Fába öntött érzelmek

Publikálás dátuma
2018.08.09 11:00
A bakterház mosdója és a kádárok faszárítói
Fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
Egyetemi hallgatók néztek más szemmel Tokaj-Hegyaljára, s hagyták a falvakban fából készült, a hely szellemére reagáló munkáikat.
A Volt egyszer egy vadnyugat című film klasszikus, elnyújtott állomásjelenete s talán még Ennio Morricone felejthetetlen zenéje is eszébe juthatott a Képzőművészeti Egyetem szobrász hallgatóinak, amikor megálltak a kies golopi vasúti vécénél. Aki nem csak elefántcsonttoronyból szemléli a magyar valóságot, látott már ilyet: meszeletlen fal, bűzös belső, alkalmatlan mindarra, amire szánták valaha. Adódott a kihívás, s az egyetemisták meg is oldották azt, persze a maguk módján: noha a bakterház már rég az enyészeté, de az illemhely kimeszelve, rendbe téve, falain pedig a helyiektől kért, kapott tárgyak, hímzett, keretezett kép, sajtreszelő, mikor mi. A kis épület előtt fából készült installáció, amely magára a borvidékre reagál: egykori kádárok faszárítóit idézik a gúlák, egyikbe akár belülről is lehet menni, onnan nézni a lelassult világot Százötven egyetemi hallgató „szállta meg” egy hétig Tokaj-Hegyalját, immár másodjára, hogy a fával alkotó Hello Wood építész csoport mustráján különleges látásmóddal, új szemszögből közelítsék meg a borvidéket és fedezzék fel a régió rejtett értékeit. A munkából az összes hazai, építész képzést folytató egyetem – kiegészülve a képzőművészetisekkel - kivette a részét, a fiatalok pedig egy hét alatt építették fel a fél éven át szemináriumokon dédelgetett terveiket. 
Tavaly talán még gyanakodva fogadták az itteniek a bohém alkotókat, akik teljesen más szemmel néztek a dombokra, az épületekre, mit azok, akik nap mint nap elhaladnak mellettük. Akkor 11 projektet építettek fel a tábornak köszönhetően a régió 7 településén, idén pedig 10 projektet 8 településen: Bekecsen, Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Rátkán, Szegin, Szerencsen, Tarcalon és Golopon. A csapatok a térség településeivel és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanáccsal egyeztetve választják ki évről évre azokat a helyszíneket, ahol installációkat helyeznek el. Úgy formálják a helyi környezetet, hogy az ott élők véleményét veszik alapul, bevonják őket a folyamatba, és drasztikus beavatkozások helyett olyan közösségépítésben gondolkoznak, hogy segíteni tudják a környék lakóinak életét.
Szerencsen például, miután kiderült, hogy a fiatalok egyik kedvenc találkozóhelye egy fenyveserdő a város felett, ide, a fák alá építettek fel egy afféle pihenő-kilátót, amelynek periszkópszerű tornyából a égre látni. A hajdan híres cukorgyár bezárásának fájó sebét ma is őrző településen erre a veszteségre is született „wood-os” mű: a pusztuló gyárkémények távlati síkjába olyan „nézőkét” kreáltak, ahonnét egy adott ponton állva ismét olybá tűnik, mintha jönne füst a kéményből, mintha lenne újra élet a gyárban. Mondhatnánk, hogy mindez csak illúzió. Ám a helyieknek, akik úgy mennek el nap mint nap a cukorgyár mellett, hogy egy régi, idillibb élet is eszükbe jut róla, ez az alkotás inkább megnyugvást jelent, enyhe gyógyír a sebekre. Ebből is látszik, hogy az egyetemisták nem csupán esztétikai nyomokat hagynak a tájon, de érzelmeket kapnak, s adnak vissza. Az idei évnek például szomorú, mégis különösen megható alaphangot adott Fülöp gólya, a Bodrogkeresztúrban élő, s onnan 15 éven át el nem költöző kabalaállatának tragédiája: a madár a magasfeszültségű távvezetékekbe ütközött, s elpusztult. Rá most külön installáció emlékezik a Bodrog partján: csőrét a kilátón két pirosra festett, ég felé mutató faléc szimbolizálja. De épült az idén uszadékfából készült „víznéző”, befedték a tarcali focipálya lelátóját, egy szemétdombnak tűnő halomra nagy fakakast kreáltak, s olyan helyszíneken építettek kilátókat, ahonnét új szemszögből látszik a táj. 

