A magyar perspektíva: a hosszabb élet, hosszabb betegség

Publikálás dátuma
2018.07.30. 19:19

Fotó: Evgeniy Kalinovskiy
A kifejezetten rossz hazai egészségügyi mutatók gyors javítását ígérte Kásler Miklós miniszter leendő új népegészségügyi programjával, amelyhez a pilléreket - kérésére - az országos intézetek vezetőinek javaslatai adták.
Az országos intézetek elkészítették a népegészségügyi programterveket, amelyekben leginkább a betegségek megelőzésének hiányát, az ellátórendszer problémáit és önmaguk pozícióját erősítő javaslataikat rögzítették – derült ki a Népszavához eljutott dokumentumokból. Az eredmény előre sejthető volt, a miniszter ugyanis nem az ellátástól, a rendszertől, a finanszírozástól független szakértőket kért fel a munkára, hanem a csúcsintézmények vezetőit, akik nem látnak rá a teljes rendszerre, viszont kifejezetten érdekeltek abban, hogy megoldás őket érintő eszközeit tolják előtérbe.
Néhány napja Kásler Miklós miniszter arról beszélt az Inforádióban, hogy elkészült a népegészségügyi program vázának szánt öt nemzeti terv, amit a magyar nemzeti rákkontroll program mintájára alkottak meg. E tervek komoly fejlesztéseket hoznának a felkért országos intézményeknek. Így Kásler szerint korszerű gyermekegészségügyi hálózatot fognak kiépíteni, amelynek központja a Heim Pál Kórház. A kardiológiában sok olyan akut ellátásra alkalmas állomás lesz, ahol elvégzik például az infarktus diagnózisát, és az azt követő első teendőket. Változások lesznek a reumatológiában, a mozgásszervi betegségeknél és a mentálhigiénénél is, és „ha ezeket egymásra rakják, kialakul egy egészségügyi ellátórendszer váza, ahol annyi kapacitás van, amennyire szükség van” - mondta a rádiónak.

Megint jönnek, programoznak

Az Orbán-kormány kormány elmúlt nyolc éve alatt számos alkalommal lendült neki népegészségügyi program meghatározásának. Szócska Miklós Semmelweis terve 2013-ra ígérte a népegészségügyi program meghirdetését, ám ez akkor – és azóta is – elmaradt – emlékeztetett a minap a Medicalonline. Nem került a parlament elé a Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026 elnevezésű program sem, amelynek létrehozásáról még 2016 októberében döntött a kormány. 2016 júniusában Lázár János az akkori kancellária miniszter még arról beszélt, hogy népegészségügyi programot előkészítő javaslatcsomagot kell összeállítania Ónodi-Szűcs Zoltán akkori egészségügyért felelős államtitkárnak, együttműködve elődjével, Zombor Gáborral, valamint Sonkodi Balázzsal, aki akkor a stratégiai ügyekért felelt a Miniszterelnökségen. Az előkészítő javaslatcsomag részleteiről akkor és azóta sem derült ki semmi. Mindeközben 2016 augusztusában Szentes Tamás  tisztifőorvos egy szakmai konferencián, Debrecenben, az új magyar népegészségügyi program elkészítésével megbízta prof. dr. Ádány Rózát és az általa vezetett szakmai testületet. Ez a program ugyan elkészült idén januárra, ám kormányülés azóta sem tárgyalta, megvalósításáról sincs szó. A választások után pedig Kásler Miklós szinte azonnal bejelentette, hogy az országos intézetek irányításával öt nemzeti betegségmegelőző program készül három hét alatt.

