Mégsem fontos a kisgyerekes munkaerő

Publikálás dátuma
2018.08.13 07:30
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Bajban vannak a kis falvak: szeptembertől nem üzemeltethetnek bölcsődével összevont óvodát, más megoldásra viszont se pénz, se szakember.
Délutáni alvás a komlóskai óvodában. Tízen vannak a gyerekek, de ketten közülük „kilógnak a sorból” - nekik szeptembertől már nem jut hely a jól felszerelt, s a falubeli szülők által szeretett családias intézményben. Pechesek, mert elmúltak már két évesek, de még nem érik el a három éves kort, így nem lehetnek normál óvodások. A zempléni faluban eddig megoldották az elhelyezésüket az úgynevezett egységes óvodában, de a köznevelésről szóló törvény módosítása miatt augusztus 31-ével meg kell szüntetni az ilyen típusú intézményeket. Nagy Marina komlóskai vezető óvónő szerint ez a döntés nehéz helyzet elé állítja azokat az anyákat, akik a gyed letelte után visszamennének dolgozni: vagy el kell vinniük egy városi bölcsődébe a csemetéjüket, mert a környező falvakban sincsenek bölcsődék, vagy otthon maradnak még egy évig, vállalva a 25 ezer forintos havi gyessel járó nehéz megélhetést. 
A megszorítás azért is értelmetlen – tette hozzá –, mert az óvodában az egyik munkatársuknak van kisgyermekgondozói képesítése, így szakszerűen látta el az óvodásoknál apróbbakat is. Most viszont arra kényszerítik az önkormányzatokat, hogy külön épületben alakítsanak ki bölcsődéket, oda vegyenek fel minimum két ember, miközben égető a szakemberhiány, a távoli falvakba lasszóval keresik már az óvónőket is.
Eddig csak a tízezer főnél nagyobb városokban volt kötelező bölcsődét működtetni, most azonban minden olyan településen mini-, családi és munkahelyi bölcsődéket kellene kialakítani, ahol legalább negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt gyerek szülei igénylik az ellátást.  Csakhogy ilyenekre a legtöbb kis önkormányzatnak nincs pénze, számukra a legjobb megoldás a közös óvoda-bölcsőde volt, mert ezt gazdaságosan tudták működtetni. Ennek ellenére sok helyen nyitottak egy mini-bölcsőde létrehozására. A 760 lelkes Tolna megyei Mórágy polgármestere, Glöckner Henrik a Népszavának azt mondta: ha a kisgyermekes családok igénylik, hogy egy éven belül legyen bölcsőde, akkor keresnek valamilyen pályázati forrást, amivel az óvoda bővítése megoldható. A 880 lelkes Cikón is szeretnék bölcsődei csoporttal bővíteni a 40 fős óvodát, utóbbit pedig korszerűsíteni, csak erre a jelenlegi helyen nincs lehetőség, ezért egy másik önkormányzati épületbe vinnék az intézményt. A beruházást Haures Csaba polgármester 80-100 millió forintra becsüli, de kérdés, hogy amikor majd tényleg szükség lenne erre a pénzre, lesz-e elég ilyen célú pályázat és megkapják-e valóban a szükséges összeget. 
Mert hiába a nyitott hozzáállás, ha a döntéshozók rendre elmeszelik a kis falvak terveit: a Pécs melletti Nagykozár a szomszédos Romonyával összeállva pályázott önálló bölcsőde építésére, de nem nyertek
- tudtuk meg kétezer lelkes Nagykozár polgármesterétől, Selmeczi Györgytől.
Mivel a falu óvodája szeptembertől nem fogadhat kétéveseket, a helybeli szülőknek Pécsre kell vinniük a gyermekeiket. A baranyai Mindszentgodisán bonyolultabb a helyzet. A 890 lelkes község egységes óvodájába négy falu hatvannál több gyermeke jár, s közülük öten bölcsődésnek számítanak. A falu egy 8 gyereket ellátó minibölcsődét tervezett, az önkormányzat ehhez szükséges 40 milliós támogatási pályázata azonban nem nyert. Pedig ősztől öt mindszentgodisai család igényelné az ellátást. 
Ezért a falu vezetői bátor döntést hoztak: óvodájukban engedély nélkül mégis elindítják a bölcsis csoportot. Szakemberük van, a kicsik teljes ellátást kapnak, és fizetni sem kell érte.
A falu engedély híján az állami normatívát nem igényelheti a gyerekek után, az önkormányzat saját bevételeiből gazdálkodja ki a teljes ellátást biztosító „gyermekmegőrző” költségeit. A polgármester biztos benne, hogy azonnal ellenőrzést kapnak és elmarasztalják a falut a törvénysértés miatt, ám azt mondja, nem tehet mást, mert biztosítania kell, hogy a szülők munkába állását ne akadályozza meg a bölcsőde hiánya. Ezen a vidéken nagyon meg kell becsülni, ha valakinek megfelelő állása van.

