A nyugdíjasok után a kisgyerekes anyákat is szövetkezetekbe terelnék

Publikálás dátuma
2018.08.08 11:00
A kép csak illusztráció
Fotó: Shutterstock
A sikeresnek nem mondható nyugdíjas szövetkezetek mintájára hozna létre „kismama-szövetkezeteket” a kormány. A részmunkaidő célul kitűzött kiterjesztése ugyanakkor tovább mélyítené a szakadékot a nők és a férfiak bére közt.
Alighanem korai bejelentést tett Novák Katalin családügyi államtitkár, amikor arról beszélt: már jövőre lehetőségük lenne a kisgyermeket nevelőknek „kismama szövetkezeteken” keresztül munkát vállalni. Lapunk érdeklődésére legalábbis se az Emberi Erőforrások Minisztériuma, se a Pénzügyminisztérium nem tudott az elképzelést illetően részletekkel szolgálni. Novák Katalin még Tusnádfürdőn jelentette be: a nyugdíjas- és a diákszövetkezetek mintájára alakulhatnak meg 2019-től a „kismama-szövetkezetek”, ezzel segítenék a kismamák visszalépését a munka világába. A kismama szó ugyan várandós nőt jelent, az államtitkár azonban miden bizonnyal nem őket szeretné ismét a munkaerőpiacon látni, hanem a kisgyermeket nevelőket, pláne, hogy azt is megjegyezte: akár férfiak is beléphetnek majd ezekbe a szövetkezetekbe, hogy azokon keresztül heti 1-1 napra vagy akár többször fél napra munkát vállaljanak. Azt is közölte: a szövetkezetek létrehozásához szükséges adó- és egyéb jogszabályokat akár már ősszel megalkothatja a parlament. Nyilvánvaló, hogy az egyre fokozódó munkaerőhiány idején a kormány a nyugdíjasokhoz hasonlóan egyre inkább a nőkre is úgy tekint, mint lehetséges munkaerőpiaci utánpótlásra. Joggal, hiszen Magyarországon a nők foglalkoztatási rátája évek óta az EU-átlagot meghaladó mértékben, csaknem 13 százalékkal marad el a férfiakétól, és ezen a munkaerőhiány erősödése sem változtatott: a legfrissebb KSH adatok szerint jelenleg a 15–64 éves férfiak 76, a nők 62,5 százaléka dolgozik. Ebben jelentős mértékben szerepet játszik a gyermekvállalás: minél több gyermeke van egy nőnek, annál nehezebb a munkaerőpiaci visszatérés. A 25-49 éves korosztályban például a gyermektelen nők több, mint 87 százaléka dolgozik, 1 vagy 2 gyermeknél már 73 százalékra csökken arányuk, a 3 vagy több gyermeket nevelő nőknek pedig kevesebb, mint a fele dolgozik. A gyermek 2 éves kora alatt mindössze a nők 15 százaléka vállal munkát. Hogy ezen a helyzeten hogyan változtathatnának a „kismama-szövetkezetek”, arról szerettünk volna a szaktárcáktól többet is megtudni: például azt, hogy pontosan kik és milyen feltételekkel lehetnek majd a szövetkezetek tagjai, illetve, hogy milyen kedvezményeket kaphatnak az így munkát vállalók. Az humántárca azzal hárította el érdeklődésünket, hogy csak ősszel tudnak majd részletekkel szolgálni, a Pénzügyminisztérium pedig egyáltalán nem válaszolt kérdéseinkre. 
Így arra sem kaptunk választ: sikeresnek ítélik-e a nyugdíjas szövetkezetek működését, és emiatt gondolják-e úgy, hogy a kisgyermekesek számára is hasonló lehetőséget kell biztosítani? Pedig ennek megválaszolásához nem kell őszig várni: a korábban csak a nyugdíjas szövetkezetek tagjai számára elérhető adókedvezmények összes nyugdíjas munkavállalóra történő kiterjesztésével a kormány lényegében maga ismerte el, hogy Kósa Lajos ötlete megbukott, a nyugdíjas szövetkezetek a munkaerőhiányra - ebben formában - nem kínálnak megoldást. A szövetkezetek létrehozása körül kezdetektől bábáskodó Kósa Lajos ugyan nem sokkal az adókedvezmény kiterjesztésének bejelentése után külön sajtótájékoztatón igyekezett magyarázni a tavaly nyár óta megalakult mintegy 140 nyugdíjas szövetkezet létjogosultságát. „A szövetkezetek fő ereje a rugalmasság, ez a forma ugyanis lehetővé teszi, hogy ha a szövetkezeti tag éppen nem tud, vagy nem akar bemenni dolgozni, mást küldjön maga helyett” - érvelt. A tájékoztatón azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugdíjasok nem tolongtak a szövetkezeti munkavállalásért. Az időközben az Országos Szövetkezeti Tanács elnökévé avanzsáló fideszes politikus egy éve még több százezer, szövetkezeteken keresztül dolgozó nyugdíjast vizionált, ehhez képest csupán 30 ezer tagot sikerült verbuválni, de közülük csupán 7 ezren vállaltak valamilyen munkát is. Összehasonlításul: Magyarországon jelenleg mintegy 2,7 millió öregségi nyugdíjas él. Miután pedig a 2019-es adócsomag értelmében a nyugdíjaskorú munkavállalóknak a továbbiakban nem kell lemondaniuk a nyugdíjukról, bérükből pedig csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják majd (kivéve, ha közalkalmazottak: ők nem kaptak kedvezményt), és mindehhez nem kell belépniük a nyugdíjas szövetkezetekbe, nyilvánvalóan még kevesebb értelme lesz a szövetkezeti munkavállalásnak. Kérdés: a kormány ugyanezt szándékozik-e eljátszani a kisgyerekesekkel is. Nem világos esetükben sem, miért van szükség a kedvezmények igénybevételéhez egy köztes szervezet beiktatására, miért nem lehet közvetlenül a kisgyerekeseket vagy az őket alkalmazó munkaadókat támogatni? Persze mondhatná erre a kormány, hogy ilyen támogatás már létezik. A munkahelyvédelmi akció részeként ugyanis a gyes-ről, gyed-ről visszatérő munkavállalók után két évig nem kell megfizetni – legfeljebb 100 ezer forintig - a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho), a harmadik évben is csak 9,5 százalékot kell fizetni, a három vagy többgyermekesek után pedig 5 évig is igénybe vehető a kedvezmény. Hogy ez a program azonban mennyire nem működik, azt mutatja, hogy tavaly ilyenkor 33 ezer kisgyermekes szülő után vették igénybe a cégek a szocho kedvezményt, több mint 60 ezer kisgyermekes munkavállalót viszont úgy alkalmaztak, hogy bár járt volna, mégsem érvényesítették utánuk az adókedvezményt. Mivel nem túl életszerű, hogy bármelyik cég szándékosan veszni hagyna évi több százezer forintot, valószínű, hogy nem is tudnak erről a lehetőségről. Ebből pedig az is következik, hogy a kisgyermekes munkavállalókat alkalmazó cégek többsége nem a kedvezmények miatt foglalkoztatja őket.

