Az amerikai kormány intézkedéseit bírálta Donald Trump lánya

Publikálás dátuma
2018.08.03 07:29
Ivanka Trump
Fotó: AFP/ JIM WATSON
„Nagyon szenvedélyesen ellenzem a családok szétválasztását” – mondta Ivanka Trump.
Ivanka Trump, az amerikai elnök lánya egy csütörtöki interjúban bírálta a kormányzat több intézkedését, elsősorban azt, hogy az amerikai-mexikói határon elfogott illegális bevándorló családokat szétválasztották, és a gyermekeket elvették szüleiktől – írja az MTI. Donald Trump lánya – mint kiderült – több belpolitikai kérdésben nem ért egyet édesapjával. Az amerikai média egyre több szereplője azt feltételezi róla, hogy politikai babérokra tör, ezért politikával összefüggő megnyilvánulásait a korábbiaknál nagyobb figyelem övezi. Az elnök lánya és főtanácsadója csütörtökön egy washingtoni rendezvényen az Axios hírportálnak kijelentette: a Fehér Házban töltött több mint másfél év alatt „életének mélypontja” az volt, amikor a kormányzat utasításának megfelelően az amerikai-mexikói határon elfogott illegális bevándorló családokat szétválasztották, és a gyermekeket elvették szüleiktől. „Nagyon szenvedélyesen ellenzem a családok szétválasztását, a gyermekek elválasztását a szüleiktől” – jelentette ki. A bevándorlást Ivanka Trump „hihetetlenül összetett” kérdésnek, az illegális bevándorlást pedig „hihetetlenül bonyolultnak” nevezte, és közölte, hogy ez a kérdés őt „érzelmileg nagyon érinti”. Ivanka Trumpot a  sajtóról is kérdezték. Kifejtette, hogy ugyan személyesen őt is sok támadás érte, ezek – mint fogalmazott – „nem voltak teljesen megalapozottak”. „Nem érzem úgy, hogy a média a nép ellensége” – fűzte hozzá, utalva arra, hogy apja, aki a sajtó jó részével kifejezetten rossz viszonyban van, több alkalommal is „a nép ellenségének” minősítette a vele egyet nem értő médiumokat és újságírókat. 

Újra támadásba lendült Donald Trump

Donald Trump eközben ismét amerikai médiumokat támadott, Twitter-bejegyzésében ezúttal az MSNBC televízió reggeli magazinját és a CNN hírtelevíziót vette célkeresztjébe. Miközben a republikánusokhoz közelálló és magát az elnököt alig-alig bíráló Fox televíziót dicsérte, Trump azt állította: az MSNBC Morning Joe című reggeli magazinját alig nézik, a CNN pedig – amelyet a hamis hírek CNN-jének nevezett – szerinte „nagyon gyöngén” teljesít. „Túl sok benne a gyűlölet és a pontatlan történet” – fogalmazott. 
A napokban egyébként a The New York Times kiadója és többségi tulajdonosa, Arthur Gregg Sulzberger – miután a Fehér Házban találkozott Trumppal – közleményben leszögezte, hogy az elnök viselkedése a médiával több okból is „veszélyes és káros”. Részben azért, mert a kiadó szerint külföldön egyes rendszerek az ő retorikájával élnek az újságírók elnyomásának igazolására, részben pedig azért, mert az Egyesült Államokban aláássa a demokratikus elveket és a sajtó szabadsága iránti elkötelezettséget. Csütörtökön az ENSZ szólásszabadságért felelős jelentéstevője, David Kaye emelte fel szavát Genfben az amerikai elnök sajtóval szembeni támadásai ellen. David Kaye a nemzetközi emberi jogi ügyekkel és sajtószabadsággal foglalkozó Edison Lanza jogásszal közösen kiadott közleményben leszögezte: Trump média elleni támadásai megsértik a sajtószabadság alapvető normáit és azzal a kockázattal járnak, hogy valódi erőszakot szítanak újságírók ellen.
2018.08.03 07:29
Frissítve: 2018.08.03 07:29

A spanyol katolikus egyház elismerte a szexuális visszaéléseket, de a múltat nem akarja felderíteni

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:32

Fotó: AFP/ Pierre-Philippe Marcou
Az utóbbi évtizedekben mintegy 33 perben ítéltek el egyházi személyeket - az eljárások zömét az áldozatok kezdeményezték.
"Az egyház nyíltan elismeri a különböző természetű visszaéléseket és határozott szándéka azokat felszámolni" - olvasta fel a spanyol katolikus püspöki konferencia (CEE) nyilatkozatát Ricardo Blázquez, elnök a szervezet őszi közgyűlésén. Hangsúlyozta: a visszaéléseket nem szabad elfedni, sem azokra téves választ adni, és köszönetet mondott az áldozatoknak, amiért volt bátorságuk feljelentést tenni.
 Az állásfoglalás szerint ezzel segítenek az egyháznak, hogy a történtek tudatában legyen és léphessen. "A bűn az egyéni dimenzión túl az egyházat is megsebzi és kárt okoz másoknak" - tette hozzá. Ricardo Blázquez nem ejtett szót egyetlen konkrét spanyolországi esetről sem, és részleteket olvasott fel az október végi, vatikáni szinódus zárójelentésének témába vágó részéből, amelyben a püspökök leszögezték, hogy szigorú intézkedésekkel kell elejét venni a papok által elkövetett szexuális visszaéléseknek. A vatikáni dokumentum szövege szerint nincs az a bűnbánat, ami ellenszerül szolgálna az áldozatok életét végigkísérő szenvedéseknek. A zárójelentés felvetette a "felelősség és átláthatóság" hiányát is a szexuális visszaélések eseteinek feldolgozásával összefüggésben.  Az El País című napilap szerint a püspöki konferencia egyelőre nem készül felülvizsgálni a múltbéli eseteket, ahogy az történt más országokban. Mint írta, Spanyolországban az elmúlt harminc évben legkevesebb 33 ítélet született egyházi személyekkel szemben fiatalkorúakkal szembeni szexuális visszaélés miatt. Az újság szerint azonban ezekben az ügyekben jellemzően az áldozatok maguk fordultak a hatóságokhoz. A lap közzétette a mallorcai egyházi bíróság egy 2013-as határozatát is, amely megállapította, hogy az egyház "félrenézett", és elfedett fiatalkorúak elleni szexuális visszaéléseket. A spanyol püspöki konferencia október közepén jelentette be: jogi szakértők bevonásával felülvizsgálja cselekvési protokollját, azaz, hogy miként kell eljárni egy-egy gyanús eset észlelésekor.
Szerző
2018.11.19 20:32

