Fába öntött érzelmek

Publikálás dátuma
2018.08.09 11:00
A bakterház mosdója és a kádárok faszárítói
Fotó: / BUJNOVSZKY TAMÁS
Egyetemi hallgatók néztek más szemmel Tokaj-Hegyaljára, s hagyták a falvakban fából készült, a hely szellemére reagáló munkáikat.
A Volt egyszer egy vadnyugat című film klasszikus, elnyújtott állomásjelenete s talán még Ennio Morricone felejthetetlen zenéje is eszébe juthatott a Képzőművészeti Egyetem szobrász hallgatóinak, amikor megálltak a kies golopi vasúti vécénél. Aki nem csak elefántcsonttoronyból szemléli a magyar valóságot, látott már ilyet: meszeletlen fal, bűzös belső, alkalmatlan mindarra, amire szánták valaha. Adódott a kihívás, s az egyetemisták meg is oldották azt, persze a maguk módján: noha a bakterház már rég az enyészeté, de az illemhely kimeszelve, rendbe téve, falain pedig a helyiektől kért, kapott tárgyak, hímzett, keretezett kép, sajtreszelő, mikor mi. A kis épület előtt fából készült installáció, amely magára a borvidékre reagál: egykori kádárok faszárítóit idézik a gúlák, egyikbe akár belülről is lehet menni, onnan nézni a lelassult világot Százötven egyetemi hallgató „szállta meg” egy hétig Tokaj-Hegyalját, immár másodjára, hogy a fával alkotó Hello Wood építész csoport mustráján különleges látásmóddal, új szemszögből közelítsék meg a borvidéket és fedezzék fel a régió rejtett értékeit. A munkából az összes hazai, építész képzést folytató egyetem – kiegészülve a képzőművészetisekkel - kivette a részét, a fiatalok pedig egy hét alatt építették fel a fél éven át szemináriumokon dédelgetett terveiket. 
Tavaly talán még gyanakodva fogadták az itteniek a bohém alkotókat, akik teljesen más szemmel néztek a dombokra, az épületekre, mit azok, akik nap mint nap elhaladnak mellettük. Akkor 11 projektet építettek fel a tábornak köszönhetően a régió 7 településén, idén pedig 10 projektet 8 településen: Bekecsen, Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Rátkán, Szegin, Szerencsen, Tarcalon és Golopon. A csapatok a térség településeivel és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanáccsal egyeztetve választják ki évről évre azokat a helyszíneket, ahol installációkat helyeznek el. Úgy formálják a helyi környezetet, hogy az ott élők véleményét veszik alapul, bevonják őket a folyamatba, és drasztikus beavatkozások helyett olyan közösségépítésben gondolkoznak, hogy segíteni tudják a környék lakóinak életét.
Szerencsen például, miután kiderült, hogy a fiatalok egyik kedvenc találkozóhelye egy fenyveserdő a város felett, ide, a fák alá építettek fel egy afféle pihenő-kilátót, amelynek periszkópszerű tornyából a égre látni. A hajdan híres cukorgyár bezárásának fájó sebét ma is őrző településen erre a veszteségre is született „wood-os” mű: a pusztuló gyárkémények távlati síkjába olyan „nézőkét” kreáltak, ahonnét egy adott ponton állva ismét olybá tűnik, mintha jönne füst a kéményből, mintha lenne újra élet a gyárban. Mondhatnánk, hogy mindez csak illúzió. Ám a helyieknek, akik úgy mennek el nap mint nap a cukorgyár mellett, hogy egy régi, idillibb élet is eszükbe jut róla, ez az alkotás inkább megnyugvást jelent, enyhe gyógyír a sebekre. Ebből is látszik, hogy az egyetemisták nem csupán esztétikai nyomokat hagynak a tájon, de érzelmeket kapnak, s adnak vissza. Az idei évnek például szomorú, mégis különösen megható alaphangot adott Fülöp gólya, a Bodrogkeresztúrban élő, s onnan 15 éven át el nem költöző kabalaállatának tragédiája: a madár a magasfeszültségű távvezetékekbe ütközött, s elpusztult. Rá most külön installáció emlékezik a Bodrog partján: csőrét a kilátón két pirosra festett, ég felé mutató faléc szimbolizálja. De épült az idén uszadékfából készült „víznéző”, befedték a tarcali focipálya lelátóját, egy szemétdombnak tűnő halomra nagy fakakast kreáltak, s olyan helyszíneken építettek kilátókat, ahonnét új szemszögből látszik a táj. 

