Előfizetés

Legyőzték Orbán illiberális partnerét - Baloldali kormány alakulhat Szlovéniában

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.08.10. 18:37
Marjan Sarec lehet Szlovénia következő miniszterelnöke.
Fotó: Jure Makovec / AFP
Hétfőn szavaz a szlovén parlament az új kormányfő személyéről. A politikai újonc, Marjan Sarec kap bizalmat.
Nem volt egyszerű közös nevezőre jutniuk az egymással összefogni nehezen hajlandó szlovén pártoknak a koalíció megkötéséről. Különböző ideológiát képviselő tömörüléseknek kellett megegyezniük a közös kormányprogramról, ráadásul ez sem volt elég, mert az öt politikai erő összesen csak 43 mandátumra tett szert a 90 tagú törvényhozásban.
Az új kabinetet a második legtöbb képviselői helyet szerző Marjan Sarec pártja, továbbá a szociáldemokrata SD, az eddigi miniszterelnök, Miro Cerar által irányított Modern Középpárt (SMC), az egykori kormányfő, Alenka Bratusek tömörülése, a SAB, valamint a nyugdíjasok pártja, a DeSUS alkotja, kormányon kívülről azonban támogatja őket a Balpárt is. A hétfői voksoláson ez utóbbi párt biztosítja Sarec kormányfővé választását. A hat pártot mindössze egyetlen dolog köti össze: mindenáron meg akarták akadályozni, hogy a nacionalista, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) öntörvényű elnöke, Janez Jansa ismét miniszterelnök legyen.
Jansa a választási kampányban Orbán Viktor magyar kormányfő egyfajta eszközévé vált.

Az volt a feladata, hogy a bevándorlás veszélyeire, a hanyatló Nyugat rémségeire, az illiberális állam kivételes előnyeire mutasson rá. Az ideológia terjesztéséhez jócskán kapott segítséget Budapestről. Az illiberalizmus Szlovéniába való exportálása azonban nem úgy alakult, ahogy a magyar kormányfő elképzelte. Bár az SDS megnyerte a választást, messze nem volt képes a kormányalakításhoz szükséges többségre szert tenni. Az illiberális ideológiát pedig a szélsőjobb kivételével minden más politikai erő elutasítja Szlovéniában, így Jansa hoppon maradt.
Felmerül a kérdés, mennyire lehet tartós egy olyan koalíció, amelyet csak a Jansától való félelem tart össze? Tény, nem volt könnyű közös platformra hozni a pártokat. A kabinet öt politikai ereje között ugyan nem merültek fel áthidalhatatlan ellentétek, a Balpárttal azonban - amely minél nagyobb beleszólást akart a kormány programjába - adódtak gondok. Még hétfőn sem látszott biztosnak a siker, mert több tartalmi kérdésben nem tudtak megegyezni, ezért a Balpárt azzal fenyegetőzött, hogy nem fogja támogatni Sarecéket.
A radikálisan baloldali politikai erő a múlt pénteken tette közzé követeléseit, ezek egy részét azonban elutasította a koalíció. Például azt, hogy negyedévente tartsanak egyeztetéseket a kabinet programjáról, ami nyilván igencsak megnehezítené a parlamenti munkát. Emellett azt is sürgette a Balpárt, hogy minden évben legalább egy fontos követelését tegye magáévá a kormány. Az öt párt ezután saját javaslatokkal állt elő, amelyeket viszont a Balpárt nem akart elfogadni.
A Balpárt elsősorban az egészségügyet és a nyugdíjakat érintő javaslatokat tett. Abban minden párt egyetértett, hogy javítani kell a kórházak állapotán, az egészségügy helyzetén, és el kell érni, hogy egy páciens ne várjon hónapokat egy műtétre. 
Végül mégiscsak sikerült megállapodni, miután a Balpárt tagsága nagy, 84 százalékos többséggel szavazott az új kabinet kívülről való támogatására.
Fontos kikötés volt azonban a tagok részéről, hogy a Balpártnak legyen beleszólása a költségvetés alakításába.

A baloldali tömörülés azért nem kívánt a koalíció része lenni, mert szociális, gazdasági és védelempolitikai szempontból egy sor kérdésben nem ért egyet az új koalíció pártjaival. A Balpárt egyebek mellett az ország NATO-ból való kilépéséről népszavazást íratna ki, bár erről a követeléséről most letett. A „balosok” támogatásával mindenesetre Sarec 52 szavazatra számíthat a hétfői voksoláson.
A Delo napilap nem derűlátó a kabinet jövőjét illetően. A patinás újság szerint már ősszel széteshet a koalíció a szakszervezetek követelései miatt. Az érdekvédelmi szervezetek egyebek mellett el akarják érni a bérstop feloldását a közszférában. Kérdés az is, milyen miniszterelnök lesz Sarec, aki korábban komikusként kereste meg a mindennapi betevőt, és egyebek mellett politikusokat parodizált, köztük Jansát is. Most minden erejével azon lesz, hogy a sokszínű kormány végül ne önmaga paródiája legyen, hiszen még Szlovéniában sem múlt el az illiberalizmus veszélye.

