Több szempontból is nőtt az építőipari termelés a KSH táviroda iroda által szemlézett adatai szerint: júniusban a nyers adatok szerint a termelési szint 28,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a májusi 15,3 százalékos emelkedés után. Az előző havihoz mérten 7,2 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított érték is..  

Júniusban az épületek építésének volumene 15,2, az egyéb építményeké 48,8 százalékkal nőtt. Az épületeknél oktatási, ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél továbbra is út-, vasút- és közműépítések hozták a növekedést. Az első fél évben 13,9 százalékkal nőtt az épületek építése és 28,0 százalékkal az egyéb építményeké. 

Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállománya 62,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, bár az  új szerződések volumene júniusban mindössze 0,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Az épületek építésére kötött új szerződések 12,1 százalékkal elmaradtak a tavaly júniusi adattól, ezzel együtt is a teljes szerződésállomány 7,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésére 8,1 százalékkal több új szerződést kötöttek, ezen belül különösen nagy értékűeket a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Ezzel az egyéb építmények június végi szerződésállománya 82,9 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbi szintet. 

A második negyedévben az építőipar termelői árai 9,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél 2,3 százalékkal voltak magasabbak. Éves összevetésben az épületek építésében 11,7, az egyéb építmények építése vonatkozásában 6,9, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 9,3 százalékkal nőttek az árak. 

Változások jöhetnek a lakásfinanszírozásban a következő időszakban, a lakástakarékok állami támogatásának megszűnése ugyanis a meglévő szerződések kifutásával fokozatosan csökkenti a lakáskasszák szerepét – írja elemzésében az ingatlan.com.       Mint arról beszámoltunk: a lakástakarékpénztáraknál gyűjtött lakossági megtakarítások után járó 30 százalékos, évi legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatást megszüntető javaslatot a kormánypárti többség rendkívüli gyorsasággal verte át a parlamenten. A javaslatot egyéni indítványként Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke nyújtotta be  hétfőn délelőtt, azt kedd délre a kormánypárti képviselők meg is szavazták, majd estére Áder János köztársasági elnök is aláírta. Szerdától hatályos tehát az új törvény, így azóta a lakástakarékoknál nem lehet már állami támogatással lakáskassza-szerződéseket kötni. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai  kormányinfón azt mondta: az elvett állami támogatások a családok otthonteremtési kedvezményeit (csok) bővítik majd, és azok felhasználási lehetőségei közé a felújítást is beemelik. A részletekről nem említett többet, azt mindenesetre beígérte, hogy bő egy hónapon belül ismertté válnak az módosított csok-szabályok. Arról sem beszélt, hogy lakáscélú állami támogatáshoz ezentúl csak egy jóval szűkebb kör férhet majd hozzá, hiszen a csok feltétele a gyermekvállalás. A gyermektelen házaspárok, az egyedülállók, vagy az idősek korábban a lakáskasszamegtakarításokkal juthattak állami támogatáshoz, és azt akár lakásfelújításra is fordíthatták.  A lakáskassza ráadásul takarékoskodásra ösztönzött, a kormány legújabb húzása viszont az öngondoskodásra való törekvést leépíti, az állam "jóindulatától" való függést pedig erősíti. Az ingatlan.com szerint azonban bankok is új termékekkel jelenthetnek meg a jövőben: például előtakarékoskodás után kamatkedvezménnyel kínált felújítási célú személyi kölcsönnel vagy jelzáloghitelekkel. A lakosság részéről ugyanis komoly igény mutatkozik ezekre. A lakáspiac és a lakáshitelpiac pedig további növekedésre utaló adatokat mutat, hiszen továbbra is erős a kereslet. Az idén szeptemberben a magánszemélyek által hirdetett lakások iránt 5 százalékkal többen érdeklődtek az ingatlan.com-on, mint egy évvel korábban. Az ingatlanközvetítők kínálatában szereplő lakások iránt pedig az idei hónapokban 5-19 százalékkal volt nagyobb az érdeklődés. A lakások drágulása miatt a vevőknek egyre nagyobb szüksége van külső forrásra is az ingatlanvásárláshoz, ami miatt tovább nőhet a lakáshitelek szerepe az ingatlanpiacon. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó BankRáció.hu oldalán már az év első 9 hónapjában is 105 százalékkal több kalkulációt indítottak lakáshitelekre, mint tavaly. Az összes hitelkalkuláción belül pedig közel 50 százalékos volt a lakáshitelek aránya. Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője rámutatott: egyre nagyobb az érdeklődés a kiszámítható, több évre fix törlesztést garantáló lakáshitelek iránt. Emellett a növekszik a fogyasztóbarát lakáshitelek iránti igény is. A KSH statisztikái is egyértelmű bővülésről tanúskodnak. Az első félévben több mint 53 ezer lakáshitelnek adtak zöld utat a bankok, ami 18 százalékos növekedésnek felel meg. A lakáshitelek teljes összege már 400 milliárd forint fölé nőtt, ami 39 százalékos növekedést jelent. Összehasonlításul: amikor 2014-ben ismét emelkedésnek indult a lakáspiac, az év egészében kötöttek annyi lakáshitel-szerződést a bankok, mint most az első félévben. A teljes hitelösszeg 2014-ben 244,5 milliárd forint volt, amit az idei első félévben kötött szerződések már 65 százalékkal felülmúltak – sorolta Trencsán Erika. Jelezte: az idei első félévben a lakáshitelek átlagos összege közel 8 millió forint volt, ez éves szinten 17 százalékos emelkedést jelent, a 2014-es szintnél pedig több mint 60 százalékkal magasabb. A kereslet tehát továbbra is erős a lakáspiacon, a reálbérek növekedése, az alacsony kamatok miatt pedig a lakáshitelezés és a személyi kölcsönök is jól futnak. A verseny ezért fokozódhat a vásárlókért, így a bankok is új termékekkel jöhetnek elő. A BankRáció.hu szakértői szerint ezért a hitelválasztásnál még lényegesebb lesz, hogy az érintettek alaposan átnézzék a kínálatot a legkedvezőbb konstrukció megtalálása érdekében. Ezzel ugyanis akár milliós összeget is meg tudnak spórolni egy lakásvásárlásnál a teljes visszafizetendő összegekből adódó különbségek miatt.    