A magyar nyugdíjasok kevésbé aktívak

A napokban tett közzé egy grafikont az OECD, amely szerint a magyar nyugdíjasok – nyilván a munkavállalást nehezítő eddigi jogszabályi környezet hatására is – az OECD-átlagnál jóval kisebb arányban dolgoznak. Míg például Izlandon a 65-69 évesek több mint 56 százaléka dolgozik, a hasonló életkorú magyaroknak mindössze az 5,2 százaléka vállal munkát. Szintén nagy arányban dolgoznak idős korukban a koreaik: körükben 45 százalékos a foglalkoztatottak aránya, Japánban és Új-Zélandon pedig a 65-69 évesek 43 százaléka dolgozik.  

Az apák segíthetnék leginkább a nők munkáját

Kisgyermek mellett is végezhető, rugalmas, akár csupán heti néhány órás munkavállalást tesz lehetővé a „kismama-szövetkezet” – legalábbis főként ezzel érvel Novák Katalin a kisgyerekes nők szövetkezetbe tömörítése mellett. A nők részmunkaidős foglalkoztatásának bővítését számos szakértő is forszírozza, azt az „előnyt” felhozva mellette, hogy a nők úgy könnyebben tudják ellátni családi teendőiket. Az atipikus foglalkoztatási formákat illetően a magyar munkaerőpiac valóban gyerekcipőben jár: részmunkaidőben például a 15-64 éves foglalkoztatottak mindössze 4,3 százaléka dolgozik. Az arány ráadásul egyre csökken, hiszen 2012-ben még csaknem 7 százalékos volt az arány. A részmunkaidős munkavállalók többsége nő: a férfi munkavállalók 2,7, a női dolgozók 6,3 százaléka dolgozik 4 vagy 6 órában. Mindeközben az EU-ban minden harmadik foglalkoztatott részmunkaidőben dolgozó nő. A hazai részmunkaidős lehetőségeken tehát még valóban volna mit bővíteni. A részmunkaidő kiterjesztése melletti érvekből ugyanakkor rendre kimarad, hogy az tovább mélyítené a gazdasági szakadékot a nők és a férfiak között. A részmunkaidőért ugyanis kevesebb fizetés jár, így a nyugdíj is kevesebb, a háztartásban és a gyermekek körül végzett munkát viszont nem fizeti meg senki. Pedig a bérkülönbségek már most is jelentősek: a teljes munkaidőben foglalkoztatott magyar nők bruttó átlagkeresete 15 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, holott a női munkavállalók körében magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya. A Világgazdasági Fórum 2016-os béregyenlőséget vizsgáló rangsorában Magyarország 144 ország közül a 130. helyen áll. A jelentés szerint a nők helyzetén leginkább a férfiak nagyobb otthoni szerepvállalása változtathatna. Így látja az Európai Bizottság is, amely különös figyelmet szentel a kérdésnek, hiszen a probléma az egész Európai Unióra jellemző, és számítások szerint a nemek közti foglalkoztatási különbségekből adódó gazdasági veszteség évente 370 milliárd eurót tesz ki uniós szinten. Az Eurostat adatai szerint ugyanabban a munkakörben, ugyanazon végzettséggel rendelkező nők 16,3 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak – egyes tagállamokban a bérkülönbség eléri a 28 százalékot is. Ezek következményeként a nők nyugdíja is kevesebb: az EU-ban átlagosan 40 százalékkal. 
A bizottság úgy látja: uniós fellépés hiányában nem várható lényeges változás, és a nemek közti foglalkoztatási különbség 2055-ben várhatóan még mindig 9 százalékos lesz. Jelenleg az EU-ban átlagosan 12 százalékkal kevesebb nő dolgozik, mint férfi: míg a 20-64 éves korú férfiak foglalkoztatottsági rátája 76 százalék, addig a nőké csupán 64 százalék. Ebben az egész unióban nagy szerepet játszik a gyermeknevelés: a 6 éves kor alatti gyermekeket nevelő nők foglalkoztatottsági rátája uniós szinten átlagosan 9 százalékkal marad el a gyermektelen nőkétől - sőt, egyes országokban a különbség meghaladja a 30 százalékot is. Európai Bizottság a megoldást a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében látja, amely akkor érhető el, ha a férfiak is jobban kiveszik a részüket a családi feladatokból. Éppen ezért a bizottság a férfiak nagyobb otthoni szerepvállalására helyezné a hangsúlyt, és minden uniós tagállamra nézve előírna bizonyos ösztönzőket. Például apai szabadságot, nem átruházható szülői szabadságot biztosítana, aminek a célja az volna, hogy az apák a kezdetektől vegyenek részt aktívabban gyermekük gondozásában, hogy a nők nagyobb eséllyel térhessenek vissza a munkaerőpiacra.
Frissítve: 2018.08.08 11:00

