Fába öntött érzelmek

Publikálás dátuma
2018.08.09 11:00
A bakterház mosdója és a kádárok faszárítói
Fotó: / BUJNOVSZKY TAMÁS
Egyetemi hallgatók néztek más szemmel Tokaj-Hegyaljára, s hagyták a falvakban fából készült, a hely szellemére reagáló munkáikat.
A Volt egyszer egy vadnyugat című film klasszikus, elnyújtott állomásjelenete s talán még Ennio Morricone felejthetetlen zenéje is eszébe juthatott a Képzőművészeti Egyetem szobrász hallgatóinak, amikor megálltak a kies golopi vasúti vécénél. Aki nem csak elefántcsonttoronyból szemléli a magyar valóságot, látott már ilyet: meszeletlen fal, bűzös belső, alkalmatlan mindarra, amire szánták valaha. Adódott a kihívás, s az egyetemisták meg is oldották azt, persze a maguk módján: noha a bakterház már rég az enyészeté, de az illemhely kimeszelve, rendbe téve, falain pedig a helyiektől kért, kapott tárgyak, hímzett, keretezett kép, sajtreszelő, mikor mi. A kis épület előtt fából készült installáció, amely magára a borvidékre reagál: egykori kádárok faszárítóit idézik a gúlák, egyikbe akár belülről is lehet menni, onnan nézni a lelassult világot Százötven egyetemi hallgató „szállta meg” egy hétig Tokaj-Hegyalját, immár másodjára, hogy a fával alkotó Hello Wood építész csoport mustráján különleges látásmóddal, új szemszögből közelítsék meg a borvidéket és fedezzék fel a régió rejtett értékeit. A munkából az összes hazai, építész képzést folytató egyetem – kiegészülve a képzőművészetisekkel - kivette a részét, a fiatalok pedig egy hét alatt építették fel a fél éven át szemináriumokon dédelgetett terveiket. 
Tavaly talán még gyanakodva fogadták az itteniek a bohém alkotókat, akik teljesen más szemmel néztek a dombokra, az épületekre, mit azok, akik nap mint nap elhaladnak mellettük. Akkor 11 projektet építettek fel a tábornak köszönhetően a régió 7 településén, idén pedig 10 projektet 8 településen: Bekecsen, Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Rátkán, Szegin, Szerencsen, Tarcalon és Golopon. A csapatok a térség településeivel és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanáccsal egyeztetve választják ki évről évre azokat a helyszíneket, ahol installációkat helyeznek el. Úgy formálják a helyi környezetet, hogy az ott élők véleményét veszik alapul, bevonják őket a folyamatba, és drasztikus beavatkozások helyett olyan közösségépítésben gondolkoznak, hogy segíteni tudják a környék lakóinak életét.
Szerencsen például, miután kiderült, hogy a fiatalok egyik kedvenc találkozóhelye egy fenyveserdő a város felett, ide, a fák alá építettek fel egy afféle pihenő-kilátót, amelynek periszkópszerű tornyából a égre látni. A hajdan híres cukorgyár bezárásának fájó sebét ma is őrző településen erre a veszteségre is született „wood-os” mű: a pusztuló gyárkémények távlati síkjába olyan „nézőkét” kreáltak, ahonnét egy adott ponton állva ismét olybá tűnik, mintha jönne füst a kéményből, mintha lenne újra élet a gyárban. Mondhatnánk, hogy mindez csak illúzió. Ám a helyieknek, akik úgy mennek el nap mint nap a cukorgyár mellett, hogy egy régi, idillibb élet is eszükbe jut róla, ez az alkotás inkább megnyugvást jelent, enyhe gyógyír a sebekre. Ebből is látszik, hogy az egyetemisták nem csupán esztétikai nyomokat hagynak a tájon, de érzelmeket kapnak, s adnak vissza. Az idei évnek például szomorú, mégis különösen megható alaphangot adott Fülöp gólya, a Bodrogkeresztúrban élő, s onnan 15 éven át el nem költöző kabalaállatának tragédiája: a madár a magasfeszültségű távvezetékekbe ütközött, s elpusztult. Rá most külön installáció emlékezik a Bodrog partján: csőrét a kilátón két pirosra festett, ég felé mutató faléc szimbolizálja. De épült az idén uszadékfából készült „víznéző”, befedték a tarcali focipálya lelátóját, egy szemétdombnak tűnő halomra nagy fakakast kreáltak, s olyan helyszíneken építettek kilátókat, ahonnét új szemszögből látszik a táj. 

