Legyőzték Orbán illiberális partnerét - Baloldali kormány alakulhat Szlovéniában

Publikálás dátuma
2018.08.10 18:37
Marjan Sarec lehet Szlovénia következő miniszterelnöke.
Fotó: AFP/ Jure Makovec
Hétfőn szavaz a szlovén parlament az új kormányfő személyéről. A politikai újonc, Marjan Sarec kap bizalmat.
Nem volt egyszerű közös nevezőre jutniuk az egymással összefogni nehezen hajlandó szlovén pártoknak a koalíció megkötéséről. Különböző ideológiát képviselő tömörüléseknek kellett megegyezniük a közös kormányprogramról, ráadásul ez sem volt elég, mert az öt politikai erő összesen csak 43 mandátumra tett szert a 90 tagú törvényhozásban.
Az új kabinetet a második legtöbb képviselői helyet szerző Marjan Sarec pártja, továbbá a szociáldemokrata SD, az eddigi miniszterelnök, Miro Cerar által irányított Modern Középpárt (SMC), az egykori kormányfő, Alenka Bratusek tömörülése, a SAB, valamint a nyugdíjasok pártja, a DeSUS alkotja, kormányon kívülről azonban támogatja őket a Balpárt is. A hétfői voksoláson ez utóbbi párt biztosítja Sarec kormányfővé választását. A hat pártot mindössze egyetlen dolog köti össze: mindenáron meg akarták akadályozni, hogy a nacionalista, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) öntörvényű elnöke, Janez Jansa ismét miniszterelnök legyen.
Jansa a választási kampányban Orbán Viktor magyar kormányfő egyfajta eszközévé vált.
Az volt a feladata, hogy a bevándorlás veszélyeire, a hanyatló Nyugat rémségeire, az illiberális állam kivételes előnyeire mutasson rá. Az ideológia terjesztéséhez jócskán kapott segítséget Budapestről. Az illiberalizmus Szlovéniába való exportálása azonban nem úgy alakult, ahogy a magyar kormányfő elképzelte. Bár az SDS megnyerte a választást, messze nem volt képes a kormányalakításhoz szükséges többségre szert tenni. Az illiberális ideológiát pedig a szélsőjobb kivételével minden más politikai erő elutasítja Szlovéniában, így Jansa hoppon maradt.
Felmerül a kérdés, mennyire lehet tartós egy olyan koalíció, amelyet csak a Jansától való félelem tart össze? Tény, nem volt könnyű közös platformra hozni a pártokat. A kabinet öt politikai ereje között ugyan nem merültek fel áthidalhatatlan ellentétek, a Balpárttal azonban - amely minél nagyobb beleszólást akart a kormány programjába - adódtak gondok. Még hétfőn sem látszott biztosnak a siker, mert több tartalmi kérdésben nem tudtak megegyezni, ezért a Balpárt azzal fenyegetőzött, hogy nem fogja támogatni Sarecéket.
A radikálisan baloldali politikai erő a múlt pénteken tette közzé követeléseit, ezek egy részét azonban elutasította a koalíció. Például azt, hogy negyedévente tartsanak egyeztetéseket a kabinet programjáról, ami nyilván igencsak megnehezítené a parlamenti munkát. Emellett azt is sürgette a Balpárt, hogy minden évben legalább egy fontos követelését tegye magáévá a kormány. Az öt párt ezután saját javaslatokkal állt elő, amelyeket viszont a Balpárt nem akart elfogadni.
A Balpárt elsősorban az egészségügyet és a nyugdíjakat érintő javaslatokat tett. Abban minden párt egyetértett, hogy javítani kell a kórházak állapotán, az egészségügy helyzetén, és el kell érni, hogy egy páciens ne várjon hónapokat egy műtétre. 
Végül mégiscsak sikerült megállapodni, miután a Balpárt tagsága nagy, 84 százalékos többséggel szavazott az új kabinet kívülről való támogatására.
Fontos kikötés volt azonban a tagok részéről, hogy a Balpártnak legyen beleszólása a költségvetés alakításába.
A baloldali tömörülés azért nem kívánt a koalíció része lenni, mert szociális, gazdasági és védelempolitikai szempontból egy sor kérdésben nem ért egyet az új koalíció pártjaival. A Balpárt egyebek mellett az ország NATO-ból való kilépéséről népszavazást íratna ki, bár erről a követeléséről most letett. A „balosok” támogatásával mindenesetre Sarec 52 szavazatra számíthat a hétfői voksoláson.
A Delo napilap nem derűlátó a kabinet jövőjét illetően. A patinás újság szerint már ősszel széteshet a koalíció a szakszervezetek követelései miatt. Az érdekvédelmi szervezetek egyebek mellett el akarják érni a bérstop feloldását a közszférában. Kérdés az is, milyen miniszterelnök lesz Sarec, aki korábban komikusként kereste meg a mindennapi betevőt, és egyebek mellett politikusokat parodizált, köztük Jansát is. Most minden erejével azon lesz, hogy a sokszínű kormány végül ne önmaga paródiája legyen, hiszen még Szlovéniában sem múlt el az illiberalizmus veszélye.
2018.08.10 18:37
Frissítve: 2018.08.10 19:03