Az elszálló zöldség és gyümölcsárak gyengítik a forintot

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az infláció egyik motorja az élelmiszerek, azon belül is a zöldségek és egyes gyümölcsök árának a dinamikus emelkedése. Csökkent az export, a termőterület és a termelési kedv is a kertészeti ágazatban.
Megette a fene – legyint a Lehel téri vásárcsarnok egyik zöldségeladója: korábban még három-négy kiló burgonyát vittek a vásárlók, mostanában csak egy kilóval távoznak. Az utóbbi időszakban alaposan megugrott a krumpli ára, így néhány hónapja még 160-170 forint volt kilója, most 240-290 forint között sávban mozog a piacon. - Vevő nincs, inkább csak érdeklődő – mondják egy másik, belvárosi piacon. „Jönnek be az emberek de gyakran sarkon fordulnak az árakat látva” - mondja az eladó, aki azzal is humorizál, hogy a főnöke inkább turistalátványosságnak tartja őt.  Olyan drága a burgonya, hogy már darabra is adják az Auchan hipermarketjeiben, adták hírül nemrég fotókkal illusztrálva. Kétségtelen, egy év alatt a zöldség-gyümölcs árak -  ezen belül az egyik alapvető élelmiszeré, a burgonyáé is - átlagosan 23,3 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A korábbi évektől eltérően a hazai burgonya március helyett már februárban gyakorlatilag eltűnt a boltokból. Régebben ilyenkor érkezett az import, amely kordában tartotta az árakat, csakhogy a magyar gazdáknál is súlyosabban érintette a tavalyi aszály a legjelentősebb európai termelő országokat, mint Németország, Franciaország, vagy Lengyelország, ahol a terméskiesés mértéke elérte a 30-40 százalékot. A rendszerváltás előtti évtizedekben évi 2-3 millió tonna burgonya is termett itthon, de ez mára 340-400 ezer tonnára csökkent, ami a hazai igényeket sem fedezi. Pár hete még 280 volt – tájékoztat a terézvárosi Hunyadi téri csarnok árusa, akinek pultjánál jelenleg 300 forintot kell fizetni egy kiló burgonyáért. Ez még magyar krumpli - fűzi hozzá. Nem tudni, meddig tart ki a hazai készlet, de a „főnök” már szólt, hogy rövidesen jön a külföldi burgonya, amit várhatóan 350-ért adnak majd. A (magyar) vöröshagyma kilója egyébként már most 350 forintba kerül. A hagyma jóval drágább, mint a krumpli – csodálkozik rá maga is a ritkán tapasztalható árfordulatra az árus.  Az ok ez esetben is az, hogy hagymából is kevesebb termett a vártnál. A tavalyi aszályos év nyomán a zöldség-gyümölcs export összetétele is alaposan beszűkült. Jószerivel megszűnt a vöröshagyma, fokhagyma, málna, egres, fekete, piros és fehér ribiszke, szamóca kivitele, de kisebb volt a hozam káposztából, a sárgarépából és a petrezselyemgyökérből is.  A gyümölcsösökben a csapadékhiány és a hőség nem tett akkora kárt, sőt, éppen a tavalyi márciusi fagy miatt termett kevesebb kajszi és őszibarack – említette lapunknak Apáti Ferenc, a FruitVeB a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. A szakember hangsúlyozta, az ősz óta emelkedő zöldségárak nem egy tendenciát jeleznek, hiszen a zöldség-gyümölcs árak egyébként is hullámzóak. Mint emlékezetes a gyümölcstermés 2017-ben volt nagyon gyenge az áprilisi hideghullám miatt, s ez magasra emelte az árakat. A múlt évben viszont elmaradtak a károsító tavaszi fagyok, az átlagosnál is magasabb hozamok voltak, mert a fák „kipihenték” magukat. A komoly fagykárt szenvedett kajszit, illetve őszibarackot kivéve, a fogyasztók számára igen kedvező áron kínálták a gyümölcsöket a kereskedők, őstermelők.  