Nem riaszt el a dráguló üzemanyag

Publikálás dátuma
2018.08.03 20:26

Fotó: Népszava/
Az elmúlt időszak üzemanyagáremelkedései dacára ismét kiugró forgalomemelkedés tapasztalható, különösen a dízel piacán.
Négyszáz forint körüli, literenkénti üzemanyagtarifa ide vagy oda, ismét kiugró mértékben nőtt a hazai üzemanyag-forgalom – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minap frissített adatbázisából. Az év első felében a hazai töltőállomásokon 2,5 milliárd liter üzemanyag fogyott, ami 6,8 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában mértet. A kiugró növekedési érték a válság utáni kilábalás második hullámának tekinthető. Míg például 2011 első féléve még 11 százalékos visszaesést hozott, 2015-ben már ugyanekkora ugrást mértek. Azóta az emelkedési érték 4 százalék körülire finomodott. A mostani első félév ehhez képest újabb kiugrást mutat. A statisztikákból az is következik, hogy tovább nő az olló a benzin- és a gázolajforgalom között, mégpedig utóbbi üzemanyagfajta javára. Dízelből az elmúlt négy évhez hasonlóan ismét rekordokat, 1,6 milliárd litert értékesítettek, ami 8,6 százalékos emelkedés. Ez az előző két évhez képest a teljes üzemanyag-piacnál is nagyobb kiugrást mutat. Bár a közel 900 milliós benzinértékesítés is közel 4 százalékos emelkedésnek számít, az ütem lényegében megfelel az elmúlt négy év értékeinek és a forgalom egy évtizede állt már magasabban is.
A fejlemények számos közhiedelmet cáfolnak. 2011-ben a kereslet zuhanásszerű csökkenése kétségkívül egybeesett a hazai, 450 forint körüli tarifarekord időszakával. A 2014-15-ös forgalomemelkedés is az árzuhanás idejére esett, sőt a 2016-17-es igénytompulással egyidejűleg is némileg nőttek a tarifák. Ám az idei év első fél évében folytatódó áremelkedés – a gyakorta elhangzó panaszok ellenére - a jelek szerint a legkevésbé se szegte az autósok tankolási kedvét. Közgazdászok szerint ugyanis az üzemanyagkereslet viszonylag rugalmatlan. Normál esetben nem tankolunk sokkal többet, ha olcsóbb a termék, vagy kevesebbet, ha drágább. Autózási szokásainkat ugyanis alapvetően az életvitelünk határozza meg. Ha egyáltalán az töltőállomások totemoszlopai bárkit is gyökeres életmódváltásra sarkallnának, ez csak hosszú évek során kivitelezhető. Eszerint az üzemanyagforgalmat kevésbé a kínálat – az árak -, sokkal inkább a kereslet – a jövedelmek – befolyásolják. És a látszat ellenére alapvetően korábban is ez a szabály érvényesült. Így 2011-ben se az amúgy valóban égbe törő olajárak, hanem a válság okozta a keresletcsökkenést. A rákövetkező évek igényhullámai nagyjából szintén lekövetik a jövedelmek, illetve a GDP alakulását. Ennek legékesebb példája ez év első fele. Még szembetűnőbb az üzemanyagokon belül a dízel iránti élénkülő kereslet. Ez egyrészt a cégek - különösen a fuvarozók és a mezőgazdasági társaságok - egyre vérmesebb fogyasztási kedvére utal. Másrészt a hazai közlekedőket a jelek szerint egyáltalán nem érintették meg a dízelmotorok valós környezetszennyező hatását érintő nemzetközi vizsgálatok. Pedig ennek nyomán az ilyen üzemű járműveket egyes nyugat-európai városok már ki is tiltották. Nálunk ugyanakkor továbbra is kiugró a dízel iránti igénynövekedés, amit az alternatív hajtástípusok népszerűsítése se vet vissza.

