Ausztriában csak négy napig dolgoznak a postások

Publikálás dátuma
2018.08.10 09:30

Fotó: /
A szakszervezetek támogatják a rugalmas munkaidő bevezetését, mert az nem csupán több, hanem adott esetben kevesebb elfoglaltságot jelent. Bár a fizetés nem csökken, túlórapénz csak a 10. óra után jár.
„A postások szeretnének hetente négy napot, naponta 10 órát dolgozni” – fogalmazta meg a dolgozók igényét az osztrák postás szakszervezet vezetője, Helmut Köstinger. Követelése nyitott fülekre talált az 52,9 százalékban állami tulajdonban lévő cég (a tulajdon többi részét osztrák és nemzetközi befektetők tartják a kezükben részvény formájában) vezetőinél, akik úgy gondolják, hogy a rugalmas munkaidőből a posta is profitál: a vállalat vezetése ügyesebben tudja a munkavállalókat a csúcsidőkre bevetni, s a cég autóparkját is hatékonyabban tudja felhasználni. A tárgyalások még folynak, de ahogy a cég vezérigazgatója hangsúlyozta, a megegyezésnek nem lesz akadálya, hiszen mindkét fél akarja a változást. A megállapodáshoz pedig már nincs szükség az Ausztriában minden 5 fősnél nagyobb vállalkozásnál kötelező üzemi tanácsok beleegyezésére. Erről a parlamentben július elején elfogadott, szeptemberben hatályba lépő új munkaidő törvény gondoskodik, amelyet a két kormánypárt, a kereszténydemokraták és a szélsőjobboldali szabadságpártiak valamint az ellenzéki Neos liberális párt támogatásával fogadtak el. A vállalkozások foglalkoztatási mozgásszabadságának növelésére született törvény szerint napi 12 órás, heti 60 órás munkát is követelhetnek a munkaadók a munkavállalóktól. De nem korlátlanul, évente legfeljebb 24 héten át. Az is előírás, hogy 8 hét után a munkáltató 14 napig nem követelhet túlórát munkásaitól. A túlóra megfizetési rendje változatlan, 50 százalékos felár jár érte. Éves szinten pedig tartani kell az Európai Unió által „kőbe vésett” heti 48 órás foglalkoztatást. A szakszervezetek, az ellenzéki pártok mérhetetlenül felháborodtak a munkásnyúzó intézkedéseken, 80-150 ezres részvételű tüntetést is szerveztek ellene egy szabad szombaton. A demonstráció ereje láttán a kormány némileg meghátrált, s a heti 50 óra felett önkéntesnek minősítette a részvételt a kiterjesztett munkaidőben. A munkavállalói oldalt ez azonban nem csitította le, hiszen életszerűtlen feltételezni, hogy a dolgozó korlátlan alkalommal „beinthet” főnökének, ha nincs kedve hosszan dolgozni. Nem is szólva a kollégákról, akikre a megtagadók miatt több munka hárul. Az országos felhördülés alapján igazán meglepő az osztrák szakszervezetek pálfordulása. Igazából az történt, hogy rájöttek, a rugalmas munkaidő nem csupán több, hanem adott esetben kevesebb elfoglaltságot tesz lehetővé. Ezért álltak azonnal az osztrák posta négy napos, napi 10 órás munkaidő kezdeményezése mellé. Ami természetesen azt jelenti, hogy a fizetés nem csökken, de azt is, hogy túlóra csak a 10. óra után jár. A készülő változások kapcsán országos felmérés is készült, ebből kiderül, hogy a 18-65 év közötti osztrák munkavállalók többsége a négy órás munkaidő híve. Az osztrák szakszervezeti szövetség vezetője jelezte, hogy akár az Ausztriában érvényes mind a 450 kollektív szerződést átírnák négynaposra. Nem kerülhetnek a négy naposok közé az osztrák postabusz dolgozói (a busztársaság, neve ellenére, már nem a posta, hanem az osztrák államvasutak tulajdona), akiknek heti munkaidejét 40 óráról 50-re emelték októbertől érvényes kollektív szerződésükben. A szakszervezeti szövetség árulást emleget, az érintett közlekedési szakszervezet illetékese viszont azt hangoztatja, hogy mindenféle csűréssel sikerült évi 11 százalékos béremelést kiharcolni.  

,,Home office"

Nagyon sok bírálat éri a közvélemény részéről Juliane Bogner-Strauss nőügyi minisztert, aki Grazból jár be bécsi munkahelyére (sofőr vezeti állami autóját), s arra hivatkozva, hogy három kiskorú gyermeke van, heti három napot tartózkodik Bécsben, attól kezdve a ,,home office”-ból irányítja a munkát. A rugalmas munkaidő királynőjévé kikiáltott minisztert az év első felében összesen hatszor látták csütörtökön a minisztériumban, a péntekekről pedig nem készült statisztika.  

