Százmilliós pénznyelő lett az új szombathelyi stadion

Publikálás dátuma
2018.08.04. 10:30
Látványterv
Fotó: Sportkomplexum.haladas.hu
Senki sem vállalja a működtetést, a kialakult káoszban lemondott az ügyvezető is.
Lemondott tisztségéről Rácz-Racker Viktória, a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Noprofit Kft. ügyvezetője, értesült a Nyugat.hu. Úgy tudják, a háttérben a stadion üzemeltetése körüli zűrzavar áll.
A tavaly novemberben átadott, több mint 9 milliárd forint közpénzből épült stadion működtetésére hiába írtak ki több pályázatot, nem találtak piaci alapon üzemeltetőt. A működtetést jobb híján, már kétszer is az építtető Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft-re bízták, illetve a Haladás VSE kapta a komplexumhoz tartozó műcsarnok működtetésének feladatát. Ami azt jelenti:
A város által támogatott sportszervezetek egy városi cégtől, a város pénzén bérlik a stadiont.

Az avatómeccsen kívül összesen két mérkőzést játszottak a stadionban 2017 novembere óta - ez a két mérkőzés több mint nyolcmillió forintjába került az önkormányzatnak. Rengeteg költséget termel Szombathelynek az is, hogy nem tisztázott a működtető cégek egymáshoz és a stadionhoz való viszonya: a HVSE és a focicsapat bérleti díjat fizet a használatért, a Nyugat.hu szerint a rezsit is nekik kellene fizetniük, de a HVSE-vel még most sem írták alá a szerződést. Nincs rendezve, hogy ki fizeti a karbantartást, így megesett már, hogy meccs alatt nem volt víz a stadion egyes részein. A gyep karbantartására éves szinten mintegy 50 milliót kell fordítani: annyira féltik, hogy csak az NB1-es csapatot engedik fel a meccsekre. De őket sem mindig, az edzéseket sem itt tartják.
Az idén eddig közel 350 millió forintot adott az önkormányzat a Haladás Labdarúgó Kft-nek és a Haladás VSE-nek.

Év végére az összeg a félmilliárdot is elérheti.
Szerző
Frissítve: 2018.08.04. 10:54

Szikszai Péter: „Lesznek kemény kérdések”

Publikálás dátuma
2018.08.04. 07:30

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Azután ítélje meg bárki a Hír Tévét, hogy megnézte az adásait, nincs szó az ECHO Tv-vel való összevonásáról, de rivalizálásról sem – mondta a Népszavának adott interjúban Szikszai Péter a csatorna régi-új vezérigazgató-helyettese.
Hogyan kell azt elképzelni, hogy a „2015 előtti Hír Tévét” fogják újra visszahozni? A televízió hangnemében, a műsoraiban és a szerkesztési elveiben is olyan lesz, mint a G-nap előtti. És természetesen azok is, akik feltűnnek majd a képernyőn - akár a nyilatkozók, akár a jobboldali megmondóemberek, vagy a műsorvezetők - olyanok lesznek, akik konformak a jobboldalon. Ennek első jele, hogy akik ebbe nem illettek bele már nincsenek itt, például Csintalan Sándor és Kálmán Olga. Ellenben már az első nap műsort vezetett Földi Kovács Andrea, aki akkor mondott fel, amikor Simicska Lajos mindenkit elküldött melegebb éghajlatra. Az ő feltűnése szimbolikus volt aznap, amikor visszatértünk a tévé élére.

