Felhőszakadás és 34 fok is lehet kedden

Publikálás dátuma
2018.07.31. 07:45
A hőség miatt a fővárosi strandok is tovább tartanak nyitva. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A tartós forróság miatt keddre is az egész országra figyelmeztetéseket adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nem ért véget a hőségriadó, a meteorológiai szolgálat július utolsó napján az ország nagy részére elsőfokú, míg a fővárosban, és Pest, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megyére másodfokú figyelmeztetést adott ki. A nagy meleg miatt az utcákat, parkokat rendszeresen locsolják budapesten, és egy órával tovább tartanak nyitva a fővárosi tulajdonú fürdőhelyek.
Mint írták: a napi középhőmérséklet az ország jelentős részén 25 fok felett alakul, a középső és északi területeken pedig a 27 fokot is átlépheti. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29-34 fok között valószínű. Késő estére 20-26 fokra hűl le a levegő – idézi Az OMSZ  közleményét a távirati iroda.
Nem csak a forróság jelenthet veszélyt, a meteorológiai szolgálat felhőszakadás miatt is elsőfokú figyelmeztetést adott ki Budapest, valamint Pest, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére.
A napi előrejelzés szerint a déli óráktól az esti, késő esti órákig szórványosan lehetnek zivatarok helyenként szélerősödés kíséretében. Elsősorban a Dunától keletre egy-egy intenzívebb zivatar környezetében lokálisan jelentősebb mennyiségű csapadék, 65 kilométer/óra feletti széllökés, kisebb méretű jég előfordulhat.
Szerző

Még Uruguayban is jobb sittre kerülni

Publikálás dátuma
2018.07.31. 06:00

Fotó: Népszava
Negyedik éve toporog egy helyben nyolc börtön megépítésének terve, néhány dél-amerikai ország már emberibb körülményeket nyújt a raboknak, mint mi.
Most tényleg nem túlzás elővenni a megszokott szófordulatot: kaotikus viszonyokat talál, aki megpróbálja összerakni, miért nem haladt előre szinte semmit a 2015-ben elhatározott börtönépítések ügye.
- Még arról sincs szerződésünk, hogy a magyar állam elfogadta a felajánlott földterületet

– nyilatkozta lapunknak az egyik érintett település polgármestere.

Magyarázatként hozzátette: a hatályos jogszabályok szerint ugyanis az állam kétféle módon szerezhet földterületet: vagy megveszi azt vagy kisajátítja, de azt nem szabályozza semmi, hogy mi van, ha egy település felajánl az államnak néhány hektárt. Állítólag a kormány keresi a megoldást a jogi baki feloldására. Ennek a hírnek ellentmond ugyanakkor a fideszes csengeri polgármester idén februári nyilatkozata. A szabolcs-online „Érvénytelen lett a közbeszerzés, de lesz börtön Csengerben és Kemecsén” című cikkében Forján Zsolt kijelentette, hogy az öt és fél hektáros terület, amit az önkormányzat ajánlott fel a beruházáshoz, már az állam tulajdonában van, bármikor kezdődhet az építkezés. A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a tél végén ismét eredménytelennek nyilvánította a kiviteli tervekre és az építésre szóló megismételt közbeszerzéseket, mert a kivitelezők által ajánlott ár nagyságrendekkel haladta meg az építésekre elkülönített összeget. Az érintett települések polgármesterei nehezen állnak szóba újságíróval, ők is tudják, hogy nincs rendben, ami a börtönépítésekkel történik. Az elért városvezetők szerint ugyan a BVOP próbálja bennük tartani a lelkesedést és a hitet, hogy megvalósulnak a beruházások, a parancsnokság sajtóirodája azonban ezt kérdéseinkre válaszolva nem merte megerősíteni. Írásban arra kértünk feleletet: „Biztos-e még, hogy a kiválasztott településeken megvalósulnak a beruházások?”, ám az egyszerű eldöntendő kérdésre az egyértelmű igen vagy nem helyett azt kaptuk válaszként, hogy az építkezések fedezetét biztosító, valamint az azok kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányhatározatok és rendeletek hatályosak. 
A bizonytalanságot tetézi, hogy bő két hete a nyolc polgármester levelet kapott az építések előkészítésében közreműködő Lajtár József vezérőrnagytól, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettesétől, hogy írják össze: mennyit költöttek eddig saját kasszájukból a börtönépítés előkészítésére. Az összeg a pár milliótól a sok tízmillióig terjed. Ott költöttek rá kevesebbet, ahol az átadásra váró terület közművesítését még nem tudták megoldani, mert pályázataikat még nem bírálták el. Ahol gyors volt az ügyintézés, ott rengeteg pénzt toltak bele a bizonytalan tervekbe. Arra a kérdésünkre, hogy ha nem épülnek meg a börtönök, jár-e kártalanítás az érintett településeknek, ez a körlevél akár válaszként is értékelhető. A fideszes polgármesterekkel a kormány nem tenné meg, hogy a nagy átverés az erkölcsi kár mellé ilyen léptékű pénzügyi bukást is hozzon – pláne az egy év múlva esedékes önkormányzati választás előtt. Ezt a történetet ugyanis meglehetősen nehéz lenne az ellenzék vagy Soros György nyakába varrni.
Ha idén sem kezdődik meg a pénz felhasználása, az azt jelenti, hogy 2016-ban 1,2 milliárd, tavaly 30 milliárd, az idén pedig 51 milliárd (mínusz az esetleges kártérítés) forint megmaradt a kormány kasszájában.