Visszaeső Mol-nyereség

Körülbelül 27 százalékkal 133 milliárd forintra esett vissza a Mol első félévi, nemzetközi számviteli szabályok szerint számolt nettó nyeresége - számítható ki a tőzsdén is jegyzett olajtársaság tegnap közzétett második jelentéséből. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek tükrében ez az érték is kimagasló. A befektetők által kiemelten vizsgált, különféle levonások előtti úgynevezett EBITDA-nyereség forintban 9 százalékkal mérséklődött. Valójában ezért az első negyedév a felelős: a második negyedévek összevetése már emelkedést mutat. Mindez a legkevésbé se szegte a cégvezetés derűlátását. Tekintve, hogy az eredményfajta dollárban számolva 1,3 milliárdos szinten maradt, - tavalyhoz hasonlóan - ismét emelték év elején megfogalmazott idei nyereségvárakozásukat. Eszerint 2,2 milliárd dollár helyett már 2,4 milliárd dolláros EBITDA-t várnak. (Tavaly a 2,3 milliárdra emelt célhoz képest 2,45 milliárdos eredmény sikerült.) A kitermelés nyeresége - elsősorban az olajáremelkedés miatt - nőtt. A feldolgozás-kereskedelemé viszont - magyarázatuk szerint "makrogazdasági hatások miatt - csökkent, amit a petrolkémia se tudott ellensúlyozni. A kiskereskedelemről leválasztott úgynevezett fogyasztói szolgáltatási üzletág "szokás szerint" ismét rekordnyereséget mutatott és a gázszállítás is hozta az elvárt szintet. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató ennek megfelelően kiállt több lábon álló üzleti modelljük, illetve a szélesebb érdeklődési kört szorgalmazó 2030-as stratégiájuk mellett. A befektetők a bejelentést a BÉT általános, 2 százalékos tegnapi növekedése kétszeresére rúgó, 4 százalékos árfolyamemelkedéssel díjazták.

2018.08.03 20:26

Sokan siratják az egy nap alatt kivégzett lakáskasszákat

Publikálás dátuma
2018.10.16 20:31

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Mindössze 26 órára volt szüksége a kormánynak ahhoz, hogy alapjaiban megborítsa a lakossági öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság egyik legfontosabb eszközét, a lakástakarékot.
Kedden délben a kormánypárti képviselők megszavazták a – formálisan ugyan Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke által benyújtott, de a kormány maximális támogatását élvező – törvényjavaslatot a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetéséről. Áder János köztársasági elnök nem hezitált sokat, még kedden aláírta a törvényt, amely meg is jelent a Magyar Közlönyben, szerdán tehát hatályba lép. Ezzel ugyan – mint azt az érintett pénzintézetek vezetői is igyekeztek hangsúlyozni –, a lakáskassza intézménye nem szűnik meg, a konstrukció fő vonzerejének számító 30 százalékos, évi legföljebb 72 ezer forintos állami támogatás nélkül viszont már nem nagyon lesz értelme ilyen szerződéseket kötni. A helyzetet jól jellemzi, hogy a terméket kínáló 3 pénzintézet – a Fundamenta Lakáskassza, az OTP és az Erste lakástakarék-pénztárak – egyikénél sem lehet már cikkünk megjelenésekor olyan lakáskassza-szerződést kötni, amelyhez még jár az állami támogatás.  Bánki Erik azzal indokolta javaslatát, hogy a lakástakarék-pénztári rendszer nem támogatta kellő hatékonysággal a családok otthonteremtését, és az állami támogatásból akár szaunát vagy medencét is lehetett építeni, viszont extraprofitot termelt az azt működtető pénzintézeteknek. Cinikus megjegyzése szerint innentől kezdve azon múlik majd a lakás-takarékpénztári rendszer fennmaradása, hogy ott megfelelő képességű emberek dolgoznak-e. A parlamenti vitában a KDNP egyáltalán nem szólalt fel, és a fideszes politikusok is meglehetősen inaktívak voltak: a többség csupán a szavazásra érkezett meg. A kormánypárti politikusok fő üzenete ezzel együtt az volt: a lakáskasszát nem szüntetik meg, csak az állami támogatást, és az sem vész el, hiszen továbbra is otthonteremtésre fogják fordítani, például a családok otthonteremtési kedvezményén (csok) keresztül. Hogy pontosan miként, arról azonban továbbra sem derült ki semmi, és ilyen tárgyú javaslat sincs a parlament előtt. Az ellenzék élesen támadta a módosítást, mondván: a támogatások elvételével megnehezítik a családok lakáshoz jutását. Több képviselő is felemlegette a Rogán Antal nevéhez köthető Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) programot: a törvényjavaslat mögött a „lakáslottó” konkurenciájának számító lakáskasszák eltakarítási szándékát látják meghúzódni. A NOK szintén 30 százalékos állami támogatásának megszüntetését valóban nem célozta a javaslat. A Portfolio keddi öngondoskodási konferenciáján résztvevő pénzintézeti vezetők tételesen cáfolták a kormány lakástakarék-pénztári rendszerrel kapcsolatos vádjait. Tátrai Bernadett, a lakástakarék-piacon meghatározó szerepet játszó Fundamenta Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt: a lakástakarék-pénztárak működése soha ilyen hatékony nem volt Magyarországon, mint az idén. Az idei évben ugyan mintegy 60 milliárd forintos támogatást ad az állam a megtakarítóknak, a rendszer révén azonban mintegy 110 milliárd forint állami bevétel is keletkezik, vagyis az állam mindenképpen jól jár a jelenlegi feltételek mellett is. A Fundamenta befektetőinek pénze az utóbbi 3-5 év nyereségei ellenére sem térült meg, mivel a pénzintézet 10-12 évig vesztességes volt. A tulajdonosok eddig összesen mintegy 15 milliárd forintot vettek ki a Fundamentából, miközben évente 30 milliárd forint adót fizettek be a magyar államnak – sorolta Tátrai Bernadett, miért nem felelnek meg a valóságnak a kormány extraprofittal kapcsolatos vádaskodásai. Tátrai Bernadett utalt arra is, hogy a takarékpénztári rendszer még élő 1,5 millió szerződése révén hosszú ideig segíti majd az építőipart. Szerinte a rendszer eddigi sikerét bizonyítja, hogy minden 1 forint állami támogatás 7 forint értéket generált a gazdaságnak. Megjegyezte: az állami támogatás megszüntetése új helyzetet idézett elő a piacon és mindenkit arra kényszerít, hogy átgondolja a helyzetet. Nem adjuk fel, a mostani lépés csak egy új kezdetet jelent - jelentette ki az elnök-vezérigazgató.  A Magyar Bankszövetség közleményben méltatta a lakástakarékok szerepét, és a szakmai egyeztetést sürgetve, mielőbb egy olyan új megtakarítási konstrukciót javasol kialakítani most megszüntetett forma helyett, amelyben az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhet hosszú távon. 