Szegények építésze

2016-ban Alejandro Aravena, chilei építész kapta az építészeti Nobel-díjként emlegetett Pritzker-díjat. Tom Pritzker, az alapítvány elnöke így indokolta a döntést az Építészfórum információja szerint: "A zsűri egy olyan építészt választott, aki munkáival segít a dizájnról alkotott tudásunk elmélyítésében. Aravena úttörőnek számít a XXI. század kihívásaira adott válaszaiban, amely rendkívül erős építészeti munkákban nyilvánul meg. Terveivel olyan gazdasági megoldásokat és lehetőségeket ad, melyek a szegényeknek is elérhetők, hiszen szívügye, hogy a jelenlegi lakhatási problémákra választ találjon. Munkáival a természeti katasztrófák által sújtott területek rehablitációjára is koncentrál. Nem csak az energia fogyasztást mérsékli, hanem barátságos közterületeket is biztosít mindenki számára. Aravena innovatív és inspiráló munkái megmutatják, hogyan képes az építészet jobbá tenni az emberek életét." - H. K.

A falvak és városok idén már szinte versengtek azért, hogy náluk is szülessen egy-egy újszerű, elgondolkodtató, vagy épp meghökkentő faépítmény. Huszár András, a Hello Wood egyik alapítója elmondta: a diákok szabad kezet kaptak a helyszínek kiválasztásában, hagyták, hadd ragadja meg őket egy-egy falu hangulata. Ezeket a választásokat alapos kutatómunka, helyszíni szemle, valamint kulturális tájékozódás előzi meg, amely különös tekintettel van az épített örökségre, a jelenlegi társadalmi összetételre, és a helyiek igényeire is. Az elkészült alkotásokat később sem hagyja magára a csapat, évről-évre visszatérnek a helyszínre, s ha ha valami javításra szorul, azt helyreállítják majd.

