A magyar perspektíva: a hosszabb élet, hosszabb betegség

Publikálás dátuma
2018.07.30 19:19

Fotó: / Evgeniy Kalinovskiy
A kifejezetten rossz hazai egészségügyi mutatók gyors javítását ígérte Kásler Miklós miniszter leendő új népegészségügyi programjával, amelyhez a pilléreket - kérésére - az országos intézetek vezetőinek javaslatai adták.
Az országos intézetek elkészítették a népegészségügyi programterveket, amelyekben leginkább a betegségek megelőzésének hiányát, az ellátórendszer problémáit és önmaguk pozícióját erősítő javaslataikat rögzítették – derült ki a Népszavához eljutott dokumentumokból. Az eredmény előre sejthető volt, a miniszter ugyanis nem az ellátástól, a rendszertől, a finanszírozástól független szakértőket kért fel a munkára, hanem a csúcsintézmények vezetőit, akik nem látnak rá a teljes rendszerre, viszont kifejezetten érdekeltek abban, hogy megoldás őket érintő eszközeit tolják előtérbe.
Néhány napja Kásler Miklós miniszter arról beszélt az Inforádióban, hogy elkészült a népegészségügyi program vázának szánt öt nemzeti terv, amit a magyar nemzeti rákkontroll program mintájára alkottak meg. E tervek komoly fejlesztéseket hoznának a felkért országos intézményeknek. Így Kásler szerint korszerű gyermekegészségügyi hálózatot fognak kiépíteni, amelynek központja a Heim Pál Kórház. A kardiológiában sok olyan akut ellátásra alkalmas állomás lesz, ahol elvégzik például az infarktus diagnózisát, és az azt követő első teendőket. Változások lesznek a reumatológiában, a mozgásszervi betegségeknél és a mentálhigiénénél is, és „ha ezeket egymásra rakják, kialakul egy egészségügyi ellátórendszer váza, ahol annyi kapacitás van, amennyire szükség van” - mondta a rádiónak.

Megint jönnek, programoznak

Az Orbán-kormány kormány elmúlt nyolc éve alatt számos alkalommal lendült neki népegészségügyi program meghatározásának. Szócska Miklós Semmelweis terve 2013-ra ígérte a népegészségügyi program meghirdetését, ám ez akkor – és azóta is – elmaradt – emlékeztetett a minap a Medicalonline. Nem került a parlament elé a Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026 elnevezésű program sem, amelynek létrehozásáról még 2016 októberében döntött a kormány. 2016 júniusában Lázár János az akkori kancellária miniszter még arról beszélt, hogy népegészségügyi programot előkészítő javaslatcsomagot kell összeállítania Ónodi-Szűcs Zoltán akkori egészségügyért felelős államtitkárnak, együttműködve elődjével, Zombor Gáborral, valamint Sonkodi Balázzsal, aki akkor a stratégiai ügyekért felelt a Miniszterelnökségen. Az előkészítő javaslatcsomag részleteiről akkor és azóta sem derült ki semmi. Mindeközben 2016 augusztusában Szentes Tamás  tisztifőorvos egy szakmai konferencián, Debrecenben, az új magyar népegészségügyi program elkészítésével megbízta prof. dr. Ádány Rózát és az általa vezetett szakmai testületet. Ez a program ugyan elkészült idén januárra, ám kormányülés azóta sem tárgyalta, megvalósításáról sincs szó. A választások után pedig Kásler Miklós szinte azonnal bejelentette, hogy az országos intézetek irányításával öt nemzeti betegségmegelőző program készül három hét alatt.

