Kisfilmekkel erősítenék az ovisok nemzettudatát

Publikálás dátuma
2018.08.08 15:00

Fotó: Shutterstock/
Már folyamatban van azoknak a kisfilmeknek az előkészítése, amelyekkel az óvodások hazaszeretetét táplálnák. Óvodapedagógusok szerint inkább az eszköz- és munkaerőhiány problémáját kellene megoldani az óvodákban.
Saját gyártású kisfilmekkel segítené elő a szülőföldhöz kötődés, az egészséges nemzettudat kialakítását az óvodás korú gyermekekben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Közleményükben hangsúlyozták: az óvodai nevelés mindennapi gyakorlatába illesztik a magyar népmesék, versek és mondókák, hagyományőrző népi játékok, dalok megismerését is. A mindebben segítséget nyújtó kisfilmek előkészületei már folyamatban vannak.  Megírtuk: a kormány már szeptembertől megkezdi az erőteljesebb nemzeti nevelést az óvodákban. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításából – amit a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Karon kívül egyetlen más szakmai szervezettel sem egyeztettek – az derült ki, hogy ősztől nagyobb hangsúlyt kell fektetni nemzeti identitástudat kialakítására, a keresztény kulturális értékek, a nemzeti jelképek ismeretére. A rajzos foglalkozásokon is azt preferálnák, ha az óvónénik elsősorban nemzeti szimbólumokkal, népi motívumokkal ismertetnék meg a gyerekeket. Ezen kívül az óvodáknak arra is törekedniük kell, hogy erősítsék kapcsolataikat a határon túli magyar óvodákkal. A kapcsolódó tartalmi fejlesztések megvalósítására a kormány 500 millió forintot biztosít.
– Nem tudtam, hogy csak velünk egyeztettek erről. Nem tartom jó ötletnek
– mondta a Népszavának Horváth Péter.
 A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint jobb lett volna kikérni más szervezetek szakmai véleményét is. Nagyné Szabó Etelka, az NPK Óvodapedagógiai tagozatának vezetője pedig arról beszélt, bár korábban valóban egyeztettek az alapprogram módosításáról, őt is meglepetésként érte, hogy arra most került sor. – Jobb lett volna megvárni, amíg elkészül az új Nemzeti alaptanterv, és azzal összehangolva módosítani az óvodai alapprogramon – vélekedett. Hozzátette: a nemzeti nevelés – ami szerinte eddig is megfelelően működött az óvodákban – erősítése helyett ő másra helyezte volna a hangsúlyt, például a digitális készségek fejlesztésére, vagy az óvoda és iskola közötti átmenet javítására. Szakértők lapunknak korábban szintén úgy nyilatkoztak: nem értik, mi szükség volt ezekre a változtatásokra, hiszen a népmesék, népdalok eddig is hangsúlyos szerepet kaptak az óvodai programokban, ahogy a nemzeti értékek ismerete is – természetesen csak az óvodás gyerekeknek megfelelő szinten tálalva. Attól tartanak, a rendeletre hivatkozva egyes intézményekben „túlzásokba” eshetnek a hazafiasság kérdését illetően. Ami nagyon is elképzelhető azok után, hogy több híradás, szülői és pedagógusi beszámolóból is kiderült már, a kormány menekült- és Soros-ellenes gyűlöletpropagandája mennyire beszivárgott az oktatási intézményekbe is. Egyes óvodákban abból sem csináltak gondot, hogy kormánypárti politikusok a választások előtt náluk kampányoltak, gyerekekkel fotózkodtak.
– A korai ideológiai nevelés zsákutca. Ezt már a történelem bebizonyította
– vélekedett Trencsényi László.
A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint az egészséges nemzeti nevelés évtizedek óta jelen van az óvodákban, és csak reménykedni tud abban, az óvodapedagógusokat a gyakorlatban békén hagyják, a rendeletmódosítás „csupán” az ideológiai kampány része. – Ez már csak azért is szerencsés lenne, mert az egész Orbán-kormány nemzetfelfogása egy történelmietlen, hazug felfogás, ami kirekesztésen és nem létező mitológiákon alapul – fogalmazott. Hozzátette: „keresztény kulturális értékek” címszó alatt felmerülhet annak a szándéka, hogy világnézeti nevelést vigyenek be az intézményekbe, ami nem egyházi óvodákban a világnézeti semlegesség elvét sértheti.