Tarr Péter korábban azt nyilatkozta, 2015 előtt a Fidesz politikusai bejártak és konkrét szerkesztési instrukciókat adtak a tévé munkatársainak. Ez is visszajön? Péter legfeljebb háttérbeszélgetésekre gondolhatott szerintem. Ön politikai újságíró, ön is találkozik politikusokkal, jár háttérbeszélgetésekre. Olyan soha nem volt, hogy megmondták volna, hogy kit kell behívni egy műsorba és mit kell tőle kérdezni. Egyébként értem Péter indulatait, de olyan nem történt, amiről beszélt. Ráadásul éppen a Népszava írta meg, hogy a G-nap után Simicska Lajos Radóc utcai irodájában minden hétfőn reggel összegyűltek a tévé, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió vezetői, hogy a tulajdonossal egyeztessenek. Akkor miről beszélünk? Kocsis Máté a Magyarország Élőben legelső adásában arra kérte a Hír Tévé riportereit, tegyenek fel kemény kérdéseket majd a kormánypolitikusoknak. Jönnek majd a kemény kérdések? Miért ne jönnének? Önök, ellenzéki újságírók állítottak be mindig minket olyannak, mint akik sosem kérdeznek, pedig ez soha nem volt igaz. Már a mostani Híradóban is lesznek olyan anyagok, amiben a riporterek keményebb kérdéseket tesznek fel politikusoknak. Nézni kellene az adást, és akkor mindenkinek feltűnne, hogy ez a helyzet. De értem ennek a lényegét, sosem fogjuk megírni egymásról, hogy milyen okosak és szakszerűek vagyunk, ez egy ilyen műfaj, én el tudom fogadni. Ellenzéki politikusokat hívnak majd be, szerveznek stúdióvitákat kormánypártiakkal? Wellcome! Bárkit szívesen látunk az ellenzékből. A stúdióvita nem rajtunk múlik, hanem a sajtóosztályokon. De ön szerint jól sikerültek az utóbbi időben ezek a vitaműsorok? Például az ATV-n Németh Szilárd és Molnár Zsolt között? Szerintem nem. Ha az egyik politikus feltörli a másikkal a padlót, annak lehet nézettsége, de a pártok ilyen meccsekbe – érthetően - nem mennek bele. A nézők legtöbbször megerősítést, tájékozódási pontot várnak el a médiumoktól. Egy jobboldali hírfogyasztónak szóló televízióban egy baloldali politikus elkapcsolási faktor, és fordítva. Ez a problémája ennek a fajta televíziózásnak, hogy a nézettség szempontjából nem éri meg behívni a másik oldalt. A saját tábornak szól a tévé. Aki Szanyi Tibort akarja látni, az másik csatornát néz. De ugyanez van az írott sajtóban is, az szintén a saját tábornak szól. Mi a helyzet a személyi állománnyal? Az eddig megjelent neveken túl kik távoztak? Nagyjából tíz ember, szerkesztők, riporterek. De tömeges távozásról nem beszélhetünk. Igaz, hogy megzsarolták a híradó-szerkesztőség munkatársait, hogy ha sokan felállnak közöttük, akkor bezárják a tévét és mindenkinek mennie kell? Ez hatásvadászatnak jó, csak nem éppen ez történt. A Simicska-portfólió visszakerülésekor már nem működött minden darabja: leállt a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió, emberek kerültek az utcára. (Az interjú készítője 2018. április 10.-ig maga is a Magyar Nemzet újságírója volt – a szerk.) Itt dolgoznak most 270-en, ha mi ezt a tévét nem vesszük át, 270 ember került volna az utcára. Nem hiszem, hogy olyan könnyen találtak volna munkát. Mi azt mondtuk nekik, hogy ha akarnak dolgozni, akkor még tudnak hol, ellentétben a Magyar Nemzettel. Nem zsaroltuk őket, hanem munkát kínáltunk, aki nem kérte, az felállhatott és elmehetett. De ha sokan mennek el, akkor a tévé nem tud működni és akkor valóban be kell zárni. Ez nem zsarolás volt, hanem választási lehetőség. Persze voltak feltételeink, a már említett jobboldali szemlélet, de aki ezt elfogadja, azzal együtt tudunk dolgozni. Ezért nem is hallhatott senki kirúgási hullámról. Hogy történt maga az egész folyamat? Egyszer csak kapott egy telefont Nyerges Zsolttól vagy Liszkay Gábortól, hogy „Szervusz Péter nincs kedved ismét Hír Tévét vezetni?”? Nyilván valahogy így, felhívtak, találkoztunk, kaptam egy feladatot, elfogadtam, de a részletek olyan belső ügyek, amikről nem szeretnék beszélni. Az igaz, hogy komoly személyes ellentétek, rivalizálás van önök és az Echo Tévé mostani vezetése között? Erről hosszú, zavaros, félinfókkal felturbózott cikket írt az Index és önök is pedzegették a témát, de ennek semmi alapja nincs. Sajnálom, ha csalódást okozunk. Nem is lehetünk rosszban egymással, hiszen az Echo Tévé most éppen kisegít minket folyamatosan. Nincs műsorvezetőnk, ezért átadták Földi Kovács Andreát, más módon is segítenek minket, naponta egyeztetünk, hogy hogy lehetne ennyi emberrel működtetni, a hiányzó munkatársakat pótolni. Én magam is rendszeresen hívom az Echo Tévé stábját, anyagot veszünk át tőlük, még műsorokat is átvehetünk majd, jól együttműködünk. Amit az Index írt, az a fantázia világába tartozik. Hosszabb távon hogy látja a két televízió jövőjét? Ez most a legfontosabb kérdés. A legfontosabb, hogy ez a több száz ember ne kerüljön utcára. A Hír Tévé a jobboldalon egy jó brand, jók a kábelszolgáltatós szerződései, van árbevétele, bár tisztában vagyok vele, hogy veszteséges jelenleg, érdemes a jövőjén gondolkozni. Hogy mi lesz a vége, azt most nem tudom megmondani. Önök is írták, hogy lesz majd egy „hard pornó” és „szoft pornó” felállás, vagy éppen versenyezni fogunk, de az utóbbiban nem hiszek. Ez egy olyan kicsi piac, hogy ezen még versenyeztetni is a két tévét teljesen értelmetlen. Mit érünk vele, ha pár ezer nézőt átcsábítunk a másiktól? Hosszú távon nyilván műfaji eltérésekkel lehet működtetni párhuzamosan a két televíziót. Arra kaptak feladatot, hogy a veszteséget ledolgozzák? Erről nem tudok nyilatkozni, a pénzügyekért nem én felelek. Számít rá, hogy hamarosan az állami hirdetések is megjelennek majd a tévén? Ez szintén pénzügy, nem hozzám tartozik. A Magyar Nemzet újraindítása is rendszeresen felmerül, erről tud bármit? Nincs információm a Magyar Nemzetről. A Zoom.hu írta, hogy átköltöznek az Echo Tévé székházába. Ez igaz? Erről sincs szó. Ez csak akkor következne be, ha a két tévét összevonnák, de nincs ilyen döntés, és szándékról sem tudok. Ráadásul szerintem ott elég hely sem lenne hozzá. Ez is fantázia. Lehet, hogy ez is az, de már mi is hallottuk – igaz az ellenkezőjét is –, hogy a Hír Tévé is Mészáros Lőrinc tulajdonába kerül előbb-utóbb. Erről mit lehet tudni? Erről sincs döntés. Nyerges Zsolt a Hír Tévé tulajdonosa, és ő hajlandó finanszírozni a működést.
Frissítve: 2018.08.04. 07:31

