Darabonként 119 ezer forintért vesz huszárcsákót a rendőrség

Publikálás dátuma
2018.08.09 14:50
Huszárok a Nemzeti Vágta egyik sorsolásán a Hősök terén
Fotó: / Németh András Péter
A globális felmelegedésre is gondolhattak, hiszen közel 20 millió forintért sivatagi kalapokat is beszereztek.
Meglepő bevásárlólistát találtunk a police.hu ezzel foglalkozó aloldalán: mint a Készenléti Rendőrség legutóbb közzétett szerződéscsomagjában szerepel, a hatóság 5,59 millió forintért rendelte meg 50 huszárcsákó elkészítését, a vélhetően protokollcélokra szánt csákókért pedig darabonként 119 ezer forintot fizetnek a munkát vállaló Tiara Ruházati Bt.-nek.
Az ár borsosnak tűnik, tekintve, hogy első Google-keresésünkre találtunk olyan hagyományőrző egyesületet , ami jóval olcsóbban kínál hasonló ruhadarabokat: 15 ezer forintért vállalják egy alap legénységi csákó elkészítésért, de egy teljesen felszerelt törzstiszti csákóért is csak 73500 forintot kérnek. Nem biztos persze, hogy beszerzés túlárazott, hiszen a készítési költségeket akár egy igényesen megmunkált fémdísz, forgó is megdobhatja. Egy új készítésű, átlagos díszítésű 48-as huszárcsákó 40-50 ezer forintba kerül, de tisztinél az ár felmehet 70 ezer forint körüli értékre, egy tábornoki csákón pedig annyi sújtás, díszítőelem van, hogy akár 170 ezer forintot is elkérhetnek érte - mondta lapunknak Páli Csaba, a Fehérvári Huszárok Egyesületének egyik vezetője.
A csákónál több értelme van a napi gyakorlatban is használt védőfelszerésnek: készenlétiek 18,1 millió forintért rendeltek „BV” (vélhetően büntetés-végrehajtási) sivatagi kalapokat a rendvédelemnek formaruhákat is készítő Adorján Tex Kft.től – hogy mennyit, az nem derült ki a tájékoztatásból. A legdrágább tételt listán a több mint 26 ezer könnyfakasztó habos spré jelentette a listáról, közel 144,7 millió forintért. A tételek között azonban egy rejtélyes luxusbeszerzést is találtunk: rendőrség két, különleges kialakítású VIP-járművet is vásárolt a kormány kedvenc beszállítójától, a Porsche Hungária Kft.-től, összesen 59, 4 millió forintért.
Levélben fordultunk az Országos Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatához, hogy megismerjük a hiányzó részleteket: milyen célból, és miért ennyiért vett huszárcsákókat a készenléti csoport.  Tudni szerettük volna, mit jelent a járművek speciális kialakítása, és miért volt szükség még két új autóra – azután, hogy szervizcsomaggal együtt  46 milliárdért szereztek be rendőrségi járműveket egy olyan gigatender keretében, amivel a Porsche Hungária is jól járt.     Válaszaikból kiderült, hogy sivatagi kalapból mintegy 5900 darabot rendeltek a déli határon dolgozó rendőröknek, a ruhadarabokat pedig a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága gyártatta le. A nagy értékű autóbeszerzésre pedig a védett személyek szállítása miatt volt szükség, mivel ez is a Készenléti Rendőrség feladatai közé tartozik.

A honvédnek drága szablya jár

Májusban hasonlóan túlárazottnak tűnő beszerzést találtunk honvédségnél is: honvédelmi tárca Védelemgazdasági Hivatala összesen 32, 7 millióért szerzett be 300 gyalogtiszti szablyát, a díszkardokat viszont becslésünk szerint 109 ezer forintos darabár feléért is megvehették volna. 
2018.08.09 14:50
Frissítve: 2018.08.20 19:35

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35