Moszkva kiállt az iráni atomprogram mellett

Publikálás dátuma
2018.08.07. 17:13
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotó: Stephane de Sakutin / AFP
Az Egyesült Államok szankciókkal bünteti, Oroszország viszont támogatja Irán nukleáris fejlesztési terveit.
Külügyminisztériumi állásfoglalásban erősítette meg Oroszország elkötelezettségét az iráni nukleáris program ügyében 2015-ben elfogadott sokoldalú megállapodás mellett, miközben az iszlám köztársaság ellen kedden életbe lépett az egyezséget felmondó Egyesült Államok szankcióinak első csomagja. A minisztérium jelezte, Moszkva mindent el fog követni az iráni nukleáris alku teljes értékű végrehajtása érdekében, és nemzeti szinten lépéseket tesz a Teheránnal való kereskedelmi és gazdasági együttműködés védelmében.   „Abból indulunk ki, hogy ez a munka az egész nemzetközi közösség érdekében áll" - áll az MTI által idézett dokumentumban. 
A moszkvai külügyi állásfoglalás szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) teljeskörűen ellenőrzi a megállapodást, ami önmagában is megbízható bizonyítéka az iráni atomprogram békés jellegének. Az orosz diplomáciai tárca „mély csalódottságának” adott hangot amiatt is, hogy az Egyesült Államok lépéseket tett az Irán elleni nemzeti szankcióinak visszaállításáért. „Ez ékes példája annak, hogy Washington folytatja az ENSZ BT 2231-es határozata megsértésének gyakorlatát, és lábbal tiporja a nemzetközi jog normáit” - üzenik Washingtonnak és a nemzetközi közsségnek.
Donald Trump amerikai elnök májusban bejelentette: Washington egyoldalúan felmondja az iráni nukleáris programról 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást, és újra életbe lépteti a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Az egyezmény többi aláírója arra az álláspontra helyezkedett, hogy kitart az egyezmény mellett, amíg Irán is így tesz. Az amerikai korlátozásokat két szakaszban vezetik be. Az első kedd hajnaltól vette kezdetét, és az iráni gazdaság több ágazatát érinti. A november 5-én életbe lépő második szakasz elsősorban az iráni energetikai szektort célozza majd, embargóval sújtva az olajexportot. De a szankciók nemcsak Iránt sújtják, hanem bárkit, aki az érintett területeken üzleti kapcsolatot tart fenn Teheránnal. Trump elnök kedden közölte: aki Iránnal üzletel, az az Egyesült Államokkal nem fog.
Szerző

Elolvadt Svédország legmagasabb hegycsúcsa

Publikálás dátuma
2018.08.07. 15:58

Fotó: CARL LUNDBERG / AFP
Négy méterrel lett alacsonyabb a hőségtől augusztusra, mint egy hónapja volt.
Új legmagasabb hegycsúcsa lett Svédországnak - írja a New York Times. A Kebnekaise hegynek két csúcsa van, egy északi és egy déli. Egy hónappal ezelőtt még az utóbbi volt az ország legmagasabb pontja a tengerszint feletti 2101 méteres magasságával. Múlt péntekre 4 méterrel lett alacsonyabb, most már 2097 méteres északi csúcs a rekorder.
„Nyár végén újramérjük, mikorra megáll az olvadás. Egy hónap múlva kiderül, milyen rossz a helyzet”

- nyilatkozta Gunhild Rosqvist professzor, a Stockholmi Egyetem Tarfala mérőállomásának vezetője.
Svédország több pontján még sosem mértek olyan meleget, mint idén júliusban. A meleggel együtt szárazság és az ország történetének legpusztítóbb erdőtüzei is együtt jártak. Mint Rosqvistfelhívta rá a figyelmet: mindez pusztító hatással van az élővilág egészére.
Szerző

Málta is csatlakozik az új uniós ügyészséghez

Publikálás dátuma
2018.08.07. 15:18

Fotó: AFP
A 28 uniós tagállamból 22 már jelezte, részt vesz az új nyomozóhatóság működésében. Az Elios-ügybe beleremegő magyar kormány szerint nincs értelme egy újabb európai ellenőrző szervnek.
Kezdeti vonakodása ellenére Málta is csatlakozott az Európai Ügyészséghez, amely így az úgynevezett uniós megerősített együttműködés huszonkettedik tagállama lett - jelentették be kedden Brüsszelben. az Európai Bizottság kedden jóváhagyta Málta belépését, kevesebb, mint egy héttel azután, hogy Hollandia esetében is így járt el, írja az MTI.  Vera Jourová uniós igazságügyi biztos üdvözölte a lépést, mondván, minél több tagország csatlakozik, annál hatékonyabb lesz az ügyészi hivatal működése. Emellett pedig ismételten felszólította az eddig kimaradó államokat a csalás- és korrupcióellenes szervezethez való csatlakozásra.
A hivatalnak, amelynek megalakítására először 2000-ben tettek javaslatot, legkésőbb 2021 elején meg kell kezdenie működését. A főügyészt és az európai ügyészeket 2019-ben fogják várhatóan kinevezni.  
Magyarország nem vesz részt az együttműködésben; a hazai kormányzati álláspont szerint jelenleg is megvannak azok az intézmények, amelyek eljárhatnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben – így az Eurojust és az OLAF – egy új hivatal létrehozása pedig ezen jól működő szervezetek meggyengítésével járna. Közel sem egyértelmű, hogy az uniós ügyészség miért gyengítene más szervezeteket, a magyar tiltakozás viszont rögtön érthetőbbé válik, ha tudjuk, hogy 
az új európai hatóságnak valódi nyomozati jogköre is lenne, míg az kormányközeli Elios-ügy visszásságait is feltáró OLAF például csak ajánlatokat tehet a nemzeti hatóságoknak.

Mint lapunk is megírta, Vera Jourova nemrég világossá tette, hogy a következő uniós támogatási ciklus forrásainak kifizetését és elosztását a jogállamiság érvényesüléséhez és például az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz is köthetik majd. Magyarország mellett még Lengyelország és Svédország jelezte, hogy ebben a formájában nem támogatja az ügyészség létrehozását. Dánia, Írország, valamint a jövőre várhatóan kilépő Egyesült Királyság pedig egyébként sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén. 
Szerző