Szegények építésze

2016-ban Alejandro Aravena, chilei építész kapta az építészeti Nobel-díjként emlegetett Pritzker-díjat. Tom Pritzker, az alapítvány elnöke így indokolta a döntést az Építészfórum információja szerint: "A zsűri egy olyan építészt választott, aki munkáival segít a dizájnról alkotott tudásunk elmélyítésében. Aravena úttörőnek számít a XXI. század kihívásaira adott válaszaiban, amely rendkívül erős építészeti munkákban nyilvánul meg. Terveivel olyan gazdasági megoldásokat és lehetőségeket ad, melyek a szegényeknek is elérhetők, hiszen szívügye, hogy a jelenlegi lakhatási problémákra választ találjon. Munkáival a természeti katasztrófák által sújtott területek rehablitációjára is koncentrál. Nem csak az energia fogyasztást mérsékli, hanem barátságos közterületeket is biztosít mindenki számára. Aravena innovatív és inspiráló munkái megmutatják, hogyan képes az építészet jobbá tenni az emberek életét." - H. K.

A falvak és városok idén már szinte versengtek azért, hogy náluk is szülessen egy-egy újszerű, elgondolkodtató, vagy épp meghökkentő faépítmény. Huszár András, a Hello Wood egyik alapítója elmondta: a diákok szabad kezet kaptak a helyszínek kiválasztásában, hagyták, hadd ragadja meg őket egy-egy falu hangulata. Ezeket a választásokat alapos kutatómunka, helyszíni szemle, valamint kulturális tájékozódás előzi meg, amely különös tekintettel van az épített örökségre, a jelenlegi társadalmi összetételre, és a helyiek igényeire is. Az elkészült alkotásokat később sem hagyja magára a csapat, évről-évre visszatérnek a helyszínre, s ha ha valami javításra szorul, azt helyreállítják majd.

