Legyőzték Orbán illiberális partnerét - Baloldali kormány alakulhat Szlovéniában

Publikálás dátuma
2018.08.10 18:37
Marjan Sarec lehet Szlovénia következő miniszterelnöke.
Fotó: AFP/ Jure Makovec
Hétfőn szavaz a szlovén parlament az új kormányfő személyéről. A politikai újonc, Marjan Sarec kap bizalmat.
Nem volt egyszerű közös nevezőre jutniuk az egymással összefogni nehezen hajlandó szlovén pártoknak a koalíció megkötéséről. Különböző ideológiát képviselő tömörüléseknek kellett megegyezniük a közös kormányprogramról, ráadásul ez sem volt elég, mert az öt politikai erő összesen csak 43 mandátumra tett szert a 90 tagú törvényhozásban.
Az új kabinetet a második legtöbb képviselői helyet szerző Marjan Sarec pártja, továbbá a szociáldemokrata SD, az eddigi miniszterelnök, Miro Cerar által irányított Modern Középpárt (SMC), az egykori kormányfő, Alenka Bratusek tömörülése, a SAB, valamint a nyugdíjasok pártja, a DeSUS alkotja, kormányon kívülről azonban támogatja őket a Balpárt is. A hétfői voksoláson ez utóbbi párt biztosítja Sarec kormányfővé választását. A hat pártot mindössze egyetlen dolog köti össze: mindenáron meg akarták akadályozni, hogy a nacionalista, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) öntörvényű elnöke, Janez Jansa ismét miniszterelnök legyen.
Jansa a választási kampányban Orbán Viktor magyar kormányfő egyfajta eszközévé vált.
Az volt a feladata, hogy a bevándorlás veszélyeire, a hanyatló Nyugat rémségeire, az illiberális állam kivételes előnyeire mutasson rá. Az ideológia terjesztéséhez jócskán kapott segítséget Budapestről. Az illiberalizmus Szlovéniába való exportálása azonban nem úgy alakult, ahogy a magyar kormányfő elképzelte. Bár az SDS megnyerte a választást, messze nem volt képes a kormányalakításhoz szükséges többségre szert tenni. Az illiberális ideológiát pedig a szélsőjobb kivételével minden más politikai erő elutasítja Szlovéniában, így Jansa hoppon maradt.
Felmerül a kérdés, mennyire lehet tartós egy olyan koalíció, amelyet csak a Jansától való félelem tart össze? Tény, nem volt könnyű közös platformra hozni a pártokat. A kabinet öt politikai ereje között ugyan nem merültek fel áthidalhatatlan ellentétek, a Balpárttal azonban - amely minél nagyobb beleszólást akart a kormány programjába - adódtak gondok. Még hétfőn sem látszott biztosnak a siker, mert több tartalmi kérdésben nem tudtak megegyezni, ezért a Balpárt azzal fenyegetőzött, hogy nem fogja támogatni Sarecéket.
A radikálisan baloldali politikai erő a múlt pénteken tette közzé követeléseit, ezek egy részét azonban elutasította a koalíció. Például azt, hogy negyedévente tartsanak egyeztetéseket a kabinet programjáról, ami nyilván igencsak megnehezítené a parlamenti munkát. Emellett azt is sürgette a Balpárt, hogy minden évben legalább egy fontos követelését tegye magáévá a kormány. Az öt párt ezután saját javaslatokkal állt elő, amelyeket viszont a Balpárt nem akart elfogadni.
A Balpárt elsősorban az egészségügyet és a nyugdíjakat érintő javaslatokat tett. Abban minden párt egyetértett, hogy javítani kell a kórházak állapotán, az egészségügy helyzetén, és el kell érni, hogy egy páciens ne várjon hónapokat egy műtétre. 
Végül mégiscsak sikerült megállapodni, miután a Balpárt tagsága nagy, 84 százalékos többséggel szavazott az új kabinet kívülről való támogatására.
Fontos kikötés volt azonban a tagok részéről, hogy a Balpártnak legyen beleszólása a költségvetés alakításába.
A baloldali tömörülés azért nem kívánt a koalíció része lenni, mert szociális, gazdasági és védelempolitikai szempontból egy sor kérdésben nem ért egyet az új koalíció pártjaival. A Balpárt egyebek mellett az ország NATO-ból való kilépéséről népszavazást íratna ki, bár erről a követeléséről most letett. A „balosok” támogatásával mindenesetre Sarec 52 szavazatra számíthat a hétfői voksoláson.
A Delo napilap nem derűlátó a kabinet jövőjét illetően. A patinás újság szerint már ősszel széteshet a koalíció a szakszervezetek követelései miatt. Az érdekvédelmi szervezetek egyebek mellett el akarják érni a bérstop feloldását a közszférában. Kérdés az is, milyen miniszterelnök lesz Sarec, aki korábban komikusként kereste meg a mindennapi betevőt, és egyebek mellett politikusokat parodizált, köztük Jansát is. Most minden erejével azon lesz, hogy a sokszínű kormány végül ne önmaga paródiája legyen, hiszen még Szlovéniában sem múlt el az illiberalizmus veszélye.
2018.08.10 18:37
Frissítve: 2018.08.10 19:03

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30

Leállt a légzése a kislánynak az amerikai határőrök furgonjában

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vizsgálják, miképp mondhatta a határőrség, hogy minden rendben a guatemalai gyerekkel.
Vizsgálatot indítanak az Egyesült Államokban annak a hétéves kislánynak a halála miatt, aki azután vesztette életét, hogy az ország mexikói határánál apjával együtt egy gyűjtőhelyre szállította őt a határőrség, idézi a BBC-t az Index. Az illegális bevándorlóként kezelt férfi és kislánya Guatemalából jött, a határon a hatósági ellenőrzéskor a gyerek egészségi állapotát megfelelőnek találták. Az első jelentések dehidratálódásról szóltak, de a határőrség szerint olyan helyen őrizték őket a többi illegális határátlépővel együtt, ahol vizet és ételt is biztosítottak számukra. Az ideiglenes őrizet után az furgonba terelték őket, hogy a 100 kilométerre lévő menekülttáborba vigyék őket.  A kislány útközben lett rosszul, hányt, majd leállt a légzése. Az El Paso-i kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni. Utólag agyi duzzanatot és májelégtelenséget állapítottak meg nála. Az ügy ismét felhívta a figyelmet Donald Trump határvédelmi politikájára, amely a demokraták szerint csak a humanitárius válság elmélyítéséhez vezet.
2018.12.15 09:25