Hat szó elég, és aranyat is érhet

Publikálás dátuma
2018.08.10 12:00

Fotó: AFP
Az Internet Hungary konferencia szervezői hatszavas történetmesélői pályázatot hirdettek. Meglehet, a világ legjobb flekkdíját kapják a győztesek.
Mark Leach 2013-ban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy digitális formában publikálta a világ leghosszabb regényét. A 17,8 millió szóból álló Szerelmem, Marienbad kéziratát nem gondozta szerkesztő, legalábbis a netes könyvterjesztő Amazon adatai szerint. E tekintetben az amerikai író szerencsésnek mondhatja magát, hogy nem száz évvel korábban született magyar írónak: a dagályos műveket tollhegyére tűző Kosztolányi Dezső 1927-ben a Pesti Hírlap hasábjain egy humoros eszében számolt be arról, hogy egy szószátyár kéziratot addig rövidített, míg nem maradt belőle több, mint a szerző neve. Hat szó többet mond ezer képnél. Ilyen gondolatok kavaroghattak az amerikai Larry Smith és Tim Barko fejében, amikor frissen alapított online lapjuk, a Smith Magazine oldalán 2006-ban felhívást tett közzé az olvasókhoz: hat szóban írják meg életük történetét. A buzdításhoz egy közkeletű legendát is megidéztek: állítólag Ernest Hemingway fogadásból egy szalvétára írta fel a világ legrövidebb, első hatszavas regényét: „Baby shoes: for sale, never worn.” (Babacipő eladó, még soha nem hordták.) A felhívásra első körben több mint tizenötezer pályamű érkezett. A magazin mára több mint egymillió hatszavas életrajzzal büszkélkedhet. A hatszavas mozgalomhoz pedig olyan írók is csatlakoztak, mint Joyce Carol Oates vagy Margaret Atwood. Az irodalmi tömörség újhulláma az ezredforduló idején az sms-sel jött el. Nálunk 2001 végén Turczi István köszöntött 66 kortárs költőt sms-versben, Varró Dániel Szívdesszert című kötetében is találkozhatunk sms-versekkel. A Twitter mikroblog portál elterjedésével 2008-ban ismerkedhettünk meg a twitterature (twirodalom) fogalmával: két chicagói egyetemista, Emmett Rensin és Alex Aciman jóvoltából ekkor jött divatba, hogy a világirodalom remekeit 140 karakternél rövidebb, szellemes szövegekben foglalják össze. Szándékkal vagy sem: Fodor Ákos vagy Zalán Tibor haikui sokszor a hatszavas mozgalom elvárásainak is megfelelnek. A hatszavas játékok Magyarországon is közkedveltek, múlt év elején például Dragomán György a Facebook-oldalán hirdetett meg irodalmi zanzajátékot. A több ezer játékosnak A fehér király és a Máglya írója aktívan mutatott utat, ilyen mondatokkal például: „Egy tökéletes cselédlány meggyilkolja a gazdáit.” Az emberek köztünk élnek témában, szeptember 6-i határidővel most az Internet Hungary konferencia szervezői hirdettek hatszavas versenyt. A játék „nehézsége”, hogy nem szlogeneket, hanem valódi történeteket várnak pályaműként. „A szlogen elmondja az üzenetet. A történet megjeleníti” – mondta ennek kapcsán a profi történetmesélés szakértője, Györffy Kinga a Digital Hungary online lapnak. (A pályázat részleteiről bővebben itt lehet tájékozódni.) A fődíj és a közönségdíj 120-120 ezer forintos – meglehet, a nyertesek a világ legjobb flekkdíját kapják. Mondhatni, minden szavunk aranyat érhet. 
Frissítve: 2018.08.10 12:00