Tér és identitás kölcsönhatása

Komlósi Bence építész, a menenkültek élettereivel foglalkozó Architecture for Refugees nemzetközi szervezet és a hazai Közösségben Élni kezdeményezés társalapítója, aki a közösségi lakhatásról szóló PhD-jében a szociális életterekkel és építészettel is foglalkozik. - Mit jelent a fogalom: szociális építészet? - Alapvetően ellentmondás, hiszen nem szociális építészet nem létezik. Jobb híján annak megnevezésére használjuk az utóbbi években, hogy olyan embereknek nyújtunk minőségi élettereket, minőségi építészetet, akik ezt nem engedhetnék meg maguknak. Az oktatás szinte mindenhol kötelező a világban, alapvető emberi jogként fogadjuk el. Ugyanakkor a emberi és minőségi élettér nem az. Erről egyre több szó esik a világban. Hogyan válhat az építészet is alapvető emberi joggá? - Mikor kezdődött a szociális építészet története? - Olyan hullámzó ez, mint egy sinus görbe. Vannak olyan pillanatai a világnak, amikor mindenki a pénzre és a technológiára fókuszál, majd jön egy másik, amikor az ember kerül a középpontba, mint például a reneszánsz idején. Határpont az amerikai Rural Studio stúdió megalakulása. 1993-ban az alapítók, Samuel Mockbee és D.K. Ruth úgy döntöttek, hogy Alabama legszegényebb településeivel akarnak foglalkozni, és egy egyetemi csoporttal odatelepültek. 25 éve hoznak létre projekteket iszonyatosan kevés pénzből, ez a mai napig az egyetemi oktatásuk része. A 2008-as gazdasági válság idején sok alternatív projekt jött létre Magyarországon is, bizonyítva, hogy amikor nincs pénz, a közösség ereje, az összefogás, és az alternatív megoldások érvényesülnek. Ekkoriban jöttek létre például az első közösségi kertek is. A Hello Wood sem társasházak építésével indult, létrehoztak egy alternatív tábort, workshopokat, kiállításokat, szociális projekteket szerveztek, és alternatív pénzeket tudtak mozgósítani. - Biztos abban, hogy egy szegény település főterén lévő pad, vagy a vasútállomás mosdója érdemben befolyásolja az ott élők mindennapjait? - Igen. A tér és az identitás hatnak egymásra, amilyen minőségűek az ember terei, úgy alakul az önazonossága. Minél rosszabb a környezet, annál inkább visszafejlődik az egyén identitása, és minél rosszabb az identitása, annál rosszabbá alakulnak az egyén terei is. Ez a közösségre is igaz. A közösségi tér fejlesztésével sok ember életét lehet megváltoztatni, nagyobb hatást lehet gyakorolni, igaz sokkal kisebb mértékben, mintha az egyes emberek privát tere változna. Ma még inkább a top down gondolkodás a jellemző, azaz a megrendelő, jellemzően az önkormányzat „kitalálja, létrehozza, felújítja”. De változik a trend, tapasztalható, hogy minél jobban bevonják a használókat, azok annál inkább magukénak érzik a fő tér padját, vagy az állomás mosdóját. Vigyáznak rá, nem rongálják, vagy akár még javítják is a hibákat. És még ritkák ugyan, de egyre többször fordulnak elő alulról jövő kezdeményezések is, amelyekben a közösségek, egyének kezdeményeznek, fejlesztenek valamit és ezek mellé áll az önkormányzat, az állam, vagy az Európai Unió. - Mi a cél? - A szociális építészettel foglalkozó alkotóknak nem csak az az eszközük, hogy építenek valamit, hanem részt vesznek az építészeti diskurzusban, tárgyalnak a városfejlesztésről annak érdekében, hogy például a leszakadó részek is bekerüljenek a fejlesztésbe, vagy hogy az egyes lerobbant ingatlanok hogyan változzanak. És nagyon fontos, hogy egyre több párbeszéd jöjjön létre az igények és a fejlesztők között.  - Hompola Krisztina 

2018.08.09 11:00
Frissítve: 2018.08.09 11:00

Politikai piruett a falvakban: kifizettetik a vidék népével a nagy fejlesztési programot

