40 évig molesztálták a diákokat két brit katolikus iskolában

Publikálás dátuma
2018.08.10 15:16

Fotó: AFP/
A legfiatalabb áldozat hétéves volt. Olyan szinten mindennapi volt a gyakran szadisztikus nemi erőszak, hogy volt elkövető, aki nem is titkolta tettét.
Évtizedeken át molesztáltak diákokat két katolikus iskolában Angliában, a legfiatalabb áldozat hétéves volt - idézi a gyerekekkel szembeni intézményi szexuális visszaéléseket vizsgáló független bizottság (IICSA) pénteki beszámolóját az MTI.
A súlyosan elmarasztaló jelentés szerint az Észak-Yorkshire grófságbeli Ampleforth és a Somerset megyei Downside bencés rendi katolikus iskolában
több mint negyven éven át voltak kiszolgáltatva a tanulók szexuális erőszaknak, mert az intézmények fontosabbnak tartották a hírnevük, mint a gyerekek védelmét.
A testület többek közt az áldozatok tanúvallomására alapozta állításait. Úgy találták, hogy a két iskolában olyan szinten elfogadott volt a szexuális erőszak, hogy az elkövetők sokszor még csak nem is rejtegették szándékaikat. Voltak, akiket iskolatársaik szeme láttára molesztáltak. A vádak az 1960-as évekig nyúlnak vissza, és a zaklatás-erőszak széles spektrumát fedik le a jelentés szerint. Egyes eseteknek szadista karaktere is volt.
A bizottság elnöke, Alexis Jay felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolák évtizedeken át mindent megtettek, hogy visszatartsák a gyerekek bántalmazásával kapcsolatos információkat a rendőrségtől és a szociális szolgálatoktól. Sőt, még az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzését szolgáló szabályok 2001-es bevezetése után is 
mindkét intézmény azon volt, hogy eltussolja a vádakat, a somerseti iskola egyik igazgatója például elégette a visszaélésekről szóló dokumentumokat.
Az évek során összesen tíz embert, köztük szerzeteseket részesítettek figyelmeztetésben vagy ítéltek el. A jelentés szerint azonban ennél jóval nagyobb mértékűek voltak a visszaélések. Az Angliában és Walesben illetékes bizottság felállítását még belügyminiszterként rendelte el 2014-ben Theresa May jelenlegi brit kormányfő.
2018.08.10 15:16

Elfogadták a demokráciát segítő civilek támogatásáról szóló EP-jelentést

Publikálás dátuma
2018.12.10 22:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a jogállamot védelmező civil szervezeteknek jutó támogatás jelentős növelését előíró határozatát.
Eszerint az EP a következő hétéves pénzügyi ciklusban folyó áron több mint 1,8 milliárd eurót javasol elkölteni az EU értékeinek és normáinak az előmozdítására és védelmére. Ez háromszor annyi, mint amennyit a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság javasolt. A képviselőtestület ebből 850 milliót fordítana a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő projektekre, és gondoskodna arról, hogy ennek felét a civil szervezetek kapják. Az EP állampolgári jogi bizottságában hétfő este elfogadott jelentés a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű támogatási programjáról szóló parlamenti álláspontot rögzíti. A szakbizottsági jóváhagyást követően a parlamenti tárgyalóküldöttségnek a kormányok képviselőiből álló EU Tanáccsal kell megállapodnia a program céljairól és finanszírozásáról. A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés leszögezi, hogy az Európai Uniónak növelnie kell az uniós értékek előmozdításával foglalkozó civil szervezetek támogatását helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A határozat szerint az EU-nak többek között pénzügyi segítséget kell nyújtania a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő emberijog-védőknek, az alapvető jogok védelme terén tevékenykedő társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelmét végzőknek, a média szabadságának előmozdítására irányuló kezdeményezéseknek, a hatóságok elszámoltathatóságát szorgalmazó és ellenőrző nem-kormányzati szférának. Az elfogadott álláspont szerint ha egy tagállamban súlyos és gyors romlás történik a jogállamiság tiszteletben tartása terén, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárásban nyújthat támogatást a demokratikus párbeszéd elősegítését végző civilek számára. Abban az esetben, amikor az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy az EU intézményei elindítják a 7. cikkelyes folyamatot, a kormányokból álló EU Tanács – bizottsági javaslatra – úgy dönthet, hogy az országnak szánt pénzügyi támogatás egy részét átcsoportosítják a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű programra.
2018.12.10 22:03

Macron bejelentette: emelik a minimálbért Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:50

Fotó: AFP/ YOAN VALAT
Egy sor intézkedést jelentett be a köztársasági elnök a sárga mellényesek újabb hétvégi zavargásai után. Nem adóztatják meg a túlórát és az év végi prémiumot.
Száz euróval emelik a minimálbért 2019 januárjától Franciaországban. Egyebek mellett ezt jelentette be hétfő esti, 13 perces televíziós szózatában Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök már múlt héten jelezte, átfogó reformokat tervez, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Az elmúlt hetekben tüntetéshullám rázta meg az országot, a lecsúszott középosztály tagjai és a legrosszabban keresők tömegesen csatlakoztak a sárga mellényesek mozgalmához, akik óriási gondot okoztak az államfő és pártja számára. Az elnök népszerűsége 20 százalék körülire esett. Macron beszédében kifejtette, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot. Megjegyezte ugyanakkor, megérti azokat is, akik az utcára vonultak, s vállalja a felelősséget. A minimálbér emelése mellett bejelentette, hogy semmiféle adóval sem sújtják a túlórát. Nem adóztatják meg az év végi prémiumot sem. Könnyítéseket jelentett be a 2000 eurós nyugdíjnál kevesebbet kereső idősek számára is. A francia elnök közölte, sokan azt szeretnék, hogy visszaállítsa az általa eltörölt nyereségadót. Szerinte ennek nem lenne értelme. Macron úgy vélte, a mostani tiltakozási hullám 40 év rossz döntéseinek az eredménye. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy összefogással sikerül túljutni a nehézségeken. Szakértők szerint az elnök intézkedései több millió embert érintenek, bár a sárga mellényesek – mint a beszéd után közölték – keveslik a bejelentéseket, ennél is többet akarnak. Így nagy kérdés, sikerül-e az államfőnek megnyugtatnia a kedélyeket.  
2018.12.10 20:50
Frissítve: 2018.12.10 21:02