Szegények építésze

2016-ban Alejandro Aravena, chilei építész kapta az építészeti Nobel-díjként emlegetett Pritzker-díjat. Tom Pritzker, az alapítvány elnöke így indokolta a döntést az Építészfórum információja szerint: "A zsűri egy olyan építészt választott, aki munkáival segít a dizájnról alkotott tudásunk elmélyítésében. Aravena úttörőnek számít a XXI. század kihívásaira adott válaszaiban, amely rendkívül erős építészeti munkákban nyilvánul meg. Terveivel olyan gazdasági megoldásokat és lehetőségeket ad, melyek a szegényeknek is elérhetők, hiszen szívügye, hogy a jelenlegi lakhatási problémákra választ találjon. Munkáival a természeti katasztrófák által sújtott területek rehablitációjára is koncentrál. Nem csak az energia fogyasztást mérsékli, hanem barátságos közterületeket is biztosít mindenki számára. Aravena innovatív és inspiráló munkái megmutatják, hogyan képes az építészet jobbá tenni az emberek életét." - H. K.

A falvak és városok idén már szinte versengtek azért, hogy náluk is szülessen egy-egy újszerű, elgondolkodtató, vagy épp meghökkentő faépítmény. Huszár András, a Hello Wood egyik alapítója elmondta: a diákok szabad kezet kaptak a helyszínek kiválasztásában, hagyták, hadd ragadja meg őket egy-egy falu hangulata. Ezeket a választásokat alapos kutatómunka, helyszíni szemle, valamint kulturális tájékozódás előzi meg, amely különös tekintettel van az épített örökségre, a jelenlegi társadalmi összetételre, és a helyiek igényeire is. Az elkészült alkotásokat később sem hagyja magára a csapat, évről-évre visszatérnek a helyszínre, s ha ha valami javításra szorul, azt helyreállítják majd.