Publikálás dátuma
2018.12.05 07:30
Ha valóban fel akarják újítani a falusi utakat, akkor évente legalább 400 milliárd forintot kellene költeni
Fotó: MTI/ ROSTA TIBOR
A vidéki polgármesterek még nem hiszik, hogy jól járnak a kormány ajándékával, keveslik a Magyar falu programra tervezett pénzt.
A falusi emberrel fizettetik majd ki az alsóbbrendű utak felújítását, a kormány ugyanis jövőre felemeli a tíznapos autópálya matrica árát, nem is titkoltan épp arra hivatkozva, hogy részben ebből finanszírozzák majd a falvakba vezető utak felújítását - így vélekedtek azok a vidéki vállalkozók, polgármesterek és önkormányzati képviselők, akiket a Magyar falvak program elindulása kapcsán megkerestünk. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már egy nyári kormányinfón bejelentette, hogy a programra 150 milliárd forintot különítettek el a tartalékalapból, ezen belül 50 milliárdot terveznek a kistelepülési úthálózat felújítására az első évben. Tudják ugyanakkor, hogy ez mennyire kevés a kivitelezéshez, így két további döntést is hoztak: január elsejétől 5,8 százalékos útdíj emelés lesz, amit a fuvarozók fizetnek, a tíz napos autópálya-matrica árát pedig a korábbi 2975 forintról október 1-től 3500 forintra emelték. Ezekből összejöhet további 35-36 milliárd a falusi útalapba. - Ki az, aki tíz napos matricát vesz? A falusi ember, aki távol lakik a nagyvárosoktól, az autópályáktól, s legfeljebb évente néhány alkalommal utazik el hosszabb távolságokra: kórházba vagy épp az unokáit meglátogatni, emiatt pedig nem vesz éves matricát. Vagyis épp ő az, akit a pályadíj emelésével megsarcolnak – ezt mondta lapunknak egy észak-borsodi falu polgármestere. A Magyar Közút 2017-es adatai szerint „egyéb településre” – vagyis nem Budapestre, megyei jogú vagy más városba – közel 21 ezer kilométernyi kiépített út vezetett, miközben a kiépítetlen utak aránya ennek több mint négyszerese, 90 ezer kilométernyi volt, utóbbiak zöme belterületi vagy külterületi földút. - Ha komolyan gondolnák az utak felújítását, akkor az elkövetkező egy évtizedben évente legalább 400 milliárdot fordítanának rá, s akkor talán lenne némi látszatja – mondta a Népszavának egy útépítéssel foglalkozó cég vezetője. Szavai szerint választások előtt – mint amilyen a jövőre esedékes önkormányzati is lesz - mindig találnak egy kicsivel több forrást látványberuházásokra, s főleg a kormányhoz lojális települések „kistafírozására”, de az alapvető problémákat ez nem oldja meg. Egy alsóbbrendű útnál, attól függően, hogy egy réteget kell csak javításként felvinni, vagy az alapoktól kell újjáépíteni, 10 és 80 millió forint között mozog a kilométerenkénti költség. Ha ezt 3255 településre elosztjuk, mindenhol legfeljebb fél kilométernyi utat lehetne rendbe hozni az alapból. A Magyar Közút az állami kezelésben lévő utakért felel, de a településeken belül már az önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk a felújítások költségeit, ám erre a legtöbb falu képtelen. Szakértőnk szerint a vidéki úthálózat jelentős része elavult, ezeket aprópénzzel már nem lehet modernizálni: ezért sem lehet komolyan venni, hogy a Magyar falu program látványos változást eredményezne a vidéki emberek életében.

Nem elég osztogatni

Akadnak települések, amelyek menthetetlenek, a falvak többségét azonban megfelelő fejlesztésekkel ismét vonzóvá lehet tenni - jelentette ki lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

A TÖOSZ szerint is a hétvégén bejelentett fejlesztések a legfontosabbak a falvaknak? A kormány tervei között elég sok elem visszaköszön az általunk megfogalmazott, százhatvan szakértő által összeállított javaslatcsomagból.

Csakhogy a szövetség évi 400 milliárdos forrást tartana reálisnak.
A 2019-es büdzsében 150 milliárd jutott erre a célra, ami tényleg nem elég, de bízunk benne, hogy 2020-tól már meglehet a 400 milliárd.

Mi a legfőbb szempont a pénzek elköltésekor?
Alapvetés, hogy térségi szemléletben kell gondolkodni. Minden elemnél meg kell nézni a hatását: harminc kilométeres körzetben kellene hatnia minden fejlesztésnek. Az olyan beruházásoknak ugyanis kevés az értelme, melyeknek már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik az előnyeit. Ha viszont értelmes projektek kapnak támogatást, három-négy éven belül megállítható lesz az elvándorlás a falvakból.

