Orbán új korszakot és kultúrharcot hirdetett Tusványoson

Publikálás dátuma
2018.07.28. 10:49

Fotó: Veres Nándor / MTI
A miniszterelnök már a politikai rendszeren túlmutató, új kulturális korszakot vizionált Tusnádfürdőn. Nagy terveket vázolt a Kárpát-medence és egész Közép-Európa újjáépítéséről, de igazából a következő, 2019-es választásra hangolt: magasra tette a lécet, az EP-választás tétjeként már a keresztény kultúra megmentését jelölte meg.
Nyolc év folyamatos kormányzás után kaptunk még négy évnyi munkára esélyt, felhatalmaztak minket arra, hogy kiépítsünk egy új korszakot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt, az erdélyi Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetemen.  2010-ben felhatalmaztak minket, hogy lezárjuk az átmenet két zavaros évtizedét – mondta a kormányfő –, 2014-ben arra kaptunk felhatalmazást, hogy ezt a rendszert stabilizáljuk, 2018-as kétharmados győzelmünk pedig nem más, mint felhatalmazás egy új korszak kiépítésére. Orbán szerint egy korszak több, mint a politikai rendszer, kulturális és szellemi közeg, hangulat, ízlésvilág, viselkedési mód. „Kulturális korszakba kellene ágyaznunk a politikai rendszert” – fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy utalt a jelenlegi kultúrharcra, mint „napjaink legizgalmasabb vitájára”, ami „érthető és jól is van így.”
„Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség. Mi tagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk”

– mondta Orbán Viktor, aki nem fejtette ki részletesen, milyen változásokra utal. 
Orbán Viktor mellett balra Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, jobbra Tőkés László EP-képviselő
Fotó: Veres Nándor / MTI

Felépíteni a Kárpát-medencét és Közép-Európát

A miniszterelnök hosszan sorolta a kormány gazdasági sikereit mutató számokat, amelyek szerinte a stabilitást és a fejlődést jelzik. „Ez az a stabilitás, ami nem teszi valóságtól elrugaszkodottá vagy nagyképűvé azt, amit szeretnék mondani”  mondta Orbán, aki szerint ilyen helyzetben egy nemzeti kormány nem vállalkozhat kevesebbre, minthogy nagy célokat tűz ki maga elé, 2030-as időhorizonttal. Orbán céljai közt szerepel, hogy az EU öt legjobb országa közé tartozzon Magyarország; az öt legversenyképesebb ország közzé; megállítaná a népesedési hanyatlását; összekötné „Kis-Magyarországot” a határon túli területekkel; elérné az energiafüggetlenséget; befejezné Paks2-t; visszaszorítaná a népbetegségeket és megerősítené a honvédséget. 
„Az a tervünk, hogy Újjáépítjük az egész Kárpát-medencét”

– fogalmazta meg a nagyívű célt a kormányfő, aki szerint „véget ért a száz év magyar magány korszaka”. Orbán szerint van egy ajánlatuk a szomszédainknak: kössék össze az országainkat: autópályákkal és gyorsvasúttal, kössék össze az energiahálózatainkat, hangolják össze a védelmi politikát és a haderőfejlesztést is. „Aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár” – fogalmazott.
Ha végeztek a Kárpát-medence felépítésével – vagy lehet, hogy már azzal párhuzamosan – a miniszterelnök nem kisebb célt tűzne ki maga elé, mint hogy felépítse Közép-Európát, ami szerinte egy „sajátos kultúrájú térség”. Ezzel kapcsolatban öt tézist fogalmazott meg, ami a Fidesz európai programjának is tekinthető, szembehelyezkedve a jelenleg működő EU-val:  - minden európai országnak joga van megvédeni a keresztény kultúráját, elutasítani a multikultit; - minden európai országnak joga van megvédeni a hagyományos családmodellt, minden gyermeknek joga van egy apához és egy anyához; - minden európai országnak joga van megvédeni a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú ágazatait és piacait; - minden európai országnak joga van megvédeni a határait, elutasítani a bevándorlást; - minden európai országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet egy szavazat elvéhez (elvetni tehát a többségi szavazást az Európai Tanácsban - a szerk.).

Átalakul a Világ is

Orbán ezúttal is kifejtette nézeteit a globális politikai helyzetről is: szerinte Donald Trump amerikai elnök beváltotta az ígéreteit, és kibontakozik egy olyan, új világpolitika, ami kétoldalú megállapodásokon alapul, nem pedig multilaterális egyezményeken. A kínai menetelés, fejlődés folytatódik, és az oroszok is beváltották ígéreteiket, hiszen közel állnak ahhoz, hogy Ukrajna kiiktatásával megoldja a gázszállítást. Közben Európa jobbratolódása folytatódik, több választás eredménye is ezt mutatja, már nem csak Közép-Európában, de Nyugaton is. Orbán szerint az EU ma primitív orosz politikát folytat, a szankciók egyszerűen nem eredményesek. Amellett azonban, hogy meg kell egyezni Oroszországgal – amelynek természetes igénye, hogy ütközőzónák vegyék körbe –, Európának biztosítania kell az erőt is, vagyis szüksége lesz saját haderőre. Mert fontos a NATO, de „nem élhetünk az amerikaiak pénzén és védelmében” – mondta.