Káosz lesz, ha a kormány elveszi a rendőrök pénzét

Publikálás dátuma
2018.08.04. 07:00

Fotó: Draskovics Ádám
Jelentős bércsökkenést okozhat rendőrök ezreinél, hogy januártól megvonják a pluszmunkáért járó pénzt. Sokan inkább a leszerelést választják.
Noha vannak arra utaló jelek, hogy a nyáron a szokásosnál is nagyobb a fluktuáció a rendőrségnél, a Belügyminisztérium szerint nincs szó nagy leszerelési hullámról. Az viszont biztos: ha a kormány nem lép, akkor januártól teljes káosz alakulhat ki a rendőrségen, és ezrek hagyhatják ott a testületet egy 2019 elején életbe lépő törvénymódosítás miatt. 
– A rendőrök túlmunkáját most még kifizetik, de januártól már csak a pihenőnappal kompenzálható a plusz szolgálat. Ez elfogadhatatlan. Egyfelől azért, mert a rendőrök számára fontos forrás a túlórapénz. Másfelől a rendőrség működőképességét veszélyeztetné, nem maradna szolgálatban elég rendőr, ha mindenki pihenőnapra menne a túlórái után

– mondta Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára.

Hozzátette: – Éppen ezért kezdeményeztük a Belügyminisztériumnál, hogy hívják össze a belügyi érdekegyeztető tanácsot. Szeretnénk, ha módosítanák a törvényt, és a rendőrök továbbra is kérhetnék, hogy a túlóráért pénzt kapjanak. A tárcától egyelőre nem kaptunk választ.

Júliusban 91 rendőr szerelt le

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint júliusban 91-en szereltek le, egyéb jogcímen – áthelyezés, elhalálozás, nyugdíjazás fegyelmi okokból történt elbocsátás miatt – további 65-el csökkent a létszám. Ez a 156 fős csökkenés a rendőrség szerint nem számító kiugrónak: 2018-ban eddig átlagosan havi 146 rendőrnek szűnt meg a hivatásos jogviszonya. Kérdés, hogy a rendőrséghez érkezők száma kiegyenlíti-e a távozást? Az ORFK közleménye szerint 2018 -ban eddig 515 új rendőrt vettek fel.