Másfél óra Mahler egy perc unalom nélkül

Egy héten belül két nagy Mahler-szimfóniát hallhattunk a Müpában, két magyar zenekartól, két magyar karmester vezényletével, nagyon jó előadásokban. Nem akármilyen teljesítményeknek voltunk tanúi.
Három olyan zenekarunk biztosan van – a Fesztiválzenekart is ide értve –, amely bizonyítottan magas színvonalú Mahler-előadásokra képes, ez akár nem mindennapinak is mondható egyetlen város esetében. De nem is a számháború a lényeg, hanem ami mögötte van: a hangszeres – például zongorista, hegedűs, csellós – és énekes szólistákat is beleértve országunknak olyan elit zenészcsapata van, amire joggal lehetünk büszkék. Most a Magyar Rádió művészeti együttesei bizonyítottak Vajda Gergely vezényletével.
Mahler maga mondta, hogy műveiben mindig van valami triviális, de a Harmadik szimfóniában túlmegy minden határon. Ugyanakkor mindig találhatunk nála földöntúlian szép részleteket (minden további jelző nélkül), a nagyjából százperces műben gyakran váltogatják egymást hol a harsányan szóló részletek – nyolc kürt fortissimójával kezdődik a mű –, hol pedig – főleg a vonósok által megszólaltatott –, nyugalmat sugárzó részleteket, mint a hatodik tétel kezdetén. És lehetnek ezek a szólamok tudatosan vállaltan földhözragadtak, lehetnek éteri tisztaságúak és persze kétértelműek, kétélűek is. Ez a sűrű változatosság is lehet az oka, amiért sokan idegenkedhetnek a Mahler zenéjétől. De nem a mi dolgunk, hogy Mahler titkait most itt megfejtsük, jobb, ha azt a zenészekre, karmesterekre bízzuk.
A Rádiózenekar és Vajda Gergely mindenesetre mindent megtett, hogy olyan előadását nyújtsa a műnek, amelyben minden részlet a maga jelentőségének megfelelően szólaljon meg. Említettük a kürtöket, beleértve a többi rézfúvóst is, ha kellett nagyon félelmetesek voltak, említettük a vonósokat, akik végig nagyon szépen, egységes hangzással szóltak, az itt sokszor különösen fontos ütősök is meghatározó jelentőségüknek megfelelően peregtek, dobbantottak, csaptak le, és a fafúvósok is remekeltek, és az elsők között köszönhette meg a tapsot a színpad elejére kijőve a harmadik tétel kitűnő szólótrombitása. Wiedemann Bernadett a nietzschei szöveg mélységeire rámutatón énekelt, a felnőtt kórus női kara és a gyerekek szépen, üdén dalolták a Csodakürt-dal naivabb, de bizakodóbb sorait. A szimfónia rendkívül összetett mű, három évig írta Mahler – aki jobbára csak a színháztól megszabadulva a nyári szünetekben tudott dolgozni – a hattételes alkotást, amelyben Nietzsche, és a Fiú csodakürtje gyűjtemény szövegei is felhangzanak. Rendkívüli feladat tehát előadása, annak idején is csak hat évvel megírása után került sor bemutatására 1092-ben.
Vajda Gergely, aki jelenleg amerikai zenekarokkal dolgozik, de volt már a Rádiózenekar élén is, megtalálta a hangot zenészeivel. A szimfónia külsőségeinek megszólaltatása mellett, ami alapfeladatnak sem semmiség, több mint másfél órán keresztül sikerült fenntartania a feszültséget, bemutatnia azt a gondolati gazdagságot, ami Mahler szimfóniájában jelen van, és amit igen, nehéz is lehet követni, de ilyen, az út minden szépségét, különlegességét feltáró kalauzolás ellett érdemes.
Témák
zene
Frissítve: 2019.03.22 12:00

Törőcsik Marit kórházba vitték

Publikálás dátuma
2019.03.22 11:52

Fotó: Népszava
A nemzet színészének egy orvosi beavatkozás miatt kellett befeküdnie a szombathelyi kórházba.
Nehezen tudott enni, ezért tágítottak a nyelőcsövén Törőcsik Marinak - írta a 24.hu. A március 15-én Kossuth Nagydíjjal kitüntetett művész a lapnak telefonon azt mondta, a héten még biztosan a szombathelyi kórházban kell maradnia.