A magyar perspektíva: a hosszabb élet, hosszabb betegség

Publikálás dátuma
2018.07.30 19:19

Fotó: / Evgeniy Kalinovskiy
A kifejezetten rossz hazai egészségügyi mutatók gyors javítását ígérte Kásler Miklós miniszter leendő új népegészségügyi programjával, amelyhez a pilléreket - kérésére - az országos intézetek vezetőinek javaslatai adták.
Az országos intézetek elkészítették a népegészségügyi programterveket, amelyekben leginkább a betegségek megelőzésének hiányát, az ellátórendszer problémáit és önmaguk pozícióját erősítő javaslataikat rögzítették – derült ki a Népszavához eljutott dokumentumokból. Az eredmény előre sejthető volt, a miniszter ugyanis nem az ellátástól, a rendszertől, a finanszírozástól független szakértőket kért fel a munkára, hanem a csúcsintézmények vezetőit, akik nem látnak rá a teljes rendszerre, viszont kifejezetten érdekeltek abban, hogy megoldás őket érintő eszközeit tolják előtérbe.
Néhány napja Kásler Miklós miniszter arról beszélt az Inforádióban, hogy elkészült a népegészségügyi program vázának szánt öt nemzeti terv, amit a magyar nemzeti rákkontroll program mintájára alkottak meg. E tervek komoly fejlesztéseket hoznának a felkért országos intézményeknek. Így Kásler szerint korszerű gyermekegészségügyi hálózatot fognak kiépíteni, amelynek központja a Heim Pál Kórház. A kardiológiában sok olyan akut ellátásra alkalmas állomás lesz, ahol elvégzik például az infarktus diagnózisát, és az azt követő első teendőket. Változások lesznek a reumatológiában, a mozgásszervi betegségeknél és a mentálhigiénénél is, és „ha ezeket egymásra rakják, kialakul egy egészségügyi ellátórendszer váza, ahol annyi kapacitás van, amennyire szükség van” - mondta a rádiónak.

Megint jönnek, programoznak

Az Orbán-kormány kormány elmúlt nyolc éve alatt számos alkalommal lendült neki népegészségügyi program meghatározásának. Szócska Miklós Semmelweis terve 2013-ra ígérte a népegészségügyi program meghirdetését, ám ez akkor – és azóta is – elmaradt – emlékeztetett a minap a Medicalonline. Nem került a parlament elé a Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026 elnevezésű program sem, amelynek létrehozásáról még 2016 októberében döntött a kormány. 2016 júniusában Lázár János az akkori kancellária miniszter még arról beszélt, hogy népegészségügyi programot előkészítő javaslatcsomagot kell összeállítania Ónodi-Szűcs Zoltán akkori egészségügyért felelős államtitkárnak, együttműködve elődjével, Zombor Gáborral, valamint Sonkodi Balázzsal, aki akkor a stratégiai ügyekért felelt a Miniszterelnökségen. Az előkészítő javaslatcsomag részleteiről akkor és azóta sem derült ki semmi. Mindeközben 2016 augusztusában Szentes Tamás  tisztifőorvos egy szakmai konferencián, Debrecenben, az új magyar népegészségügyi program elkészítésével megbízta prof. dr. Ádány Rózát és az általa vezetett szakmai testületet. Ez a program ugyan elkészült idén januárra, ám kormányülés azóta sem tárgyalta, megvalósításáról sincs szó. A választások után pedig Kásler Miklós szinte azonnal bejelentette, hogy az országos intézetek irányításával öt nemzeti betegségmegelőző program készül három hét alatt.