Tér és identitás kölcsönhatása

Komlósi Bence építész, a menenkültek élettereivel foglalkozó Architecture for Refugees nemzetközi szervezet és a hazai Közösségben Élni kezdeményezés társalapítója, aki a közösségi lakhatásról szóló PhD-jében a szociális életterekkel és építészettel is foglalkozik. - Mit jelent a fogalom: szociális építészet? - Alapvetően ellentmondás, hiszen nem szociális építészet nem létezik. Jobb híján annak megnevezésére használjuk az utóbbi években, hogy olyan embereknek nyújtunk minőségi élettereket, minőségi építészetet, akik ezt nem engedhetnék meg maguknak. Az oktatás szinte mindenhol kötelező a világban, alapvető emberi jogként fogadjuk el. Ugyanakkor a emberi és minőségi élettér nem az. Erről egyre több szó esik a világban. Hogyan válhat az építészet is alapvető emberi joggá? - Mikor kezdődött a szociális építészet története? - Olyan hullámzó ez, mint egy sinus görbe. Vannak olyan pillanatai a világnak, amikor mindenki a pénzre és a technológiára fókuszál, majd jön egy másik, amikor az ember kerül a középpontba, mint például a reneszánsz idején. Határpont az amerikai Rural Studio stúdió megalakulása. 1993-ban az alapítók, Samuel Mockbee és D.K. Ruth úgy döntöttek, hogy Alabama legszegényebb településeivel akarnak foglalkozni, és egy egyetemi csoporttal odatelepültek. 25 éve hoznak létre projekteket iszonyatosan kevés pénzből, ez a mai napig az egyetemi oktatásuk része. A 2008-as gazdasági válság idején sok alternatív projekt jött létre Magyarországon is, bizonyítva, hogy amikor nincs pénz, a közösség ereje, az összefogás, és az alternatív megoldások érvényesülnek. Ekkoriban jöttek létre például az első közösségi kertek is. A Hello Wood sem társasházak építésével indult, létrehoztak egy alternatív tábort, workshopokat, kiállításokat, szociális projekteket szerveztek, és alternatív pénzeket tudtak mozgósítani. - Biztos abban, hogy egy szegény település főterén lévő pad, vagy a vasútállomás mosdója érdemben befolyásolja az ott élők mindennapjait? - Igen. A tér és az identitás hatnak egymásra, amilyen minőségűek az ember terei, úgy alakul az önazonossága. Minél rosszabb a környezet, annál inkább visszafejlődik az egyén identitása, és minél rosszabb az identitása, annál rosszabbá alakulnak az egyén terei is. Ez a közösségre is igaz. A közösségi tér fejlesztésével sok ember életét lehet megváltoztatni, nagyobb hatást lehet gyakorolni, igaz sokkal kisebb mértékben, mintha az egyes emberek privát tere változna. Ma még inkább a top down gondolkodás a jellemző, azaz a megrendelő, jellemzően az önkormányzat „kitalálja, létrehozza, felújítja”. De változik a trend, tapasztalható, hogy minél jobban bevonják a használókat, azok annál inkább magukénak érzik a fő tér padját, vagy az állomás mosdóját. Vigyáznak rá, nem rongálják, vagy akár még javítják is a hibákat. És még ritkák ugyan, de egyre többször fordulnak elő alulról jövő kezdeményezések is, amelyekben a közösségek, egyének kezdeményeznek, fejlesztenek valamit és ezek mellé áll az önkormányzat, az állam, vagy az Európai Unió. - Mi a cél? - A szociális építészettel foglalkozó alkotóknak nem csak az az eszközük, hogy építenek valamit, hanem részt vesznek az építészeti diskurzusban, tárgyalnak a városfejlesztésről annak érdekében, hogy például a leszakadó részek is bekerüljenek a fejlesztésbe, vagy hogy az egyes lerobbant ingatlanok hogyan változzanak. És nagyon fontos, hogy egyre több párbeszéd jöjjön létre az igények és a fejlesztők között.  - Hompola Krisztina 