A málna, szeder, a fekete ribiszke hazai termőterülete egyre zsugorodik, sőt egyes tájakon meg is szűnt, mert ezek a növények egyre nehezebben viselik a megváltozott éghajlati viszonyokat. Ám drámai változások történtek a zöldségágazatban is. Az intenzív, nagy élőmunkaigényes szabadföldi, illetve fóliás, hajtatott zöldségek termőterülete az elmúlt 15-20 évben mintegy 40 százalékkal csökkent. A fóliák, üvegházak területe 6700 hektárról nagyjából 3700 hektárra zsugorodott. A szabadföldi zöldségek területe 50 ezer hektárról 30 ezer hektárra csökkent. Csak a csemegekukorica és a zöldborsó őrizte meg korábbi pozícióját. A visszaesésben közrejátszik az is, hogy az eltűnőben lévő gyümölcsfajtákhoz hasonlóan a legtöbb szabadföldi zöldség termesztése is nagyon élőmunkaigényes, s az elmúlt 8-10 évben kritikussá vált a mezőgazdaságban is a munkaerőhiány.  Visszaveti az ültetvénytelepítési kedvet az is, hogy a zöldség-gyümölcstermesztés nagyon tőkeigényes. A szántóföldi növények termelési költsége hektáronként 200-400 ezer, míg a szabadföldi zöldség, illetve gyümölcstermesztésben ez az összeg már 1-6 millió forint közé esik, a fóliás kertészeté pedig már 15-40 millió forint is lehet, míg az üvegháziaké hektáronként akár a 40-80 millió forintot is elérheti a fajtól, fajtától függően. Nem csoda, hogy sok kertészettel foglalkozó gazda a sokkal kevésbé kockázatos, valamint jóval kisebb tőke- és munkaerő-igényű szántóföldi termelésre áll át – mondta Apáti Ferenc. Egy jól gépesített, gabonával, olajos magvakkal foglalkozó gazdaságban 100-150 hektárt egy ember megművel, a kertészetben pedig akár 10-30 emberre is szükség lenne, sőt hajtatott termesztésben egy hektárra kell 5-10 főnyi munkaerő. Az uniós területalapú támogatás hektáronként pedig mindkét ágazatban hektáronként 68-70 ezer forint, ám a költségekhez mérten óriási az aránytalanság. Ma már szabadföldi zöldséget termelni öntözés nélkül, lehetetlen, de a gyümölcsösökben is kevés kivétellel, szükség lenne a vízutánpótlásra - állítják a szakemberek. Egy korszerű öntözőrendszer kiépítése hektáronként legalább 1 millió forint. A szabadföldi zöldségek termőterületének háromnegyede, míg a gyümölcsösök csupán negyede öntözött jelenleg. A zöldségágazat az utóbbi évtizedben gyorsabban fejlődött, mint a gyümölcsszektor és ezért kisebb a lemaradása az európai élmezőnytől. A gyümölcstermelők 10-15 százaléka fejlesztett ki magas színvonalú gazdaságot, a 80 ezer hektár 30-40 százalékán. A termőterület egyharmadán küszködik a gazdák legalább fele, akik versenyképtelenek és csak a támogatások tartják életben a vállalkozásaikat. Elengedhetetlen 5-8 éves távlatban a technológiai és fajtakorszerűsítés, hogy akár egyharmaddal kisebb területen a jelenlegi mennyiséget stabilan azonos minőségben produkálhassa az ágazat. Sajnos a piaci verseny kegyetlen, nem ismeri a szociális érzékenységet, kizárólag a versenyképesség dönti el, ki maradhat a piacon – figyelmeztetett Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke.  

