Népszava anno: Ledobták a második atombombát!

Publikálás dátuma
2018.08.10 12:00

Fotó: /
Magyar tudós is dolgozott az atombombán. Hevesy György is részvett az atombomba előállításában. Hevesy Dániából szökött Svédországba a németek elől
Guamban kiadott különjelentés közli, hogy Nagasaki japán kikötőre ledobták a második, mintegy másfél kilogramm súlyú atombombát. (Nagasaki a japán anyaország déli részén van, szemben Koreával.) Részleteket még nem hoztak nyilvánosságra, de a bombázó legénysége kitűnő eredményekről számol be.

 A tokiói rádió közli, hogy a kormány elrendelte valamennyi japán város kiürítését. Szövetséges repülők röpcédulákon megadásra szólítják fel a japán népet. A tokiói kormány szinte szünet nélkül tanácskozik.

 Magyar tudós is dolgozott az atombombán

 Mint Londonból közlik, egy ismertnevű magyar tudós, Hevesy György is részvett az atombomba előállításában. Hevesy Dániából szökött Svédországba a németek elől.

 Népszava 1945. augusztus 10.
Témák
atombomba
2018.08.10 12:00
Frissítve: 2018.08.10 12:00

Az első merénylet Tisza István ellen

Publikálás dátuma
2018.10.16 17:00

Fotó: /
Száz éve, hogy meghiúsult a Tisza István elleni harmadik merénylet. Két héttel később már a végzetes következett
Szerdán délután 3 órakor a parlament IV. számú kapuja előtt Tisza István ellen, amikor távozott a képviselőházból, egy fiatalember, Lékai Leitner János elvtárs revolveres merényletet követett el. A merénylet híre természetesen pillanatok alatt, mint a futótűz terjedt el az egész fővárosban és óriási izgalmat okozott.

 A merénylő egy sovány, szőke, egészen gyenge szervezetű, nagyon intelligens fiatalember, magánhivatalnok a Takarmány forgalmi Részvénytársaságnál.

 Lékai Leitner János

 Már a délelőtti órákban a parlament körül időzött, később az egyik kapun be akart menni a karzatra, a kapus azonban annak ellenére, hogy a „Hét" című heti újságírói igazolványával akarta a jogosultságát bizonyítani, nem engedte be. A főkapunál próbálkozott azután, aki el is fogadta a fölmutatott igazolványt és beengedte az épületbe. Lékai be is ment és hosszabb ideig a hírlapírói folyosón lézengett, majd kijött újra a parlament elé és miután előzően megállapította a Tisza ott várakozó autójának a rendszámát, a IV-es kapu előtt várakozott és leste, hogy a parlament előtt fölvételeket készítő kinoriporter mikor fogja holmijait összecsomagolni. Ezt gondolta ugyanis jelnek arra, hogy az ülésnek vége és a képviselők távozni fognak a parlamentből.

 A merénylet

 Amikor azután kiabálni kezdték Tisza autójának a számát, Lékai elvtárs az autó mellé állt úgy, hogy az autó közte és a parlament épülete közt maradt. Amikor észrevette, hogy Tisza jön ki az épületből, izgatottan elővette a revolverét és az automobil nyitott ablakain át az autó felé közeledő Tiszára irányította. Tisza már éppen nyitni akarta ki az autó ajtaját, amikor a sofőr véletlenül hátrafordult és meglátta a revolvert szorongató Lékait. Öklével olyan erősen vágott hátrafelé Lékaira, hogy az a revolvert kiejtve a kezéből, azonnal összeesett. Odarohant az egyik parlamenti őr is, fölkapta a merénylő mellől a revolvert és Lékait bevitte a parlament épületébe.

 Bent futólag kihallgatták és maga Tisza is megkérdezte tőle, hogy miért akarta őt agyonlőni. Lékai erre azt felelte:

 — Mert gyűlölöm a háborút.

 A főkapitányságtól telefonos értesítésre detektíveket küldöttek ki, akik Lékait bevitték a Zrínyi utcába, ahol maga, Sándor László főkapitány hallgatta ki nyomban Lékait. Később a kihallgatást Szentkirályi tanácsos, majd Krecsányi főkapitányhelyettes vette át.

 Népszava 1918. október 17.
2018.10.16 17:00
Frissítve: 2018.10.16 17:00

Amikor Budapesten is tombolt a spanyolnátha

Publikálás dátuma
2018.10.15 14:00

Fotó: /
Elkülönítették a fertőzötteket. A legnagyobb baj a gyógyszer- és az orvoshiány volt
A főváros közigazgatási bizottságának hétfői ülésén Bódy Tivadar dr. polgármester jelentést tett a spanyol járványról és az mondotta, hogy arra kell a fősúlyt helyezni, hogy a baktériumos emberek az egészségesekkel ne érintkezzenek, vagyis hogy a közönség ne tömörüljön. Az ő idevonatkozó rendeleteinek eddig semmi foganatja nem volt, az emberek a villamoson éppúgy tolonganak, mint azelőtt. A legnagyobb baj a gyógyszer- és az orvoshiány. A belügyminiszter intézkedésére a Gyógyszerközpont megfelelő mennyiségű gyógyszert bocsátott a budapesti gyógyszertárak rendelkezésére és így a hiányon segítettek. A hadügyminiszter értesíttette a polgármestert, hogy a katonai szolgálatban álló hatósági orvosokat hat hétre szabadságolja, továbbá az összes többi, a fővárosban tartózkodó katonaorvosokat és gyógyszerészeket azonnal berendelte kórházi szolgálatra.

 A hadügyminiszter a Zita-kórházat egész terjedelmében a főváros rendelkezésére bocsátotta és így a Gellért-kórházon kívül egy 2500 ágyas kórház áll most a spanyol-betegek rendelkezésére. Aziránt is intézkedett a hadügyminiszter, hogy a Vöröskereszt több betegszállító automobilt bocsásson a betegszállítások céljaira. Továbbá, hogy a köztisztasági hivatal megbetegedett személyzete helyére katonai erőt rendelt ki.

A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint október 12-én, szombaton a kerületekben 957 esetet jelentettek be. Spanyol náthában a kerületekben 39-en haltak meg, a Szent Gellért kórházba 58 új beteget vettek föl, meghaltak 8-an, a Zita-kórházba 115 beteget vettek föl és 10-en haltak meg. Szombaton megbetegedtek összesen 1090-en, meghaltak spanyol náthában 57-en. Október 13-án, vasárnap a kerületekből 1165 spanyol náthás megbetegedés bejelentése érkezett a tiszti főorvosi hivatalhoz. A halálozás száma 32 volt.

A Gellért-kórházba 46, a Zita-kórházba 114 új beteget vettek föl. A Gellért-kórházban 14-en, a Zita-kórházban 16-an haltak meg. A vasárnapi összes megbetegedések száma 1325, a halálozásé pedig 62. Október 1—13-ig bezárólag 7217 spanyol náthás megbetegedés történt a főváros területén, melyek közül 295 végződött halállal.

 Népszava 1918. október 15.
2018.10.15 14:00
Frissítve: 2018.10.15 14:00