A dinnyének még a magja is egészséges

A legtöbben alig várják a nyár egyik legkedveltebb gyümölcsét. Most pedig lassan már vége is a szezonjának. Mivel annál jobb, minél édesebb, sokszor felmerül a kérdés: egészséges-e, nem hizlal-e nagyon. Megkérdeztük a dietetikust, mit kell tudni a dinnyékről.

Görög

A tökfélék családjába tartozó, Afrika déli részéről származó görögdinnyét az édes íze miatt gyümölcsnek tartjuk, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít – olvasható a Wikipédián.

Mai formáját a folyamatos nemesítések során nyerte el, jelenleg több mint ötszáz fajtája létezik. Vannak piros és sárga belű, sötétzöld és csíkos héjú, gömbölyű és kocka alakú: mind édes, lédús, rostos és számos jótékony hatóanyagot tartalmaz – írja a Vitalitás Magazin.

A görögdinnyének nagyon magas, több mint 90 százalékos a víztartalma, és bár átlagos cukortartalmú gyümölcsnek tűnik - 100 grammban 7-8 gramm van -, szinte biztos, hogy egyszerre sokat eszünk belőle. Jóval többet, mint bármelyik másik gyümölcsből.

A dinnye glikémiás indexe is magas (70-75), ezért szénhidrátanyagcsere-zavar esetén 20-30 dekánál többet ne együnk egyszerre. Sokszor ajánlják, hogy a dinnyét, ahogy a többi gyümölcsöt is, önmagában fogyasszuk, Barcza Zsuzsanna azonban azt tanácsolja, hogy inkább fehérjét és rostot is tartalmazó étkezés előtt vagy után együnk - egy kevés - dinnyét, így csökkenthetjük a vércukorszint-emelő hatását. Ez különösen cukorbetegség, inzulinrezisztencia esetén fontos. Fogyási célzattal sem célszerű „csak dinnyét” vacsorázni, mert este a szénhidrátban gazdag ételek helyett ajánlott fehérjedús ételt fogyasztani. A gyümölcs és a többi étel „vegyítése” egészséges emésztés esetén nem valószínű, hogy erjedést és bármilyen más problémát okozna – tette hozzá a dietetikus. Az ínyencek által kedvelt, fetás dinnyesaláta a sajt zsírtartalma miatt emésztődik meg lassabban, tehát szintén csökkenti a GI-t, és ez a helyzet a mediterrán területek kedvelt előételével, a sonkával tálalt sárgadinnyével is.

Nem csak lédús

A dinnye a víz és a cukor mellett sok hasznos vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz. Kiemelkedően magas a karotinoid tartalma, a likopintól kapja például a piros színét. Antioxidáns hatású összetevője még a sok A- és C-vitamin is. Ezek védik a szemet, illetve segítenek megőrizni a bőr rugalmasságát. Magas kálium- és magnéziumtartalma miatt vértisztító hatású gyümölcsnek is szokták nevezni, mert a sok vízzel átmossa az ereket, jót tesz az érfalak rugalmasságának és a szervezet hidratáltságának, ami pedig a vese működését segíti. Bár nyirokkeringési zavarok esetén a folyadékbevitelt csökkenteni szokták, annak sem kell lemondania a dinnyéről, akinek gyakran bedagad a lába – mondta a szakember.

A dinnye rosttartalma 100 grammra vetítve nem magas, de mivel jellemzően sokat eszünk belőle, értékelhetővé válik, és segíti az emésztést. A benne lévő pektinnel együtt enyhítheti a gyulladásos bélbetegség tüneteit is. A görögdinnye fontos szerepet játszhat számos krónikus betegség, például a prosztatarák, a szívbetegségek és az időskori vakság megelőzésében. Javítja a vérkeringést, és leviheti a vérnyomást is, de gondoskodik az ízületek védelméről, csökkentheti a rheumatoid arthritis kialakulásának esélyét is. Jó hatással van a bőrünkre, nagyobb dózisban védhet a káros UV sugaraktól is. Akár arcpakolást is készíthetünk belőle, ha a levét összekeverjük egy kis görög joghurttal – ajánlja a HáziPatika .

Nem árt tudni

A görögdinnye könnyen keresztallergiára léphet a parlagfűvel, ez azt jelenti, hogy annak, aki a parlagfűre allergiás és görögdinnyét eszik, nagy eséllyel panaszai lesznek. A helytelen táplálkozásból eredően már egyre több fiatalnak vannak köszvényes panaszai, magas a purinszintje. Erre a megfelelő diéta mellett sok folyadék fogyasztását szokták ajánlani, a dinnye kifejezetten segíti a vérben lévő húgysav ürülését – mondta Barcza Zsuzsanna.

Dinnyemag

Bár többnyire kipiszkáljuk vagy örömmel vásárolunk magszegény változatot, a dinnyemag számos jótékony anyagot tartalmaz. Majdnem olyan gazdag esszenciális aminosavakban, mint a húsok, bőven van benne a B-vitamincsaládból és cink, vas, valamint telítetlen zsírsav is.

A hasznosuláshoz rágjuk össze a magot, vagy kipiszkálás után ne dobjuk ki, hanem a napon megszárítva mozsárban törjük össze vagy őröljük meg (bioboltban készen is lehet kapni). A porral megszórhatjuk a salátát vagy joghurtba is keverhetünk egy kiskanálnyi vitaminbombát. Azt is szokták mondani, hogy a dinnyemag elakadva betegséget okozhat, de egészséges bélrendszer esetén ez nem fordul elő. Krónikus bélgyulladás vagy az ezzel járó kiboltosulások esetén okozhat problémát az emésztetlen anyagok elakadása – mondta a dietetikus.

Sárga

A sárgadinnye szintén a tökfélék családjába tartozó, ázsiai eredetű, gyümölcsként kezelt zöldség – olvasható a Wikipédián. Kicsit magasabb a cukor-, ezáltal a kalóriatartalma: 100 gramm sárgadinnyében körülbelül 9 gramm cukor van. Míg a görögdinnye 100 grammja nagyjából 30-35 kalóriát tartalmaz, ugyanennyi sárgadinnyében 40-45 kcal van, de ez függ a dinnyék típusától is. Viszont ebből nem szoktunk túl nagy mennyiséget enni - mondta Barcza Zsuzsanna. A sárgadinnye rost- és pektintartalma is magasabb, mint a görögé, ebből következően a víztartalma alacsonyabb. Kiemelkedő a vastartalma, ez az anyag azonban a gyümölcsökből sokkal kevésbé szívódik fel, mint az állati eredetű élelmiszerekből. Gazdag B-vitaminokban és karotinoidokban, amelyektől a sárga színét is kapja. Ezek az immunrendszer erősítésében segítenek, és gyulladáscsökkentő hatással is bírnak. Egyre több tanulmány szól arról, hogy a sárgadinnye fogyasztása csökkentheti a prosztatarák kialakulásának esélyét.

Hivatalosan augusztus 20-ig szokott tartani a dinnyeszezon, ám a szokatlanul meleg tavaszt követő hűvös kora nyári időjárás miatt rövidebb a szezon, amelyben kevesebb, de nagyon jó minőségű dinnye is termett - mondta az MTI-nek egy vajszlói őstermelő.