Minden település megmenthető?
Szerintem nagyjából száz teljesen reménytelen, a többi azonban érdemi esélyt kaphat. Azok vannak a legjobb helyzetben, amelyek turisztikailag frekventált környéken találhatók, mint a balatoni települések, illetve háttérfalvaik, vagy például Hajdúszoboszló és környéke. De összességében elmondható, nincs menthetetlen térség, minden csak pénz kérdése, mert fejlődést csak komoly anyagi ráfordítás és beruházás hozhat. Azok a falvak lesznek még nehéz helyzetben, amelyek környékén túl jó a föld, ugyanis a nagybirtokos mezőgazdaság nagyon kevés embernek ad munkát. Ahol viszont lesz munkahely, onnan nem vándorolnak el az ott élők, sőt, akár még vissza is térhetnek, akik elmentek. Az embereknek a legfontosabb szempont a jövedelem, amihez megfelelő erejű gazdaság kell, mert az generál bevételeket. Csak infrastruktúra-fejlesztéssel nem lehet eredményt elérni. A jó út mit sem ér, ha a semmibe vezet.

Mivel lehet rávenni a vállalkozásokat, hogy az eddig kevésbé preferált helyekre települjenek?
Sok-sok támogatással, ami nem kifejezett pénzosztást jelent, hanem célzott projekteket. És persze biztosítani kell számukra a megfelelő munkaerőt és munkaerőképzést.

Nehéz elképzelni, hogy vissza lehet csábítani azokat, akik a jobb élet reményében elköltöztek, s egy gazdaságilag szerencsésebb-fejlettebb helyen berendezkedtek.
Ha jobb megélhetést tud nyújtani nekik a korábbi településük, ráadásul az egyéb életfeltételek is megfelelőek, miért ne? Hiszen egyszer már éppen emiatt váltottak, a visszaköltözést ráadásul az érzelmi szálak is erősíthetik. Az elvándorlók jelentős többsége a falvakból a városokba költözött. A visszatérésük azt jelentené, hogy a kistelepülések élhetőbbek lesznek, mint a nagyok, ami nehezen elképzelhető.
Ha valakinek nem a távolság, hanem csak a körülmények számítanak, hogy van-e megfelelő út az otthonáig, ott tud-e szélessávú internetet használni, a gyereke helyben járhat-e bölcsődébe, óvodába, iskolába, akad-e könyvtár, sportudvar, játszótér, akkor szerintem már nem is olyan utópisztikus a gondolat. Nem véletlen, hogy az első évben éppen az előbb felsoroltak fejlesztése, felújítása kap majd prioritást. Ezért is nagy felelősség ez a program, be lehet bizonyítani, hogy a boldogság nem hely- vagy lélekszámfüggő. - Vas András

Minden harmadik választónak kedveskednek

Jövőre önkormányzati választás lesz Magyarországon, csoda lett volna, ha a kormány nem talál ki egy látványos programot a vidék felemelésére, amivel igazolja, milyen fontos a lakosság egyharmadának otthont adó ötezer fő alatti falvaink jövője. A települések között ezek vannak elsöprő többségben, a 3155 magyar településből 2887-nek csak néhány száz, vagy néhány ezer lakosa van. Először a Modern városok mintájára Modern falvak programnak nevezték el a tervet, ám a fő kommunikátorok rájöhettek, hogy ennek nem szerencsés az üzenete, a nagyvárosi beruházások többsége nem éppen lakosságpárti. Így lett a csomag Magyar falvak, vagy egyszerűen Magyar falu program. Vasárnap Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy Áder János szülővárosától, Csornától pár kilométerre fekvő 1400 lelkes faluban, a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden jelentette be azt, amit már eddig is tudtunk: 150 milliárd forintot terveztek be a 2019-es költségvetésbe, amiből óvodák, bölcsődék fejlesztésére, háziorvosi szolgálati lakásokra, polgármesteri hivatalok felújítására és ezekhez kapcsolódó eszközbeszerzésekre 75 milliárdot szánnak. A fiatalok lakásgondjait egy erre a körre szabott falusi otthonteremtési kedvezmény (falusi csok) bevezetésével oldanák meg, amelynek 25 milliárd forint lenne az induló kerete, 50 milliárddal pedig a lassan használhatatlanná romló alsórendű utak felújításához is hozzákezdene a kormány. Temetőrendezéstől sövényvágók beszerzéséig, sportparkok építésétől a falu- és tanyagondnoki szolgálatok támogatásáig, buszaik lecseréléséig és az üresen álló parókiák felújításáig olyan sok mindenbe kap bele a program, hogy nehéz lesz látványos, a falvak lakossága számára is érzékelhető változást produkálni az elkövetkező hónapokban. A települési szövetségek szakértőinek segítségével valóban szükséges fejlesztések kerültek be a csomagba, a pályázatok jövőre indulnak, de a Miniszterelnökség többszöri kérésünkre sem árulta el, hogy mikor és milyen kiírások jelennek meg elsőként. Azt viszont a program megvalósításáért felelős kormánybiztos, Gyopáros Alpár a vasárnapi tájékoztatón már hozzátette, hogy 2020-tól gazdaságélénkítő lépésekkel, a közösségi közlekedés fejlesztésével, a bolthálózat bővítésével is gyarapodik a Magyar falu csomag kínálata. Azt nem árulták el, vajon mennyi pénzt szán attól kezdve a kormány az önkormányzati választás eredményének ismeretében a kistelepülések megtartó erejének növelésére. - G.E.