Frissítve: 2018.08.09 11:00

Az elszálló zöldség és gyümölcsárak gyengítik a forintot

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az infláció egyik motorja az élelmiszerek, azon belül is a zöldségek és egyes gyümölcsök árának a dinamikus emelkedése. Csökkent az export, a termőterület és a termelési kedv is a kertészeti ágazatban.
Megette a fene – legyint a Lehel téri vásárcsarnok egyik zöldségeladója: korábban még három-négy kiló burgonyát vittek a vásárlók, mostanában csak egy kilóval távoznak. Az utóbbi időszakban alaposan megugrott a krumpli ára, így néhány hónapja még 160-170 forint volt kilója, most 240-290 forint között sávban mozog a piacon. - Vevő nincs, inkább csak érdeklődő – mondják egy másik, belvárosi piacon. „Jönnek be az emberek de gyakran sarkon fordulnak az árakat látva” - mondja az eladó, aki azzal is humorizál, hogy a főnöke inkább turistalátványosságnak tartja őt.  Olyan drága a burgonya, hogy már darabra is adják az Auchan hipermarketjeiben, adták hírül nemrég fotókkal illusztrálva. Kétségtelen, egy év alatt a zöldség-gyümölcs árak -  ezen belül az egyik alapvető élelmiszeré, a burgonyáé is - átlagosan 23,3 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A korábbi évektől eltérően a hazai burgonya március helyett már februárban gyakorlatilag eltűnt a boltokból. Régebben ilyenkor érkezett az import, amely kordában tartotta az árakat, csakhogy a magyar gazdáknál is súlyosabban érintette a tavalyi aszály a legjelentősebb európai termelő országokat, mint Németország, Franciaország, vagy Lengyelország, ahol a terméskiesés mértéke elérte a 30-40 százalékot. A rendszerváltás előtti évtizedekben évi 2-3 millió tonna burgonya is termett itthon, de ez mára 340-400 ezer tonnára csökkent, ami a hazai igényeket sem fedezi. Pár hete még 280 volt – tájékoztat a terézvárosi Hunyadi téri csarnok árusa, akinek pultjánál jelenleg 300 forintot kell fizetni egy kiló burgonyáért. Ez még magyar krumpli - fűzi hozzá. Nem tudni, meddig tart ki a hazai készlet, de a „főnök” már szólt, hogy rövidesen jön a külföldi burgonya, amit várhatóan 350-ért adnak majd. A (magyar) vöröshagyma kilója egyébként már most 350 forintba kerül. A hagyma jóval drágább, mint a krumpli – csodálkozik rá maga is a ritkán tapasztalható árfordulatra az árus.  Az ok ez esetben is az, hogy hagymából is kevesebb termett a vártnál. A tavalyi aszályos év nyomán a zöldség-gyümölcs export összetétele is alaposan beszűkült. Jószerivel megszűnt a vöröshagyma, fokhagyma, málna, egres, fekete, piros és fehér ribiszke, szamóca kivitele, de kisebb volt a hozam káposztából, a sárgarépából és a petrezselyemgyökérből is.  A gyümölcsösökben a csapadékhiány és a hőség nem tett akkora kárt, sőt, éppen a tavalyi márciusi fagy miatt termett kevesebb kajszi és őszibarack – említette lapunknak Apáti Ferenc, a FruitVeB a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. A szakember hangsúlyozta, az ősz óta emelkedő zöldségárak nem egy tendenciát jeleznek, hiszen a zöldség-gyümölcs árak egyébként is hullámzóak. Mint emlékezetes a gyümölcstermés 2017-ben volt nagyon gyenge az áprilisi hideghullám miatt, s ez magasra emelte az árakat. A múlt évben viszont elmaradtak a károsító tavaszi fagyok, az átlagosnál is magasabb hozamok voltak, mert a fák „kipihenték” magukat. A komoly fagykárt szenvedett kajszit, illetve őszibarackot kivéve, a fogyasztók számára igen kedvező áron kínálták a gyümölcsöket a kereskedők, őstermelők.  A málna, szeder, a fekete ribiszke hazai termőterülete egyre zsugorodik, sőt egyes tájakon meg is szűnt, mert ezek a növények egyre nehezebben viselik a megváltozott éghajlati viszonyokat. Ám drámai változások történtek a zöldségágazatban is. Az intenzív, nagy élőmunkaigényes szabadföldi, illetve fóliás, hajtatott zöldségek termőterülete az elmúlt 15-20 évben mintegy 40 százalékkal csökkent. A fóliák, üvegházak területe 6700 hektárról nagyjából 3700 hektárra zsugorodott. A szabadföldi zöldségek területe 50 ezer hektárról 30 ezer hektárra csökkent. Csak a csemegekukorica és a zöldborsó őrizte meg korábbi pozícióját. A visszaesésben közrejátszik az is, hogy az eltűnőben lévő gyümölcsfajtákhoz hasonlóan a legtöbb szabadföldi zöldség termesztése is nagyon élőmunkaigényes, s az elmúlt 8-10 évben kritikussá vált a mezőgazdaságban is a munkaerőhiány.  Visszaveti az ültetvénytelepítési kedvet az is, hogy a zöldség-gyümölcstermesztés nagyon tőkeigényes. A szántóföldi növények termelési költsége hektáronként 200-400 ezer, míg a szabadföldi zöldség, illetve gyümölcstermesztésben ez az összeg már 1-6 millió forint közé esik, a fóliás kertészeté pedig már 15-40 millió forint is lehet, míg az üvegháziaké hektáronként akár a 40-80 millió forintot is elérheti a fajtól, fajtától függően. Nem csoda, hogy sok kertészettel foglalkozó gazda a sokkal kevésbé kockázatos, valamint jóval kisebb tőke- és munkaerő-igényű szántóföldi termelésre áll át – mondta Apáti Ferenc. Egy jól gépesített, gabonával, olajos magvakkal foglalkozó gazdaságban 100-150 hektárt egy ember megművel, a kertészetben pedig akár 10-30 emberre is szükség lenne, sőt hajtatott termesztésben egy hektárra kell 5-10 főnyi munkaerő. Az uniós területalapú támogatás hektáronként pedig mindkét ágazatban hektáronként 68-70 ezer forint, ám a költségekhez mérten óriási az aránytalanság. Ma már szabadföldi zöldséget termelni öntözés nélkül, lehetetlen, de a gyümölcsösökben is kevés kivétellel, szükség lenne a vízutánpótlásra - állítják a szakemberek. Egy korszerű öntözőrendszer kiépítése hektáronként legalább 1 millió forint. A szabadföldi zöldségek termőterületének háromnegyede, míg a gyümölcsösök csupán negyede öntözött jelenleg. A zöldségágazat az utóbbi évtizedben gyorsabban fejlődött, mint a gyümölcsszektor és ezért kisebb a lemaradása az európai élmezőnytől. A gyümölcstermelők 10-15 százaléka fejlesztett ki magas színvonalú gazdaságot, a 80 ezer hektár 30-40 százalékán. A termőterület egyharmadán küszködik a gazdák legalább fele, akik versenyképtelenek és csak a támogatások tartják életben a vállalkozásaikat. Elengedhetetlen 5-8 éves távlatban a technológiai és fajtakorszerűsítés, hogy akár egyharmaddal kisebb területen a jelenlegi mennyiséget stabilan azonos minőségben produkálhassa az ágazat. Sajnos a piaci verseny kegyetlen, nem ismeri a szociális érzékenységet, kizárólag a versenyképesség dönti el, ki maradhat a piacon – figyelmeztetett Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke.  