A keringési betegségek megelőzéséről szóló program egyebek mellett az alkohol-, a sófogyasztás, a dohányzás csökkentését, a magas vérnyomás, az anyagcsere betegségek mérséklését, a sportolási kedv növelését tűzte ki célul. A megvalósításhoz egyebek mellett központi intézkedéseket is javasolnak, köztük a kenyér sótartalmának csökkentését, a dohányáruk adótartalmának emelését. További megoldásként ajánlják a szerzők a kommunikáció és az oktatás célirányos fejlesztését valamint hangsúlyozzák a kreatív kampányok szerepét, megemlítve Szócska Miklós egykori egészségügyért felelős államtitkár által egyszer már meghirdetett – „A mozgás gyógyszer” – elnevezésű kampányát is. Ám ezt az életmódváltást elősegítő környezet kialakításához már hiányoznak az elképzelt beavatkozási pontok. Például nem számolnak azzal, hogy megfelelő közösségi terek, könnyen elérhető és használható sportpályák, bicikli utak, a könnyen hozzáférhető olcsó és egészséges ételek biztosítása nélkül mindez csak vágy marad. A keringési betegségek megelőzéséről szóló szakmai tervezet hangsúlyos része a betegségek leírása, kezelése, az ellátási hiányosságok megszüntetése. Javasolják az ellátási szintek újraszervezését, az eltérő súlyosságú eseteknek megfelelő centrumok kialakítását. A legsúlyosabbak az országos intézetbe vagy a városmajori szívklinikára kerülhetnek, amelyeknek feladata a legkorszerűbb kezelések, köztük a szívátültetés végzése is. A szerzők azt is javasolják, hogy az országos intézetben működjön újra egy a szív- és keringési betegségek adatgyűjtésével, monitorizálásával foglalkozó módszertani központ. A másodlagos megelőzést, mint feladatot a háziorvosokhoz, a szakrendelésekhez és a kórházakhoz telepítenék. S bár bevezetnék az alapellátásban a prevenciós rendelést, ám köztudott, hogy orvoshoz panasz hiányában nem igen fordul senki. Nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy betegségek kialakulásának megelőzésében csak összetett, sokszereplős, különböző szinten (helyi, megyei, országos) megvalósított, rendszerszintű programok hatásosak. A mozgásszervi program ebből a szempontból jobb, ebben már megjelenik a járásonkénti tanuszoda létesítése, az iskolai és iskolák közötti versenyek, nyári mozgástáborok szervezése és központi támogatása, "tömegsportolásra alkalmas helyek (például futópályák, edzőtermek, kerékpár kölcsönzés, uszodák, stb.) kötelező létrehozása", a helyes közétkeztetés biztosítása. A tömegsportok finanszírozásához forrásként használnák a TAO-pénzeket. A Nemzeti Mozgásszervi Program készítői is erősítenék az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet szerepét, s javasolják, hogy az intézményben hozzanak létre egy mozgásszervi prevenciós központot. Az ellátórendszer bemutatása és fejlesztése hangsúlyos része e javaslatnak is. Ők 2,3 milliárd forintra becsülték programköltségeiket.   A gyermekprogram hasonlít leginkább a nemzetközi elvárásoknak megfelelő népegészségügyi programokhoz. Ám még ez a javaslat is nagyon gyógyítás oldaláról közelít a problémákhoz. E területen négy év alatt 17 programot valósítanának meg 6,5 milliárd forintból. A pénzt egyebek mellett települési családtervezési programra, kamaszambulanciára fordítanák, továbbá az iskolákban alakítanának ki belőle kéz- és fogmosási lehetőségeket, mozgásra ösztönző plakátokat helyeznének el a gyermekorvosi rendelőkben, költenének baleset megelőzésre, a gyermekmentés fejlesztésre, komplex elhízás elleni programra, a fogászati betegségek megelőzésére is. Ebből is, mint a többiből hiányzik az elképzelés arról, hogy a javaslatokat hogyan ültetik át a gyakorlatba, miként veszik rá az egészségmegőrzésre, életmód váltásra a gyerekeket és a családjaikat. Lapunknak szakemberek azt mondták: nincs abban semmi kivetnivaló, ha az országos intézetek erősíteni akarják szerepüket módszertani intézményként is az orvosi területeken, csakhogy az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése nem elsősorban a betegségek gyógyításához értő orvosok feladata. 
„Olyan ez, mintha az autószerelőknek jutna kulcspozíció az autótervezésben, fejlesztésben”

- mondta egyikük.