A keringési betegségek megelőzéséről szóló program egyebek mellett az alkohol-, a sófogyasztás, a dohányzás csökkentését, a magas vérnyomás, az anyagcsere betegségek mérséklését, a sportolási kedv növelését tűzte ki célul. A megvalósításhoz egyebek mellett központi intézkedéseket is javasolnak, köztük a kenyér sótartalmának csökkentését, a dohányáruk adótartalmának emelését. További megoldásként ajánlják a szerzők a kommunikáció és az oktatás célirányos fejlesztését valamint hangsúlyozzák a kreatív kampányok szerepét, megemlítve Szócska Miklós egykori egészségügyért felelős államtitkár által egyszer már meghirdetett – „A mozgás gyógyszer” – elnevezésű kampányát is. Ám ezt az életmódváltást elősegítő környezet kialakításához már hiányoznak az elképzelt beavatkozási pontok. Például nem számolnak azzal, hogy megfelelő közösségi terek, könnyen elérhető és használható sportpályák, bicikli utak, a könnyen hozzáférhető olcsó és egészséges ételek biztosítása nélkül mindez csak vágy marad. A keringési betegségek megelőzéséről szóló szakmai tervezet hangsúlyos része a betegségek leírása, kezelése, az ellátási hiányosságok megszüntetése. Javasolják az ellátási szintek újraszervezését, az eltérő súlyosságú eseteknek megfelelő centrumok kialakítását. A legsúlyosabbak az országos intézetbe vagy a városmajori szívklinikára kerülhetnek, amelyeknek feladata a legkorszerűbb kezelések, köztük a szívátültetés végzése is. A szerzők azt is javasolják, hogy az országos intézetben működjön újra egy a szív- és keringési betegségek adatgyűjtésével, monitorizálásával foglalkozó módszertani központ. A másodlagos megelőzést, mint feladatot a háziorvosokhoz, a szakrendelésekhez és a kórházakhoz telepítenék. S bár bevezetnék az alapellátásban a prevenciós rendelést, ám köztudott, hogy orvoshoz panasz hiányában nem igen fordul senki. Nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy betegségek kialakulásának megelőzésében csak összetett, sokszereplős, különböző szinten (helyi, megyei, országos) megvalósított, rendszerszintű programok hatásosak. A mozgásszervi program ebből a szempontból jobb, ebben már megjelenik a járásonkénti tanuszoda létesítése, az iskolai és iskolák közötti versenyek, nyári mozgástáborok szervezése és központi támogatása, "tömegsportolásra alkalmas helyek (például futópályák, edzőtermek, kerékpár kölcsönzés, uszodák, stb.) kötelező létrehozása", a helyes közétkeztetés biztosítása. A tömegsportok finanszírozásához forrásként használnák a TAO-pénzeket. A Nemzeti Mozgásszervi Program készítői is erősítenék az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet szerepét, s javasolják, hogy az intézményben hozzanak létre egy mozgásszervi prevenciós központot. Az ellátórendszer bemutatása és fejlesztése hangsúlyos része e javaslatnak is. Ők 2,3 milliárd forintra becsülték programköltségeiket.   A gyermekprogram hasonlít leginkább a nemzetközi elvárásoknak megfelelő népegészségügyi programokhoz. Ám még ez a javaslat is nagyon gyógyítás oldaláról közelít a problémákhoz. E területen négy év alatt 17 programot valósítanának meg 6,5 milliárd forintból. A pénzt egyebek mellett települési családtervezési programra, kamaszambulanciára fordítanák, továbbá az iskolákban alakítanának ki belőle kéz- és fogmosási lehetőségeket, mozgásra ösztönző plakátokat helyeznének el a gyermekorvosi rendelőkben, költenének baleset megelőzésre, a gyermekmentés fejlesztésre, komplex elhízás elleni programra, a fogászati betegségek megelőzésére is. Ebből is, mint a többiből hiányzik az elképzelés arról, hogy a javaslatokat hogyan ültetik át a gyakorlatba, miként veszik rá az egészségmegőrzésre, életmód váltásra a gyerekeket és a családjaikat. Lapunknak szakemberek azt mondták: nincs abban semmi kivetnivaló, ha az országos intézetek erősíteni akarják szerepüket módszertani intézményként is az orvosi területeken, csakhogy az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése nem elsősorban a betegségek gyógyításához értő orvosok feladata. 
„Olyan ez, mintha az autószerelőknek jutna kulcspozíció az autótervezésben, fejlesztésben”
- mondta egyikük.