Darabáras burgonya

Az online élelmiszerpiacon bevett gyakorlat szerint, lehetőség van a legtöbb gyümölcs és zöldség, így minden burgonyafajta esetében is a rendelt mennyiséget darabonként megjelölni - adott magyarázatot a  Adorján Abigél, az Auchan áruházlánc kommunikációs menedzsere arra, miként születhetett a darabáras krumpliról szóló hír. A vevők általában egzotikus gyümölcsök és különleges zöldségfélék esetében veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A vásárlás végösszegét azonban minden esetben egységesen a kilogrammban feltüntetett ár alapján határozza meg a rendelési rendszer. A darabonkénti vásárlásra az üzletekben is lehetősége van a vásárlóknak – tette hozzá.

Élesedik a verseny az élelmiszer-házhozszállításban

Elérte a nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat a hazai online kiskereskedelem tavaly, ami 17 százalékos növekedést jelent. A webes kereskedelem így már a 4,5 százalékát adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak – derül ki a GKI Digital adataiból. Az online vásárlók számának növekedési üteme azonban évről évre lassul: jelenleg 3,2 millió magyar rendel évente legalább egyszer webáruházból. Az online szektor növekedése így elősorban attól függ, hányszor és milyen értékben rendelnek ezek a vásárlók. A kereskedőknek érdemes a gyorsabban forgó napi fogyasztási cikkek irányába is nyitniuk. Tavaly a műszaki terület után az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) területe bővült a legdinamikusabban az e-kereskedelemben, azon belül is az online élelmiszer szegmens. Utóbbi terén tavaly már élénk verseny folyt a Tesco és az Auchan online áruházai között. A háztartási cikkek és drogériai termékek területén is erősödik a verseny, a Rossmann után tavaly a DM is elindult saját webáruházával. A GKI Digital szerint a most még gyerekcipőben járó online FMCG-piac egyre inkább a tőkeerős multik játéktere lesz. V. A. D.