Európa temetése és megnyerése

Orbán ismét felvezette nézeteit a nyugati, európai civilizáció hanyatlásáról. „Európa valaha nagy civilizáció volt” – mondta a kormányfő. A civilizáció szerinte négy oszlopon áll, a vallás, az alkotóművészet, a kutatás és üzleti vállalkozás szelleméből épül, de jelenleg a vallást elhagyják; az alkotóművészetet cenzúra sújtja, politikai korrektséget kényszerítenek rá – és ebben állítólag partnerek a nagy technológiai cégek is –;  a kutatásban az amerikaiak vezetnek; üzleti szellem helyett pedig a bürokrácia uralkodik az EU-ban.  Európa jelenlegi vezetői a miniszterelnök szerint alkalmatlanok, mert nem tudták megvédeni a bevándorlástól. Az európai elit csődöt mondott, ennek a csődnek a szimbóluma az Európai Bizottság – mondta Orbán, gyorsan hozzátéve, hogy szerencsére a bizottság napjai meg vannak számlálva: körülbelül 300 napja van, és lejár a mandátuma.
Most minden erőnket a 2019-es európai választásra kell összpontosítani, mert az döntő jelentőségű lesz

– mondta Orbán, aki szerint az európai elitről kell dönteni jövőre, arról, hogy jól kezelte-e a bevándorlást. A kormányfő világában továbbra is a migráció áll mindenek középpontjában, és adott is erre egyfajta magyarázatot: Európában szerinte a keresztény és az azt elhagyó szellem küzdelme határozta meg  politikát, és ez a versengés előre vitte a kontinenst.  Abban az esetben viszont, ha 10 százalékot meghaladó muszlim népesség lesz egy országban, akkor ez hozzáadódik a keresztény tradíciót elhagyók szavazataihoz, és keresztény párt többet ott nem nyerhet. 
A liberális demokráciának van alternatívája – hirdetett EP-választási programot Orbán – mégpedig a kereszténydemokrácia. Ez szerinte nem arról szól, hogy keresztény hitelveket védelmezzen, mert „kárhozat vagy üdvözülés kérdésében az államok és a politika nem illetékesek”, hanem a kereszténységből fakadó értékek, az emberi méltóság, család, és a nemzet védelméről. „A kereszténydemokrácia per definitionem nem liberális” – figyelmeztette híveit a kormányfő, aki szerint egy csapda azt állítani, hogy egy kereszténydemokrata is lehet liberális. A liberalizmus ugyanis szerinte a multikulti mellett áll, míg a kereszténydemokrácia elsőbbséget ad a keresztény kultúrának; előbbi bevándorláspárti, utóbbi bevándorlásellenes; az egyik a „variálható családmodell” mellett áll, a másik a „keresztény családmodellt” részesíti előnyben. Orbűn Viktor szerint ez a harc dől el jövőre az EP-választáson, ezért „nagy pillanat előtt állunk”.
Szerző
Frissítve: 2018.07.30. 21:30

Budapestet javasolták az atlétikai vb helyszínéül

Publikálás dátuma
2018.07.28. 09:49

Győzelemre áll a főváros - Olimpia nélkül is épülhet stadion.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tanácsa Buenos Aires-i ülésén Budapestet javasolta házigazdának a 2023-as szabadtéri világbajnokságra - írja az MTI. Az IAAF elnöke, Sebastian Coe a tanácsülést lezáró sajtótájékoztatón ismertette a 27 tagú vezető testület javaslatát:
A tárgyalások jelenlegi állása alapján Budapest rendezheti a világbajnokságot.

A végső döntés decemberben születik meg - mondta Deutsch Péter, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) Budapest 2023 pályázati bizottságának elnöke.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség nem írt ki pályázatot, informálisan tárgyalja le a vb-rendezést - írtuk korábban. A világbajnokság rendezéséhez pedig - természetesen - egy újabb stadiont is építeni kell a fővárosban.   „Az IAAF új pályázati rendszerében foglalt magas szintű elvárásainak kell megfelelnünk ahhoz, hogy decemberben hivatalosan is a Magyar Atlétikai Szövetséget hirdethessék ki győztesnek. Addig - és reményeink szerint az azt követő közel öt évben - is csak az a cél lebeghet a szemünk előtt, hogy a valaha volt legjobb világbajnokságot rendezhessük” – mondta Deutsch Péter.
Szerző
Frissítve: 2018.07.28. 10:03

Több órát kell sorban állni a szerb határon

Publikálás dátuma
2018.07.28. 09:29

Akár három óra várakozásra is lehet számítani Röszkénél. Máshol viszont nincs sor.
Megnőtt a várakozási idő a személyforgalomban szombat délelőttre a Csongrád megyei határátkelőhelyek kilépő oldalán, Szerbia felé - tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, Szabó Szilvia az MTI-t.
A jelenleg várható várakozási idő az autósoknak
  • a röszkei autópálya-határátkelőn 3 óra,
  • a röszkei közúti határátkelőhelyen 2 óra,
  • Ásotthalmon felé 1 óra.
Az utazók Szerbia felé választhatják a tiszaszigeti és a tompai közúti átkelőt, ahol kisebb várakozási idővel kell számolni, illetve a Bácsalmás, Bácsszentgyörgy és Hercegszántó átkelőket, utóbbi helyeken nincs várakozás.
A határátkelőhelyek nyitvatartásáról és az ott várható várakozási időkről a rendőrség Határinfó oldalán, vagy a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével lehet tájékozódni.
Szerző
Frissítve: 2018.07.28. 09:41