Dilettáns intézkedés

A lakástakarék-megtakarítások állami támogatása a régióhoz képest valóban túlzott volt – ismerte el a piacon ugyancsak érdekelt Erste Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Harmati László emlékeztetett: voltak olyan kormányzati forgatókönyvek, miszerint csökkentik az állami támogatás mértékét, ehhez ők is javaslatokat fűztek, de süket fülekre találtak. Pedig szerinte még kisebb mértékű állami támogatással is működőképes maradhatott volna a rendszer. Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója szerint, ami történt az a dilettantizmus csúcsa, és súlyos kulturális probléma, hogy ilyesmi megtörténhet. Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, a Mabisz elnöke pedig arra mutatott rá: minden olyan üzenet, amely az öngondoskodást támadja – és ilyen a mostani is –, visszaveti az emberek hosszú távú megtakarítási szándékait. B. M.   

Szélesebb kör férhetett hozzá

A lakáskassza eddigi több mint 21 éve alatt mintegy 4 millió szerződést kötöttek. A havi legföljebb 20 ezer forintos támogatással a jelenlegi legjobb, mintegy 12 százalékos hozamú 4 éves konstrukcióban 1 millió 250 ezer forintot lehetett összegyűjteni, amelyhez támogatott hitelt is fel lehetett venni, így 3,2 millió forint jöhetett össze. Ezt bármilyen lakáscélra fel lehetett használni, például lakásfelújításra is, ami a kis jövedelmű családok számára is nagy segítséget jelentett. Társasházak szintén gyakran finanszírozták a lakástakarékokból a felújításokat. A lakástakarék a csokkal ellentétben a gyermektelen házaspárok vagy egyedülállók, továbbá a nyugdíjasok számára is lehetőséget biztosított a lakáscélú állami támogatás igénybevételére. Mivel pedig a felújítási munkákról számlát kellett bemutatni, komoly szerepe volt az építőipar fehérítésében is. V. A. D.

2018.10.16 20:31
Frissítve: 2018.10.16 20:33

321,84 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.10.16 19:51

Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 321,84 forintra csökkent este hét óra után a reggel nyolc óra előtt jegyzett 322,69 forintról.
A forint kedden kéthavi csúcsra erősödött az euróval szemben, miután a Magyar Nemzeti Bank bejelentette: tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ezzel az aranykészlet nagyságát a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelte.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak.
Az euró kedden 321,64 forint és 322,78 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 281,86 forintról 280,67 forintra, a dolláré pedig 278,96 forintról 277,94 forintra csökkent.
Az euró a reggeli 1,1568 dollár után este hét óra után 1,1581 dolláron állt.
Szerző
2018.10.16 19:51