Nőtt az építőipar teljesítménye, megugrottak az árak is

Publikálás dátuma
2018.08.10. 10:27
Képünk illusztráció
Az első fél évben 19,1 százalékos volt az építőipari termelés növekedése az előző év azonos időszakához mérve – jelentette be pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Több szempontból is nőtt az építőipari termelés a KSH táviroda iroda által szemlézett adatai szerint: júniusban a nyers adatok szerint a termelési szint 28,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a májusi 15,3 százalékos emelkedés után. Az előző havihoz mérten 7,2 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított érték is..  
Júniusban az épületek építésének volumene 15,2, az egyéb építményeké 48,8 százalékkal nőtt. Az épületeknél oktatási, ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél továbbra is út-, vasút- és közműépítések hozták a növekedést. Az első fél évben 13,9 százalékkal nőtt az épületek építése és 28,0 százalékkal az egyéb építményeké. 
Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállománya 62,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, bár az  új szerződések volumene júniusban mindössze 0,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Az épületek építésére kötött új szerződések 12,1 százalékkal elmaradtak a tavaly júniusi adattól, ezzel együtt is a teljes szerződésállomány 7,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésére 8,1 százalékkal több új szerződést kötöttek, ezen belül különösen nagy értékűeket a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Ezzel az egyéb építmények június végi szerződésállománya 82,9 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbi szintet. 
A második negyedévben az építőipar termelői árai 9,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél 2,3 százalékkal voltak magasabbak. Éves összevetésben az épületek építésében 11,7, az egyéb építmények építése vonatkozásában 6,9, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 9,3 százalékkal nőttek az árak. 

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakásépítések is hozzájárultak az építőipar teljesítményéhez, és a következő másfél évben egyre nagyobb számban kerülhetnek piacra az új lakások. A szakportál szerint a kereslet adott: az idei első félévben 23 százalékkal többen érdeklődtek az új lakások iránt, mint az előző év azonos időszakában. Az elemzők többsége a tavalyi magas bázishoz képest is mintegy 15 százalékos növekedést vár idén az építőipartól. A kedvezményes áfakulcs megszüntetése és a munkaerőhelyzet azonban hosszabb távon korlátozza az ágazat növekedési kilátásait, figyelmeztettek a szakemberek. A kivitelezői kapacitáshiány továbbra is megnehezíti a rendelésállomány folyamatos teljesítését, jelentős csúszásokat szenved szinte minden építkezés, jegyezte meg Horváth András, a Takarékbank elemzője. Piaci becslések szerint ideális esetben 25 ezer körüli új lakás átadása valósulhat meg de még ez is elmarad a korábbi csúcstól, 40 ezres számtól. A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős gond az iparágon belül, annak ellenére is, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll, de ennek a bővülésnek a jelentős részét képzetlen munkaerő adja, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az építőipari fellendülés egyre magasabb árak mellett folytatódott, ezt mutatja, hogy a második negyedévben az építőipari termelői árak 9 százalékkal nőttek. A 2020-tól ismét 27 százalékra emelkedő újlakás áfa várható káros hatásaira, a jelenlegi 5 százalékos adóteher előnyeire hívta fel a figyelmet a napokban a lakásépítési ágazat legnagyobb szereplőit tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IKE). Javaslataik között szerepel egyebek mellet egy új, fokozatos adótehernövelést eredményező rugalmas áfa, valamint illetékszabályozás bevezetése. A legtöbb szakértő szerint ugyanis az építőipar utóbbi időben tapasztalható szárnyalásának okai között szerepel az újlakások kedvezményes áfájának eltörlése és az uniós támogatások erőltetett lehívása. Ha ezekben változás következik be, visszaeshet az ágazat teljesítménye - figyelmeztet az egyesület. - B. T.

Szerző
Témák
építőipar termelés KSH
Frissítve: 2018.08.10. 17:59

Még vizsgálják, hogy a bajai hűtőház felelős-e kilenc ember haláláért

Publikálás dátuma
2018.08.10. 09:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Listeria baktérium jelenléte tény, de azt csak a genetikai vizsgálat derítheti ki, hogy a Greenyardtól származott-e a halált is okozó kórokozó. A miniszter szerint nem igaz, hogy eltitkolták volna a fertőzést.
Az agrártárca vezetője tagadta azt a feltételezést, hogy a Greenyard vállalat bajai üzemének laboratóriumában már februárban tudtak a kilenc ember haláláért felelős Lysteria monocytogenes fertőzésről, de nem jelentették az esetet. Nagy István miniszter Mesterházy Attila (MSZP) képviselő írásban feltett kérdésére válaszolva azt állította, hogy vállalkozás kötelező bejelentési kötelezettségének eleget tett. Ennek nyomán az élelmiszerlánc felügyeleti hatóság  – az uniós laboratóriummal szinte egy időben –, meg is kezdte az ügy kivizsgálását. Arra voltak kíváncsiak, hogy a bajai üzemben talált Listeria összeköthető-e az Európai Unió öt tagállamában jelentkezett, halállal végződő megbetegedésekkel. Azt, hogy a fertőzés tényének elfedésére az üzem a dolgozóival korábban kötött-e titoktartási nyilatkozatot, az élelmiszerlánc felügyeleti hatóság nem vizsgálta – derült ki a  miniszteri válaszból. A tárcavezető azt is írta: a Listeria monocytogenes a környezetünkben is előforduló baktérium, megtalálható a nyers zöldségeken is. Jelenléte a nem konyhakész termékekben, valamint egyes konyhakész termékekben is megengedett, de határértékhez kötött.  Azt csak a megbetegedéseket okozó baktérium és az üzemben talált kórokozó genetikai állományának összehasonlításával lehet egyértelműen igazolni, hogy a magyarországi üzemből származó Listeria változat felelős-e a halálesetekért. Az Európai Unió mikrobiológiai referencia laboratóriumának hivatalos eredményeit meg kellett várnia a hazai hatóságnak – közölte Nagy István.    A megbetegedések hátterében állhatott az is, hogy a vásárlók nem a csomagoláson javasolt módon készítették el a terméket, azaz nem főzték meg azt. A miniszteri válasz felidézi, hogy mintegy 30 ezer tonna különféle gyorsfagyasztott zöldséget és zöldségkeveréket érintett a termékvisszahívás.   
Szerző
Témák
hűtőház

Javulás, 320,74 forintot ér az euró

Publikálás dátuma
2018.08.10. 08:20
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel: az euróhoz képest erősödött, de a dollárral, a svájci frankkal és a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 320,74 forinton forgott reggel hét órakor, 23 fillérrel csökkent a jegyzés a csütörtök este hét órakor elért 320,97 forinthoz képest. A dollár árfolyama 277,81 forintról 278,49 forintra, a svájci franké pedig 279,94 forintról 280,20 forintra erősödött. A jent 2,5139 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5026 forinttal. Az euró 1,1480 dolláron forgott, napi szinten 0,42 százalékkal gyengült. A közös európai fizetőeszköz napi legalacsonyabb jegyzése 1,1478, a legmagasabb 1,1537 dollár volt pénteken az eddigi kereskedésben. A svájci frankhoz képest 0,30 százalékkal gyengült az euró, 1,1420 frankot ért. Egy dollárért 0,9946 frankot kértek, 0,11 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest viszont 0,19 százalékkal gyengült a dollár, péntek reggel 110,87 jent ért, írja az MTI.
Szerző
Témák
forint/euró árfolyam