Magyar füge, kiwi, banán is terem

A magyar gyapot termesztés megbukott az ’50-es években, mert a politikai akaraton kívül semmilyen más feltétel nem volt meg a sikerhez.Egyelőre még a magyar narancsra is várni kell, mert még a kicsi, sárga és savanyú sem teremne meg a hazai gyümölcsösökben. A szakértők szerint középtávon a mediterrán gyümölcsfajták hazai elterjedésének nincs nagy valószínűsége, de választékbővítésre már ma is termelnek a hazai gazdák bizonyos déligyümölcs és egyén haszonnövény fajtákat. Megfelelő mikroklímájú területeken viszont, ahol télen sem csökken a hőmérséklet mínusz 10 Celsius fok alá, már jelenleg is termesztenek meleg- és napfény igényes növényeket. A füge például évszázadok óta a magyarországi kertek szél és fagyvédett zugainak kedvelt gyümölcse, holott igazán a mediterránum, illetve Észak-Afrika a fő termőterülete. Újabb vendég viszont a kiwi, amelyet néhány éve kezdtek termeszteni például Dél-Zalában. Ma már szabadföldön, hektárnyi méretű területeken terem ez a kedvelt délgyümölcsöt. Sőt, egyes vizsgálatok szerint a hazai kiwi vitamin és ásványisó tartalma magasabb az importénál. Ennek oka egyebek mellett, hogy frissen fogyasztható és nem csökkenti az értékes beltartalmat a szállítás, raktározás. Ma már tonnában mérik a termést és néhány éven belül a hazai piacokon akár a forgalom 3-4 százaléka is hazai termesztésű gyümölcs lehet. A füge mellett a rizs is régóta termesztett haszonnövény Magyarországon középső részén, pedig Ázsia az őshazája és ma is ott terem a világ rizskészletének túlnyomó többsége. A Dráva mentén viszont az utóbbi időszakban szóját is termesztenek, amit egyébként főleg Brazíliából importálunk. Ráadásul a magyar szója nem génkezelt, ami sok felhasználónál, állattenyésztőnél fontos szempont. Üvegházakban termesztenek citromot, narancsot, banánt is, de ezek, legalábbis még jó ideig nem érik el a kereskedelmi mennyiséget. A déligyümölcsök felbukkanása új gondokat is hozhat, hiszen ha megjelennek a kártevőik, azoknak Magyarországon egyelőre nincsenek természetes ellenségeik. 
Frissítve: 2019.03.19 07:42