Darabáras burgonya

Az online élelmiszerpiacon bevett gyakorlat szerint, lehetőség van a legtöbb gyümölcs és zöldség, így minden burgonyafajta esetében is a rendelt mennyiséget darabonként megjelölni - adott magyarázatot a  Adorján Abigél, az Auchan áruházlánc kommunikációs menedzsere arra, miként születhetett a darabáras krumpliról szóló hír. A vevők általában egzotikus gyümölcsök és különleges zöldségfélék esetében veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A vásárlás végösszegét azonban minden esetben egységesen a kilogrammban feltüntetett ár alapján határozza meg a rendelési rendszer. A darabonkénti vásárlásra az üzletekben is lehetősége van a vásárlóknak – tette hozzá.

Élesedik a verseny az élelmiszer-házhozszállításban

Elérte a nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat a hazai online kiskereskedelem tavaly, ami 17 százalékos növekedést jelent. A webes kereskedelem így már a 4,5 százalékát adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak – derül ki a GKI Digital adataiból. Az online vásárlók számának növekedési üteme azonban évről évre lassul: jelenleg 3,2 millió magyar rendel évente legalább egyszer webáruházból. Az online szektor növekedése így elősorban attól függ, hányszor és milyen értékben rendelnek ezek a vásárlók. A kereskedőknek érdemes a gyorsabban forgó napi fogyasztási cikkek irányába is nyitniuk. Tavaly a műszaki terület után az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) területe bővült a legdinamikusabban az e-kereskedelemben, azon belül is az online élelmiszer szegmens. Utóbbi terén tavaly már élénk verseny folyt a Tesco és az Auchan online áruházai között. A háztartási cikkek és drogériai termékek területén is erősödik a verseny, a Rossmann után tavaly a DM is elindult saját webáruházával. A GKI Digital szerint a most még gyerekcipőben járó online FMCG-piac egyre inkább a tőkeerős multik játéktere lesz. V. A. D.

