Bejelentette a svéd kormány hogy a felperesnek számító brüsszeli testületet, az Európai Bizottságot támogatva be fog avatkozni a civil törvény miatti jogi eljárásba- írja az MTI, a svéd kabinet honlapján megjelent közleményre hivatkozva.
„A kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket, aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete” - indokolta a beavatkozást Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter, kiemelve, hogy az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak.
Linde szerint a svéd kormány sürgősnek tartja, hogy támogatásáról biztosítsa az Európai Bizottság álláspontját, valamint kiálljon a civil társadalom függetlensége és a jogállamiság mellett.
A távirati iroda megkeresésére a stockholmi külügyminisztérium hétfőn közölte, nincs tudomása arról, hogy további országok avatkoznának be bármelyik fél oldalán, azonban az ennek jelzésére vonatkozó határidő még nem járt le.
A szabályozás miatt tavaly decemberben tizennégy civil szervezet közösen kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB), hogy állapítsa meg: a szerintük civilellenes „külföldi támogatásokról” szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. Ezek a szervezetek korábban együtt nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz (AB) is, amely januárig, öt hónapon át nem tűzte napirendjére a törvényt.
Mint lapunk megírta, decemberben lépett az Európai Bizottság is: a szervezet szintén decemberben jelentette be hogy az uniós bírósághoz fordul a kvótahatározat, a civil törvény és a Lex CEU miatt, ezzel pedig harmadik szakaszába léptették a Magyarország ellen korábban elindított kötelezettségszegési eljárást.
Uniós jogokat sért a magyar előírás
Brüsszelben úgy látják, hogy törvény indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.
Az Európai Bizottság szerint a jogszabály emellett aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását is – az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.