Az egyetlen állami kiadás a börtönőrnek jelentkezők féléves képzése volt, amire egyáltalán nem sokat, de költöttek. A BVOP sajtóirodájának tájékoztatása szerint idén június 25-ig összesen 667 fő képzése fejeződött be, egy ember tanfolyami költsége 183 735 forint volt, vagyis
összesen 122 és félmillió forintba került eddig a nagy álom.

Többen is megfogalmazták ugyanakkor azt a véleményt: az a legnagyobb baj, hogy már az indulásnál elszámolta magát a kormány. A nyolc beruházás tervének megszületésekor, 2015-ben az előző év építőipari áraival számoltak, amikor meghatározták, hogy az 500 fős börtönök megépítésére kicsit több, mint nettó 3,9 milliárd forintot lehet elkölteni, míg a Kunmadarasra tervezett ezer fős intézmény nagyjából 10 milliárdból valósulhat meg. Az ingatlanárak elképesztő ütemű emelkedésével nem számolt a kabinet, márpedig a két közbeszerzési kör sikertelensége bebizonyította, hogy csak egyharmaddal magasabb áron hajlandók megépíteni a cégek az épületeket. A kérdéssel foglalkozó Hír TV Célpont című műsora pár hete Fidesz közeli cégek túlárazásáról beszélt, de ha netán így lenne, az is az építőipari piac realitása, amivel a kormánynak számolni kell. Bárhonnan közelítünk a kérdéshez, a kormánynak mélyebben kell a zsebébe nyúlni, ha komolyan gondolja a hazai börtönök zsúfoltságát enyhítő új férőhelyek megvalósítását. Ennek azonban mindössze annyi nyoma van egyelőre, hogy a BVOP ezt a kérést eljuttatta a belügyminiszternek. Hogy tárgyalt-e róla a kabinet, nem tudni, mert a beruházás finanszírozásával kapcsolatban feltett kérdéseinkre nem érkezett válasz, így az sem derült ki, készülnek-e új közbeszerzési pályázat kiírására immár magasabb árakon. A kiválasztott települések fáradnak. Nyilván nem akarják feladni a tervet, de a jobbikos ózdi polgármester, Janiczak Dávid többször visszatérő bejegyzése a Facebookon azt jelzi, itt valamit nagyon elrontott a magyar állam. Azt írja:
„Jelen állás szerint átverték az önkormányzatot, átverték a várost, átverték a térséget. Mindenben segítettük a beruházás elkezdését, rohamtempóban kezdődött el a toborzás, majd a tanfolyamot elvégzett dolgozók az ország több pontjára lettek vezényelve, távol a családtól, távol az otthontól. Sokan már le is számoltak. Ezt tartom az elmúlt évek legkomolyabb átverésének, ami azonnali intézkedést követel. A börtönt fel kell építeni!”.