Magyar füge, kiwi, banán is terem

A magyar gyapot termesztés megbukott az ’50-es években, mert a politikai akaraton kívül semmilyen más feltétel nem volt meg a sikerhez.Egyelőre még a magyar narancsra is várni kell, mert még a kicsi, sárga és savanyú sem teremne meg a hazai gyümölcsösökben. A szakértők szerint középtávon a mediterrán gyümölcsfajták hazai elterjedésének nincs nagy valószínűsége, de választékbővítésre már ma is termelnek a hazai gazdák bizonyos déligyümölcs és egyén haszonnövény fajtákat. Megfelelő mikroklímájú területeken viszont, ahol télen sem csökken a hőmérséklet mínusz 10 Celsius fok alá, már jelenleg is termesztenek meleg- és napfény igényes növényeket. A füge például évszázadok óta a magyarországi kertek szél és fagyvédett zugainak kedvelt gyümölcse, holott igazán a mediterránum, illetve Észak-Afrika a fő termőterülete. Újabb vendég viszont a kiwi, amelyet néhány éve kezdtek termeszteni például Dél-Zalában. Ma már szabadföldön, hektárnyi méretű területeken terem ez a kedvelt délgyümölcsöt. Sőt, egyes vizsgálatok szerint a hazai kiwi vitamin és ásványisó tartalma magasabb az importénál. Ennek oka egyebek mellett, hogy frissen fogyasztható és nem csökkenti az értékes beltartalmat a szállítás, raktározás. Ma már tonnában mérik a termést és néhány éven belül a hazai piacokon akár a forgalom 3-4 százaléka is hazai termesztésű gyümölcs lehet. A füge mellett a rizs is régóta termesztett haszonnövény Magyarországon középső részén, pedig Ázsia az őshazája és ma is ott terem a világ rizskészletének túlnyomó többsége. A Dráva mentén viszont az utóbbi időszakban szóját is termesztenek, amit egyébként főleg Brazíliából importálunk. Ráadásul a magyar szója nem génkezelt, ami sok felhasználónál, állattenyésztőnél fontos szempont. Üvegházakban termesztenek citromot, narancsot, banánt is, de ezek, legalábbis még jó ideig nem érik el a kereskedelmi mennyiséget. A déligyümölcsök felbukkanása új gondokat is hozhat, hiszen ha megjelennek a kártevőik, azoknak Magyarországon egyelőre nincsenek természetes ellenségeik. 
Frissítve: 2019.03.19 07:42