2018.12.05 07:30
Frissítve: 2018.12.05 09:06

Papi zaklatások: véget ér a csönd

Publikálás dátuma
2018.12.04 06:00

Fotó: Shutterstock/
Míg külföldön egymást érik a botrányok, a hazai katolikus egyház eddig leginkább hallgatott a szexuális visszaélésekről. Jövőre azonban nemzetközi konferenciát rendeznek erről Budapesten. Erdő Péter bíboros pedig felkért egy papot, hogy foglalkozzon a témával.
Támogatjuk Ferenc pápa egyházfői szolgálatát, amellyel előmozdítja az egyház megújulását, a visszaélések megszüntetését, a sebek begyógyítását – állt ki a szexuális bűnök feltárása mellett a közelmúltban a SZEMlélek blog felhívása. Ferenc pápa álláspontja teljesen egyértelmű: nulla tolerancia van érvényben, ezeket az ügyeket nem szabad sem elnézni, sem eltussolni – hangsúlyozta az egyik aláíró, Beer Miklós váci megyéspüspök a Népszava kérdésére. Minden ilyesfajta nyomorultsággal szemben határozottan fel kell lépni. Borzasztó belegondolni – tette hozzá –, hogy egy pap, akinek az ifjúság nevelésében is kötelessége részt vállalni, súlyosan visszaél a helyzetével. Nem vigasztalhat bennünket, hogy a társadalom más területein akár még nagyobb mértékben is előfordulnak ugyanilyen visszaélések. Egyetlen eset is felháborító, szégyent hoz az egyházra – állapította meg.
Kérdésünkre, hogy a katolikus püspöki kar ülésein egyáltalán tárgyaltak-e már az egyházon belüli szexuális bántalmazásokról, Beer Miklós elmondta: „Olyan értelemben előkerült a téma, hogy tudomásul vettük a pápa megnyilatkozásait”. A váci püspök a saját egyházmegyéjében két esetről tud, amikor felmerült a gyanú, hogy papok szexuális zaklatást követtek el. – Mindkettőt kivizsgáltuk, és hála Istennek, a gyanú mindkét esetben alaptalannak bizonyult. Persze, ettől még nem nyugodhatunk meg, nyitva kell tartani a szemünket – mondta.
Minden egyházmegyében létezik püspöki bíróság. Azok az áldozatok, akiket valamilyen szexuális erőszak ért, a világi hatóságokon kívül ehhez a fórumhoz fordulhatnak – közölte Beer Miklós. Úgy vélte, a püspöki bíróság ilyen speciális és kényes ügyekben is kellő hatékonysággal képes működni.
A SZEMlélek felhívását a váci püspökön kívül Bíró László tábori püspök, Böjte Csaba ferences szerzetes, Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, Varga László kaposvári megyéspüspök, Vízi Elemér jezsuita tartományfőnök is aláírta. Valamint Várszegi Asztrik címzetes püspök, volt pannonhalmi főapát, aki lapunknak így indokolta kiállását: „Ferenc pápa általában vett reformtörekvéseit, munkáját támogattam az aláírással”. Gégény István, a SZEMlélek főszerkesztője kérdésünkre megjegyezte: „Sokakat felkértünk, örültünk volna, ha többen csatlakoznak. Elgondolkodtató, hogy nem így történt.”