A keringési betegségek megelőzéséről szóló program egyebek mellett az alkohol-, a sófogyasztás, a dohányzás csökkentését, a magas vérnyomás, az anyagcsere betegségek mérséklését, a sportolási kedv növelését tűzte ki célul. A megvalósításhoz egyebek mellett központi intézkedéseket is javasolnak, köztük a kenyér sótartalmának csökkentését, a dohányáruk adótartalmának emelését. További megoldásként ajánlják a szerzők a kommunikáció és az oktatás célirányos fejlesztését valamint hangsúlyozzák a kreatív kampányok szerepét, megemlítve Szócska Miklós egykori egészségügyért felelős államtitkár által egyszer már meghirdetett – „A mozgás gyógyszer” – elnevezésű kampányát is. Ám ezt az életmódváltást elősegítő környezet kialakításához már hiányoznak az elképzelt beavatkozási pontok. Például nem számolnak azzal, hogy megfelelő közösségi terek, könnyen elérhető és használható sportpályák, bicikli utak, a könnyen hozzáférhető olcsó és egészséges ételek biztosítása nélkül mindez csak vágy marad. A keringési betegségek megelőzéséről szóló szakmai tervezet hangsúlyos része a betegségek leírása, kezelése, az ellátási hiányosságok megszüntetése. Javasolják az ellátási szintek újraszervezését, az eltérő súlyosságú eseteknek megfelelő centrumok kialakítását. A legsúlyosabbak az országos intézetbe vagy a városmajori szívklinikára kerülhetnek, amelyeknek feladata a legkorszerűbb kezelések, köztük a szívátültetés végzése is. A szerzők azt is javasolják, hogy az országos intézetben működjön újra egy a szív- és keringési betegségek adatgyűjtésével, monitorizálásával foglalkozó módszertani központ. A másodlagos megelőzést, mint feladatot a háziorvosokhoz, a szakrendelésekhez és a kórházakhoz telepítenék. S bár bevezetnék az alapellátásban a prevenciós rendelést, ám köztudott, hogy orvoshoz panasz hiányában nem igen fordul senki. Nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy betegségek kialakulásának megelőzésében csak összetett, sokszereplős, különböző szinten (helyi, megyei, országos) megvalósított, rendszerszintű programok hatásosak. A mozgásszervi program ebből a szempontból jobb, ebben már megjelenik a járásonkénti tanuszoda létesítése, az iskolai és iskolák közötti versenyek, nyári mozgástáborok szervezése és központi támogatása, "tömegsportolásra alkalmas helyek (például futópályák, edzőtermek, kerékpár kölcsönzés, uszodák, stb.) kötelező létrehozása", a helyes közétkeztetés biztosítása. A tömegsportok finanszírozásához forrásként használnák a TAO-pénzeket. A Nemzeti Mozgásszervi Program készítői is erősítenék az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet szerepét, s javasolják, hogy az intézményben hozzanak létre egy mozgásszervi prevenciós központot. Az ellátórendszer bemutatása és fejlesztése hangsúlyos része e javaslatnak is. Ők 2,3 milliárd forintra becsülték programköltségeiket.   A gyermekprogram hasonlít leginkább a nemzetközi elvárásoknak megfelelő népegészségügyi programokhoz. Ám még ez a javaslat is nagyon gyógyítás oldaláról közelít a problémákhoz. E területen négy év alatt 17 programot valósítanának meg 6,5 milliárd forintból. A pénzt egyebek mellett települési családtervezési programra, kamaszambulanciára fordítanák, továbbá az iskolákban alakítanának ki belőle kéz- és fogmosási lehetőségeket, mozgásra ösztönző plakátokat helyeznének el a gyermekorvosi rendelőkben, költenének baleset megelőzésre, a gyermekmentés fejlesztésre, komplex elhízás elleni programra, a fogászati betegségek megelőzésére is. Ebből is, mint a többiből hiányzik az elképzelés arról, hogy a javaslatokat hogyan ültetik át a gyakorlatba, miként veszik rá az egészségmegőrzésre, életmód váltásra a gyerekeket és a családjaikat. Lapunknak szakemberek azt mondták: nincs abban semmi kivetnivaló, ha az országos intézetek erősíteni akarják szerepüket módszertani intézményként is az orvosi területeken, csakhogy az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése nem elsősorban a betegségek gyógyításához értő orvosok feladata. 
„Olyan ez, mintha az autószerelőknek jutna kulcspozíció az autótervezésben, fejlesztésben”
- mondta egyikük.