Lenne igény a rugalmas munkaidőre

Csak idő kérdése, hogy osztrák mintára Magyarországon is a munkavállalói csoportok javasolják majd a munkáltatónak a munkaidő beosztás megváltoztatását. Addig is a Munka törvénykönyvéből levezetve munkahelyenként igyekeznek a számukra kedvező munkarend kialakítására. A rugalmas munkaidőszervezés régről ismert fogalom, és számos munkahely alkalmazza sikerrel. A hazai gyakorlat szerint a dolgozó napi munkaideje egy részében – jellemzően 10 és 15 óra között – a munkahelyén tartózkodik, a nyolc órából hiányzó délelőtti és délutáni résszel szabadon, illetve a közvetlen munkatársakkal egyeztetve gazdálkodik. A munkaidő-nyilvántartást ugyanúgy vezetni kell ezeken a munkahelyeken is, mintha kötött munkarendben dolgoznának, és heti-havi összesítésben le kell dolgozni a törvényes munkaidőt. A Randstad Workmonitor első negyedéves felmérése szerint míg nemzetközi szinten már tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben, Magyarországon mindössze tízből három. Pedig igény lenne rá. Különösen az ifjabb, úgynevezett Z generáció (a 90-es években születettek) elvárása a kötetlenebb foglalkoztatása. A régiót tekintve egyébként Ausztria jár az élen, náluk már minden második megkérdezett dolgozik távolról, illetve rugalmas időbeosztásban, míg Csehországban és Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan kevesebb mint a dolgozók egyharmada. T.A.

2018.08.10 09:30
Frissítve: 2018.08.10 11:52

Lövöldözés volt Németországban, két ember meghalt

Publikálás dátuma
2018.10.19 12:54

Fotó: AFP/ RENÉ PRIEBE / DPA
Egy rendőr és egy rendőrnő súlyosan megsérült.
Lövöldözés volt pénteken Németország nyugati részén, egy Mannheimhez közeli településen, két ember meghalt, két rendőr megsebesült. Az MTI a Rajna-vidék-Pfalz tartományi rendőrség közleménye alapján azt írja, Kirchheim an der Weinstrasse községben „veszélyhelyzet” miatt rendőri műveletet hajtottak végre, amelynek során lőfegyvert használtak, az akcióban ketten életüket vesztették, egy rendőr és egy rendőrnő pedig súlyosan megsebesült. A tájékoztatás szerint a veszélyt megszüntették. További részleteket később ismertetnek. A Local Germany azt írja, az eset péntek reggel, 8 óra 30 perc körül történt. Még vizsgálják a történteket.   Sajtójelentések szerint a halálos áldozat egy nő és a fia. A fiú az értesülések szerint elveszítette önuralmát, és lövöldözni kezdett. A rendőröket az édesanya riasztotta.
2018.10.19 12:54
Frissítve: 2018.10.19 12:55

Nyugat-nílusi láz – Negyvenre emelkedett a halálos áldozatok száma Romániában

Publikálás dátuma
2018.10.19 12:02
Illusztráció
Fotó: AFP/ DANIEL MIHAILESCU
A betegség megjelenése óta 275 igazolt fertőzést jegyeztek fel az országban.
Romániában két emberéletet követelt az elmúlt héten a nyugat-nílusi láz, és ezzel idén már negyvenre emelkedett a fertőző betegség halálos áldozatainak száma – írja az MTI az Agerpres hírügynökség pénteki közlése alapján. Az országos tisztiorvosi szolgálat heti összesítése szerint a betegség május eleji megjelenése óta 275 igazolt fertőzést jegyeztek fel az országban. A fertőzésnek leginkább a 60 év felettiek vannak kitéve: a megbetegedések több mint kétharmada ennél a korosztálynál fordult elő. A nyugat-nílusi láz elsősorban a Kárpátok karéján kívüli területeken, főleg Bukarestben (53), illetve Dolj (34), Iasi (26), Olt (24), és Teleorman (19) megyében jelent meg. Erdélyben Bihar (8), Maros (7), Szatmár (6), Szeben (7) megyében regisztráltak több fertőzést. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. A román tisztiorvosi szolgálat ezért azt tanácsolja a lakosságnak, hogy – a bőrfelületek elfedésével, az ablakra szerelt szúnyoghálókkal, a ház körüli rendszeres vegyi rovarirtással, a közeli tócsák, belvizek, lápok lecsapolásával és a háztartási szemét eltávolításával – próbálják megelőzni a szúnyogok elszaporodását. Bár az évszakhoz képest szokatlanul meleg idő miatt október végén is sok még a szúnyog, a román tisztiorvosi szolgálat heti jelentéseiből az látszik, hogy a fertőzések megritkultak, a betegség terjedése lecsengőben van. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, az illető magától meggyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet. A nyugat-nílusi láz az egész Balkánon terjed, többen haltak bele kórba Szerbiában, Görögországban, Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is. A megbetegedést okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt.
2018.10.19 12:02
Frissítve: 2018.10.19 12:02