Lesújtó az ország egészségügyi állapota

A lapunkhoz került dokumentumokból az tűnik ki, hogy bár a keringési betegségekről, a nemzeti mozgás-, és az egészséges gyermekprogramról szóló tervezetek egymástól függetlenül készültek, hasonló problémákat azonosítottak. Valamennyi megállapította, hogy túlságosan kövérek vagyunk, Európában listavezetők, a világ összes országa között pedig csak az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland előzi meg Magyarországot. A teljes lakosság 54 százaléka túlsúlyos, vagy elhízott. A gyerekek esetében miközben szintén évről-évre nő a túlsúlyosak aránya, mind több köztük az alultáplált is. A lányoknál 15-20, a fiúk 7-12 százaléka ilyen. Az elhízási adatokhoz tartozik, hogy a magyarok 53 százaléka soha, semmilyen szabadidőst mozgást nem végez, csaknem negyedük havonta 1-3 alkalommal sportol valamit, azaz gyakorlatilag az emberek háromnegyede inaktív. Az pedig a KSH Egészségi állapot és egészségmagatartás címmel frissen megjelent adataiból derül ki, hogy egyelőre a táplálkozás sem segít az egészséges testsúly megőrzésében. A 15 évesnél idősebbek alig több mint harmada eszik naponta zöldséget-gyümölcsöt. Ebből legtöbbet és leggyakrabban az iskolázottabb, jómódúak fogyasztanak, míg a legkevesebbet a szegények, sőt a legszegényebbek valamivel több negyedének tányérjára hetente egyszer sem jut saláta vagy egyéb zöldség, gyümölcs. Szinte valamennyi program javasolta a dohányzás, az alkoholfogyasztás visszaszorítását. Magyarországon évente a mintegy 130 ezer elhunytból, 28 ezer dohányzás következtében kialakult betegség miatt hal meg. A magyar férfiak 30 százaléka, a nők 20 százaléka dohányzik naponta. A fiatalok körében pedig nemhogy visszaszorult volna, hanem mind többen szoknak rá. De az alkoholfogyasztással is rosszul állunk, a lakosság negyede rendszeresen iszik. Mindezek következménye, hogy mind több a daganatos, a keringési, a mozgásszervi és a mentális megbetegedés. A magyar nők születésük pillanatában 79,2 évre, a férfiak 72,4 évre számíthatnak, s ez öt évvel kevesebb, mint az uniós országok átlagáé. A gyermekprogramban külön is jelezték, hogy a mentális-jólét hiánya, a szegregáció és a szegénység – a táplálkozás és egyéb életmódbeli problémák mellett - jelentősen veszélyeztetik az egészséget. Akik megérik a 65. életévüket azok közül a nők további 18,2 évre, a férfiak még 14,5 évre számíthatnak. Ám, az életmód és az egészségtelen környezeti hatások miatt ebből a nők 12, a férfiak 8,5 évet vélhetően betegeskedve töltenek.