Lesújtó az ország egészségügyi állapota

A lapunkhoz került dokumentumokból az tűnik ki, hogy bár a keringési betegségekről, a nemzeti mozgás-, és az egészséges gyermekprogramról szóló tervezetek egymástól függetlenül készültek, hasonló problémákat azonosítottak. Valamennyi megállapította, hogy túlságosan kövérek vagyunk, Európában listavezetők, a világ összes országa között pedig csak az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland előzi meg Magyarországot. A teljes lakosság 54 százaléka túlsúlyos, vagy elhízott. A gyerekek esetében miközben szintén évről-évre nő a túlsúlyosak aránya, mind több köztük az alultáplált is. A lányoknál 15-20, a fiúk 7-12 százaléka ilyen. Az elhízási adatokhoz tartozik, hogy a magyarok 53 százaléka soha, semmilyen szabadidőst mozgást nem végez, csaknem negyedük havonta 1-3 alkalommal sportol valamit, azaz gyakorlatilag az emberek háromnegyede inaktív. Az pedig a KSH Egészségi állapot és egészségmagatartás címmel frissen megjelent adataiból derül ki, hogy egyelőre a táplálkozás sem segít az egészséges testsúly megőrzésében. A 15 évesnél idősebbek alig több mint harmada eszik naponta zöldséget-gyümölcsöt. Ebből legtöbbet és leggyakrabban az iskolázottabb, jómódúak fogyasztanak, míg a legkevesebbet a szegények, sőt a legszegényebbek valamivel több negyedének tányérjára hetente egyszer sem jut saláta vagy egyéb zöldség, gyümölcs. Szinte valamennyi program javasolta a dohányzás, az alkoholfogyasztás visszaszorítását. Magyarországon évente a mintegy 130 ezer elhunytból, 28 ezer dohányzás következtében kialakult betegség miatt hal meg. A magyar férfiak 30 százaléka, a nők 20 százaléka dohányzik naponta. A fiatalok körében pedig nemhogy visszaszorult volna, hanem mind többen szoknak rá. De az alkoholfogyasztással is rosszul állunk, a lakosság negyede rendszeresen iszik. Mindezek következménye, hogy mind több a daganatos, a keringési, a mozgásszervi és a mentális megbetegedés. A magyar nők születésük pillanatában 79,2 évre, a férfiak 72,4 évre számíthatnak, s ez öt évvel kevesebb, mint az uniós országok átlagáé. A gyermekprogramban külön is jelezték, hogy a mentális-jólét hiánya, a szegregáció és a szegénység – a táplálkozás és egyéb életmódbeli problémák mellett - jelentősen veszélyeztetik az egészséget. Akik megérik a 65. életévüket azok közül a nők további 18,2 évre, a férfiak még 14,5 évre számíthatnak. Ám, az életmód és az egészségtelen környezeti hatások miatt ebből a nők 12, a férfiak 8,5 évet vélhetően betegeskedve töltenek.

Szerző
2018.07.30 19:19
Frissítve: 2018.07.30 19:19

"Meg kell mutatni magunkat, harcolni kell" - Tovább tüntetnek a rabszolgatörvény ellen (videó)

Publikálás dátuma
2018.12.14 17:51

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Az ellenzéki pártok képviselőinek felszólalásával megkezdődött a rabszolgatörvény elleni újabb demonstráció a Kossuth téren. A folytatódó tiltakozásba a szakszervezetek is bekapcsolódnak. Egyelőre mintegy ezer ember tüntet a téren.
Cikkünk frissül