Weber, a néppárt csúcsjelöltje programot hirdetett: a nacionalizmus fenyeget

Publikálás dátuma
2018.11.19 18:31

Fotó: AFP/ Abdulhamid Hosbas
A német politikus szerint a II. világháború óta nem volt ilyen veszélyben Európa.
A "nacionalizmus Európában ismét kísértő szelleme" a fő ellenfél a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában, jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje hétfőn Berlinben. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa csúcsjelölti törekvéseit ismertető tájékoztatóján kiemelte, hogy a második világháború óta most fenyegeti a legnagyobb veszély Európát, külső és belső erők egyaránt az Európai Unió szétzilálására törekednek. Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt politikája mutatja meg, mit is jelent a nacionalizmus - tette hozzá, kiemelve, hogy az AfD "Németország Brexit-pártja", vagyis az a politikai erő, amely szembeszáll az európai integrációval. Az AfD folyton "a nemzetek Európájáról beszél", de szavai mögött a "pőre egoizmus és nacionalizmus" húzódik meg, ezért "az Európa-párti erők központi feladata az elhatárolódás ezektől a jobboldali erőktől szerte Európában" - mondta Manfred Weber. Hangsúlyozta, hogy az EPP "erős nemzetállamokat" akar, de az a meggyőződése, hogy a nemzetállamok "a globalizált világban csak egy erős, egyesült Európában lehetnek erősek". Manfred Weber szavai szerint az EPP választási kampánya "optimista" lesz, az eredményekről szól majd. A politikus Európa legutóbbi válságának - a 2015-ös menekülthullámot nem említve - a 2008-ban elmélyült globális pénzügyi-gazdasági krízist nevezte, és kifejtette, hogy tíz év alatt 13 millió új munkahely jött létre, az EU-tagállamok összesített államháztartási hiánya a hazai össztermék (GDP) arányában számolva 0,9 százalékon, messze a 3 százalékos EU-s határérték alatt van, a gazdasági növekedés pedig meghaladja a 2 százalékot. Mindez azt jelzi, hogy Európa leküzdötte a válságot és "sikerre vezetett az az út, amelyet az EPP megmutatott". Ezért éppen az optimizmust, a bizakodást helyezik a kampány középpontjába, azt az üzenetet, hogy "nagy válságokon is úrrá tudunk lenni, ha összefogunk" - mondta Manfred Weber. Az EPP-nek "világos programja" is lesz, amely egyértelműen tartalmazza majd a többi között azt, hogy a jobbközép erőket összefogó pártcsalád szerint véget kell vetni az illegális migrációnak, de folytatni kell a valóban segítségre szoruló, elesett menekültek támogatására szolgáló áttelepítési programokat - tette hozzá. Kifejtette: elképzelése szerint a kampánynak arról is szólnia kell, hogy az EU "jobb hellyé teszi a világot", ezért az EPP-nek azt az ígéretet kell tennie a választóknak, hogy "ha ránk szavaztok, összefogunk minden erőt, minden tudást, szakembert, adatot és pénzt, és kidolgozunk egy mestertervet a rákbetegségek ellen, hogy Európa legyen az első kontinens, amely megtalálja a választ" ezekre a betegségekre, amelyek az európai lakosság 40 százalékát fenyegetik. Az EPP és a Fidesz viszonyáról szóló kérdésekre válaszolva kiemelte: azt az elvet követi, hogy az alapjogok ügyében egyetlen tagállamnak sem jár "kedvezmény", és támogatja Günther Oettinger német uniós biztos azon gondolatát, miszerint "az alapjogi kérdéseket a jövőben össze kell köti Európa pénzügyeivel", hogy a közösség szankciókkal sújthassa az alapjogokat megsértő tagjait. Azonban pártbeszédre törekszik, amihez az európai pártcsaládok révén rendelkezésre álló fórumokat is használni kell. "Túl sok erő akarja szétszakítani Németországot és Európát, én viszont hidakat akarok építeni" - mondta Manfred Weber. Hozzátette: az idén nyáron nem Budapesten, hanem Bukarestben voltak tömegtüntetések a kormány tevékenysége miatt, Máltán és Szlovákiában pedig meggyilkoltak tényfeltáró újságírókat. Ezeket a tagállamokat szociáldemokrata vezetésű kormány irányítja, mégsem követeli, hogy zárják ki a pártokat a szociáldemokraták EU-s pártcsaládjából, mert a párbeszédet fenn kell tartani - fejtette ki Manfred Weber. Arra a kérdésre, hogy miért nem pályázza meg a CSU elnöki tisztségét, elmondta, hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy az EPP-csúcsjelölti feladataira összpontosít és nem osztja meg erejét két nagy, egész embert követelő kihívás között.
Szerző
2018.11.19 18:31