Ausztriában csak négy napig dolgoznak a postások

Publikálás dátuma
2018.08.10 09:30

Fotó: /
A szakszervezetek támogatják a rugalmas munkaidő bevezetését, mert az nem csupán több, hanem adott esetben kevesebb elfoglaltságot jelent. Bár a fizetés nem csökken, túlórapénz csak a 10. óra után jár.
„A postások szeretnének hetente négy napot, naponta 10 órát dolgozni” – fogalmazta meg a dolgozók igényét az osztrák postás szakszervezet vezetője, Helmut Köstinger. Követelése nyitott fülekre talált az 52,9 százalékban állami tulajdonban lévő cég (a tulajdon többi részét osztrák és nemzetközi befektetők tartják a kezükben részvény formájában) vezetőinél, akik úgy gondolják, hogy a rugalmas munkaidőből a posta is profitál: a vállalat vezetése ügyesebben tudja a munkavállalókat a csúcsidőkre bevetni, s a cég autóparkját is hatékonyabban tudja felhasználni. A tárgyalások még folynak, de ahogy a cég vezérigazgatója hangsúlyozta, a megegyezésnek nem lesz akadálya, hiszen mindkét fél akarja a változást. A megállapodáshoz pedig már nincs szükség az Ausztriában minden 5 fősnél nagyobb vállalkozásnál kötelező üzemi tanácsok beleegyezésére. Erről a parlamentben július elején elfogadott, szeptemberben hatályba lépő új munkaidő törvény gondoskodik, amelyet a két kormánypárt, a kereszténydemokraták és a szélsőjobboldali szabadságpártiak valamint az ellenzéki Neos liberális párt támogatásával fogadtak el. A vállalkozások foglalkoztatási mozgásszabadságának növelésére született törvény szerint napi 12 órás, heti 60 órás munkát is követelhetnek a munkaadók a munkavállalóktól. De nem korlátlanul, évente legfeljebb 24 héten át. Az is előírás, hogy 8 hét után a munkáltató 14 napig nem követelhet túlórát munkásaitól. A túlóra megfizetési rendje változatlan, 50 százalékos felár jár érte. Éves szinten pedig tartani kell az Európai Unió által „kőbe vésett” heti 48 órás foglalkoztatást. A szakszervezetek, az ellenzéki pártok mérhetetlenül felháborodtak a munkásnyúzó intézkedéseken, 80-150 ezres részvételű tüntetést is szerveztek ellene egy szabad szombaton. A demonstráció ereje láttán a kormány némileg meghátrált, s a heti 50 óra felett önkéntesnek minősítette a részvételt a kiterjesztett munkaidőben. A munkavállalói oldalt ez azonban nem csitította le, hiszen életszerűtlen feltételezni, hogy a dolgozó korlátlan alkalommal „beinthet” főnökének, ha nincs kedve hosszan dolgozni. Nem is szólva a kollégákról, akikre a megtagadók miatt több munka hárul. Az országos felhördülés alapján igazán meglepő az osztrák szakszervezetek pálfordulása. Igazából az történt, hogy rájöttek, a rugalmas munkaidő nem csupán több, hanem adott esetben kevesebb elfoglaltságot tesz lehetővé. Ezért álltak azonnal az osztrák posta négy napos, napi 10 órás munkaidő kezdeményezése mellé. Ami természetesen azt jelenti, hogy a fizetés nem csökken, de azt is, hogy túlóra csak a 10. óra után jár. A készülő változások kapcsán országos felmérés is készült, ebből kiderül, hogy a 18-65 év közötti osztrák munkavállalók többsége a négy órás munkaidő híve. Az osztrák szakszervezeti szövetség vezetője jelezte, hogy akár az Ausztriában érvényes mind a 450 kollektív szerződést átírnák négynaposra. Nem kerülhetnek a négy naposok közé az osztrák postabusz dolgozói (a busztársaság, neve ellenére, már nem a posta, hanem az osztrák államvasutak tulajdona), akiknek heti munkaidejét 40 óráról 50-re emelték októbertől érvényes kollektív szerződésükben. A szakszervezeti szövetség árulást emleget, az érintett közlekedési szakszervezet illetékese viszont azt hangoztatja, hogy mindenféle csűréssel sikerült évi 11 százalékos béremelést kiharcolni.  