Káslernek írtak az óvodapedagógusok

Aktívan dolgozó óvodapedagógusként felháborít bennünket az a tény, hogy Önnek miniszterként milyen kevés ismerete van arról, hogy egy óvodában mi is zajlik – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet óvodapedagógusok egy csoportja írt Kásler Miklós emberi erőforrás miniszternek, és amelyhez már több mint 1300-an csatlakoztak aláírásukkal. A levélben kilenc pontban foglalták össze, mit kellene tenni valóban az óvodákért annak érdekében, hogy a kormány elképzelései megvalósulhassanak. Ilyen például az óvónők adminisztratív terheinek csökkentése, a segítő munkatársak (dajkák, logopédusok) bérhelyzetének rendezése, a munkaerőhiány megszüntetése, a dologi költségekre szánt források emelése, hogy legyen zsebkendő, vécépapír – ezek általában csak azért elérhetőek, mert a szülők hoznak. Ahogy friss gyümölcsöt is. „Ha valóban javítani szeretne a rendszeren, akkor kérjük, hogy velünk, a területen dolgozókkal vitassa meg felmerülő kérdéseit és ötleteit, mert mi látjuk át valójában az egész rendszert, és ha már mi sem maradunk a pályán, akkor ki fog dolgozni az óvodákban?” – zárul a levél.

2018.08.08 15:00
Frissítve: 2018.08.08 15:00

Helyreállt a közlekedés a váci vasútvonalon

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Újra a menetrend szerint járnak a vonatok a Budapest-Veresegyház-Vácrátót-Vác vonalon.
A vasúttársasaág tájékoztatása szerint megjavították az őrbottyáni állomáson hajnalban meghibásodott váltószerkezetet, biztosítóberendezést. Korábban írtuk: további késésekre is számítani kell a Budapest-Vácrátót-Vác vasútvonalon reggel, miután szombat hajnalban az őrbottyáni állomáson elromlott egy váltószerkezet, és ezért egy ideig nem közlekedtek a vonatok - közölte a Mávinform szombaton reggel az MTI-vel.
A közlemény szerint a reggeli vonatoknál ez 30-40 perces késéseket okozott. Az ideiglenes helyreállítást reggel hat órára befejezték, de továbbra is hosszabb a menetidő az érintett vasúti szakaszon.  
2019.02.16 08:33
Frissítve: 2019.02.16 08:54

