Visszavágtak az egészségügyi szervetek: az ÁSZ-elnök méltatlan és szakmaiatlan

Publikálás dátuma
2018.08.08 15:42

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) visszautasítja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének egy hétfői lapinterjúban megjelent kijelentéseit - olvasható a két szervezet szerdai, az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatából.
"Visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az »anarchia, botrány« summázattal lehet jellemezni"
- írja közleményében az MKSZ és az EGVE. Hozzáteszik: az ennyire kevés pénzből ennyire hozzáférhető, ilyen szintű ellátás ritkaságszámba megy.
Hogy pénzügyi szempontból anarchia és botrány lenne, azt Domokos László, az ÁSZ elnöke nyilatkozta - csakhogy még az erre igazolásként hozott példái is tévesek. A jelek szerint az egészségügy brutális forráshiányát kommunikációs trükkel fedné el a kormány: az ÁSZ segítségével azt a látszatot keltenék, hogy pénz ugyan van a rendszerben, csak nem jól használják fel.
A két szakmai szervezet vezetőit megdöbbentették a Domokos által megfogalmazott, "általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások", és visszautasítják a korrupciós vádakat. Hangsúlyozták, hogy a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll. Az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására, de ez még mindig nem elég - állapították meg.
Magyarország 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordította egészségügyi közkiadásokra. Az uniós átlag 7,2 százalék. Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás 600 euró, míg az uniós átlag 2000.
Úgy fogalmaztak: nehezen tudják értelmezni az ÁSZ-elnök méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példáit. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat - azaz hogy közbeszerzés nélkül veszik a drágább termékeket - például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ilyen téren egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le. Kötelességük az egészségügyi intézményeknek a büntetés-végrehajtási intézményektől a piaci ár felett venni a vécépapírt.
Domokosnak a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem nem állja meg a helyét az MKSZ és az EGVE közleménye szerint. A cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható - írták. Megjegyezték, ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie - tették hozzá.
Állásfoglalásukban leszögezték: valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az "élet törvényét" és "a beteg üdve a legfőbb törvény" elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is.
A szervezetek meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy "felesleges, sőt káros" sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak.
Közben a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség is hasonló tartalmú nyilatkozatot fogalmazott meg. A Weborvos című szakmai portálnak a szervezet elnöke kijelentette: a durva számvevőszéki kritika alkalmas arra, hogy megrendítse a betegeknek az állami ellátásba vetett bizalmát, amivel a fizetős magánellátás felé tereli őket. Pásztélyi Zsolt a szakmai portálnak elmondta, hogy a szeptember 19-21 között tartandó éves konferenciájukon napirendre tűzik a kérdést. A humántárca közleményben is megerősítette azt a lapunknak már hétfőn megküldött reagálást, hogy az ÁSZ kritikáját alátámasztó vizsgálati anyagok elemzésével már korábban megkezdték egy intézkedési terv kidolgozását az egészségügyi intézmények gazdálkodásának javítására. Arra azonban nem tért ki a minisztériumi üzenet, hogy kancellárokkal vagy felügyelők nélkül képzelik-e el a jövőt. Az ÁSZ is továbblépett, tájékoztatásuk szerint szerdán három további szakrendelő gazdasági ellenőrzése fejeződött be és tart a soproni, a szekszárdi, a hatvani és a Berettyóújfaluban működő kórház gazdálkodásának felülvizsgálata.
Frissítve: 2018.08.08 16:22

