Mégsem fontos a kisgyerekes munkaerő

Publikálás dátuma
2018.08.13 07:30
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Bajban vannak a kis falvak: szeptembertől nem üzemeltethetnek bölcsődével összevont óvodát, más megoldásra viszont se pénz, se szakember.
Délutáni alvás a komlóskai óvodában. Tízen vannak a gyerekek, de ketten közülük „kilógnak a sorból” - nekik szeptembertől már nem jut hely a jól felszerelt, s a falubeli szülők által szeretett családias intézményben. Pechesek, mert elmúltak már két évesek, de még nem érik el a három éves kort, így nem lehetnek normál óvodások. A zempléni faluban eddig megoldották az elhelyezésüket az úgynevezett egységes óvodában, de a köznevelésről szóló törvény módosítása miatt augusztus 31-ével meg kell szüntetni az ilyen típusú intézményeket. Nagy Marina komlóskai vezető óvónő szerint ez a döntés nehéz helyzet elé állítja azokat az anyákat, akik a gyed letelte után visszamennének dolgozni: vagy el kell vinniük egy városi bölcsődébe a csemetéjüket, mert a környező falvakban sincsenek bölcsődék, vagy otthon maradnak még egy évig, vállalva a 25 ezer forintos havi gyessel járó nehéz megélhetést. 
A megszorítás azért is értelmetlen – tette hozzá –, mert az óvodában az egyik munkatársuknak van kisgyermekgondozói képesítése, így szakszerűen látta el az óvodásoknál apróbbakat is. Most viszont arra kényszerítik az önkormányzatokat, hogy külön épületben alakítsanak ki bölcsődéket, oda vegyenek fel minimum két ember, miközben égető a szakemberhiány, a távoli falvakba lasszóval keresik már az óvónőket is.
Eddig csak a tízezer főnél nagyobb városokban volt kötelező bölcsődét működtetni, most azonban minden olyan településen mini-, családi és munkahelyi bölcsődéket kellene kialakítani, ahol legalább negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt gyerek szülei igénylik az ellátást.  Csakhogy ilyenekre a legtöbb kis önkormányzatnak nincs pénze, számukra a legjobb megoldás a közös óvoda-bölcsőde volt, mert ezt gazdaságosan tudták működtetni. Ennek ellenére sok helyen nyitottak egy mini-bölcsőde létrehozására. A 760 lelkes Tolna megyei Mórágy polgármestere, Glöckner Henrik a Népszavának azt mondta: ha a kisgyermekes családok igénylik, hogy egy éven belül legyen bölcsőde, akkor keresnek valamilyen pályázati forrást, amivel az óvoda bővítése megoldható. A 880 lelkes Cikón is szeretnék bölcsődei csoporttal bővíteni a 40 fős óvodát, utóbbit pedig korszerűsíteni, csak erre a jelenlegi helyen nincs lehetőség, ezért egy másik önkormányzati épületbe vinnék az intézményt. A beruházást Haures Csaba polgármester 80-100 millió forintra becsüli, de kérdés, hogy amikor majd tényleg szükség lenne erre a pénzre, lesz-e elég ilyen célú pályázat és megkapják-e valóban a szükséges összeget. 
Mert hiába a nyitott hozzáállás, ha a döntéshozók rendre elmeszelik a kis falvak terveit: a Pécs melletti Nagykozár a szomszédos Romonyával összeállva pályázott önálló bölcsőde építésére, de nem nyertek
- tudtuk meg kétezer lelkes Nagykozár polgármesterétől, Selmeczi Györgytől.
Mivel a falu óvodája szeptembertől nem fogadhat kétéveseket, a helybeli szülőknek Pécsre kell vinniük a gyermekeiket. A baranyai Mindszentgodisán bonyolultabb a helyzet. A 890 lelkes község egységes óvodájába négy falu hatvannál több gyermeke jár, s közülük öten bölcsődésnek számítanak. A falu egy 8 gyereket ellátó minibölcsődét tervezett, az önkormányzat ehhez szükséges 40 milliós támogatási pályázata azonban nem nyert. Pedig ősztől öt mindszentgodisai család igényelné az ellátást. 
Ezért a falu vezetői bátor döntést hoztak: óvodájukban engedély nélkül mégis elindítják a bölcsis csoportot. Szakemberük van, a kicsik teljes ellátást kapnak, és fizetni sem kell érte.
A falu engedély híján az állami normatívát nem igényelheti a gyerekek után, az önkormányzat saját bevételeiből gazdálkodja ki a teljes ellátást biztosító „gyermekmegőrző” költségeit. A polgármester biztos benne, hogy azonnal ellenőrzést kapnak és elmarasztalják a falut a törvénysértés miatt, ám azt mondja, nem tehet mást, mert biztosítania kell, hogy a szülők munkába állását ne akadályozza meg a bölcsőde hiánya. Ezen a vidéken nagyon meg kell becsülni, ha valakinek megfelelő állása van.

