Politikai kabaré Romániában

Publikálás dátuma
2018.08.09 10:30
A rendőrség nem magyarázta meg, hogy miért ejtették a vádat, ha ők szabályosan jártak el
Fotó: RTV/
A román rendőrség egy trágár rendszámtábla miatt tette nevetségessé magát és a kormánypártot, miközben a Dancila-kabinet bakijai állandó témát adnak a sajtónak és közvéleménynek.
Megszüntette az eljárást az ügyészség az ellen a férfi ellen, aki Svédországban készíttetett Audijára egy igencsak egyedi rendszámtáblát "MUIEPSD" trágár felirattal, majd azzal furikázott  a román utakon. A felirat ugyanis azt jelenti, hogy „Kapd be PSD”, a PSD pedig a kormány koalíció nagyobbik pártja, a Szociáldemokrata Párt – Partidul Social Democrat. Az, hogy az eljárás megszüntetéséhez mennyiben járult hozzá az, hogy hét végén a kolozsvári Untold fesztiválon mintegy 15 ezer torokból hangzott fel visszatérően a Románia-szerte viharos sikert arató felirat szövege, nem tudni, de sejthetően segítette a jogosítvány nélkül maradt férfi ügyét. 
A közösségi média sztárjává vált Audi július 18-án tűnt fel a román utakon, a rendőrség több alkalommal igazoltatta, de egy ideig nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Végül július 31-én elvették az inkriminált rendszámtáblát, bevonták a gépkocsitulajdonos jogosítványát és büntetőeljárást indítottak ellene. Ekkor viszont már járványként terjedt és egyre több helyen – falakra felfestve, autókra, motorkerékpárokra matricázva – jelent meg a felirat, az eljárás alá vont 45 éves, Svédországban élő román vendégmunkás, Razvan Stefanescu mellett pedig egyre többen álltak ki hatósági túlkapás ellen tiltakozva. Romániában tavaly februártól szinte állandósultak a kormány és a nagyobbik kormánypárt, a PSD elleni tüntetések az igazságügyi törvények módosítása miatt (amelyet az ellenzék és a lakosság jelentős része a korrupcióellenes harc megbénítására és a kormányoldal korrupt politikusainak mentegetésére irányuló kísérleteként értelmez), így eleve kódolva volt, hogy a rendszámtábla ügye is kormányellenes tiltakozásba csap át. Márcsak azért is, mert maga az időközben médiasztárrá vált Stefanescu is nyíltan hirdette, hogy így kívánt tiltakozni a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzási stílusa ellen. 
A rendőrség arra hivatkozva vette el a rendszámtáblát, hogy a személyre szabott rendszámot csak Svédország területén használhatták volna, Romániában ugyanis az 1968-as Bécsi Egyezmény szerint minden forgalmi rendszámnak számokat és betűket is kell tartalmaznia. A büntetőeljárást így érvénytelen rendszámmal való közlekedés vádjával kezdeményezték. Ezen vád hat hónaptól két évig terjedő szabadságvesztést, vagy bírságot jelenthet. A bukaresti svéd nagykövetség is megszólalt a kérdésben, Facebookon közölte: az egyedi svéd rendszámok érvényesek az Európai Unió egész területén, azzal a kikötéssel, hogy a gépkocsivezetőnek rendelkeznie kell mind az állandó, mind az egyedi rendszámot tartalmazó hivatalos iratokkal. Azt is elmondták, hogy ha a svéd közlekedési hatóságnak jelzik, hogy a rendszámtábla sértő feliratot tartalmaz, az ügynökség azt azonnal visszavonja. Ugyanakkor jelezték, hogy a svéd hatóság azt ajánlja a személyre szabott rendszámtáblát igénylőknek, hogy „külföldi útjaik alkalmával mindig az eredeti rendszámtáblát használják, és igazodjanak az adott ország jogrendjéhez”.
Csakhogy mindez már egyáltalán nem érdekelte a román közvéleményt, a rendszámtábla ügye újabb tökéletes alkalmat adott a kormányellenes indulatok felszínre törésének, illetve az ellenzék bírálatainak. Az ellenzék is kreatívnak bizonyult, igyekezett minél inkább politikai kérdést faragni a közröhej és közfelháborodás tárgyává lett ügyből. Traian Basescu volt államfő, Orbán Viktor barátja, bírálva a svédországi vendégmunkás elleni rendőrségi fellépést azt hangsúlyozta, „örülne, ha a rendőrség akkor is bűnügyi kivizsgálást indítana, amikor egyes megyékben a nemzeti lobogó helyett a székely zászlót tűzik ki”.
A rendszámtábla ügy különben csak hab volt azon a tortán, amely Viorica Dancila miniszterelnök és kormánya tagjainak sorozatos baklövéseiből állt össze. A fél éve hivatalban lévő kormányfő alkalmassága kezdettől általános kételyeket ébresztett, és nem csak azért, mert a PSD elnök Liviu Dragnea bábjának tartotta a közvélemény. (Dragnea azért nem lehet maga a kormányfő, mert van egy felfüggesztett börtönbüntetése és egy folyamatban lévő eljárása, mindkettő korrupció miatt). A kormányfő aztán meg is szolgálta a bizalmatlanságot, az elszólások, nyelvbotlások, rossz megfogalmazások mellett igen kényelmetlen diplomáciai bakikat követett el. Az internet kedvence az volt, amikor a bürokrácia megszüntetése helyett a demokrácia megszüntetéséről beszélt, legkínosabb diplomáciai melléfogása pedig a legutóbbi, amikor Montenegró fővárosában, Podgoricán azt mondta, örül, hogy „első kormányfőként Pristinába látogathatott”. Azon túlmenően, hogy a montenegrói és koszovói fővárost összekeverte, nem tudni miért gondolta, hogy ő lenne az első kormányfő (valójában a 24. volt), aki Podgoricán folytat hivatalos tárgyalásokat. S az sem mellékes, hogy Románia máig nem ismerte el Koszovó függetlenségét, Montenegró és Koszovó pedig nem éppen baráti országok. Mindezt az után, hogy elfelejtette a vendégül látott észt miniszterelnök nevét, és fordítva helyezték ki az észt zászlót, amelyet a névtelen vendégnek kellett megfordítania az asztalán a sajtótájékoztatón.

