Kísérleti adatközpontot süllyesztettek a tengerbe, és mi kamerán nézhetjük körülötte a halakat

Publikálás dátuma
2018.08.09. 17:52

Fotó: natick.research.microsoft.com
A 27,6 petabyte-os központjának 864 vízalatti szerveréről élő képet tett közzé a Microsoft.
Júniusban jelentette be a Microsoft, hogy egy kísérleti adatközpontot helyezett üzembe a víz alatt, Skócia partjainál - írja a Vice. A Natick nevű központ 864 szerverből áll, amik összesen 27,6 petabyte (azaz nagyjából 28 millió gigabyte) adat tárolására alkalmasak. Az óriási adatmennyiséget kezelő rendszer elsüllyesztésével a Microsoft az adatközpontok legdrágább részének, a hűtés költségeinek lefaragására tesz kísérletet.
Hogy lássák, a kísérlet valóban a tervek szerint megy-e, a vállalat úgy döntött, két kamerával fogja megfigyelés alatt tartani a Natick közvetlen környezetét. A kamerák képe pedig a projekt honlapján nyilvánosan elérhető: ide kattintva bárki elnézegetheti a vízalatti berendezés körül nyüzsgő rengeteg halat.
Szerző

Hellenisztikus ékszert találtak Jeruzsálemben

Publikálás dátuma
2018.08.09. 12:12
AFP
Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
A hellenisztikus korból származó, több mint kétezer éves fülbevalót találtak régészek egy jeruzsálemi ásatáson - írta az MTI a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet alapján.
A Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű, a Templomhegy melletti kelet-jeruzsálemi dombon, a Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon találták az értékes kincset. 
Az igényesen kidolgozott, 4 centiméter hosszú arany fülbevaló egy fején hátrafelé ívelő szarvú állatot ábrázol, egy nagy szemű, részletesen kidolgozott antilop- vagy szarvasfejet, és egy vékony arany kötélmintában folytatódik, amely két részre oszt egy gyöngyöt. Nem világos, hogy milyen vallású ember és férfi vagy nő hordta-e egykor, de szakemberek szerint gazdag kidolgozása alapján nagyon értékes lehetett, és igen jómódú ember fülét díszíthette.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel-Aviv-i Egyetem régészei szerint az i. e. 3-2. században készíthették a mai Görögország vagy Macedónia területén alkotó mesterek. Ebben az időszakban Nagy Sándor birodalmának két utódállama harcolt az Izrael földje fölötti fennhatóságért egészen az önállóságot hozó, i. e. 167-ben kitört makkabeus felkelésig, s a közeli Templomhegyen működött a jeruzsálemi zsidó Szentély.
Azért is jelentős eredmény az aranytárgy megtalálása, mert a korai hellenizmus korából Jeruzsálemben eddig csak cserepeket és pénzérméket találtak, és ezért az új lelet fontos kiegészítést nyújt a korabeli tárgyi kultúrára vonatkozó ismereteinkhez. 
Az óváros középkori falai mellett található Giváti parkoló helyén a 20. századi palesztin brit mandátum korától egészen a legősibb időkig, i.e. 1000 körülig, Dávid király koráig épületek álltak, és a régészek a föld felszínétől időben visszafelé haladva sorra tárják fel a különböző korok kultúráit.
Szerző
Témák
Jeruzsálem lelet

Kiderült, mitől szelídülnek meg a rókák

Publikálás dátuma
2018.08.09. 10:43
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Sikerült azonosítaniuk a kutatóknak azon kulcsgének egyikét, amelyek a rókák szelídségével vannak összefüggésben. A felfedezés segíthet az autizmus és a bipoláris zavar megértésében is.
Az ember által több mint száz éve tenyésztett vörös rókákra fókuszáló tanulmány készítői 103 olyan régiót azonosítottak az állatok géntérképén, amely a rókák viselkedésével van összefüggésben – írja az MTI a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása alapján.
A fogságban tenyésztett vörös rókák - ellentétben a kutyákkal - általában félelemmel és agresszívan viszonyulnak az emberekhez. Az orosz Sejttani és Genetikai Intézet kutatói hatvan évvel ezelőtt kezdtek kísérletezni a rókák tenyésztésével és létrehoztak egy szelíd és egy agresszív populációt. Az előbbi nagyon vágyik az emberrel való interakcióra, míg a másik populáció hajlamos erőszakosan viselkedni az emberrel szemben. A harmadik (kontroll-) csoportba véletlenszerűen válogattak be rókákat, figyelmen kívül hagyva, hogy miként viszonyulnak az emberhez.
Az Illinoisi Egyetem munkatársa, Anna Kukekova és kollégái mindegyik populációból 10-10 egyed genomját szekvenálták - a szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotidbázisok sorrendjének a meghatározása -, majd összevetették az eredményeket egymással, valamint a rókák teljes genetikai állományával. A kutatók 103 olyan régiót azonosítottak az állatok genomjában, amelyek megváltoztak a szelektív tenyésztéssel. A szakemberek megállapították, hogy ezen genetikai markerek egy része a felelős az egyes populációknál tapasztalt szelíd vagy agresszív viselkedésért.
„Most először, nem csupán rámutatunk egy kromoszómarészre, amely a rókákat szelídebbé, vagy agresszívebbé teszi, hanem azonosítani tudjuk a viselkedésükért közvetlenül felelős géneket”

- mondta Kukekova.

A szakértők szerint a genetika és a viselkedés közötti kapcsolat megértése segíthet új megvilágításba helyezni a szociális viselkedést más állatoknál és az embernél is. Az azonosított genetikai markerek egy része összefüggésben áll például az autizmussal és a bipoláris zavarral. A 103 régió közül egy a Williams-szindróma nevű ritka genetikai rendellenességgel van összefüggésben. A Williams-szindrómás emberek igazi társasági lények, szeretnek barátkozni, beszélgetni idegenekkel. 
„Különös módon azonban a Williams-szindrómával összefüggő régiót az agresszív és nem a szelíd rókáknál mutatták ki. Pedig épp ennek ellenkezőjére számítottunk”

– jegyezte meg a kutató.

 Az eredmények azt mutatják, hogy rengeteg kutatásra van még szükség annak megértéséhez, hogy ezek a genetikai régiók miként működnek a különböző állatoknál.
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
A kutatók megállapították, hogy az emberrel való kapcsolatot kereső rókák rendelkeznek egy olyan génváltozattal - a szinapszisok, vagyis az agyi idegsejtek közötti kapcsolódási helyek kialakulásában és működésében részt vevő SorCS1 nevű gén egyik változatával -, amely az agresszív populáció egyedeinél nem mutatható ki.
„Úgy véljük, hogy ez a gén szelídebbé teszi a rókákat, ugyanakkor nem akarjuk túlhangsúlyozni a jelentőségét, mivel a szelídség nem egyetlen génnel van összefüggésben”

– mondta Kukekova.

 A tanulmányt a Nature Ecology and Evolution című folyóiratban publikálták.
Szerző