Szétesett a török ellenzék

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.08.10. 18:19
Kemal Kilicdaroglu, a CHP elnöke - sokak szerint Muharrem Ince volt elnökjelöltnek kellene átvennie helyét.
Fotó: Murat Kaynak / Anadolu Agency
Nem kellett hosszú idő a török ellenzéknek a széteséshez a június 24-én megrendezett elnök- és parlamenti választás után. Miután a voksoláson Recep Tayyip Erdogan elnök már az első fordulóban megszerezte az újraválasztáshoz szükséges többséget, a (majdnem) egységesen induló ellenzék már nem találta értelmét az összetartásnak.
Pedig példa nélküli az ország történetében, hogy egy voksoláson egy célért lépjenek fel a szekuláris, a nacionalista és a konzervatív pártok, kiegészülve a kurd HDP-vel. Csakhogy nem csupán Erdogan győzelmét nem sikerült megakadályozniuk, hanem a kormánypárt, az AKP az ultranacionalista MHP segítségével a parlamentben is megszerezte az abszolút többséget.
A legnagyobb ellenzéki tömörülésben, a szociáldemokrata CHP-ban hatalmi harc alakult ki. A Kemal Kilicdaroglu által irányított párt 22,4 százalékot kapott, miközben elnökjelöltjére, Muharrem Incére 30 százalék voksolt. Kilicdarogluval már sokadik vereségét szenvedte el ez a párt, sokan a leváltását követelik, mégpedig úgy, hogy Ince váltsa őt.
Ince nemcsak pártja, hanem egész Törökország nagy reménysége volt. S bár nem lett török elnök, a CHP-n belül mind többen őt tartják a szociáldemokraták igazi vezetőjének. Yasar Tüzün, a párt parlamenti képviselője is úgy vélte, „Incének kell átvennie a pártelnökséget, s újra felépítenie a CHP-t, hogy eséllyel vegye fel a harcot Erdogannal szemben”. A CHP-ban több száz aláírást gyűjtöttek az idő előtti kongresszus összehívásáért. Kilicdaroglu azonban nem támogatja ezt, hajthatatlanul azt állítja, ő nem is vesztett a voksoláson, így lemondása sem jöhet szóba.
Nem túl jó a hangulat a nacionalista MHP-ból kivált képviselők által alapított Iyi pártnál sem. Meral Aksener elnökjelölt volt a fiatal politikai formáció nagy reménysége, ám sem Aksener, sem a párt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: előbbi hét, utóbbi kilenc százalékot szerzett. Aksener közölte, távozik az augusztus 12-én esedékes kongresszuson, ám ezzel még aligha akadályozza meg a szétesést. Sokan hagyják el a süllyedő hajót. A párt egyik alapítója, Yusuf Halacoglu keserűen állapította meg: Törökországban súlyos válságba került az ellenzék.
A kurd HDP ugyan nem szerepelt rosszul, de komoly gondot jelent, hogy illusztris személyiségei börtönben ülnek.

Kétségbeesett lépés: Erdogan líra vásárlására kéri a törököket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.10. 17:46
Berat Albayrak török pénzügyminiszter próbálja megnyugtatni a befektetőket.
Fotó: Yasin AKGUL / AFP
"Ha valaki dollárt vagy aranyat rejteget a párnája alatt, menjen vele a bankba" - fogalmazott a vezető. Szerinte így megállítható a "nemzetközi összeesküvés".
Erdogan elnök pénteken arany- és deviza megtakarításaik lírára váltására kérte fel az ország polgárait az árfolyam védelmében. "Ez lesz népem válasza azoknak, akik gazdasági háborút kezdtek ellenünk" - tudósítja az elnök elképzeléseit szó szerint a Reuters. Várhatóan az emberek zsebpénze súlytalan lesz a bizalmukat vesztett befektetők által elvont tőkével szemben - bár aki eleget tesz Erdogan kérésének, hazafiasan elszegényedhet, országával együtt.
A török líra pénteken kora délután 17 százalékkal állt gyengébben a dollárral szemben, és korábban állt már 20 százalék napi veszteségen is - tudósít az MTI.
A líra heti vesztesége 28 százalék, az év eleje óta pedig 71 százalékkal gyengült.

Az euróval szemben 16 százalékkal gyengült péntek délutánra a török líra, heti vesztesége 26 százalék, az év eleje óta pedig 63 százalékkal gyengült. A líra már az idei elnök- és parlamenti választások előtt is jelentős mértékben gyengült, amit Recep Tayyip Erdogan teljhatalmú török elnök egy, az ország gazdaságának a megroppantására törekvő "érdekcsoport" ténykedésének állít be.
A líra árfolyamának zuhanása a napokban felgyorsult, miután az Egyesült Államok augusztus elején gazdasági szankciókat jelentett be Törökország ellen egy amerikai lelkész fogva tartása miatt.
A pénteki esést tovább gyorsította, hogy Donald Trump amerikai elnök a török alumínium és acéltermékekre kivetett vám megduplázását jelentette be.

Berat Albayrak török pénzügyminiszter pénteken új, a jegybanknak nagyobb függetlenséget biztosító és szigorúbb költségvetési fegyelemre épülő gazdaságpolitika bevezetését jelentette be. Kevés részlettel szolgált azonban ahhoz, hogy elhiggyék neki, valóban konjunktúrát hoz a beavatkozás: a rekordnagyságú árfolyamesés nem állt meg.
Ellenben az a kijelentése, hogy a kormány az inflációt és a gazdasági növekedést nem tekinti egymás alternatíváinak, tovább mélyíti a nemzetközi pénzpiac ellenérzéseit a török gazdaságpolitikával szemben.
A kamatemelések zsigeri ellenségeként ismert Erdogan elnök ugyanis a monetáris politika felett megerősödött mandátummal került ki a választásokból. A köztársasági elnök ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy az olcsó hitelfelvételi lehetőségek rendelkezésre állása elengedhetetlen előfeltétele a gazdasági növekedésnek.