Babakocsival loptak el egy cápát az akváriumból

Publikálás dátuma
2018.07.31. 16:20

Fotó: Shutterstock
A Miss Helen névre keresztelt állatot nedves takaróba csomagolták, majd egy vödörbe tették.
Egy babakocsiban lopott el két férfi és egy nő egy cápát a San Antonio-i akváriumból, Texas államban. A Miss Helen névre keresztelt Horn-foki cápát egy nyitott fedelű akváriumból vitték el: a tolvajok nedves takaróba csomagolták, majd egy vödörbe tették, végül elrejtették a babakocsiban – írja a BBC. Az egyik alkalmazott észrevette a műveletet és jelentette az esetet, de az elkövetők végül elhagyták a helyszínt.
A gyanúsítottakról készült felvételt nyilvánosságra hozták. A rendőrök elfogták az egyik elkövetőt, akinek egy óriási tengeri akvárium is volt az otthonában. Két társát is ki fogja kérdezni a rendőrség. A Miss Helen névre keresztelt állat jól van, jelenleg karanténban tartják.
Szerző
Frissítve: 2018.07.31. 17:18

Tombol a hőség Horvátországban, vörös riasztást adtak ki

Publikálás dátuma
2018.07.31. 14:17

Fotó: AFP
Hvar szigetén már reggel hét órakor 30 fokot mértek.
Nagy a hőség Horvátországban: az MTI összefoglalója szerint a meteorológiai szolgálat (DZMH) kedden az Adriai-tengerpartra, Isztriától Dubrovnikig vörös riasztást adott ki, míg a középső részeken egyelőre narancssárga és sárga jelzés van érvényben. A veszélyességi fokozatok skáláján a sárga a legalacsonyabb szint, ezután következik a narancs, míg a vörös jelenti a legveszélyesebb szintet.      A szárazföldi részeken tikkasztó a hőség, 32-33 fokot mértek, a nappali hőmérséklet elérheti a 37-38 fokot is. A tengerparton is nagy a forróság. A hőmérséklet az éjszakai órákban sem csökken, a legmagasabb nappali hőmérséklet 32-37 fok körül alakul. Hvar szigetén már reggel hét órakor 30 fokot mértek.      A meteorológiai szolgálat hétnapos előrejelzése szerint a kánikula szerdáig marad, majd változékonnyá válik az időjárás, a hét második felében helyenként rövid záporok, zivatarok is kialakulhatnak, de a hőség marad, és az éjszakák sem hűlnek le.      A szakemberek azt tanácsolják, hogy az emberek igyanak sok folyadékot, a strandolók húzódjanak árnyékba a déli órákban, és lehetőleg – főleg az idősek és a betegek – maradjanak inkább otthon, tartózkodjanak elsötétített, hűvös térben.      Horvátországban eddig 1981. augusztus 4-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet a Dubrovnik és Split közötti Ploce városában, 42,8 fokot árnyékban. A fokozott tűzveszély miatt tilos tüzet rakni olyan területeken, ahol az tovább terjedhet. A tüzet okozók 15 ezertől 150 ezer kunáig (640 ezer forinttól 6,4 millió forintig) terjedő pénzbírságra büntethetők, vagy 60 nap elzárást kaphatnak.
Szerző

Már öt halottja van a szomszédban terjedő nyugat-nílusi láznak

Publikálás dátuma
2018.07.31. 14:15
képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az idén 70, nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedést regisztráltak Szerbiában, a szúnyogcsípéssel terjedő kórokozó agyvelőgyulladást is okozhat.
Öt meghaltak a a nyugat-nílusi lázzal járó fertőzésben - számolt be a szerb sajtó kedden a belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet jelentéséről. Az intézet adatai szerint megbetegedések voltak Belgrádban, Dél-Bánátban, Dél-Bácskában, Nyugat-Bácskában, a Duna-menti körzetben, Észak-Bánátban, Közép-Bánátban és a Szerémségben. A fertőzöttek 22 és 84 év közöttiek.  A legsúlyosabb járvány 2013-ban volt, amikor 238-an betegedtek meg, és 32 ember bele is halt a fertőzésbe, írja az MTI.
A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják. 
A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek. 

Madárról szúnyogra, szúnyogról emberre terjed

 A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó.  Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések - jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (1 százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.
Szerző