óvodák;hazaszeretet;

Kisfilmekkel erősítenék az ovisok nemzettudatát

Már folyamatban van azoknak a kisfilmeknek az előkészítése, amelyekkel az óvodások hazaszeretetét táplálnák. Óvodapedagógusok szerint inkább az eszköz- és munkaerőhiány problémáját kellene megoldani az óvodákban.

Saját gyártású kisfilmekkel segítené elő a szülőföldhöz kötődés, az egészséges nemzettudat kialakítását az óvodás korú gyermekekben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Közleményükben hangsúlyozták: az óvodai nevelés mindennapi gyakorlatába illesztik a magyar népmesék, versek és mondókák, hagyományőrző népi játékok, dalok megismerését is. A mindebben segítséget nyújtó kisfilmek előkészületei már folyamatban vannak. 

Megírtuk: a kormány már szeptembertől megkezdi az erőteljesebb nemzeti nevelést az óvodákban. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításából – amit a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Karon kívül egyetlen más szakmai szervezettel sem egyeztettek – az derült ki, hogy ősztől nagyobb hangsúlyt kell fektetni nemzeti identitástudat kialakítására, a keresztény kulturális értékek, a nemzeti jelképek ismeretére. A rajzos foglalkozásokon is azt preferálnák, ha az óvónénik elsősorban nemzeti szimbólumokkal, népi motívumokkal ismertetnék meg a gyerekeket. Ezen kívül az óvodáknak arra is törekedniük kell, hogy erősítsék kapcsolataikat a határon túli magyar óvodákkal. A kapcsolódó tartalmi fejlesztések megvalósítására a kormány 500 millió forintot biztosít.

– Nem tudtam, hogy csak velünk egyeztettek erről. Nem tartom jó ötletnek– mondta a Népszavának Horváth Péter.

 A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint jobb lett volna kikérni más szervezetek szakmai véleményét is. Nagyné Szabó Etelka, az NPK Óvodapedagógiai tagozatának vezetője pedig arról beszélt, bár korábban valóban egyeztettek az alapprogram módosításáról, őt is meglepetésként érte, hogy arra most került sor. – Jobb lett volna megvárni, amíg elkészül az új Nemzeti alaptanterv, és azzal összehangolva módosítani az óvodai alapprogramon – vélekedett. Hozzátette: a nemzeti nevelés – ami szerinte eddig is megfelelően működött az óvodákban – erősítése helyett ő másra helyezte volna a hangsúlyt, például a digitális készségek fejlesztésére, vagy az óvoda és iskola közötti átmenet javítására.

Szakértők lapunknak korábban szintén úgy nyilatkoztak: nem értik, mi szükség volt ezekre a változtatásokra, hiszen a népmesék, népdalok eddig is hangsúlyos szerepet kaptak az óvodai programokban, ahogy a nemzeti értékek ismerete is – természetesen csak az óvodás gyerekeknek megfelelő szinten tálalva. Attól tartanak, a rendeletre hivatkozva egyes intézményekben „túlzásokba” eshetnek a hazafiasság kérdését illetően. Ami nagyon is elképzelhető azok után, hogy több híradás, szülői és pedagógusi beszámolóból is kiderült már, a kormány menekült- és Soros-ellenes gyűlöletpropagandája mennyire beszivárgott az oktatási intézményekbe is. Egyes óvodákban abból sem csináltak gondot, hogy kormánypárti politikusok a választások előtt náluk kampányoltak, gyerekekkel fotózkodtak.

– A korai ideológiai nevelés zsákutca. Ezt már a történelem bebizonyította– vélekedett Trencsényi László.

A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint az egészséges nemzeti nevelés évtizedek óta jelen van az óvodákban, és csak reménykedni tud abban, az óvodapedagógusokat a gyakorlatban békén hagyják, a rendeletmódosítás „csupán” az ideológiai kampány része. – Ez már csak azért is szerencsés lenne, mert az egész Orbán-kormány nemzetfelfogása egy történelmietlen, hazug felfogás, ami kirekesztésen és nem létező mitológiákon alapul – fogalmazott. Hozzátette: „keresztény kulturális értékek” címszó alatt felmerülhet annak a szándéka, hogy világnézeti nevelést vigyenek be az intézményekbe, ami nem egyházi óvodákban a világnézeti semlegesség elvét sértheti.

Káslernek írtak az óvodapedagógusokAktívan dolgozó óvodapedagógusként felháborít bennünket az a tény, hogy Önnek miniszterként milyen kevés ismerete van arról, hogy egy óvodában mi is zajlik – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet óvodapedagógusok egy csoportja írt Kásler Miklós emberi erőforrás miniszternek, és amelyhez már több mint 1300-an csatlakoztak aláírásukkal. A levélben kilenc pontban foglalták össze, mit kellene tenni valóban az óvodákért annak érdekében, hogy a kormány elképzelései megvalósulhassanak. Ilyen például az óvónők adminisztratív terheinek csökkentése, a segítő munkatársak (dajkák, logopédusok) bérhelyzetének rendezése, a munkaerőhiány megszüntetése, a dologi költségekre szánt források emelése, hogy legyen zsebkendő, vécépapír – ezek általában csak azért elérhetőek, mert a szülők hoznak. Ahogy friss gyümölcsöt is. „Ha valóban javítani szeretne a rendszeren, akkor kérjük, hogy velünk, a területen dolgozókkal vitassa meg felmerülő kérdéseit és ötleteit, mert mi látjuk át valójában az egész rendszert, és ha már mi sem maradunk a pályán, akkor ki fog dolgozni az óvodákban?” – zárul a levél.