Több szempontból is nőtt az építőipari termelés a KSH táviroda iroda által szemlézett adatai szerint: júniusban a nyers adatok szerint a termelési szint 28,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a májusi 15,3 százalékos emelkedés után. Az előző havihoz mérten 7,2 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított érték is..
Júniusban az épületek építésének volumene 15,2, az egyéb építményeké 48,8 százalékkal nőtt. Az épületeknél oktatási, ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél továbbra is út-, vasút- és közműépítések hozták a növekedést. Az első fél évben 13,9 százalékkal nőtt az épületek építése és 28,0 százalékkal az egyéb építményeké.
Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállománya 62,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, bár az új szerződések volumene júniusban mindössze 0,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Az épületek építésére kötött új szerződések 12,1 százalékkal elmaradtak a tavaly júniusi adattól, ezzel együtt is a teljes szerződésállomány 7,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésére 8,1 százalékkal több új szerződést kötöttek, ezen belül különösen nagy értékűeket a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Ezzel az egyéb építmények június végi szerződésállománya 82,9 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbi szintet.
A második negyedévben az építőipar termelői árai 9,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél 2,3 százalékkal voltak magasabbak. Éves összevetésben az épületek építésében 11,7, az egyéb építmények építése vonatkozásában 6,9, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 9,3 százalékkal nőttek az árak.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakásépítések is hozzájárultak az építőipar teljesítményéhez, és a következő másfél évben egyre nagyobb számban kerülhetnek piacra az új lakások. A szakportál szerint a kereslet adott: az idei első félévben 23 százalékkal többen érdeklődtek az új lakások iránt, mint az előző év azonos időszakában. Az elemzők többsége a tavalyi magas bázishoz képest is mintegy 15 százalékos növekedést vár idén az építőipartól. A kedvezményes áfakulcs megszüntetése és a munkaerőhelyzet azonban hosszabb távon korlátozza az ágazat növekedési kilátásait, figyelmeztettek a szakemberek.
A kivitelezői kapacitáshiány továbbra is megnehezíti a rendelésállomány folyamatos teljesítését, jelentős csúszásokat szenved szinte minden építkezés, jegyezte meg Horváth András, a Takarékbank elemzője. Piaci becslések szerint ideális esetben 25 ezer körüli új lakás átadása valósulhat meg de még ez is elmarad a korábbi csúcstól, 40 ezres számtól. A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős gond az iparágon belül, annak ellenére is, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll, de ennek a bővülésnek a jelentős részét képzetlen munkaerő adja, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az építőipari fellendülés egyre magasabb árak mellett folytatódott, ezt mutatja, hogy a második negyedévben az építőipari termelői árak 9 százalékkal nőttek.
A 2020-tól ismét 27 százalékra emelkedő újlakás áfa várható káros hatásaira, a jelenlegi 5 százalékos adóteher előnyeire hívta fel a figyelmet a napokban a lakásépítési ágazat legnagyobb szereplőit tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IKE). Javaslataik között szerepel egyebek mellet egy új, fokozatos adótehernövelést eredményező rugalmas áfa, valamint illetékszabályozás bevezetése. A legtöbb szakértő szerint ugyanis az építőipar utóbbi időben tapasztalható szárnyalásának okai között szerepel az újlakások kedvezményes áfájának eltörlése és az uniós támogatások erőltetett lehívása. Ha ezekben változás következik be, visszaeshet az ágazat teljesítménye - figyelmeztet az egyesület. - B. T.