Bár a jelenlegi helyzet bizonytalanságot teremt, a főtitkár is úgy látja, hogy – egyelőre legalábbis – nincs szó tömeges leszerelésekről. Mint mondta, tudomása szerint idén is körülbelül 1200 fős lesz a fluktuáció, ami ugyan nem kicsi, de nem nagyobb mint a sokéves átlag. Ez a helyzet azonban gyorsan változhat – utalt Pongó Géza Balogh János országos rendőrfőkapitány egy korábbi kijelentésére. Balogh ugyanis tavaly májusban, még országos rendőrfőkapitány-jelölti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt azt mondta: „Azt az ideális állapotot, amikor nincs szükség túlmunkára, úgy érhetnék el, ha megnégyszereznék a rendőrség létszámát.” Mint azt Pongó Géza elmondta:
ma összesen mintegy 52 ezer ember dolgozik a rendőrségen, és közülük 38-39 ezren hivatásos rendőrök.

Az országos rendőrfőkapitány korábbi kijelentése világosan jelzi, hogy az ágazat vezetői tisztában vannak a túlórapótlék elvételének veszélyével – a jelek szerint mégis csöndben asszisztálnak a kormány megszorítási intézkedéséhez. Harangozó Tamás a Parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista tagja szerint ez az eset is jól mutatja, miként működik az Orbán-rendszer: legyen szó bármilyen súlyos kérdésről, akár a rendvédelmi szervek működőképességéről, senki nem mer ellentmondani a kormányfőnek. Pedig ellentmondásra lenne ok bőven. A rendőrség évek óta súlyos létszámhiánnyal küzd, emiatt forrásaink szerint a törvényes évi, személyenként 418 órányi túlmunka helyett sokan – foglalkozási körtől függően – évi 600-1200 pluszmunkát is kénytelenek vállalni. A Belügyminisztérium lapunk érdeklődésére tagadta, hogy komoly munkaerőhiány lenne a rendőrségeken, a tárca szerint „az állomány feltöltöttsége 97,8 százalék.” 
Arra viszont nem adtak magyarázatot, hogy ha „minden rendben”, akkor miért van szükség a sok túlórára, és az országos főkapitány szerint miért kellene négyszer nagyobb állomány az ideális állapotokhoz.

Harangozó Tamás szerint önmagában elfogadhatatlan, hogy megvonnák a rendőrök túlórapénzét, de még felháborítóbbá teszi az ügyet az: a rendőrség teljes költségvetéséhez képest viszonylag nem nagy összegről van szó. A politikus ugyanis a napokban kikérte, hogy az idén eddig mennyibe került a rendőrök túlórája. Kiderült: az utóbbi években tempósan nőtt a túlóra mennyisége, és 2018-ban 17 milliárdos összegről van szó. Csak viszonyításképpen: a 2018-as költségvetésben 218 milliárdot terveztek a rendőrségnél személyi juttatásokra. (Harangozó megemlítette, hogy nem csak a rendőrségnél, hanem a büntetés-végrehajtásban is komoly gondokat okoz a túlórapénz elvonása.) A helyzet feloldására vonatkozó kérdéseinkre a Belügyminisztérium kitérő választ adott, és elküldte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy korábbi nyilatkozatát. Azt mondta, hogy már a Belügyminisztérium is számolja "mennyit jelent" ma a túlóradíjak kifizetése, és ha szükséges, akkor az ősszel javaslatot tesznek „törvénymódosításra vagy kormányrendeleti szabályozásra.”

Bérek a pénztárosfizetések alatt

A megszorítás már csak azért is súlyosan érintené a rendőröket, mert alacsony fizetésük mellé fontos kiegészítés a túlórapénz. Több szakmai blog szerint ezért elsősorban a kezdő, kis fizetésű rendőröket érintheti különösen súlyosan a túlórapénz megvonása. A pályakezdő rendőrök bére jelenleg bruttó 220 ezer forint. Ez az összeg – panaszolják sokan a testületben – kisebb, mint amennyit ma egy kezdő pénztáros vagy árufeltöltő kap egy élelmiszerboltban. Az ORFK ennek kapcsán azt mondta, hogy 2015 óta 50 százalékos volt a bérnövekedés. A szakszervezetek szerint viszont ez kommunikációs trükk, időközben ugyanis minimálbér és garantált bérminimum emelés is volt. Így a valódi emelés mértéke mindössze 9,1 százalékos. Mindezek miatt több szakmai Facebook-csoport és blog is arra jutott, hogy a rendelkezés komolyabb leszerelési hullámot idézhet elő.

Frissítve: 2018.08.04. 07:01