Magyar fagyizó Európa legjobbjai között

Publikálás dátuma
2018.08.09 16:31
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Szokatlan ízekkel lehetett bekerülni Európa 20 legjobb fagylaltozója közé. A listát a Guardian állította össze, és szerepel rajta a budapesti Gelarto Rosa is.
Az első helyen egy franciaországi fagylaltozó végzett, de portugál, hollandiai, dán, horvát- és lengyelországi mellett természetesen több olasz város fagyizója is szerepel a listán. A magyar "rózsafagyizó" tulajdonosáról az olvasható a cikkben, hogy az egykori modell, Szökrön Niki Bolognában tanult fagylaltot készíteni, és olyan ízeket lehet megkóstolni, mint a sóska vagy a bodza.
Témák
fagylalt
2018.08.09 16:31

Így lehet egészséges(ebb) a karácsonyi menü

Publikálás dátuma
2018.12.15 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Sokaknál előfordul, hogy az év többi részében - többnyire - tartott tudatos és mértékletesebb táplálkozást és rendszeres mozgást a karácsonyi időszakban felváltja a többfogásos menü után elkövetett nassolás és a kanapén való ejtőzés. Ha azonban figyelünk az elfogyasztott mennyiségekre, gondosan megválogatjuk az alapanyagokat és az elkészítés módját, az ünnepi menü is lehet egészséges.
„Karácsonykor szívesen üljük körbe a gazdagon terített asztalt, az étkezés után pedig borozgatunk, sütizgetünk, sőt nem kizárt, hogy a szaloncukor is előkerül. Így észrevétlenül nemcsak kellemes pillanatokkal, de plusz kilókkal is gazdagodunk"
Bencze Mária, a Budai Egészségközpont dietetikusa szerint azonban néhány apró trükkel nem kell lemondanunk a finom étkekről, sőt a testmozgásról sem. Például egy esti séta a hóesésben, kellemesen hat a lelkünkre, de a súlyunkra is.
  • Legyen hal, burgonya helyett pedig saláta
Jó, ha a menü halat tartalmaz, mert könnyen emészthető, teljes értékű fehérjeforrás. Gazdag a szervezet számára különösen fontos esszenciális zsírsavakban is. A zöldségek, a magas rosttartalom mellett sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, ezért lehetőleg minden étkezésnél együnk nyersen, főzve, párolva köretként vagy akár savanyúság formájában.
  • Sütés helyett párolás
A zsíros ételek megülik a gyomrunkat, rossz közérzetet okozva akár el is ronthatják a meghitt hangulatú estéket. A túlzott mennyiségű zsírbevitel hosszú távon a vérnyomásunkra, a szívünkre és a koleszterinszintünkre is negatív hatással lehet. Az ünnepi menü elkészítésekor ezért jobb, ha a párolást, a grillezést vagy a gőzölést választjuk.
  • Bejglit étkezés után
Figyeljünk arra, hogy az édességek ne legyenek folyton szem előtt, hogy ne legyen nagy a kísértés az állandó csipegetésre.
  • Cukros üdítők helyett vizet
Az ünnepek alatt is figyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre: napi két-három liternyi folyadékot, főleg vizet télen is ajánlott meginni. A cukros üdítőket a magas az energiatartalmuk miatt inkább hanyagoljuk, alkoholos italként pedig minőségi bort igyunk.
  • Testmozgás a testi-lelki egészségért
Egy esti séta a hóesésben, egy kis hógolyózás vagy szánkózás tökéletes közös program lehet a családdal vagy a barátokkal. A kellemes pillanatokon és a közös élményeken túl, a friss levegőn való mozgás jót tesz a szervezetünknek is, hatékony segítség lehet a plusz kilók ellen. 
2018.12.15 14:14
Frissítve: 2018.12.15 14:14

Stresszkezeléssel a krónikus bőrbetegség is enyhülhet

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/
Bőrbetegségekkel általában háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz, kozmetológushoz fordulunk, pedig a stressz hatására kiújuló krónikus bőrtünetek többségének hátterében lelki tényezők is állhatnak. Pszichoterápiás kezeléssel megismerhető a probléma oka, aminek hatására a tünetek enyhülhetnek - mondta a Budai Egészségközpont szakpszichológusa.
Visszatérő bőrproblémával Magyarországon és világszerte a népesség 2-3 százaléka küzd. A bőrbetegségek nagy része pszichoszomatikus betegség, azaz a szervezet testi tünetekkel pszichés problémát jelez. 
„A bőr és a psziché kapcsolata, főleg a gyulladásos tünetek – ekcéma, pikkelysömör – esetén nagyon szoros. Ezek, a pszichés tényezők által is kiváltott, a pszichodermatózisok csoportjába tartozó, krónikus bőrbetegségek nagyon kellemetlen tünetekkel járnak”
– fogalmazott Német Borbála klinikai szakpszichológus a Népszavának.
A negatív stressz nemcsak pszichés, hanem fizikai panaszokat is okozhat, a gyomorpanaszok, a szorító mellkas vagy a magas vérnyomás mellett a bőrön is jelentkezhetnek a tünetei. A csalánkiütés, a pikkelysömör, az ekcéma, az akne, a rosacea, seborrhea, a bőrcsipkedés, körömrágás vagy a herpesz hátterében a biológiai faktorok mellett a pszichoszociális, kapcsolati és érzelmileg megterhelő életesemények hatása is jelentős. 