Ajándék Putyinnak

A kormányzati bakik csúcsa Mihai Fifor védelmi miniszter nevéhez fűződik. Az ő nyelvbotlása, vagy hozzá nem értése  sokkal súlyosabb, hiszen komoly ajándékot jelentett Vlagyimir Putyinnak. Fifor egy interjúban azt mondta, „Hogyan lehetne Putyin lelkes attól, hogy Deveselun ballisztikus rakétákkal felszerelt bázis van?”. A deveselui amerikai rakétapajzs eleve szúrja Moszkva szemét, ellene irányulónak tartja a cáfolatok ellenére. Deveselun viszont nincsenek ballisztikus, csak elfogórakéták. Ha lennének, azok Moszkva vádjait és a bázissal kapcsolatos aggodalmait támasztaná alá. Másnap pontosított is a román miniszter, állította, hogy kommunikációs hibát követett el, és tisztában van a két típusú rakéta közötti különbségekkel. Moszkva mégis reagált, a bukaresti orosz nagykövetség hivatalos közleménye szerint Románia „struccpolitikát” folytat, amikor figyelmen kívül hagyja azt, hogy az amerikai elfogórakéták jelenléte Oroszország határainak közelében potenciális fenyegetést jelent Oroszországra, és ellentmond több nemzetközi szerződésnek. A Kreml-propaganda egyik szócsöve, a Szputnyik azonnal megköszönte Mihai Fifor „őszinte szavait”, akinek a román ellenzék azóta is a fejét/leváltásáét követeli.

2018.08.09 10:30
Frissítve: 2018.08.09 13:58

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30

Leállt a légzése a kislánynak az amerikai határőrök furgonjában

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vizsgálják, miképp mondhatta a határőrség, hogy minden rendben a guatemalai gyerekkel.
Vizsgálatot indítanak az Egyesült Államokban annak a hétéves kislánynak a halála miatt, aki azután vesztette életét, hogy az ország mexikói határánál apjával együtt egy gyűjtőhelyre szállította őt a határőrség, idézi a BBC-t az Index. Az illegális bevándorlóként kezelt férfi és kislánya Guatemalából jött, a határon a hatósági ellenőrzéskor a gyerek egészségi állapotát megfelelőnek találták. Az első jelentések dehidratálódásról szóltak, de a határőrség szerint olyan helyen őrizték őket a többi illegális határátlépővel együtt, ahol vizet és ételt is biztosítottak számukra. Az ideiglenes őrizet után az furgonba terelték őket, hogy a 100 kilométerre lévő menekülttáborba vigyék őket.  A kislány útközben lett rosszul, hányt, majd leállt a légzése. Az El Paso-i kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni. Utólag agyi duzzanatot és májelégtelenséget állapítottak meg nála. Az ügy ismét felhívta a figyelmet Donald Trump határvédelmi politikájára, amely a demokraták szerint csak a humanitárius válság elmélyítéséhez vezet.
2018.12.15 09:25