Ötleteltek

 Az országban egy friss felmérés szerint 176 egységes óvoda-bölcsőde működik, jellemzően azokban a falvakban, ahol olyan kevés a gyerek, hogy nem töltik meg az óvodai keretszámot. Az intézménytípusról 2009-ben a Bajnai-kormány alatt döntöttek, hogy enyhítsék a kétéves gyermekeik mellől a munkába visszatérő anyák gondjait. A tízezer főnél kisebb településeken lehetett megszervezni ezt az ellátási formát, ahol a bölcsődei ellátás nem kötelező. Egy csoport maximum húsz gyermekből állhat, s ebből legfeljebb öten lehetnek három év alattiak. Az Orbán-kormány tavaly júniusban eltörölte ezt a lehetőséget, egy év haladékot adva az önkormányzatoknak egy új ellátási rend kidolgozására. Novák Katalin családügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott: 2018-ig  100 milliárd forintból hatvanezer új bölcsődei férőhely jöhet létre Magyarországon.  

2018.08.13 07:30
Frissítve: 2018.08.13 07:30

Milliárdos megrendelést kapott Mészáros Lőrinc veje

Publikálás dátuma
2018.09.23 18:33
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Tiborcz István után egy újabb vő ér el látványos üzleti sikereket: Mészáros Ágnes férjének cége 1,7 milliárdért épít egy vasúti trafóállomást.
Több mint 1,7 milliárd forintért tervezheti és valósíthatja meg egy vasúti transzformátorállomás rekonstrukcióját a Hajdú-Bihar megyei Ebesen az a Vasútvill Kft., amely mögött – mint azt korábban a 24.hu megírta – közvetve, egy cseh cégen keresztül Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó veje (Ágnes nevű lányának férje) áll. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában szombaton megjelent hirdetmény szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kiírására csak két vállalkozás jelentkezett, a Vasútvill mellett egy ceglédi cég is pályázott. A NIF eredetileg 1,8 milliárdra becsülte a költségeket, de Homlok Zsolt cége elvállalta 1,743 milliárdért is. A kiírás szerint az ár 70 százalékban számított, a többi pontot a szakemberek tapasztalatára, illetve a vállalt jótállási időre lehetett kapni. Homlok Zsolt 2016-ig a Swietelsky vasútépítő cégének ügyvezetője volt, de miután onnan menesztették, így saját vállalkozásba fogott. Alapított egy saját céget is Homlok Zrt. néven, amely szintén elnyert állami megrendeléseket, de az igazán nagy fogás az volt, hogy bevásárolt egy csehországi cégbe, a prágai Rafinanz Promotion s.r.o.-ba, amelyben tőkét is emelt, így közvetve többségi tulajdonosa lett a Vasútvill Kft-nek. Homlok tavaly nyáron vette feleségül Mészáros Ágnest, a miniszterelnök felcsúti bizalmasának lányát, és ebben az évben lett igazgatósági tag a Mészáros-érdekeltségben lévő, vasútépítéssel foglalkozó RM International Zrt-ben is. Az igazán érdekes azonban a Vasútvill Kft., hiszen 2017-ben Homlok kisebb csodát művelt a felsővezetékek gyártására és szerelésére specializálódott vállalkozásban: bevételét megduplázta, a korábban veszteséges cég pedig 1,8 milliárd forint nyereséget termelt.  Ebben az évben az ebesi transzformátorállomás a harmadik jelentősebb közbeszerzés, amit a Vasútvill elnyert a MÁV-tól vagy a NIF-től. A legnagyobb falat a Szabadbattyán-Balatonfüred vonal villamosítása, amit egy másik Mészáros-céggel, az R-Kord Kft-vel együtt végezhetnek 23 milliárd forintért. 
2018.09.23 18:33