Ötleteltek

 Az országban egy friss felmérés szerint 176 egységes óvoda-bölcsőde működik, jellemzően azokban a falvakban, ahol olyan kevés a gyerek, hogy nem töltik meg az óvodai keretszámot. Az intézménytípusról 2009-ben a Bajnai-kormány alatt döntöttek, hogy enyhítsék a kétéves gyermekeik mellől a munkába visszatérő anyák gondjait. A tízezer főnél kisebb településeken lehetett megszervezni ezt az ellátási formát, ahol a bölcsődei ellátás nem kötelező. Egy csoport maximum húsz gyermekből állhat, s ebből legfeljebb öten lehetnek három év alattiak. Az Orbán-kormány tavaly júniusban eltörölte ezt a lehetőséget, egy év haladékot adva az önkormányzatoknak egy új ellátási rend kidolgozására. Novák Katalin családügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott: 2018-ig  100 milliárd forintból hatvanezer új bölcsődei férőhely jöhet létre Magyarországon.  

2018.08.13 07:30
Frissítve: 2018.08.13 07:30

Hollik István tudni véli, kik öntötték le a Kossuth-szobrot

Publikálás dátuma
2018.12.19 15:26
Fotó: Facebook / Hollik István
Fotó: /
Kormányellenes aktivisták - mondta sajtótájékoztatóján a kormány politikusa.
Kormányellenes aktivisták öntötték le a Parlamentnél lévő Kossuth-szobrot - mondta Hollik István kormányszóvivő, érthetetlennek nevezve a rongálást. "Mi bajuk van a kormányellenes tüntetőknek Kossuth Lajossal?" - tette fel a kérdést a szóvivő, hozzátéve, hogy erőszak történt az MTVA székháza előtt is.
Hollik István ezután elsorolta az ilyenkor kötelező fideszes lózungokat - "agresszív tüntetők", "erőszakos provokátorok", "a Soros-hálózat tagjai" -, majd a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatóján azzal zárta: azok az emberek tüntetnek most és csinálnak törvénytelen akciókat a rendőrökkel szemben, akik 2006-ban politikailag utasították a rendőröket arra, hogy békés tüntetőket kardlapozzanak, verjenek meg
2018.12.19 15:26

Még megfontolja az MTVA, hogy leadja az ellenzék öt pontját (videó)

Publikálás dátuma
2018.12.19 15:12

Fotó: MTI/ Honéczy Barnabás
Pendrájvon vette át a közmédia egyik vezetője a petíciót, amit három napja próbál adásba juttatni a teljes magyar ellenzék. Persze, ez nem jelenti azt, hogy le is adják majd a követeléseket.
Megtört a jég az MTVA székházánál, a közmédia legalább formális gesztust tett a kapuját napok óta ostromló ellenzéknek. Szerdán Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, valamint Barabás Richárd pártszóvivő és Murányi András kommunikációs igazgató kopogtattak a tévészékház ajtaján, ahol bebocsátást nyertek – a biztonsági őrök ezúttal nem lökdöstek meg senkit, igaz, Tordaiék sem próbáltak meg áttörni rajtuk.
Murányit és Barabást később kiküldték a biztonságiak az épületből – Tordai Bencét viszont fogadta Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója,. Dobos átvette pendrájvon hozott ellenzéki petíciót – ezzel végül megtört az MTVA három napos ellenállása, korábban tudomást sem akartak venni az öt követelésről. Azt ugyan Dobos sem ígérte meg, hogy élő adásba kerül az öt pont – arra hivatkozott, hogy politikailag független a közmédia, valamint szerkesztői szabadság van, ezért majd a kollégái döntik el, hogy lemehet-e adásban az öt pont. 
Tegyük hozzá, az MTVA még akkor sem közölt hírt az ellenzéki demonstrációról, amikor hétfőn reggel Hadházy Ákost és Szél Bernadettet a székház kapuján dobták ki fegyveres biztonsági őrök. Tordai élő Facebook-közvetítést adott a megbeszélésről, de őt is videózták, egy komplett tévéstáb figyelte-rögzítette minden lépését. 
Ez az az öt pont, amit eddig semmiképpen nem akartak és nem is hagytak beolvasni a közmédiában: az ellenzéki összefogás
  • A túlóratörvény azonnali visszavonását,
  • kevesebb rendőri túlórát,
  • független bíróságokat,
  • Európai Ügyészséget,
  • független közmédiát
követel a kormánytól, mióta az Országgyűlés fideszes kétharmada szabálytalanul is elfogadta a túlóratörvényt. 
2018.12.19 15:12