Gyerekkatonák kiképzését finanszírozó iráni bankokat büntet Washington

Publikálás dátuma
2018.10.16 21:53
A szankciókban érintett Mellat teheráni központja.
Fotó: AFP/ BEHROUZ MEHRI
Az amerikai pénzügyminisztérium két iráni bank, egy traktorgyártó vállalat és az egyik bank további cégei ellen jelentett be intézkedéseket kedden.
Washington kedden újabb szankciókat foganatosított iráni cégek és bankok ellen - írja az MTI. A Steve Mnuchin tárcavezető aláírásával kiadott rendelkezés a Mellat bankra és a több vállalatban tulajdonos vagy többségi tulajdonos Mehr Eqtesad bankot érinti.
A két pénzügyi intézményt Washington felelősnek tartja a Baszidzs önkéntes paramilitáris alakulat finanszírozásáért.
A Baszidzs az iráni Forradalmi Gárdához köthető félkatonai milícia.
A Mellat bank - a pénzügyminisztériumi közlemény szerint - támogatja a Mehr Eqtesadot, amelyet a Baszidzs-hálózat bankjaként tartanak számon. Amerikai álláspont szerint a Mehr Eqtesad áll a Baszidzs több milliárd dolláros gazdasági hálózata hátterében. E hálózathoz gyárak, bányák, kisebb pénzügyi intézmények tartoznak, köztük például a traktorokat is gyártó, iszfaháni Mobarakeh acélvállalat. A hálózatról a közleményben Steve Mnuchin leszögezte:
gyermekkatonák kiképzéséhez teremt pénzügyi infrastruktúrát a Baszidzs számára, akiket aztán a Forradalmi Gárda harcosaiként használnak fel.
A büntető intézkedések értemében nemcsak az érintett vállalatok és bankok esetleges amerikai vagyonát fagyasztják be, hanem megtiltják amerikai vállalkozásoknak vagy személyeknek, hogy üzleti kapcsolatokat tartsanak fenn velük.
2018.10.16 21:53

Lavrov: Oroszország kiléphet az Európa Tanácsból

Publikálás dátuma
2018.10.16 21:00
Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter.
Fotó: SPUTNIK/ ANTON DENISOV
Az orosz külügyminiszter szerint sokkal fontosabb országának tagsága az európaiaknak, mint Moszkvának.
Oroszország kész befizetni tagsági díját az Európa Tanácsnak (ET), de csak akkor, ha visszakapja jogosultságait az ET Parlamenti Közgyűlésében – nyilatkozta az Euronewsnak Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter.
"Hallottam, hogy vannak orosz parlamenti képviselők, akik úgy gondolják, ha továbbra is kegyvesztettek leszünk, azzal az Európa Tanács a saját halálos ítéletét írja alá"
- fogalmazott Lavrov. Az Európa Tanács 2014-ben függesztette fel Oroszország szavazati jogát a Krím-félsziget annektálása miatt.
Az orosz külügyminiszter szerint országának ET-tagsága valójában csak az európai országoknak fontos. "Ha el akarják kergetni Oroszországot az Európa Tanácsból, nem szerezzük meg nekik ezt az örömet, inkább magunktól távozunk" - tette hozzá.
Lavrovot a Szkripal-ügyről is kérdezték, ám csak annyit mondott: "Ha minden, amit kapunk egy döglött macska vagy hörcsög teste, vagy – sajnálom – egy szegény hajléktalan nőé, meg még egy kölnisüveg, akkor azt kell mondjam, ez az egész groteszknek tűnik".
2018.10.16 21:00