Vadai Kövérnek üzent

Vadai Ágnes a DK-ból azzal kezdi, nem normális, hogy azokról, akik nem értenek egyet a kormánnyal, azt mondják, hogy Soros-ügynök, hazaáruló, s nem is magyar. Pedig az ellenzék a kisebbséget képviseli. A korábbi években az ellenzéki tüntetések nem tartottak elég ideig, s így nem hoztak sikert, de most láthatóan valami megváltozott. Egységes az ellenzék, s  
Kövér Lászlónak üzenik, nem fáj nekik a büntetés:
ha ez az ára a szabad Magyarországnak, akkor vegyék el a fizetésüket, megéri.  
Van Út a börtönbe program, s a kormánypártiak ennek részesei lesznek. Nincsen szabad sajtó, szabad választás, helyette szombati munkalehetőséget kaptak az emberek. A rendőrökről megjegyezte, az elmúlt napokban néhányan jogellenesen léptek fel a tüntetők ellen, de nem ők tehetnek róla, hogy a tüntetőket jogsérelem érte. A rendőröket is kihasználja a hatalom. Ne a rendőrökre haragudjanak a demonstrálók, hanem akiket nekik védeniük kell. Orbánra, vagy Áderre, aki ugyan államfőnek hazudja magát, de a kormány bábja. A vasárnapi tüntetésen teljes spektrumában ott lesz az ellenzék, Vadai viszont külön meghívta rá a pártok, az érde-kképviseletek, a civil szervezetek nőtagjait. Ha mindenki egyesíti erőit, létrejöhet a nagy álom, az európai, szolidáris, szabad Magyarország.

Nem többet dolgozni, többet keresni akarnak az emberek

Ötvenezer nő tagja van a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek, a nevükben állok itt, mondja Herczegh Mária, az érdekképviselet nőtagozatának vezetője. Az önként vállalt túlóra, amire Orbánék hivatkoznak, új fogalom a történelemben. Nem többet dolgozni, hanem többet keresni akarnak az emberek. A túlóra tönkreteszi a családokat: milyen családmodell van annak a kormánynak a fejében, ami ezt rákényszeríti az emberekre. A munkaidőkeret, kizárja a havi szintű munkaóra-elszámolást, vagyis a kormány hazudik. A szakszervezetek pedig nem tudnak mit tenni, hiszen ellehetetlenítették őket, ezért kénytelenek demonstrálni. A rabszolgatörvényről sem egyeztetett velük senki. Egy rendes országban ez nem fordulhatna elő. A túlóraszám már megvan, azt viszont még nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér.

Beteg despotákról beszél a jobbikos szónok

Kedves ellenzéki huligánok, liberális anarchisták! – köszönti a tüntetőket a jobbikos Varga-Damm Andrea. Mit keres egy színpadon egy liberális, egy jobboldali, egy baloldali vagy zöld? A nép boldogulását. Amit 1990-ben azok ígértek, akik most beteg despotaként uralkodnak a nép fölött. Akik a második legszegényebb társadalmat hozták létre az EU-ban. Pedig itt dolgoznak legtöbbet az emberek. Keleti bérekért, nyugati árak mellett. Két-három másodállás kell, hogy fennmaradjanak a családok. Szerdán ráadásul nemcsak a 400 órás túlóráról döntött a kormánytöbbség. hanem a demokrácia lebontásának két fontos intézményéről: a közigazgatási bíróságról, illetve a honvédelmi rendszer átalakításáról, mely lehetővé teszi az Orbán-kormánynak, ha megbukik, katonai puccsal visszavegye a hatalmat. Bármikor, szinte feltétel nélkül rendkívüli helyzetet hirdethet a hadsereg főparancsnoka. A közigazgatási bíróságok pedig meg fognak tiltani minden demonstrációt január 1-től. Az ellenzéki pártok küzdenek, de a nép támogatása nélkül ez nem megy. Készek a kormányzásra, de az emberek támogatása nélkül nem megy. Láttatok már olyan rendőrt, ügyészt, bírót, tanárt, adóellenőrt, aki nem demokráciát akar? Mivel ilyen nincs, nem fogják végrehajtani Orbán Viktor demokráciaellenes intézkedéseit. Orbánon szerdán látszott, hogy gyenge, zavartan nevetgélt, miközben Raszputyinok állták körül, akik viszont, ha úgy adódik, azonnal félreállítják. Álljatok készen, ha lépni kell, de ne üljetek fel a provokátoroknak! - kéri a tüntetőket, s hogy ne lépjék át az erőszak határát, mert az eszköz lesz a hatalom kezében.  