Navracsics: nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:25

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A korábbiaknál magasabb részvételre számít az EP-választáson a magyar uniós biztos.
Az Európai Néppártban is megjelenő kritikák és a nyugati sajtóban eltúlzott támadások hatására nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat – jelentette ki Navracsics Tibor magyar uniós biztos az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében rendezett hétfői beszélgetésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében hazánk brüsszeli megítéléséről. A rendezvényen az egyetem egyik fiatal oktatója arról beszélt, hogy az erasmusos diákok még egy egységes Európa tagjának érzik magukat, de később nagyon is megfogható, hogy nem tartozunk a régi államok belső magjához. Megkérdezte a magyar uniós biztost, érzett-e hasonló elkülönítést a Brüsszelben végzett munkája alatt, mire Navracsics több szintet is megemlített, mondván: a legjobb kultúrantropológiai képezés volt számára a novemberben véget érő biztosi periódusa. Már a beiktatását megelőző meghallgatása előtt is sokan lenácizták – felelte, majd kitért arra, hogy ő az egyetlen a bizottságban, akinek egyik társa sem érti az anyanyelvét. Az elmúlt öt évben minden beszélgetőtársának el kellett magyaráznia, hogy miközben a többi európai nemzet az 1918-19-ben megszületett szabadságot, függetlenséget ünnepli, Magyarország számára a békeszerződés az ország kétharmadának elvesztését jelentette, s a muzulmánokhoz való viszonyunk sem ugyanaz, mint a nyugati tagállamokban. A magyar gyerekek a „Katalinka szállj el! Jönnek a törökök” kezdetű véres mondókán nőnek fel, a történelem óvatosságra neveli az ide született embereket. 
Navracsics Tibor szerint az idei lehet az első olyan európai parlamenti voksolás, amelyen már olyan önálló uniós szintű témák is napirenden vannak, mint a migráció és a klímaváltozás hatása. Egy nemrég született Eurobarométer vizsgálatra hivatkozva arra emlékeztetett, hogy amikor az embereket a legfontosabb nemzetközi kérdésekről kérdezték, a legtöbben a menekültkérdést és a terrorizmus megfékezését nevezték meg, míg a nemzeti gondok között szinte mindenhol az első helyekre sorolták az egészségügy és az oktatás nem megfelelő színvonalát. Az új közös témák miatt idén Navracsics a korábbiaknál minden tagországban magasabb részvételi arányt vár, mint az öt évvel ezelőtti szavazáson, amikor például a szlovákoknak mindössze 13 százaléka ment el voksolni. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar biztos – éles belpolitikai vita egyelőre csakis Magyarországon kíséri az EP-választás előkészületeit. Úgy látja, az elmúlt években az uniós intézmények és vezetők ismertsége sokat nőtt nálunk is. Ebben része volt a 2020-ig tartó, diákoknak és oktatóknak is lehetőségeket kínáló Erasmus+ programnak is, amely azon ritka területek egyike, ahol a 2021-ben induló új pénzügyi ciklusban sem csökken a brit kilépés miatt visszaeső keret. A Brexit miatti tanácstalanság és félelem az oktatás és kultúra területére is hatással van, az eddig oly népszerű angol egyetemekre már nem küldhetnek új erasmusok diákokat, az unió a jelenleg ott tanuló fiatalok kurzusait még finanszírozza, s aztán vége a közösen szervezett tanulmányutaknak. 2023-ban Magyarország és Nagy-Britannia adta volna az Európa kulturális fővárosa címet viselő településeket, de épp Navracsics volt kénytelen kizárni a briteket az Európai Bizottság döntése alapján, amely szerint a rangra csak EU-tagok, tagjelöltek és az Európai Gazdasági Térség tagországainak városai pályázhatnak, s mostani tudásunk szerint a britek 2019-től egyik halmazban sem lesznek benne. Ennek révén azonban az a felemás helyzet állt elő, hogy a magyar biztos szülővárosa, Veszprém viselheti a címet, miután tavaly decemberben a hazai pályázók közül őket választotta ki az itthoni zsűri. Ha újságíró lenne, ezt írná meg – ütötte el a lépés élét Navracsics Tibor. A kérdésre, hogy a britek kilépésével megszűnik-e hivatalos nyelnek lenni az EU intézményeiben az angol, a biztos azt felelte, hogy nem, mert Írország, Málta és Ciprus második hivatalos nyelvként az angolt adta meg. Valóban érződött nyomás, hogy a francia lépjen az angol helyére, de józan megfontolás alapján a brüsszeli vezetők is belátták, hogy ma már nem lehet eltörölni az angolt, mint a legfontosabb közösen használt munkanyelvet, mert enélkül megbénulna az Unió intézményrendszere.

Nem elég a sok milliárd közpénz: újabb százmilliókkal drágul egy pesti és egy paksi stadion

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:11

Fotó: vasasfc.hu
Pakson egy támfalra kell 2 milliárd mellé újabb 99 millió, a Vasas létesítménye pedig 175 millióval lesz drágább, 8 milliárdnál állhat meg a végösszeg.
A közbeszerzési értesítő szerint a Market Zrt. és a KÉSZ által épített budapesti Illovszky stadion 175 millió forint közpénzzel drágul, a Pharos '95 által kivitelezett paksi stadion pedig 99 millióval, szúrta ki a hvg.hu.
5,851 milliárdos tétel nőtt 6,026 milliárd forintra a Vasas Illovszky stadionjának esetében. Ez persze nem a teljes beruházás ára; azt eddig 8,1 milliárd forintra becsülték. A tervek szerint egyúttal múzeumként és szórakoztató központként is működő komplexum nyárra lesz kész.
A Paks stadionjának esetében - amin a felcsúti Pancho Arénát is füvesítő Pharos dolgozik - 1,997 milliárdról ugrott a költség 2,096 milliárdra. A 99 millió forint egy támfalra kell.