Lesújtó az ország egészségügyi állapota

A lapunkhoz került dokumentumokból az tűnik ki, hogy bár a keringési betegségekről, a nemzeti mozgás-, és az egészséges gyermekprogramról szóló tervezetek egymástól függetlenül készültek, hasonló problémákat azonosítottak. Valamennyi megállapította, hogy túlságosan kövérek vagyunk, Európában listavezetők, a világ összes országa között pedig csak az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland előzi meg Magyarországot. A teljes lakosság 54 százaléka túlsúlyos, vagy elhízott. A gyerekek esetében miközben szintén évről-évre nő a túlsúlyosak aránya, mind több köztük az alultáplált is. A lányoknál 15-20, a fiúk 7-12 százaléka ilyen. Az elhízási adatokhoz tartozik, hogy a magyarok 53 százaléka soha, semmilyen szabadidőst mozgást nem végez, csaknem negyedük havonta 1-3 alkalommal sportol valamit, azaz gyakorlatilag az emberek háromnegyede inaktív. Az pedig a KSH Egészségi állapot és egészségmagatartás címmel frissen megjelent adataiból derül ki, hogy egyelőre a táplálkozás sem segít az egészséges testsúly megőrzésében. A 15 évesnél idősebbek alig több mint harmada eszik naponta zöldséget-gyümölcsöt. Ebből legtöbbet és leggyakrabban az iskolázottabb, jómódúak fogyasztanak, míg a legkevesebbet a szegények, sőt a legszegényebbek valamivel több negyedének tányérjára hetente egyszer sem jut saláta vagy egyéb zöldség, gyümölcs. Szinte valamennyi program javasolta a dohányzás, az alkoholfogyasztás visszaszorítását. Magyarországon évente a mintegy 130 ezer elhunytból, 28 ezer dohányzás következtében kialakult betegség miatt hal meg. A magyar férfiak 30 százaléka, a nők 20 százaléka dohányzik naponta. A fiatalok körében pedig nemhogy visszaszorult volna, hanem mind többen szoknak rá. De az alkoholfogyasztással is rosszul állunk, a lakosság negyede rendszeresen iszik. Mindezek következménye, hogy mind több a daganatos, a keringési, a mozgásszervi és a mentális megbetegedés. A magyar nők születésük pillanatában 79,2 évre, a férfiak 72,4 évre számíthatnak, s ez öt évvel kevesebb, mint az uniós országok átlagáé. A gyermekprogramban külön is jelezték, hogy a mentális-jólét hiánya, a szegregáció és a szegénység – a táplálkozás és egyéb életmódbeli problémák mellett - jelentősen veszélyeztetik az egészséget. Akik megérik a 65. életévüket azok közül a nők további 18,2 évre, a férfiak még 14,5 évre számíthatnak. Ám, az életmód és az egészségtelen környezeti hatások miatt ebből a nők 12, a férfiak 8,5 évet vélhetően betegeskedve töltenek.