Vasárnap is tüntetni kell

Donáth Anna, a Momentum alelnöke következik, akit csütörtöki tüntetésről bevittek a rendőrök, s csak ma reggel engedték ki. A letartóztatásokról beszél, s megjegyzi, a rendőrök egy része sem ért egyet azzal, hogy fel kell lépniük a demonstrálók ellen. Őket is túlórára kényszerítik. Fárasztó napok vannak már a tüntetők mögött, de még fárasztóbbak jönnek. Pedig vasárnap, a nagy demonstráción mindenkire szükség lesz. mert meg kell mutatni, hogy ott vannak, azoknak is, akik nem tudnak, vagy nem mernek kimenni tüntetni. 

"A jogtalanság ellen tömegek mozdultak meg"

A Parlament előtt a Kossuth téren rengeteg a rendőr, s az épületet védő sorfal jó néhány méterrel előrébb került, azaz elvileg így messzebb tudják tartani az embereket az ország házától. A szónokoló Kunhalmi Ágnes szerint a történelem a példa, hogy a jogtalanság ellen tömegek mozdultak meg. Ilyen a mostani helyzet is, a rabszolgatörvény törvénytelen, emellett rengeteg embert ellehetetlenít. A Fidesz mégis keresztülverte, méghozzá házszabályellenesen, Kövér László házelnök vezetésével, aki sorozatos jogsértéseket követett el. Kunhalmi az általános jogokról beszél, s amikor odaér, hogy a Fidesz 80 ezer, az iskolából lemorzsolódó gyerektől vonta meg az oktatáshoz való jogot, hatalmas fújolás kezdődik. A Fidesz tönkreteszi az országot, ezért gyűltek-gyűlnek ma össze baloldaliak, radikálisok, liberálisok, zöldek és jóérzésű konzervatívok, diákok és munkások, hogy ez ellen tiltakozzanak, s jelezzék, így nem mehet tovább. Olyan történelmi helyzet van ma Magyarországon, hogy össze kell kovácsolni azokat az erőket, amelyek nem törődnek bele az Orbán-kormány uralmába. Magyarország többet érdemel, a magyarok nem lehetnek másodrendű állampolgárok a saját hazájukban. Össze kell kapaszkodni, megmutatni magukat, s harcolni kell! Ha Orbán még egyszer kétharmadot szerez, veszélybe kerülnek az ellenzéki pártok, a Momentumot és a Párbeszédet már most is támadja az ÁSZ.

Minden ellenzéki párt felszólal

A demonstráció 17 órakor kezdődött a Kossuth Lajos téren. Azt, hogy egyre szélesebb a résztvevők köre, jelzi, hogy az ellenzéki pártok mellett a szakszervezeti szövetség is csatlakozik az utcára vonulókhoz, a Jobbik vidékről hív szimpatizánsokat, illetve több városban lesznek már megmozdulások. A tüntetés Facebook-oldala szerint beszédet mond az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, Varga-Damm Andrea a Jobbikból, Tordai Bence (Párbeszéd), a DK-s Vadai Ágnes, Schmuck Erzsébet (LMP), Donáth Anna (Momentum, őt bevitték a rendőrök az előző esti tüntetésről), Herczegh Mária a szakszervezeti szövetségtől, valamint Szíjártó Imre CEU-s hallgató és Krasznahorkai Emma szervező.
Készül a mentőszolgálat is: két mentőautót küldenek a térre a rendőrség kérésére. A téren egyelőre kevesen vannak, az összegyűlt tüntetők a híressé vált karácsonyfa közelében hallgatják a beszédeket, ezekben a percekben Kunhalmi Ágnest, mögötte az MSZP és a Párbeszéd zászlóját látni. A szervezők ezúttal is hosszú éjszakára készülnek, azt írták: nemcsak 6 óráig lesznek.
2018.12.14 17:51
Frissítve: 2018.12.14 18:09

