországgal – amelynek természetes igénye, hogy ütközőzónák vegyék körbe –, Európának biztosítania kell az erőt is, vagyis szüksége lesz saját haderőre. Mert fontos a NATO, de „nem élhetünk az amerikaiak pénzén és védelmében” – mondta.

Európa temetése és megnyerése

Orbán ismét felvezette nézeteit a nyugati, európai civilizáció hanyatlásáról. „Európa valaha nagy civilizáció volt” – mondta a kormányfő. A civilizáció szerinte négy oszlopon áll, a vallás, az alkotóművészet, a kutatás és üzleti vállalkozás szelleméből épül, de jelenleg a vallást elhagyják; az alkotóművészetet cenzúra sújtja, politikai korrektséget kényszerítenek rá – és ebben állítólag partnerek a nagy technológiai cégek is –;  a kutatásban az amerikaiak vezetnek; üzleti szellem helyett pedig a bürokrácia uralkodik az EU-ban.  Európa jelenlegi vezetői a miniszterelnök szerint alkalmatlanok, mert nem tudták megvédeni a bevándorlástól. Az európai elit csődöt mondott, ennek a csődnek a szimbóluma az Európai Bizottság – mondta Orbán, gyorsan hozzátéve, hogy szerencsére a bizottság napjai meg vannak számlálva: körülbelül 300 napja van, és lejár a mandátuma.
Most minden erőnket a 2019-es európai választásra kell összpontosítani, mert az döntő jelentőségű lesz

– mondta Orbán, aki szerint az európai elitről kell dönteni jövőre, arról, hogy jól kezelte-e a bevándorlást. A kormányfő világában továbbra is a migráció áll mindenek középpontjában, és adott is erre egyfajta magyarázatot: Európában szerinte a keresztény és az azt elhagyó szellem küzdelme határozta meg  politikát, és ez a versengés előre vitte a kontinenst.  Abban az esetben viszont, ha 10 százalékot meghaladó muszlim népesség lesz egy országban, akkor ez hozzáadódik a keresztény tradíciót elhagyók szavazataihoz, és keresztény párt többet ott nem nyerhet. 
A liberális demokráciának van alternatívája – hirdetett EP-választási programot Orbán – mégpedig a kereszténydemokrácia. Ez szerinte nem arról szól, hogy keresztény hitelveket védelmezzen, mert „kárhozat vagy üdvözülés kérdésében az államok és a politika nem illetékesek”, hanem a kereszténységből fakadó értékek, az emberi méltóság, család, és a nemzet védelméről. „A kereszténydemokrácia per definitionem nem liberális” – figyelmeztette híveit a kormányfő, aki szerint egy csapda azt állítani, hogy egy kereszténydemokrata is lehet liberális. A liberalizmus ugyanis szerinte a multikulti mellett áll, míg a kereszténydemokrácia elsőbbséget ad a keresztény kultúrának; előbbi bevándorláspárti, utóbbi bevándorlásellenes; az egyik a „variálható családmodell” mellett áll, a másik a „keresztény családmodellt” részesíti előnyben. Orbűn Viktor szerint ez a harc dől el jövőre az EP-választáson, ezért „nagy pillanat előtt állunk”.
Szerző
Frissítve: 2018.07.30. 21:30