,,Home office"

Nagyon sok bírálat éri a közvélemény részéről Juliane Bogner-Strauss nőügyi minisztert, aki Grazból jár be bécsi munkahelyére (sofőr vezeti állami autóját), s arra hivatkozva, hogy három kiskorú gyermeke van, heti három napot tartózkodik Bécsben, attól kezdve a ,,home office”-ból irányítja a munkát. A rugalmas munkaidő királynőjévé kikiáltott minisztert az év első felében összesen hatszor látták csütörtökön a minisztériumban, a péntekekről pedig nem készült statisztika.  

Lenne igény a rugalmas munkaidőre

Csak idő kérdése, hogy osztrák mintára Magyarországon is a munkavállalói csoportok javasolják majd a munkáltatónak a munkaidő beosztás megváltoztatását. Addig is a Munka törvénykönyvéből levezetve munkahelyenként igyekeznek a számukra kedvező munkarend kialakítására. A rugalmas munkaidőszervezés régről ismert fogalom, és számos munkahely alkalmazza sikerrel. A hazai gyakorlat szerint a dolgozó napi munkaideje egy részében – jellemzően 10 és 15 óra között – a munkahelyén tartózkodik, a nyolc órából hiányzó délelőtti és délutáni résszel szabadon, illetve a közvetlen munkatársakkal egyeztetve gazdálkodik. A munkaidő-nyilvántartást ugyanúgy vezetni kell ezeken a munkahelyeken is, mintha kötött munkarendben dolgoznának, és heti-havi összesítésben le kell dolgozni a törvényes munkaidőt. A Randstad Workmonitor első negyedéves felmérése szerint míg nemzetközi szinten már tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben, Magyarországon mindössze tízből három. Pedig igény lenne rá. Különösen az ifjabb, úgynevezett Z generáció (a 90-es években születettek) elvárása a kötetlenebb foglalkoztatása. A régiót tekintve egyébként Ausztria jár az élen, náluk már minden második megkérdezett dolgozik távolról, illetve rugalmas időbeosztásban, míg Csehországban és Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan kevesebb mint a dolgozók egyharmada. T.A.

2018.08.10 09:30
Frissítve: 2018.08.10 11:52

Megőrizte előnyét, biztosan főtáblás a Vidi

Publikálás dátuma
2018.08.14 22:10

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A keddi, Malmö elleni visszavágón büntetőt hibázott, de bejutott a labdarúgó BL 4. selejtezőkörébe a Vidi, amely legrosszabb esetben is az Európa-liga csoportkörében szerepelhet az ősszel.
Ahhoz képest, hogy a mérkőzést megelőzően alig másfél órával a Budapestről kivezető úton már-már inkább a csónak tűnt volna ideális közlekedési eszköznek a személyautóval szemben, Felcsútra érve visszafogottan, mégis intenzíven szemerkélt az eső. Nem is lehetett kérdés, hogy lesz meccs – a gyep minősége ugyanakkor csakúgy, mint a Vidi péntek esti bajnokija alkalmával, ezúttal is hagyott némi kívánnivalót maga után. Szokatlan látvány volt a milliókból, milliárdokból felhúzott és működtetett Pancho Aréna „darabos” talaja, melyet korábban a magyar bajnokot felkészítő Marko Nikolic és a vendégek trénere, Uwe Rösler is kritizált. 
A csendben csepergő csapadék szüntelenül hullott a játékosokra és a megtépázott gyepszőnyegre, amikor a kezdőcsapatok pályára léptek. Mintha csak azokat a Vidi-drukkereket siratta volna, akik a pénteki, Debrecen elleni találkozóról hárman elindultak, ám autóbalesetet szenvedtek, így sosem értek haza. Rájuk emlékeztek a futballisták és a mini-stadiont majd' megtöltő 3500 néző a kezdősípszót megelőzően.
Tekintve, hogy a párharc idegenbeli felvonása egy hete 1-1-es végeredménnyel zárult (a vendégségben szerzett gólt előnyben részesítő szabály miatt a Vidi állt továbbjutásra), kezdetben a svédeknek volt sietősebb. Igazán veszélyes gólszerzési lehetőség nem alakult ki Kovácsik Ádám kapuja előtt, sokáig inkább a mezőnyjáték dominált, jellemzően a Vidi térfelén zajlott a játék. A Malmö türelmesen járatta a labdát, 45 perc után százalékosan kifejezve körülbelül 65-35 volt a labdabirtoklási arány a svédek javára. A szorításból egyszer, a 28. percben tudott kiszabadulni a Vidi, ám Kovács István pár lépésre a kaputól könnyűnek találtatott Eric Larsson mellett. Ezzel együtt továbbra is a magyar bajnokcsapat állt közelebb ahhoz, ami a hazai csapatok közül legutóbb a Debrecennek sikerült még 2009 nyarán: a Vidinek egy félidő hiányzott a BL kvalifikációjának negyedik, utolsó köréhez.
A játék képe kezdetben a térfélcserét követően sem változott, az első lövést a 48. minutumban Anders Christiansen eresztette el (Kovácsik könnyedén védte), néggyel később pedig csak Anel Hadzic mentése miatt nem szerzett vezetést a Malmö. Elállt az eső, ám továbbra is csak momentumai voltak a Vidinek: az ötösről fejelő Juhász Roland részéről szerencsésebb lett volna lábbal megjátszani a játékszert a 60. percben. A következő magyar gólszerzési lehetőség kisvártatva egy büntetőszituáció volt, Danko Lazovic azonban kihagyta a tizenegyest. A szerb dühében a hálóra csimpaszkodott...
A hajrában egy-egy elfutásnál többször felhördülhetett a hazai közönség, amely bár gólt nem láthatott, a lefújás pillanatában aligha volt elégedetlen: az 1-1-es összesítéssel a MOL Vidi FC jutott tovább, amely újabb nívós csapatot búcsúztatott az európai kupaporondon, s készülhet a következő körre, az AEK Athén elleni, jövő szerdai – már a budapesti Groupama Arénában sorra kerülő – találkozóra. Egyúttal az őszi folytatásra is, hiszen az európai szövetség lebonyolítása szerint az Európa-liga csoportköre már mindenképpen biztos.