Szerző

Bezárt klubok - Torzuló jövőkép

Publikálás dátuma
2018.07.30. 12:00

Fotó: Facebook
Miután a romkocsma szitokszóvá vált az utóbbi években, az ott ücsörgő fiatalokat pedig rendre a rendszer ellenségeinek bélyegzik, tulajdonképpen semmi meglepő nincs abban, hogy a fideszes önkormányzatok sorra záratják be a fővárosi klubokat. Noha emlékezetes ügyek korábban is voltak, az a folyamat, amely napjainkban látszik csúcsra járni, a Kultiplex 2008-as eldózerolásával kezdődött. A korábban Kultúr, Kinizsi mozi, majd Blue Box mozi néven üzemelő ferencvárosi épület az ezredforduló utáni Budapest egyik legfontosabb underground kulturális központja volt. Itt működött a Tilos Rádió, amelynek égisze alatt pezsgő underground művelődési házzá alakult a szórakozóhely mozival, mára legendás bulisorozatokkal, amelyek az egyébként periférikus zenei irányzatok szerelmeseit is kiszolgálták. A „Kulti” bezárásának meglehetősen prózai oka volt: a mellette lévő foghíjtelket a IX. kerületi önkormányzat 1,146 milliárdért tudta értékesíteni, így a mintegy 160 millió forintot érő szórakozóhelyet elbontották, a helyét parkosították – hogy a mellé épült hotel környezete minden igényt kielégítsen. Hiába próbáltak a bérlők a Kultiplex épületének bauhaus jellegével érvelni, nem sikerült műemlékvédelem alá helyeztetni a tömböt. 
KULTIPLEX - 2008 óta jár rá a rúd a nem kormánypárti klubokra
Fotó: Népszava
Nincs már Merlin sem: a Gerlóczy utcai épület hosszú éveken át volt az elektronikuszenei szcéna egyik fontos találkozóhelye, de volt itt a kortárs komolyzenétől az angol nyelvű Merlin Színházik sok minden. Az art deco épületben működő Merlin bezárása mögött területfejlesztési terv állt: a színház az Átrium épületébe költözött, a bulihelyszín viszont komoly űrt hagyott a fővárosi klubéletben. Eddig talán legyinthetnénk is, hogy ezek „csupán” az anyagi érdekek mentén meghozott döntések voltak – hogy ki és mennyire járt jól az ügyletekből, az egy másik cikk témája. Csakhogy a hasonló fontosságú helyek elvesztésének hosszú távú hatásai vannak. Budapestet évek óta partifővárosként hirdetik a fapados repülőjáratokkal ideözönlő turisták, így joggal merül fel a kérdés: miért olyan nagy baj, ha néhány hellyel kevesebb van. A válasz nagyon egyszerű: a buliturizmusra specializálódó szórakozóhelyek nem művészi, hanem anyagi érdekek mentén jönnek létre, s ily módon nincs értelme zenei sokszínűséget vagy akár csak az igényesség szikráját is számon kérni rajtuk. A részeg angolokat vajmi kevésé érdekli, mi szól a hangfalakból. Ahhoz azonban, hogy egy fővárosnak, s ily módon egy egész országnak életerős, eredeti könnyűzenéje legyen, elengedhetetlenül fontos az, hogy nem csupán azok az előadók jussanak szóhoz, amelyek képesek megtölteni egy sportcsarnokot, illetve húzónévnek számítanak a fesztiválok plakátjain. Több évtizede megoldatlan probléma a vidéki klubélet felélesztése: mivel a kis vagy közepes méretű koncerthelyszínek nemigen rentábilisek, a legtöbb nagyváros képtelen fenntartani olyan állandó helyszíneket, amelyek prezentálják a vidéki fiataloknak a legfrissebb trendeket. (Ezért is lennének fontosak a rádiók. Lásd keretes írásunkat.) Nem kevésbé fontosak azonban a fővárosban sem az egyedi zenei-művészeti arculattal rendelkező helyek: a Dürer Kert például a magyar metál-, hardcore-, és más, főként gitárzene-centrikus szubkultúrák origója. Egy ilyen profilú klubban az a jó, hogy az adott stílusok feltörekvő külföldi zenekarait is Magyarországra tudja csábítani, elősegítve azt, hogy a hazai közönség – és főként a magyar szcéna – lépést tudjon tartani a nemzetközi folyamatokkal. A Dürer Kert Budapest egyik legértékesebb ingatlanán áll. Évek óta suttogják, hogy a gyógyvizes kúttal rendelkező telken luxusszálloda épül majd, ami egybecseng a Liget Projekttel – Kádár János egykori kedvenc uszodájának helyén a jelek szerint hamarosan Fidesz-közeli befektetők húzhatnak fel új épületet.
A Blaha Lujza téren álló, a hivatalos közlések szerint egy razzia során talált drogok miatt bezárt Corvin Club (Corvin-tető) némileg problémásabb eset, az ugyanis tagadhatatlan, hogy a másnap délutánjába nyúló, szabadtéri afterpartijairól híres szórakozóhely komoly zajszennyezést okozott a környéken. Eközben azonban ide szorultak mindazok, akiknek a korábbi klubbezárások miatt nem volt hová menniük, így a Corvin kiiktatása hatalmas kulturális érvágás. A Corvin Áruház épületét épp felújítják – nem nehéz arra gondolni, hogy itt is „városfejlesztési szempontok” dominálnak. Máskülönben érdemes utánanézni, hányszor volt drograzzia a Hajógyári szigeten egykor dübörgő Vizoviczki-birodalom különféle klubjaiban, amelyek közül akadt, amelyik hajnali négykor nyitott – elképzelhető, szintetikus drogok nélkül vajon ki indul ilyenkor buliba, hogy aztán 48 órás partikat nyomjon a szigeten. (Vagy a NER-kompatibilis fiatalok kedvenc, méregdrága, belvárosi szórakozóhelyeire hányszor száll ki a rendőrség.)
AURÓRA - A VIII. kerületi önkormányzat a választások után a bezárást sürgette
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az Auróra esetében szintén különféle szabályok megszegésére – engedély nélküli építkezés – és a környékbeliek panaszaira hivatkozik a VIII. kerületi önkormányzat, amely egyébként az idei időközi választások után alig néhány nappal már a szórakozóhely bezárásával foglalatoskodott. Legyinthetünk tehát, mondván, minket hidegen hagynak a különféle elektronikuszenei irányzatok, a bölcsészek világmegváltó gyülekezőhelyei meg a metál is – csakhogy ostobaság volna az underground kultúrát, a modern könnyűzenét nem az egyetemes kultúra részeként kezelni. Ebben az esetben viszont az, ami történik, egyértelműen a kultúrharc része: a helyzet aggasztóan közelít a rendszerváltás előtti állapothoz: amikor már annak is örülünk, ha egy klub eldózerolása mögött nem ideológia, „csupán” a gátlástalan haszonszerzés áll.