Ukrajnában már nem hisznek a csodában

Publikálás dátuma
2019.03.18 11:00
Zelenszkij mögött is egy oligarcha áll
Fotó: AFP or licensors/ SERGEI SUPINSKY
Igen furcsa, nehezen megmagyarázható jelenség zajlik az ugyancsak elnökválasztásra készülő Ukrajnában. Az, hogy a komikus színész Volodimir Zelenszkij vezeti az elnökjelöltek népszerűségi rangsorát jelzi, hogy az ukrán lakosság sem bízik politikusaiban, politikai pártjaiban. A kampány „furcsasága” azonban nem is Zelenszkij vezető pozíciójában, hanem Petro Porosenko hivatalban lévő államfő hétről-hétre erősödő népszerűségében rejlik. A március 15-én nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint továbbra is a komikus vezeti az elnökjelöltek rangsorát, támogatottságát az utóbbi két hétben is növelni tudta. Zelenszkijre most a biztos szavazók 28 százaléka voksolna, viszont tovább erősödött Porosenko is, aki már 19,6 százalékon áll, Julija Timosenko pedig, aki az utóbbi két évben töretlenül vezette a politikusok népszerűségi listáját, már csak 14,8 százalékra számíthat. Február végén Porosenko és Timosenko támogatottsága még fej-fej mellett, 16,6 illetve 16,2 százalékon állt. (Az elnököt tavaly év végéig, a Kercsi-szorosban történt orosz agresszió előtt még 10 százalék alatt mérték.) Mindezek ellenére a különböző intézetek felméréseiben egybehangzóan az választói vélemény kerül többségbe, hogy az elnökválasztást végül Petro Porosenko fogja megnyerni. Az okokat csak találgatni lehet. Az ukrán többség vagy nem hisz a voksolás tisztaságában vagy azzal számol, hogy a hagyományos politikai elit a második fordulóban minden köztük lévő ellentét dacára összefog a „kibic” Zelenszkij ellen. (Az első fordulót március 31, a másodikat április 21-én rendezik.) Hogy ez mennyire valószínű? A kampányban eddig Timosenko elsődlegesen Porosenkot és nem Zelenszkijt támadta. A színész kapcsán a volt miniszterelnök úgy vélekedett, semmit nem jelent az, hogy pillanatnyilag ő vezet. Szerinte az emberek kiábrándultak a jelenlegi hatalomból, sokan a létminimum alatt tengődnek, arra voksolnak majd, hogy boldogabbak legyenek Ukrajnában. Timosenkonak vélhetően csak részben van igaza. Ezt a kiábrándultságot tükrözik éve óta a felmérések, csakhogy a teljes politikai osztályból való kiábrándultságot, hiszen alig akadt olyan párt és politikus, akinek sikerült kétszámjegyű népszerűséget elérnie. Zelenszkij szilveszterkor jelentette be hivatalosan indulását az elnökválasztáson, azóta hétről hétre erősödik. Az ő népszerűsége kétségtelenül politikán kívüliségéből adódik, Porosenko felemelkedésére azonban nincs igazán magyarázat. Miért és mitől gondolkodnak hirtelen másképpen az ukrán szavazók, akik az utóbbi években ritkán taksálták 10 százalék fölé a csokoládékirály elnököt? A minden ukrán választás esetében levegőben lógó orosz beavatkozás veszélye sem magyarázat rá, hiszen a jelöltek közül Moszkvának épp Porosenko a legrosszabb, mert egyértelműen ő az Európai Unió és az Egyesült Államok favoritja határozott európai és euroatlanti integrációs elkötelezettsége miatt. A kezdeti figyelmeztetések is arról szóltak, hogy a Kreml mindent megtesz Porosenko győzelmének megakadályozása érdekében, de úgy tűnik, e téren Putyin alulmaradt a nyugattal szemben. Timosenko mára elveszítette nyugat-európai támogatottságát ellenzékben tanúsított populista megnyilvánulásai, illetve a nemzetközi hitelek feltételének számító reformok mögüli kihátrálása miatt, az Egyesült Államok pedig attól is tart, hogy ő kiegyezne Putyinnal az Ukrajnán keresztüli gázszállítások kapcsán, ami az Északi Áramlat ez év végi megnyitásával párosulva igencsak rontaná az amerikai palagáz európai értékesítési esélyeit. Porosenko és a hatalmi gépezet viszont egyértelműen Zelenszkijre összpontosít. Rendőrségi lehallgató készülék elemei kerültek elő irodája közelében, nem engedték fellépni társulatával,  nemrég pedig azt jelezte a színész, hogy rendőrségtől származó információi szerint őt és humorszínházát pénzmosással próbálja hamisan megvádolni a regnáló hatalom. Zelenszkij azonban, bármennyire kívülálló, esetleges győzelme mégsem ugyanazt jelentené Ukrajnában, mint Zuzana Caputováé Szlovákiában. Caputova és a Progresszív Szlovákia önerőből nőtt ki, Zelenszkij mögött viszont ugyanúgy egy erős oligarcha áll, mint az ukrán politika más szereplői mögött. A humorista felemelkedéséhez kellett a maga is oligarcha Porosenko egyik ellenfele, Igor Kolomojszkij is, ami azt sugallja, bárki nyerje meg ezt a viadalt, alapvető változásra aligha lehet számítani Ukrajnában.  

Ukrán pártok népszerűsége

Ukrajnában idén ősszel rendeznek parlamenti választást. A  három legnépszerűbb elnökjelölt pártja is élen áll,  a szélsőséges és radikális nacionalista formációk meggyengültek. - a Nép Szolgája párt 21,5 százalék (Zelenszkij) - Batykivscsina 18,7  (Timosenko) - Porosenko Blokk 14,2 százalék - Oleh Ljasko Radikális párt 4 százalék - Szvoboda 3 százalék - Nemzeti Hadtest 1 százalék

Témák
Ukrajna
Frissítve: 2019.03.18 11:00