A papi pedofíliával és szexuális zaklatásokkal kapcsolatos sorozatos botrányok az egész világegyházat megrengették. Minap a spanyol katolikus püspöki kar ismerte el a „különböző természetű” visszaéléséket. Ehhez képest nálunk eddig az egyház részéről feltűnően nagy volt a csend.
Több forrásból származó információnk szerint Erdő Péter bíboros megbízott egy budapesti papot azzal, hogy foglalkozzon az egyházon belüli szexuális bántalmazások ügyével. A kinevezés a jelek szerint nem a nyilvánosságnak szól, és az sem ismert, hogy pontosan milyen feladatot kapott az illető. A szóban forgó papot próbáltuk elérni a plébániáján. Munkatársa visszahívást ígért, amire azonban hiába vártunk.
A Vatikáni Rádió tudósítása szerint a hittani kongregáció 2011-ben – tehát még az előző pápa, XVI. Benedek idején – körlevelet küldött minden püspöki karnak, és arra kérte a világ összes egyházmegyéjét, hogy egy éven belül dolgozzon ki megfelelő irányelveket a szexuális visszaélések kezelésére. Ennek folytatásaként 2012-ben konferenciát tartottak Rómában, ahol Ternyák Csaba egri érsek képviselte a magyar egyházat.
Ternyák érsek kérdéseinket a püspök kar titkárságára továbbította. Onnan azt a választ kaptuk, hogy „a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rendelkezik a Szentszék által jóváhagyott szabályzattal a gyermek- és ifjúságvédelem témakörben, és folyamatos kapcsolatot tart fenn az ilyen esetek megelőzése érdekében az illetékes vatikáni hivatalokkal”.
A tájékoztatás kitért arra, hogy a püspöki kar fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézet jövő májusban nemzetközi gyermek- és ifjúságvédelmi konferenciát szervez. A rendezvénynek neves vendége is lesz. Hans Zollner jezsuita atya, a Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottsága tagját, a Pápai Gergely Egyetem Gyermekvédelmi Központjának vezetője elfogadta a felkérést, és előadást tart a „gyermekvédelem fontosságáról vatikáni szemmel” témájában.
Mint azt később megtudtuk, a szervezésben a jezsuita Ignáci Pedagógiai Műhely is együttműködik a püspökkari intézettel.
A konferencia puszta ténye: áttörés. Eddig ugyanis Magyarországon nem rendeztek olyan rangos nemzetközi tanácskozást, ahol katolikus felszólalók tárgyalták volna a gyermekvédelem ügyét a katolikus egyház által fenntartott intézményekben. Bár az esemény csak kezdeti lépés, a szervezők abban bíznak, hogy a konferencia az eddigieknél jobban ráirányítja a figyelmet a kérdés jelentőségére.
(A témát holnapi lapszámunkban folytatjuk.)