Központosuló éter

 A klubbezárások összecsengenek a rádiós piac átalakulásával. Az Est FM helyén 2000-ben létrejött Radiocafé 98.6 Budapest vonzáskörzetének egyik legfontosabb zenei platformja lett: könnyen befogadható, ám a nagy, mainstream rádiókétól eltérő kínálatával számos magyar zenekar befutásához járult hozzá. A Petőfi Rádióból 2007-ben, a Magyar Rádió átalakítása során lett MR2 – Petőfi Rádió, és az ezt követő három év már-már legendás: noha az elején még közszolgálatiságát is kétségbe vonták, az MR2 nem igazodott a kereskedelmi rádiók zenei szerkesztési elveihez, és sokáig igazodási pontként szolgált az ország teljes területén a fiatalok számára. Olyannyira meghatározó volt a magyar könnyűzenei életre gyakorolt hatása, hogy az ebben az időszakban igazán sikeresség váló, ma már emblematikus zenekarokat és közönségüket szokás „Petőfi Rádió-generációként” emlegetni. 2010 után folyamatosan koptak ki a rádió népszerű műsorai. A 2016-os, utolsó nagy kirúgási hullám hatalmas felháborodást váltott ki: a rádióhallgatók dühödten követelték az emblematikus reggeli műsor, a Talpra, magyar! stábját, a zenészek pedig – köztük Bródy János, a Wellhello, a Quimby, a Supernem, a Kiscsillag, a Kerekes Band és a Hiperkarma – nyílt levélben tiltakoztak a rádió végső átfazonírozása ellen. A fesztiválok – a Sziget, az EFOTT, a FEZEN – mellett a Budapest Park, a Gozsdu Manó Klub vagy az Akvárium neve is ott állt az aláírók között, ám a hatás elmaradt. Legutóbb az keltett nagy visszhangot, hogy az átalakított MTVA zenei csatornája, a Petőfi TV élő adásában Fluor Tomi, a Wellhello frontembere Soros György nevével viccelődött, mire az MR2 kivette a számaikat a rotációból. Napjainkra tehát megszűnt vagy központosult az ország három legfontosabb könnyűzenei rádiója közül kettő – a Kultiplex-botrányban érintett Tilos Rádió pedig közadakozásból tartja fenn magát. Mindez jóval túlmutat a rádióhallgatók közösségén: a központosítás nyomán épp az a frissesség vész el a zenei szerkesztésből, amelynek köszönhetően a magyar könnyűzene új és egyre nagyobb tábort nyert meg magának: az addig a külföldi előadók felé forduló fiatalok tömegével kezdtek magyar zenekarok koncertjeire járni, ami közvetetten számtalan dolgot alakított át a fesztiválok fellépői névsorától a zenei szakma bevételeiig. Noha a streaming-szolgáltatók megjelenése és a közösségi média tudatos használata ugyanebben az időszakban formálta át a hazai könnyűzenei palettát, a központosítás óhatatlanul torzítja a piacot, ami gyakorlatilag hátramenet a rendszerváltás után kezdődő, az ezredfordulóra beérő változások után.

Témák
klub könnyűzene

Politikai alapon dőlnek a felcsúti fociba a TAO-milliárdok

Publikálás dátuma
2018.07.28. 18:00
Illusztráció: Népszava (A felcsúti Pacho Aréna)
A felcsúti utánpótlás több mint kétmilliárd forint tao-támogatást kapott az elmúlt szezonban, miközben a legkevesebb fiatal labdarúgó a Puskás Akadémiában lépett pályára. Szakmai szempontokkal tehát nem magyarázható a Felcsút kiemelt támogatása.
A 2017/2018-as szezonban is – a korábbi évekhez hasonlóan – Orbán Viktor miniszterelnök futballbirodalma, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta a legnagyobb összeget, 2,3 milliárd forintot a társasági adójából (tao-támogatás). A második helyre került Kecskeméti Labdarúgó Club Közös Torna Egylet Sportiskola ennek kevesebb mint az egyharmadát, 708,8 milliót használhat fel.  
„A támogatás célja, hogy minél több amatőr futballista, minél jobb körülmények között játszhassa a világ legnépszerűbb játékát”