Szerző
2018.07.30 19:19
Frissítve: 2018.07.30 19:19

Döntetlent játszott a Debrecen és az MTK

Publikálás dátuma
2018.08.17 22:21
Bódi Ádám, a Debrecen és Myke Bouard Ramos, az MTK játékosa a labdarúgó OTP Bank Liga 5. fordulójában játszott Debreceni VSC – M
Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
A hosszabbítás utolsó percében harcolta ki az egyenlítést, így továbbra is veretlen a DVSC.
Továbbra is veretlen a DVSC, miután hazai pályán 3-3-as döntetlent játszott az újonc MTK Budapest gárdájával a labdarúgó OTP Bank Liga ötödik fordulójának pénteki nyitómeccsén – írja az MTI. A találkozó hat perccel később kezdődött, Berke Balázs játékvezető ugyanis a kezdés előtt leparancsolta a pályáról a DVSC védőjét, Cikost, akinek gyűrű volt az ujján. Mivel az ékszert több módszerrel sem sikerült levenni a szlovák jobbhátvéd kezéről, a helyén végül Kusnyír Erik kezdett. A mérkőzés első perceiben két nagy helyzetet is kialakítottak a hazaiak, az első negyedóra végén azonban a vendégek szereztek vezetést. A folytatásban is többet támadó DVSC a félidő hajrájában szabadrúgásból egyenlített, ám nem sokáig örülhettek a debreceni szurkolók, mivel egy perccel később már újra az MTK-nál volt az előny. A szünet után is a Debrecen birtokolta többet a labdát, mezőnyfölényben játszott a hazai együttes, ám sokáig komoly gólszerzési lehetőséget nem tudott kialakítani. Az MTK kontratámadásokra rendezkedett be, és ezek egyikéből tovább növelte előnyét. A Loki a hajrában mindent egy lapra feltéve támadott, és előbb szépített, majd miután kihagyott egy százszázalékos helyzetet és lőtt egy kapufát is, a hosszabbítás utolsó percében Szatmári fejesével kiharcolta az egyenlítést. OTP Bank Liga, 5. forduló: Debreceni VSC–MTK Budapest 3-3 (1-2) Nagyerdei Stadion, 4002 néző, v.: Berke gólszerzők: Bódi (41.), Takács (87.), Szatmári (95.), illetve Kanta (15.), Lencse (42., 75.) sárga lap: Kusnyír (58.), Kinyik (91.), illetve Szelin (17.), Ikenne-King (39.), Kicsak (68.), Pintér (74.), Kanta (82.), Torghelle (90.), Gengeliczki (95.)  Debreceni VSC: Nagy S. - Kusnyír, Kinyik, Szatmári, Barna (Könyves, 52.) - Tőzsér - Varga K., Haris, Bódi (Bereczki, 84.), Ferenczi - Avdijaj (Takács, 74.) MTK Budapest: Kicsak - Ikenne-King, Pintér, Gengeliczki, Szelin - Vass Á. - Farkas (Schäfer, 55.), Bognár, Kanta, Ramos (Gera D., 84.) - Lencse (Torghelle, 77.)
2018.08.17 22:21
Frissítve: 2018.08.17 22:21

Fucsovics búcsúzott Cincinnatiben

Publikálás dátuma
2018.08.17 21:45
Fucsovics Márton
Fotó: AFP/ CHRISTOPHE SIMON
A magyar játékos ennek ellenére is karrierje legjobbjaként a 40. hely környékére jön előre a világranglistán.
Fucsovics Márton két szettben kikapott Stan Wawrinkától az egyesült államokbeli Cincinnatiben zajló keménypályás tenisztorna férfi versenyének nyolcaddöntőjében – írja az MTI. A két játékos idén már kétszer is megmérkőzött egymással: Fucsovics a múlt héten nagy csatában, négy meccslabdáról kapott ki Torontóban, májusban viszont a genfi salakpályás versenyen a magyar legyőzte háromszoros Grand Slam-bajnok riválisát. Cincinnati mérkőzésük többszöri halasztás után még csütörtökön kezdődött, ám akkor Wawrinka 2:1-es vezetésénél, Fucsovics adogatásánál az eső miatt be kellett befejezniük a játékot. A pénteki folytatásban az első szett hajrájáig mindkét teniszező hozta az adogatását – igaz, Fucsovicsnak kétszer is bréklabdát kellett hárítania –, majd a svájci 5:4-es vezetésnél fogadóként kétszer is játszmalabdához jutott, és a másodikat ki is használta. A második felvonásban a világranglistán 48. magyar játékos Wawrinka 3:2-es előnyénél veszítette el adogatását, a svájci pedig ezt követően szerváinál mindössze két pontot engedélyezett Fucsovicsnak, aki így 1 óra 23 pernyi játékot követően kiesett. A nyíregyházi teniszező – aki először jutott ezres versenyen a 16 közé – ennek ellenére is karrierje legjobbjaként a 40. hely környékére jön előre a világranglistán. Eredmény: férfiak, nyolcaddöntő (6,3 millió dollár összdíjazás): Stan Wawrinka (svájci)-Fucsovics Márton 6:4, 6:3
2018.08.17 21:45
Frissítve: 2018.08.17 21:45