Hazai botrányok

- A nyilvánosságra került magyarországi esetek sorába tartozik a két kislányt zaklató tatabányai hittantanár ügye. A hírek alapján ő nem volt pap, de egyházmegyei megbízásból végezte munkáját. Nagykanizsán egy piarista szerzetesről derült ki, hogy „nem megengedhető módon” közeledett két diákjához.
- A Pannonhalmán pár éve lefolytatott vizsgálat arra jutott, hogy a múltban az egyik szerzetes-tanár megsértette tanítványai „testi intimitását”. Korábban a kozármislenyi plébánostól váltak meg fiatal fiúkkal tartott kapcsolatai miatt.
- Volt olyan külföldön szolgálatot teljesítő magyar pap, aki szintén magyar paptársa szexuális visszaéléseiről gyűjtött terhelő adatokat. A kompromittáló iratokat munkatársánál, egy apácánál helyezte biztonságba – idézi fel a tíz éve történteket Wildmann János, Pécsen élő katolikus teológus. A pap, amikor halálát érezte közeledni, magához hívta Wildmannt, és jelenlétében megkérte az apácát, hogy adja át neki a dossziét. Az apáca azt állította, hogy nem találja. Az idős pap hiába erősködött. A dosszié azóta sem jutott el Wildmann Jánoshoz.
- Az sem példátlan, hogy papok válnak áldozatokká. A pécsi teológus 2010-ben nyilatkozott egy egyházmegyei tisztségviselőről, aki papokat is zaklatott. Egyikük ezért hátat fordított a papi hivatásnak. - Még ma is nagy a valószínűsége annak, hogy az áldozatot, a feljelentőt hurcolják meg az eljárás során – mondta lapunknak Wildmann. Cz. G.

Senki nem tud semmit

A sajtóban szórványosan megjelent esetekből nehéz következtetni arra, hogy az egyházon belül hány visszaélés történik Magyarországon. Az áldozatsegítő Fehér Gyűrű Egyesület közel három évtizede létezik. A szervezetnél azt mondták lapunknak, papok által elkövetett zaklatások miatt eddig még senki nem fordult hozzájuk. A rendőrségtől megkérdeztük, hogy hány ügyben, milyen jogcímen folyt nyomozás egyházi személyek ellen. Nem lettünk okosabbak: az általunk kért bűncselekmények „statisztikai adatainak vonatkozásában a rendőrség foglalkozás szerinti adatgyűjtést nem végez”. - Az ügyészség által ismertetett statisztikában 2014 és 2017 között nem szerepelt olyan „vádemeléssel érintett egyházi foglalkozású személy”, aki szexuális bűncselekményt követett volna el. Csakhogy az ügyészség – meglehetősen bonyolult magyarázat kíséretében – azt is kifejtette: a közölt adatok nem teljes körűen mutatják be, hogy a kérdéses bűncselekmények elkövetése miatt pontosan hány személlyel szemben indult eljárás és született eljárásjogi döntés. Cz. G.

Kiszűrik a homoszexuális papokat

VATIKÁN Nincs helyük a homoszexuális papoknak a katolikus egyházban – hangoztatta Ferenc pápa Fernando Prado spanyol misszionáriussal folytatott megbeszélései során, amely tegnap gyűjteménybe szedve tíz nyelven, könyv formában jelent meg. Mint a katolikus egyházfő elmondta, jobban meg kell vizsgálni a papjelölteket, hogy kiszűrjék az azonos neműekhez vonzódókat. „Jobb, ha a papi vagy a szerzetesi szolgálatot feladják annál, mintha kettős életet élnének”– tette hozzá a könyv szerint. A pápa úgy foglalt állást, „társadalmunkban mintha divattá vált volna a homoszexualitást, ez pedig bizonyos tekintetben az egyházat is befolyásolja”. Nagy feltűnést keltett még 2013-ban, megválasztásának évében, amikor az azonos neműekhez vonzódókkal kapcsolatban kijelentette: „Ha valaki meleg és az Urat keresi, ki vagyok én ahhoz, hogy ítéletet mondjak róla? Mindannyian a testvéreink. Az elveszetteknek segíteni kell”. Ami a katolikus egyház álláspontját illeti: az október végén a Vatikánban tartott, a fiatalokról szóló püspöki szinódus során épp e kérdésről zajlott a legnagyobb vita,  a záródokumentumban pedig azt írták, a homoszexuálisokat nem szabad hátrányosan megkülönböztetni, hanem hitükben kell kísérni őket. R. T.

Témák
pedofilia
2018.12.04 06:00
Frissítve: 2018.12.04 15:56