Csütörtökön a kereskedés megkezdésétől 13 óráig a Budapest Értéktőzsdén (BÉT) felfüggesztették a jórészt az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó az Opus Global Nyrt., valamint a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. részvényeinek kereskedését. Miután a két társaság jelezte, hogy a részvényeik árfolyamát jelentősen befolyásoló  bejelentésre készülnek. Erre nem is kellett sokat várni, ugyanis a Napi.hu részvénykonferenciája adott alkalmat Jászai Gellértnek, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatójának, az Opus Nyrt. igazgatósági tagjának, hogy ismertesse az igazgatóság döntését – melyet még a társaságok decemberi közgyűlésének jóvá kell hagynia,  hogy megteszik az első lépéseket a két cég egyesülésére. A többlépcsős folyamat végét jövő év március végére jósolta. A BÉT történetében arra még nem volt példa, hogy két tőzsdei társaság egyesüljön. A fúzió révén egy egymilliárd eurós piaci kapitalizációjú, tőkeerős cég jön létre, amellyel megvalósíthatók a távlati, regionális terjeszkedést is magába foglaló célok. Mint a konferencián Jászai Gellért hangsúlyozta, ma már ez a tőkenagyság a nemzetközi porondon minimális  elvárás. Ezzel a BÉT negyedik legnagyobb kapitalizációjú társasága lesz, egyenlőre a Magyar Telekom Nyrt.-vel holtversenybe, így felkerül a vágyott bluechip kategóriába. A tőkeemelési sorozat végén az Mészáros Lőrinc részesedése az Opusban 70, a Konzumban pedig mintegy 80 százalékot ér majd el.  A közös cég három stratégiai húzóágazatban szeretne leginkább erősödni, ezek az energetika és ipar, a pénzügyi szektor illetve az it- és a telekom szektor. A telekomszektorral kapcsolatban Jászai Gellért elmondta, hogy több tárgyalást folytatnak, hozzátéve: „Én csodálkoznék, ha az egyesült befektetési holdingnak ne lenne más érdekeltsége."