Civil törvény - A svédek is beszállnak a Magyarország elleni perbe

Publikálás dátuma
2018.08.06 15:06
Civil aktivisták tiltakoztak a "Stop Soros!" ellen a parlament előtt, 2018. június 4-én
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Svédország beavatkozik az Európai Bizottság oldalán a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt Magyarország ellen indított perbe - jelentette be a stockholmi kormány.
Bejelentette a svéd kormány hogy a felperesnek számító brüsszeli testületet, az Európai Bizottságot támogatva be fog avatkozni a civil törvény miatti jogi eljárásba- írja az MTI, a svéd kabinet honlapján megjelent közleményre hivatkozva.   „A kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket, aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete” - indokolta a beavatkozást Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter, kiemelve, hogy az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak. Linde szerint a svéd kormány sürgősnek tartja, hogy támogatásáról biztosítsa az Európai Bizottság álláspontját, valamint kiálljon a civil társadalom függetlensége és a jogállamiság mellett. A távirati iroda megkeresésére a stockholmi külügyminisztérium hétfőn közölte, nincs tudomása arról, hogy további országok avatkoznának be bármelyik fél oldalán, azonban az ennek jelzésére vonatkozó határidő még nem járt le.
A „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap Magyarország határain kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni.
A szabályozás miatt tavaly decemberben tizennégy civil szervezet közösen kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB), hogy állapítsa meg: a szerintük civilellenes „külföldi támogatásokról” szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. Ezek a szervezetek korábban együtt nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz (AB) is, amely januárig, öt hónapon át nem tűzte napirendjére a törvényt. Mint lapunk megírta, decemberben lépett az Európai Bizottság is: a szervezet szintén decemberben jelentette be hogy az uniós bírósághoz fordul a kvótahatározat, a civil törvény és a Lex CEU miatt, ezzel pedig harmadik szakaszába léptették a Magyarország ellen korábban elindított kötelezettségszegési eljárást.

Uniós jogokat sért a magyar előírás

Brüsszelben úgy látják, hogy törvény indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. Az Európai Bizottság szerint a  jogszabály  emellett aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását is – az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.
2018.08.06 15:06
Frissítve: 2018.08.06 15:15

Gyerekkatonák kiképzését finanszírozó iráni bankokat büntet Washington

Publikálás dátuma
2018.10.16 21:53
A szankciókban érintett Mellat teheráni központja.
Fotó: AFP/ BEHROUZ MEHRI
Az amerikai pénzügyminisztérium két iráni bank, egy traktorgyártó vállalat és az egyik bank további cégei ellen jelentett be intézkedéseket kedden.
Washington kedden újabb szankciókat foganatosított iráni cégek és bankok ellen - írja az MTI. A Steve Mnuchin tárcavezető aláírásával kiadott rendelkezés a Mellat bankra és a több vállalatban tulajdonos vagy többségi tulajdonos Mehr Eqtesad bankot érinti.
A két pénzügyi intézményt Washington felelősnek tartja a Baszidzs önkéntes paramilitáris alakulat finanszírozásáért.
A Baszidzs az iráni Forradalmi Gárdához köthető félkatonai milícia.
A Mellat bank - a pénzügyminisztériumi közlemény szerint - támogatja a Mehr Eqtesadot, amelyet a Baszidzs-hálózat bankjaként tartanak számon. Amerikai álláspont szerint a Mehr Eqtesad áll a Baszidzs több milliárd dolláros gazdasági hálózata hátterében. E hálózathoz gyárak, bányák, kisebb pénzügyi intézmények tartoznak, köztük például a traktorokat is gyártó, iszfaháni Mobarakeh acélvállalat. A hálózatról a közleményben Steve Mnuchin leszögezte:
gyermekkatonák kiképzéséhez teremt pénzügyi infrastruktúrát a Baszidzs számára, akiket aztán a Forradalmi Gárda harcosaiként használnak fel.
A büntető intézkedések értemében nemcsak az érintett vállalatok és bankok esetleges amerikai vagyonát fagyasztják be, hanem megtiltják amerikai vállalkozásoknak vagy személyeknek, hogy üzleti kapcsolatokat tartsanak fenn velük.
2018.10.16 21:53

Lavrov: Oroszország kiléphet az Európa Tanácsból

Publikálás dátuma
2018.10.16 21:00
Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter.
Fotó: SPUTNIK/ ANTON DENISOV
Az orosz külügyminiszter szerint sokkal fontosabb országának tagsága az európaiaknak, mint Moszkvának.
Oroszország kész befizetni tagsági díját az Európa Tanácsnak (ET), de csak akkor, ha visszakapja jogosultságait az ET Parlamenti Közgyűlésében – nyilatkozta az Euronewsnak Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter.
"Hallottam, hogy vannak orosz parlamenti képviselők, akik úgy gondolják, ha továbbra is kegyvesztettek leszünk, azzal az Európa Tanács a saját halálos ítéletét írja alá"
- fogalmazott Lavrov. Az Európa Tanács 2014-ben függesztette fel Oroszország szavazati jogát a Krím-félsziget annektálása miatt.
Az orosz külügyminiszter szerint országának ET-tagsága valójában csak az európai országoknak fontos. "Ha el akarják kergetni Oroszországot az Európa Tanácsból, nem szerezzük meg nekik ezt az örömet, inkább magunktól távozunk" - tette hozzá.
Lavrovot a Szkripal-ügyről is kérdezték, ám csak annyit mondott: "Ha minden, amit kapunk egy döglött macska vagy hörcsög teste, vagy – sajnálom – egy szegény hajléktalan nőé, meg még egy kölnisüveg, akkor azt kell mondjam, ez az egész groteszknek tűnik".
2018.10.16 21:00