Kádárék folytathatják, Kleinheislerék nem

A kora este lejátszott második mérkőzésen a Kádár Tamást 90 percen át a soraiban tudó Dinamo Kijev az idegenben elért 1-1 után Kijevben 2-0-ra legyőzte a Slavia Prágát, így a nemzeti tizenegy védőjének személyében szinte biztosan lesz magyar résztvevője a BL-selejtező 4. fordulójának. Persze, előfordulhat, hogy a hátvéd még a jövő heti párharc előtt eligazol, sajtóhírek szerint ugyanis majdnem biztosra vehető, hogy másik csapathoz szerződik a nyáron. Kleinheisler László együttese, a kazah Asztana 1-0-ra kikapott a Dinamo Zágráb otthonában, így vereséggel búcsúzott.

2018.08.14 22:10

Csillámporral mentette meg pénzét egy hajléktalan

Publikálás dátuma
2018.08.14 21:43
Illusztráció
Fotó: CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY / NEW / Science Photo Library/
A hatósági csapdaállításnál használt módszert sikeresen alkalmazta egy a Szovjetunióban született tolvaj ellen, akinek fél pár zokniját most a vádhatóság meg akarja semmisíteni.
Egy gyöngyösi hajléktalanszállón lakott a sértett, akivel a volt Szovjetunió területén született vádlott idén májusban került egy szobába - írja az ügyészség. A sértettől már többször loptak pénzt, ezért úgy döntött, a hatósági csapdaállításnál használt módszert alkalmazva csillámporral megjelöli a fiókban tartott bankjegyeit, hogy azok nyomot hagyjanak egy esetleges tolvaj ruházatán.
A vádlott erről mit sem sejtve, 2018. június elsején eltulajdonított az éppen távol lévő lakótársa szekrényéből egy 500 forintos bankót. A sértett röviddel ezután észrevette a lopást, és értesítette a rendőrséget.
A járőrök a vádlott zoknijában akadtak rá a csillámporral jelölt bankjegyre, melyet azóta visszaadtak tulajdonosának.
A Gyöngyösi Járási Ügyészség szabálysértési értékre a lakáshoz hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére elkövetett lopás vétségével vádolja az elkövetőt. Élve az új törvény adta lehetőségekkel, a vádhatóság – egy esetleges előkészítő ülés megtartásának esetére – a vádiratában a büntetés konkrét mértékére, és
A vádhatóság arra is indítványt tett, hogy a bíróság rendelje el a vádlottól lefoglalt, csillámporos fél pár zokni megsemmisítését.
2018.08.14 21:43