Csendben visszavágták a vendégmunkások keretszámát

Négyezerrel kevesebb, az unión kívülről érkező munkás dolgozhat idén Magyarországon, mint tavaly. A kormány döntése leginkább az ukránokat érintheti.

Tavaly még 59 ezer, idén már csak 55 ezer harmadik országbeli állampolgár dolgozhat egyidejűleg legálisan a magyar munkaerő-piacon. A korlátozást nem előzte meg nagy hírverés, az augusztus 7-i Magyar Közlöny egyik rövidke határozatából derül csak ki, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter csökkentette a limitet.

Az év második felében hozott kormányzati döntés nehezen érthető. Bár a munkanélküliségi ráta csökkent, az építőiparban ma is olyan emberhiány van, ami szükségessé teszi a külső, főként szerb és ukrán munkaerő jelenlétét.

Két évvel ezelőtt a nemzetgazdasági minisztérium még 450 millió forintos támogatást ígért „az ukrán állampolgárok hiányszakmákban történő foglalkoztatása” nevű programra – amiből aztán egy Kósa Lajoshoz érdekeltségeihez köthető cég részesült, munkaerő-toborzás fejében.

A „harmadik országbeli” dolgozók száma jelentősen nőtt az utóbbi években, bár nem közelítette meg a maximális értéket: míg a Világgazdaság szerint a nemzetgazdasági tárca 2016 végén összesen 7600 ilyen munkavállalói engedélyt tartott nyilván, 2017 szeptemberében már 10760 munkavállalási engedélyt adott ki ezen a területen – a szám pedig a HVG értesülése szerint december végéig közel 20 ezerre emelkedett. Ez persze még mindig nem éri el az 55 ezres plafont, de határozott bővülést látva nem tiszta, hogy a kormány miért vágja vissza a keretet.

Elviekben magyarázat lehet, hogy a foglalkoztatók egyszerűen nem tartanak igényt már annyi harmadik országbeli munkásra – az éves limitet ugyanis befolyásolja, a tárgyév előtt mekkora volt a bejelentett munkaerőigény havi átlaga.

Nehéz azonban elhinni, hogy ez a csökkentés indoka, amikor az építőiparban jelenleg is lasszóval fogják a munkásokat, és nem kizárt, hogy a tervezett debreceni BMW-gyárban is ukrán alkalmazottak dolgoznak majd. 2017 végén közel háromszor annyi harmadik országból érkező dolgozónak adtak munkavállalási engedélyt, mint egy évvel korábban, ami nem éppen a foglalkoztatási kedv visszaesését mutatja.

A helyzetet végképp megbonyolítja, hogy egy tavaly júliusi rendelet alapján az ukrán munkavállalók a hiányszakmában munkavállalói engedély nélkül is dolgozhatnak, a munkaadónak viszont be kell jelenteniük őket.

Levélben kérdeztük meg a Pénzügyminisztérium sajtóosztályát, hogy

Ha a tárcától érkezik válasz, frissítjük cikkünket.