Bizonytalanságban tartják a kirúgott szívsebész betegeit

Publikálás dátuma
2018.09.23 17:02

Fotó: kardio.hu/
Elvileg megállapodás született arról, hogy Székely László elvégezheti az előjegyzett műtéteket, de egyelőre a főorvos neve nem szerepel a hétfői kiírásokban. Kirúgása után volt olyan beteg, akit a műtőasztalról vettek le, mást hazaküldtek.
Hiába született az egészségügyért felelős államtitkárság közvetítése mellett megállapodás az intézetvezetésével arról, hogy Székely László szívsebész példátlanul hosszú felmondási ideje alatt még megoperálhatja az előjegyzett betegeit, eddig még az Országos Kardiológiai Intézetből senki nem kereste meg az érintetteket, hogy mikor mehetnek a műtétre. A Népszava információi szerint – noha már operálnia kellene hétfőn – a műtéti kiírások egyikén sem szerepel aznapra a főorvos neve. Székely László szívsebészt a múlt hét szerdán reggel, még a napi műtéti program kezdete előtt azonnali hatállyal állította fel székéből az Országos Kardiológiai Intézet vezetője. A megbízott főigazgató a lépést azzal indokolta, hogy egy államilag finanszírozott szívműtéthez kapcsolódóan privát mellplasztikai műtétet is végzett az orvos egy betegen. Információink szerint ugyanakkor a komplikációkkal zajló szívbillentyű-műtéthez azért hívtak plasztikai sebészt, mert a beavatkozás közben az implantátum kiszakadt. Az intézetben két ilyen eset is történt az egyik még 2017-ben, a másik fél éve. A beavatkozások után közvetlenül azonban egyik esetben sem jelezték a főorvosnak, hogy hibát követett el. Most az egyik asszony egy Facebook-bejegyzésben megírta a valós történetet: szerinte az orvos nem kért pénzt, sőt, ő utóbb se fizetett senkinek azért, mert a műtét közben az egyik kiszakadt mell-implantátumát cserélték.
A kirúgott főorvos visszavételéért eddig 52 orvos írt alá petíciót a vele dolgozó 72-ből. A betegek is szerveződnek, tiltakozva a főorvos elleni eljárás miatt. Néhány nap alatt csaknem 1500-an csatlakoztak a Székely László szívsebész kirúgása ellen tiltakozó csoporthoz. Volt és leendő páciensei állnak ki az orvos mellett és követelik visszahelyezését a posztjára. Sok bejegyzésben aggódnak a múlt hét szerda óta elmaradt műtétjeik miatt. Ezekből már legalább féltucat is lehet. Egyikük, akit éppen a kirúgása napján operált volna a főorvos, azt írta: hogy vele szeptember 19-én csak annyit közöltek: elmaradt a beavatkozás, menjen haza, azóta várja az új időpontot. Volt olyan is, akit fölvittek a műtőbe, és már majdnem elkezdték a kismetszésű eljárás helyett a nagyobb vágással járó operációt, amikor az altatóorvos jelezte: a betegnek ilyen beavatkozásra nincs hozzájáruló nyilatkozat. Ezért őt visszavitték a szobájába, hogy ébredés után tisztázzák vele, vállalja a másik műtéti-technikával is a műtétet. Arról korábban írtunk, az Országos Kardiológia Intézetben Székely László egyedüliként végez, úgynevezett minimál invazív eljárást a szívbillentyű műtéteknél. Ezt azt jelenti, hogy a főorvos öt-hat centiméteres bordaközi metszéssel cserél, vagy ha lehetséges újraépíti a saját elhasználódott szívbillentyűt, ültetett be műszívet. Ezzel a technikával a beteg gyorsabban és kevesebb szövődménnyel gyógyul, mint a hagyományos eljárással, amikor a szegycsont átvágásával nyitják meg a beteg mellkasát. Az országos szaktekintélynek számító Székely László az Egészségügyi Szakmai Kollégium szívsebészeti tagozatának vezetője is.  Úgy tudjuk elbocsátására úgy került sor, hogy előtte se vizsgálat se egyéb eljárás nem zajlott ellene.
Szerző
2018.09.23 17:02