– olvasható a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) honlapján a tao-támogatásról. Ennek megfelelően elvileg a támogatások elosztásánál is az a cél, hogy a finanszírozásnak köszönhetően minél jobb és színvonalasabb szakmai munkát végezzenek a fiatalokkal foglalkozó akadémiák. A gyakorlat azonban egészen mást mutat. Több szempont megfigyelhető a finanszírozásnál, a sportszakmai azonban még nyomokban sem fedezhető fel.
Az egész NB I-re kivetítve lehangolóan kevés lehetőséget kaptak a fiatalok, a Muszbek Mihály sportközgazdász által elkészített, a 2017/2018-as szezont elemző Sportgazdasági Nagyító szerint az NB I elmúlt idényében a pályára lépők csupán négy százaléka volt 21 éven aluli, ezzel a mutatóval a magyar bajnokság az utolsó helyet foglalja el Európában.
Orbán a Puskás stadionban. Korábbi felvétel. FOTÓ: Népszava
A szakmai kontroll teljes hiányát mutatja, hogy a legmagasabb támogatást kapó Puskás Akadémia adott a legkevesebb lehetőséget 21 éven aluli játékosnak a 2017/2018-as szezonban. Az egész bajnokság során összesen 26 (!) percet játszott fiatal labdarúgó a legjobban finanszírozott akadémiáról az élvonalbeli bajnokságban, ez messze a legkevesebb, a 11. Debrecen is 326 perc bizonyítási lehetőséget adott a fiataloknak. A lista élén a Haladás végzett 3046 perccel, a szombathelyiek akadémiája a negyedik helyen áll 527 milliós tao-támogatással.

TAO akadémiai támogatási rangsor

1. Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2 368 252 330 forint 2. Kecskeméti Labdarúgó Club Közös Torna Egylet Sportiskola 708 835 912 3. Budapesti Vasutas Sport Club – Zugló Közhasznú Egyesület 658 753 424 4. Illés Sport Alapítvány 527 875 162  

Lesújtó kép az akadémiákról

A Double Pass belga cég három évig vizsgálta a hazai akadémiák működését 2013-tól 2016-ig, a jelentése lesújtó volt. Az egyik legsúlyosabb hiányosságként állapította meg, hogy az akadémiákon nincs egyénre szabott képzés, a taktikai megbeszéléseken a játékosok nem kapnak személyre lebontott, világosan, konkrétan megszabott feladatokat. A fejlettebb futballkultúrákban évek óta az egyéni képzésen van a hangsúly.
A Double Pass szerint az akadémiákon az edzések intenzitása gyakran alacsony, sok a holtidő, amit az auditáló cég a szervezetlenségre, rossz előkészítésre vezetett vissza. Hiányosságként említette meg a jelentés, hogy a játékosok önálló probléma-felvetésének és megoldásának ösztönzését segítő módszerek alkalmazása gyakorlatilag nem létezik nálunk.
A Double Pass ajánlása alapján változtatták meg a képzési módszereket a német futballban a 2000-es évek közepén, aminek eredményeként 2009-ben minden korosztályos Eb-n (U17, U19, U21) aranyérmesek lettek a fiatalok. Öt évvel később világbajnok lett a német válogatott. Belgiumban szintén a Double Pass ajánlása alapján változtatták meg a képzési rendszert, melynek lényege az egységesítés. Egy irányelvet követ mindenki, azonos szisztéma alapján működnek az akadémiák, ennek eredménye az idei vb-n szerzett belga bronz, az ország futballtörténetének legnagyobb sikere.
Magyarországon a Double Pass jelentésének megismerése után az MLSZ 2016-ban elnökségi határozatban rögzítette, hogy az akadémiák éves támogatása az auditcég jelentésében megállapított sorrend alapján történik. A Double Pass 15 magyar akadémiát ellenőrzött három évig, rangsorában a legtöbb pénzt kapó felcsúti akadémia a hatodik helyre került. Az élen a debreceni akadémia végzett, amely a támogatási ranglistán viszont pont a hatodik helyet foglalja el, a Puskás Akadémiának juttatott összeg egytizedével.
Orbán Viktor felavatja a Debreceni Labdarúgó Akadémia edzőközpontját 2013. áprilisában
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Nálunk nincs minden akadémiára kötelezően érvényes kiválasztási rendszer, amíg külföldön a Double Pass ajánlását figyelembe véve a fiatalok mentális erejét, gyors döntéshozó képességét, a stresszhelyzetben elkövetett hibák számát mérik, nálunk még mindig a jelentkezők termete, illetve az a fő kiválasztási szempont, hogy milyen technikai trükköket tud bemutatni a jelentkező fiatal a labdával.
Frissítve: 2018.07.30. 16:46