Sok a stressz

Különböző kutatások 32-90 százalékra becsülik a megterhelő életesemények, a negatív stressz hatását a pikkelysömör tüneteinek kiújulását megelőző 2-4 hétben. 

Bármi lehet ilyen stresszélmény, ami az érintett számára érzelmi megterhelést jelent. Leggyakoribb a munkahelyi problémák, a párkapcsolati vagy a családon belüli, kapcsolati konfliktusokban megélt minden olyan helyzet, amikor nem érzi magát egyensúlyban, biztonságban. 

A bőr a lélek igazi tükre

Idegrendszerünk és a bőrünk ugyanabból a csírahámból fejlődik ki, ezért egész életünkön át erősen hatnak egymásra. A méhen belüli lét idején a magzat, még ha nem is lát, a bőrével már észlel, érzékel, és átéli az anya érzelmi állapotait, bizonytalanságait. Ha például az anya szorong, mert nem tudja befizetni a számláit, a magzat érzékeli, és védekezéssel reagál. Ilyenkor tapasztalja meg először, hogy a „világ veszélyes, védekezni kell”, emiatt automatikusan elutasítja az átélést. A pszichoszomatikus érzékenységi hajlam tehát már a méhen belül, vagy legkésőbb hároméves korig, még a beszédtanulás előtt kialakul. A szenzitívvé vált személy a későbbi stresszhatásokra a bőrtünetek megjelenésével, majd ismételt kiújulásával reagál. A krónikus bőrbetegségek első tünetei bármikor: születéstől egészen az idősebb korig jelentkezhetnek.

Ördögi kör

Nagyon drámai, ha az egész testen vagy a látható bőrfelületeken viszkető, berepedő, száraz, rosszabb esetben vérző sebek jelennek meg. Az ember személyiségén is múlik, hogy ezt hogyan kezeli: van, aki dühösen, tehetetlenül, mások kétségbeesnek, és előfordul olyan is, aki önfeledten strandol, nem hagyja, hogy bőrtünetei zavarják az élet élvezetében. Gyakoribb azonban, hogy a betegek „kiiratkoznak” a társasági életből, a korábbi tevékenységeiket magányos elfoglaltságokra cserélik, „befordulnak”. A közösségi élményektől való eltávolodás ördögi körként tovább fokozza a stresszt - mondta Német Borbála. 
A krónikus bőrbetegek gyakran nagyon lesújtóan nyilatkoznak önmagukról, selejtesnek, elutasítottnak, undorítónak tartják magukat, úgy érzik, senki nem szereti őket, de sokszor saját magukat is nehéz elfogadniuk. Reménytelennek látják a jövőjüket, annál is inkább, mert tudják, hogy ezek az állapotok – az orvostudomány mai állása szerint – egyelőre gyógyíthatatlanok. Haragot éreznek szüleik iránt, és sokan már gyerekkorukban elhatározzák, nem lesz családjuk.

Komplex terápia segíthet

A biológiai terápia átmenetileg enyhítheti a tüneteket, azonban a kiújulási hajlamot nem képes megszüntetni. Érdemes ezért pszichoterápiával vagy pszichiátriai terápiával kombinálni. Ennek során az érintett aktívan tesz magáért, és olyan módszereket sajátít el, amelyek segítik, hogy a nehéz életeseményekre ne bőrtünetekkel reagáljon. A pszichoterápia általában hosszabb időt igényel, hiszen mély és összetett az alapvető probléma. Viszont a segítségével jelentős javulás érhető el az életminőségben: a tünetek gyakran csökkennek, és tovább tartanak a tünetmentes állapotok. Megfelelő pszichoterápiás folyamattal az érzékenységi hajlam átdolgozható, illetve a kapcsolatok javulhatnak, csökkenthetők az érzelmi hullámzások. 
Mivel a hajlam alapja, az érzékenyedés a beszédtanulás előtti időszakban alakul ki, a szóbeli konzultáció nem éri el a probléma gyökerét. A módosult tudatállapoti technikák segítik az ellazulást, és a mélypszichoterápiás eljárásokkal javul az énhatárok kezelése: könnyebb lesz nemet mondani, rendeződik az önértékelés, és magabiztosabb lesz a fellépés. Ezek eredményeként javul az életminőség, átalakul a stressz megélése, az érintettet már nem zavarja az, ami korábban tüneteket okozott. Vagyis az „énerő” erősödésével elviselhetőbbé válnak a külvilág megterhelései, és így enyhülnek a bőrpanaszok is - mondta a Budai Egészségközpont szakpszichológusa.
2018.12.14 10:10
Frissítve: 2018.12.14 13:53