Tér és identitás kölcsönhatása

Komlósi Bence építész, a menenkültek élettereivel foglalkozó Architecture for Refugees nemzetközi szervezet és a hazai Közösségben Élni kezdeményezés társalapítója, aki a közösségi lakhatásról szóló PhD-jében a szociális életterekkel és építészettel is foglalkozik. - Mit jelent a fogalom: szociális építészet? - Alapvetően ellentmondás, hiszen nem szociális építészet nem létezik. Jobb híján annak megnevezésére használjuk az utóbbi években, hogy olyan embereknek nyújtunk minőségi élettereket, minőségi építészetet, akik ezt nem engedhetnék meg maguknak. Az oktatás szinte mindenhol kötelező a világban, alapvető emberi jogként fogadjuk el. Ugyanakkor a emberi és minőségi élettér nem az. Erről egyre több szó esik a világban. Hogyan válhat az építészet is alapvető emberi joggá? - Mikor kezdődött a szociális építészet története? - Olyan hullámzó ez, mint egy sinus görbe. Vannak olyan pillanatai a világnak, amikor mindenki a pénzre és a technológiára fókuszál, majd jön egy másik, amikor az ember kerül a középpontba, mint például a reneszánsz idején. Határpont az amerikai Rural Studio stúdió megalakulása. 1993-ban az alapítók, Samuel Mockbee és D.K. Ruth úgy döntöttek, hogy Alabama legszegényebb településeivel akarnak foglalkozni, és egy egyetemi csoporttal odatelepültek. 25 éve hoznak létre projekteket iszonyatosan kevés pénzből, ez a mai napig az egyetemi oktatásuk része. A 2008-as gazdasági válság idején sok alternatív projekt jött létre Magyarországon is, bizonyítva, hogy amikor nincs pénz, a közösség ereje, az összefogás, és az alternatív megoldások érvényesülnek. Ekkoriban jöttek létre például az első közösségi kertek is. A Hello Wood sem társasházak építésével indult, létrehoztak egy alternatív tábort, workshopokat, kiállításokat, szociális projekteket szerveztek, és alternatív pénzeket tudtak mozgósítani. - Biztos abban, hogy egy szegény település főterén lévő pad, vagy a vasútállomás mosdója érdemben befolyásolja az ott élők mindennapjait? - Igen. A tér és az identitás hatnak egymásra, amilyen minőségűek az ember terei, úgy alakul az önazonossága. Minél rosszabb a környezet, annál inkább visszafejlődik az egyén identitása, és minél rosszabb az identitása, annál rosszabbá alakulnak az egyén terei is. Ez a közösségre is igaz. A közösségi tér fejlesztésével sok ember életét lehet megváltoztatni, nagyobb hatást lehet gyakorolni, igaz sokkal kisebb mértékben, mintha az egyes emberek privát tere változna. Ma még inkább a top down gondolkodás a jellemző, azaz a megrendelő, jellemzően az önkormányzat „kitalálja, létrehozza, felújítja”. De változik a trend, tapasztalható, hogy minél jobban bevonják a használókat, azok annál inkább magukénak érzik a fő tér padját, vagy az állomás mosdóját. Vigyáznak rá, nem rongálják, vagy akár még javítják is a hibákat. És még ritkák ugyan, de egyre többször fordulnak elő alulról jövő kezdeményezések is, amelyekben a közösségek, egyének kezdeményeznek, fejlesztenek valamit és ezek mellé áll az önkormányzat, az állam, vagy az Európai Unió. - Mi a cél? - A szociális építészettel foglalkozó alkotóknak nem csak az az eszközük, hogy építenek valamit, hanem részt vesznek az építészeti diskurzusban, tárgyalnak a városfejlesztésről annak érdekében, hogy például a leszakadó részek is bekerüljenek a fejlesztésbe, vagy hogy az egyes lerobbant ingatlanok hogyan változzanak. És nagyon fontos, hogy egyre több párbeszéd jöjjön létre az igények és a fejlesztők között.  - Hompola Krisztina 

2018.08.09 11:00
Frissítve: 2018.08.09 11:00

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el. Állítólag egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály sérült meg.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
A Blikk információja szerint egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály megsérült. Pontosan még nem lehet tudni, érintkezett-e valaki a veszélyes szállítmánnyal. Hétszáz méter sugarú körben húzták fel a kordont. Három ember érintkezhetett a veszélyes anyagot tartalmazo tartállyal. Úgy tudjuk, irídium izotópról van szó. A katasztrófavédelem mobillaborja van kinn a helyszínen, ahol méréseket végeznek. A Zoom.hu értesülése szerint a Turkish Airlines egyik gépe legálisan szállított sugárzó anyagot, a szállításhoz használt ólomkonténer azonban megrepedt. 
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:29

Férfi ifjúsági vízilabda-vb - Döntetlent játszott az oroszokkal a magyar csapat

Publikálás dátuma
2018.08.15 21:47
Illusztráció
Fotó: AFP/ KIRILL KUDRYAVTSEV
A házigazda magyar válogatott szerdán 9-9-es döntetlent játszott az orosz csapattal a szombathelyi férfi ifjúsági vízilabda-világbajnokságon.
Horváth János együttese, amely csoportja második helyén végzett, csütörtökön 20 órától az amerikaiakkal találkozik a negyeddöntőbe kerülésért.
Eredmény (a hazai szövetség honlapjáról):
Magyarország-Oroszország 9-9 (1-2, 3-2, 2-1, 3-4)
A magyarok szombaton 22-11-re verték a kínaiakat, vasárnap 15-12-re kaptak ki a görögöktől, majd kedden 30-1-re múlták felül az argentinokat.
Szerző
Témák
vízilabda
2018.08.15 21:47