Feltámadnak a tetszhalottak: egyre többen lépnek be a szakszervezetekbe

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Van olyan szakszervezet, amelyik megduplázta a tagságát az utóbbi két hónapban, a tíz százalékos bővülés majdnem általános.
Sokat nőtt a szakszervezetek elismertsége, amióta nyíltan harcot hirdettek a rabszolgatörvény visszavonásáért, körképünk alapján belépési hullám indult meg több ágazatban az érdekvédelmi csoportokba. - Ahol a halál szele megcsapta az embereket, ott tömegesen lépnek be a szakszervezetekbe – értékelte a kormányzati szektor reagálását a tavaly év végi kirúgásokra Agg Géza. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak kijelentette, hogy akik maradtak, azoknak kell elvégezni az elküldöttek munkáját is, miközben a kormányzati igazgatásról szóló törvény teljesen kiszolgáltatottá tette őket. Ahol működik alapszervezet, ott naponta 8-10 belépési nyilatkozatot is kapnak, máshol új csoportokat kellett alakítaniuk a nagy érdeklődés miatt, összességében december eleje óta a legtöbb hivatalban 10 százalékkal nőtt a tagság. Az emberek rájönnek, hogy egyedül nem mennek semmire, egyénileg el sem mondhatják a panaszaikat, mert nincs kinek, a szakszervezet viszont képes nyomást gyakorolni a főnökökre – összegezte a siker okát Agg Géza. Hasonlóan sok a belépő a nem központi munkahelyeken dolgozó köztisztviselők körében. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének honlapján naponta 5-6 ember tölti ki a belépési nyilatkozatot és fizeti be a tagdíjat – sorolta az adatokat Boros Péterné elnök. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője hasonló érdeklődésről számolt be a közszféra többi területén is.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke nem ilyen optimista. Kuti László saját tagságuknál nem tapasztal ekkora ugrást, de úgy látja, egyértelműen javult a szakszervezetek presztizse. A versenyszféra egy részében is megkezdődött a dolgozók önszerveződése – számolt be a fordulatról lapunknak Trembulyák Péter, a Liga Szakszervezetek egyik szervezési koordinátora. Általánosnak tartja a tíz százalékos létszám emelkedést, de kiemelte, hogy például a Logisztikai és Könnyűipari Dolgozók Szakszervezete megduplázta tagjainak számát, miután a munkatársaknak tetsző bérmegállapodást kötöttek a munkáltatóval. A Ligában azt tapasztalják, hogy most kezdenek szerveződni a dolgozók a könnyűiparban, a feldolgozó iparban, logisztikai cégeknél, már nem félnek attól sem, ha elveszítik a munkájukat. - A szervezést a munkahelyeken kívül kezdjük és csak akkor jelentjük be a munkáltatónak a szakszervezet megalakulását, mikor jogerősen megtörtént annak bejegyzése, mert a szakszervezeti vezetőt ez előtt nem védi a jog – ismertette a taktikát Trembulyák Péter. Egyelőre nehéz megmondani, hogy tartós trendforduló történt-e a szakszervezetek hazai megítélésében, de az biztos, hogy az utóbbi hónapokban nőtt az érdekvédelmi szervezetek jelentősége – értékelte a jelenlegi helyzetet lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet elemzője is úgy látja, ott erősödik a szakszervezetek szerepe, ahol baj van, ahol támadás éri a dolgozókat. Ha a szakszervezeti vezetők ügyesen irányítják a folyamatokat, ha erős nyomást tudnak gyakorolni a kormányra, akkor szerinte az is elképzelhető, hogy a kabinet a népszerűsége megőrzése érdekében valamennyit enged akár az országos érdekegyeztetés rendszerének átalakításában is. A Fidesznél kiszámíthatatlan, hogy mikor engednek a közhangulat nyomására és mikor keményítenek be, csak az számít, mi hoz nekik népszerűségben – hangsúlyozta Virág Andrea. A Republikon kutatója úgy véli, presztizsük mostani növekedésére az érdekvédelmi szervezetek később is alapozhatnak, széles körű tiltakozásokat szervezhetnek minden esetben, ha a kormány túllépi az elviselhető határokat. Az is biztos azonban szerinte, hogy az egyes szakmáknak a sikerhez politikai konfrontációkat is fel kell vállalni.                                                  

Elrugaszkodtak a mélypontról

A hazai szakszervezetek taglétszáma a rendszerváltozás utáni évtizedben drasztikusan csökkent. 1992-ben még 2,7 millióan fizettek tagdíjat, öt évvel később már csak 840 ezren. Ebben az évtizedben ennél is kevesebb tagról vallottak a szervezetek. Egy tanulmányban jelent meg hivatalosnak mondható adat 2013-ban, akkor a konföderációk összesen 563 ezer tagot tartottak számon. A KSH utolsó adatsora 2016-ban 329 ezer szervezett dolgozóval számolt, de csak azokat tudta rögzíteni, akik a bérükből kérik levonni a tagdíjakat. Az ezen a héten feltett körkérdésünkre adott válaszok alapján az öt nagy szakszervezeti szövetségnek ma nagyjából 378 ezer tagja van.                                                                                                                                                                            

Fizessen az állam saját szolgáinak!

A béremelésekre koncentráló ötpontos sztrájkkövetelési csomagot jelentett be tegnap a nemrég megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. Mindenekelőtt azt várják, hogy a közalkalmazotti bértábla alsó fizetési osztályainak kereseteit a mindenkori minimálbér és garantált bérminimum alapján számolják ki a jelenlegi szorzókkal. A pedagógusok béremelésekor követelik, hogy a számítás alapja a mindenkori minimálbér és ne a 2015-ös összeg legyen. Rögzítették, hogy a sztrájkbizottság minden tagja támogatja a kormányzati és önkormányzati tisztviselők béremelési elvárásait, a követeléslista utolsó két pontjában pedig a különféle pótlékok számítási alapjának emelését kérik a szakszervezetek. A közszolgálatban február 28-ig felmérik a tagság sztrájkkészültségé, március elején küldik meg konkrét követeléseiket a kormánynak, hogy tárgyalásokat kezdjenek az öt pontról a 690 ezer közszolgálati dolgozó érdekében. 

2019.02.16 08:30
Frissítve: 2019.02.16 08:30