Pánikban a családok, nem tudják, hova viszik az elfogott tüntetőket

Publikálás dátuma
2018.12.14 17:00

Fotó: / Tóth Gergő
Volt olyan anya, aki eltűntként jelentette be fiát, a rendőrségtől alig lehet megtudni valamit a Kossuth térről elvitt tiltakozókról.
A szerdai és a csütörtöki tüntetéseken a demonstrálók és a rendőrök is keményebbek voltak, mint az elmúlt időszakban bármikor. Két nap alatt 51 tüntetőt állítottak elő, és 22-t fogva is tartanak – írja a 24.hu.
Ráadásul több szülő arról számolt be, hogy csak nagyon nehezen tudták meg, mi történt a gyerekükkel, és minden információt így sem kaptak meg a rendőrségtől. Legalább egy esetben
odáig fajult a dolog, hogy egy édesanya eltűntként jelentette be a fiát, mert egy napon át nem találták egyik budapesti kapitányságon és fogdában sem.
A portál az ő, Tamás történetét mutatta be, ami jól illusztrálja, milyen nehéz napokat okozhat a rendszer azoknak, akiknek egy rokonuk, ismerősük fogdába kerül egy tüntetésről.
Itt vannak a rendőrök, körbevették az embereket, nem engednek át senkit, és igazoltatni fognak, most le kell tennem
– ez volt az utolsó mondat, amit Tamástól hallottak csütörtökre virradó éjjel 2 óra körül. Egy barátjának mondta ezt a Dob utcából telefonon. Nem sokkal később már hiába hívták, a telefonja ki volt kapcsolva, és ez azóta sem változott, ismerősei nem tudják elérni Tamást.
Megígérte, hogy ír, amint hazaér, de csütörtök reggel sem jelentkezett. Ekkorra már idegesek lettek az ismerősei, mert sosem csinált ilyet, nem szokott eltűnni. Ráadásul a szerdai tüntetésre is csak kíváncsiságból ment ki este 11 után, amikor végzett a munkában, a telefonban is arról beszélt, hogy csak nézelődött, ezért azt gondolta, hogy az igazoltatás után mehet haza. Nem így lett. Reggel minden ismerőse, rokona telefonálgatni kezdett: végighívták a kórházakat, rendőrkapitányságokat, de sehonnan nem kaptak érdemi információt. A rendőrség nem is adhat ki ilyet telefonon, mert nem tudják ellenőrizni a telefonáló személyazonosságát. Ezután egy hozzátartozó személyesen indult a BRFK központjába, a Teve utcába, miután azt a tippet kapta, hogy az ottani panaszirodában tudnak segíteni. Körülbelül egy órát ültem ott, a rendszer lefagyott, úgyhogy telefonálgatni kezdett az egyébként segítőkész ügyintéző, aki nem értette, miért keresik többen ilyen kérdésekkel őket, amikor minden kapitányságon elérhető az a rendszer, amely alapján meg tudják mondani, hogy hol van valaki fogva tartva – idézte fel a rokon, aki a Teve utcában megtudta, hogy a X. kerületi kapitányságon lehet Tamás. Ekkorra már több kapitányságról is elküldték a családot azzal, hogy nem tudnak nekik semmiben segíteni. Tamás édesanyja ezért aggodalmában a lakóhelye szerinti kapitányságon eltűntként jelentette be a fiát.
Majd csütörtökön este 8 órakor jelentkezett egy rendőr az anyánál, hogy kihallgatták Tamást, és közölték vele, hogy az Aradi utcai fogdába fogják átszállítani. Az anya kérésére sem mondták el, miért tartják fogva a fiát, arra hivatkozva, hogy Tamás nagykorú. A törvény szerint valóban nem kell ezt elárulni ilyen esetben, egyedül a fogvatartott ügyvédje kaphat információt. Annyit mindenesetre sikerült kideríteniük, hogy Tamást szabálysértés elkövetésével vádolhatják. Tamás édesanyja péntek reggel 9 órakor megjelent az Aradi utcában, hogy ruhát vigyen neki, de kiderült, hogy a fiú nincs azon a helyen, ahol a rendőrség szerint lennie kellene.  Ekkor pánikszerűen hívták fel a X. kerületi kapitányságot. Kiderült, hogy Tamást még nem szállították át a fogdába. Arra hivatkoztak a kapitányságon, hogy túl sok az ügy, nem sikerült mindent elintézni. Illetve azt is mondták, hogy „a főfogdát felújítják”, ezért vitték különböző kapitányságokra a tüntetésekről az embereket. Az édesanya erre megnyugodott, töröltette az eltűnt személyek listájáról a fiát.
2018.12.14 17:00