Ajtók, ablakok

Miután az oktatási államtitkárság felelős munkatársai közül senki nem volt hajlandó előbújni, a recepciós vette át szerda délelőtt a Független Diákparlament (FDP) idén száz pontra bővült javaslatcsomagját. Az FDP abban reménykedik, hogy az új oktatásirányítás fogékonyabb lesz javaslataira, és amellett, hogy reagál rájuk, a lehetőségét is megteremti a diákokat érintő problémák megvitatásának. 
A válaszra nem kellett sokáig várni: az RTL Klub Híradója az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a választ kapta, köszönik szépen, már ismerik az FDP javaslatait. Való igaz, a diákszervezetnek nem ez az első próbálkozása: 2015 májusában még 25 pontban fogalmaztak meg javaslatokat, amelyekre a minisztérium megoldások helyett kritikus, olykor lekicsinylő válaszokkal reagált. 2016-ra már több mint 50 pontra, 2017-re mintegy 80 pontra bővült a csomag, a kormány azonban – fogalmazzunk egyszerűen – magasról letojta. 
Ahelyett, hogy a szó jó értelmében kihasználnák az FDP fáradságos munkáját, a problémák megoldásának keresésénél jóval egyszerűbb, energiatakarékosabb megoldást találtak a derék kormánymunkások. Kijelentették, hogy az FDP Soros György bábszínháza. Vagyis egy önálló gondolkodásra képtelen, zavarkeltő banda, akiket egy nyolcvan pluszos öregember rángat dróton. Innentől nem olyan zavaró az sem, hogy látványosan nem foglalkoznak velük – ahogy a diákság egyre gyarapodó problémáival sem. A kormány üzenete: bajod van, kisgyerek? Akkor sorosbérenc vagy!
– Mindenkivel le fogok ülni, teljesen nyitott ajtó, ablak, tessenek rajta bejönni – mondta Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter májusi meghallgatásán. Csakhogy nem mindegy, mennyire van magasan az az ajtó, ablak. Ha a kormány így folytatja, lassan már egy tűzoltólétráról sem lehet majd elérni.
2018.08.03 08:28

Az első

Száz éve, hogy befejeződött az első világháború.  A Nagy Háború emlékét persze elmossa a második, pedig az „csupán” kiteljesedve visszhangozta az elsőt, a végén az atombombával. Az első világháborúban a lövészárkok mocska mögött már ott volt a gépesített háború, amely „újdonságként” felszámolta a hátország fogalmát. Ott volt az arisztokrata kormányzás korának alkonya és a tömegdemokráciák felemelkedése. 
Az igazi borzalmakat aztán a politikusi vakság békéje hozta el, amely megöntözte az ezután következő „harmincéves háború” nacionalista magvait. Oroszországban a bolsevik hatalomátvétel, Németországban Hitler nemzetiszocialista tömegforradalma lett talaja a válságokkal küszködő liberális tömegdemokráciák szemet hunyó hitének: van kiút abból a világrendből és a háborút termő békéből, amelyet még az 1878-as berlini kongresszus teremtett.
Nem volt. Az ideológiai és fizikai birodalmi terjeszkedés újabb világháborút szült. Ennek okait pontosabban ismerjük, az elsőről már csak annyit tudunk, senki nem akarta. „Akaratlanul” tört ki, végzetes sebet ejtve a szociáldemokrácián, s megalapozva egy új, ugyancsak vak, erőegyensúlyra alapozott világrendet.
Ezen túl vagyunk, de jutottunk-e előrébb? Nem. Ott tartunk, hogy az évfordulón a francia elnöknek (bár a német kancellárral az oldalán: isten mentse meg a világot a német nacionalizmustól) a multilaterális világról kell szónokolnia; hogy az újra ébredő nacionalizmus belülről bontja meg a a hét évtizedes európai békét teremtő közösséget; Amerika egy narcisztikus félbolond kezében kacskaringózik; miközben Oroszország XX. századi erőviszonyokról álmodik.
Itt állunk hát, száz évvel öregebben, s globális kihívásokkal a nyakunkban cseppet sem lehetünk nyugodtabbak, mint amikor Szarajevóban Gavrilo Princip fegyvere eldördült.
2018.11.12 09:00
Frissítve: 2018.11.12 09:15

Jogállam

A kormánytöbbség nagy előszeretettel hoz testre szabott törvényeket, csak azért, hogy kiszúrjon a kiszúrásra a legmagasabb szinten kinézettekkel.
Lószart, Mama! - idézünk egy korábbi miniszterelnököt, csak hogy lássák, nekünk nem mindenről jut automatikusan Orbán Viktor az eszünkbe. De hát mit lehet felelni arra a képtelenségre, miszerint Magyarországon mindenkinek be kell tartania a magyar törvényeket?  Teljesen nyilvánvaló, hogy ez nem vonatkozik magára a kormányfőre, aki például törvényesen nem röpködhetne ingyen magángépeken. Se a családjára, mert akkor a rendőrség nem szüntette volna be a nyomozást "bűncselekmény hiányában" a nemzet vejéhez köthető Elios-ügyben, ellenben felelősségre vonnának jó pár embert, amiért az országnak vissza kell majd fizetnie 13 milliárd forintnyi uniós támogatást, ami a megtestesült hűtlen kezelés. A gigászi vagyonukon kívül leginkább a futballmeccsek VIP páholyaiból ismert kegyeltekre sem vonatkozik semmilyen törvény. Legalábbis amíg ki nem esnek a pixisből. Építhetnek égig érő toronyházat, kacsalábon forgó vadászkastélyt, lehet több földjük, mint volt Csák Máténak, a mamájuk sertéshizlaldája lízingelhet bivalyerős motort, amellyel aztán ők járnak Fidesz rendezvényekre. Az ő esetükben az ég adta világon semmi se számít. Ha róluk van szó, írhat bármit a törvény, a sajtó, mondhat akármit az ellenzék, tiltakozhat jogász, professzor vagy civil, az ügyészség nem és nem lát bűncselekményt.  Ugyanennek az éremnek a másik oldala az, hogy a kormánytöbbség nagy előszeretettel hoz testre szabott - tehát eleve alkotmányellenes - törvényeket, csak azért, hogy kiszúrjon a kiszúrásra a legmagasabb szinten kinézettekkel. Ez volt a helyzet az RTL Klub ellehetetlenítésére szánt reklámadóval, a kizárólag a CEU elüldözését szolgáló innovatív kritériumokkal, az egyházak bejegyzésével és - erről most már alkotmánybírósági döntés van - a rokkantnyugdíj-rendszer lerombolásával is. És ez a kormány, ez a Fidesz ünnepli lelkesen, hogy az Európai Néppárt kiáltványában egy helyen sikerült "jogállamiságra" cseréltetni a "liberális demokráciát". Mintha nekik nem lenne tök mindegy, hogy mihez nincs semmi közük. 
2018.11.12 09:00
Frissítve: 2018.11.12 09:19