Munkásszálló is kellene

A legnagyobb börtön helyszíneként a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarast választotta ki a kormány, ahol az egykori szovjet laktanya hatalmas, 760 hektáros területéből egy 20 hektáros részt különített el az önkormányzat, amit felajánlott az államnak. Guba László polgármester bizakodó. Mikor kaptak utoljára jelzést, hogy történik valami a börtönépítés tervével? Két hete kaptunk értesítést, hogy szeretnék még egy évvel meghosszabbítani a toborzóiroda működését Madarason. Ebből gondoljuk, hogy a szándék még megvan az építésekre. Mit tud azokról, akik korábban jelentkeztek? Néhányan elmentek a szolnoki vagy a debreceni bv intézetbe, de a helyi és a környékbeli – tiszafüredi, karcagi, kunhegyesi, fegyverneki - ismerőseim többsége inkább leszerelt. Kiképezték őket, ám a gyakorlati idő után nem írták alá a szerződést, mert csak ide szerettek volna jönni, de börtön még sehol. Kunmadarason emiatt nagy a munkanélküliség? Sajnos nem, mert az itteni 600 munkanélküli nagy részének jó, ha megvan a 8 osztályos végzettsége, börtönőrnek pedig először középiskolai érettségit vártak, később szakmunkás bizonyítvánnyal is beérték, de nálunk ez sincs az embereknek, tehát ide a környékről fognak jönni a dolgozók. Hol tudnak majd lakni? Egy 80 fős munkásszállást azonnal elkezdtünk volna építeni vagy a régi laktanya épületeinek egy részét újítanánk fel munkásszállásnak, de mivel az egész projekt áll, ez sem halad. Önök mennyi pénzt költöttek eddig a börtönre? Több pályázatunk is folyamatban van, amelyek ehhez a projekthez kapcsolódnának. Készítjük elő a kerékpárutat a munkába járóknak, a közművek kiépítésére is pályázunk, ennek is van önrésze, de az ipari parkos közmű pályázatunknál is a bv közelsége volt a szempont. Ezeket nem tudjuk elszámolni,mert közvetlenül nem ehhez a beruházáshoz tartoznak, de valójában csak emiatt kell őket megcsinálni. Úgyhogy végül a Lajtár tábornok kérésére, hogy írjuk össze az eddigi kiadásainkat, 4-5 milliót számoltunk el.

Ez még mindig Dél-Amerika

Valamennyit javult a magyar börtönök zsúfoltsága, de új férőhelyek tömeges építése nélkül nem kerülünk le Európa szégyenpadjáról. A 2016-os 132 százalékos zsúfoltságból tavaly 3 százalékot tudtunk faragni, de így is nálunk a második legrosszabb a helyzet Macedónia után. Utánunk a románok következnek, ahol 100 helyen 122 embert tartanak fogva, az olaszoknál 116-ot, de például a nálunk szegényebb Bulgáriában csak 85, a minden ellenzékit bebörtönző törököknél pedig 110 fő ez a létszám. A World Prison Brief oldal adatai szerint http://www.prisonstudies.org/world-prison-brief-data még mindig 128,8 százalékos zsúfoltságot bevalló Guayana szintjén állunk és nem lehetünk rá büszkék, hogy mennyivel előzzük meg a 100 helyre 254 embert bezsúfoló Bolíviát, vagy Perut, a 219 százalékosra feltöltött börtöneivel.

Témák
börtön BVOP

Miniszterelnöki biztossá nevezték ki Fónagy Jánost

Publikálás dátuma
2018.07.30. 20:35
Fónagy János (jobbra) - korábbi felvétel.
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A helyközi közösségi közlekedésért felelős miniszterelnöki biztos lett a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára.
Fónagy János feladata az lesz, hogy vizsgálja és elemezze a kötött pályás és a közúti helyközi közösségi közlekedés menetrendjeiben megnyilvánuló párhuzamosságokat - írja az MTI. Emellett egyeztetést kezdeményez a közlekedésért felelős miniszterrel, a Magyar Államvasutak, a Volánbusz, valamint a regionális közlekedési központok vezetőivel az egységes menetrend létrehozása érdekében, majd a párhuzamosságok kiküszöbölése céljából javaslatot kell megfogalmaznia.
A miniszterelnöki biztos a tevékenységével érintettektől, szervezetektől adatokat, információkat kérhet, a feladatellátásához kapcsolódó dokumentumokba betekinthet, az érintett gazdasági társaságok vezetőinek intézkedés megtételét javasolhatja, és ellenőrizheti azok végrehajtását, valamint részt vehet a gazdasági társaságok vezetőtestületeinek ülésein.
A fideszes országgyűlési képviselő Fónagy János miniszterelnöki biztosi megbízatása augusztus elsejétől hatályos.
Szerző