Ukrajnában már nem hisznek a csodában

Publikálás dátuma
2019.03.18 11:00
Zelenszkij mögött is egy oligarcha áll
Fotó: AFP or licensors/ SERGEI SUPINSKY
Igen furcsa, nehezen megmagyarázható jelenség zajlik az ugyancsak elnökválasztásra készülő Ukrajnában. Az, hogy a komikus színész Volodimir Zelenszkij vezeti az elnökjelöltek népszerűségi rangsorát jelzi, hogy az ukrán lakosság sem bízik politikusaiban, politikai pártjaiban. A kampány „furcsasága” azonban nem is Zelenszkij vezető pozíciójában, hanem Petro Porosenko hivatalban lévő államfő hétről-hétre erősödő népszerűségében rejlik. A március 15-én nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint továbbra is a komikus vezeti az elnökjelöltek rangsorát, támogatottságát az utóbbi két hétben is növelni tudta. Zelenszkijre most a biztos szavazók 28 százaléka voksolna, viszont tovább erősödött Porosenko is, aki már 19,6 százalékon áll, Julija Timosenko pedig, aki az utóbbi két évben töretlenül vezette a politikusok népszerűségi listáját, már csak 14,8 százalékra számíthat. Február végén Porosenko és Timosenko támogatottsága még fej-fej mellett, 16,6 illetve 16,2 százalékon állt. (Az elnököt tavaly év végéig, a Kercsi-szorosban történt orosz agresszió előtt még 10 százalék alatt mérték.) Mindezek ellenére a különböző intézetek felméréseiben egybehangzóan az választói vélemény kerül többségbe, hogy az elnökválasztást végül Petro Porosenko fogja megnyerni. Az okokat csak találgatni lehet. Az ukrán többség vagy nem hisz a voksolás tisztaságában vagy azzal számol, hogy a hagyományos politikai elit a második fordulóban minden köztük lévő ellentét dacára összefog a „kibic” Zelenszkij ellen. (Az első fordulót március 31, a másodikat április 21-én rendezik.) Hogy ez mennyire valószínű? A kampányban eddig Timosenko elsődlegesen Porosenkot és nem Zelenszkijt támadta. A színész kapcsán a volt miniszterelnök úgy vélekedett, semmit nem jelent az, hogy pillanatnyilag ő vezet. Szerinte az emberek kiábrándultak a jelenlegi hatalomból, sokan a létminimum alatt tengődnek, arra voksolnak majd, hogy boldogabbak legyenek Ukrajnában. Timosenkonak vélhetően csak részben van igaza. Ezt a kiábrándultságot tükrözik éve óta a felmérések, csakhogy a teljes politikai osztályból való kiábrándultságot, hiszen alig akadt olyan párt és politikus, akinek sikerült kétszámjegyű népszerűséget elérnie. Zelenszkij szilveszterkor jelentette be hivatalosan indulását az elnökválasztáson, azóta hétről hétre erősödik. Az ő népszerűsége kétségtelenül politikán kívüliségéből adódik, Porosenko felemelkedésére azonban nincs igazán magyarázat. Miért és mitől gondolkodnak hirtelen másképpen az ukrán szavazók, akik az utóbbi években ritkán taksálták 10 százalék fölé a csokoládékirály elnököt? A minden ukrán választás esetében levegőben lógó orosz beavatkozás veszélye sem magyarázat rá, hiszen a jelöltek közül Moszkvának épp Porosenko a legrosszabb, mert egyértelműen ő az Európai Unió és az Egyesült Államok favoritja határozott európai és euroatlanti integrációs elkötelezettsége miatt. A kezdeti figyelmeztetések is arról szóltak, hogy a Kreml mindent megtesz Porosenko győzelmének megakadályozása érdekében, de úgy tűnik, e téren Putyin alulmaradt a nyugattal szemben. Timosenko mára elveszítette nyugat-európai támogatottságát ellenzékben tanúsított populista megnyilvánulásai, illetve a nemzetközi hitelek feltételének számító reformok mögüli kihátrálása miatt, az Egyesült Államok pedig attól is tart, hogy ő kiegyezne Putyinnal az Ukrajnán keresztüli gázszállítások kapcsán, ami az Északi Áramlat ez év végi megnyitásával párosulva igencsak rontaná az amerikai palagáz európai értékesítési esélyeit. Porosenko és a hatalmi gépezet viszont egyértelműen Zelenszkijre összpontosít. Rendőrségi lehallgató készülék elemei kerültek elő irodája közelében, nem engedték fellépni társulatával,  nemrég pedig azt jelezte a színész, hogy rendőrségtől származó információi szerint őt és humorszínházát pénzmosással próbálja hamisan megvádolni a regnáló hatalom. Zelenszkij azonban, bármennyire kívülálló, esetleges győzelme mégsem ugyanazt jelentené Ukrajnában, mint Zuzana Caputováé Szlovákiában. Caputova és a Progresszív Szlovákia önerőből nőtt ki, Zelenszkij mögött viszont ugyanúgy egy erős oligarcha áll, mint az ukrán politika más szereplői mögött. A humorista felemelkedéséhez kellett a maga is oligarcha Porosenko egyik ellenfele, Igor Kolomojszkij is, ami azt sugallja, bárki nyerje meg ezt a viadalt, alapvető változásra aligha lehet számítani Ukrajnában.  

Ukrán pártok népszerűsége

Ukrajnában idén ősszel rendeznek parlamenti választást. A  három legnépszerűbb elnökjelölt pártja is élen áll,  a szélsőséges és radikális nacionalista formációk meggyengültek. - a Nép Szolgája párt 21,5 százalék (Zelenszkij) - Batykivscsina 18,7  (Timosenko) - Porosenko Blokk 14,2 százalék - Oleh Ljasko Radikális párt 4 százalék - Szvoboda 3 százalék - Nemzeti Hadtest 1 százalék

Témák
Ukrajna
Frissítve: 2019.03.18 11:00