Mégsem fontos a kisgyerekes munkaerő

Publikálás dátuma
2018.08.13 07:30
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Bajban vannak a kis falvak: szeptembertől nem üzemeltethetnek bölcsődével összevont óvodát, más megoldásra viszont se pénz, se szakember.
Délutáni alvás a komlóskai óvodában. Tízen vannak a gyerekek, de ketten közülük „kilógnak a sorból” - nekik szeptembertől már nem jut hely a jól felszerelt, s a falubeli szülők által szeretett családias intézményben. Pechesek, mert elmúltak már két évesek, de még nem érik el a három éves kort, így nem lehetnek normál óvodások. A zempléni faluban eddig megoldották az elhelyezésüket az úgynevezett egységes óvodában, de a köznevelésről szóló törvény módosítása miatt augusztus 31-ével meg kell szüntetni az ilyen típusú intézményeket. Nagy Marina komlóskai vezető óvónő szerint ez a döntés nehéz helyzet elé állítja azokat az anyákat, akik a gyed letelte után visszamennének dolgozni: vagy el kell vinniük egy városi bölcsődébe a csemetéjüket, mert a környező falvakban sincsenek bölcsődék, vagy otthon maradnak még egy évig, vállalva a 25 ezer forintos havi gyessel járó nehéz megélhetést. 
A megszorítás azért is értelmetlen – tette hozzá –, mert az óvodában az egyik munkatársuknak van kisgyermekgondozói képesítése, így szakszerűen látta el az óvodásoknál apróbbakat is. Most viszont arra kényszerítik az önkormányzatokat, hogy külön épületben alakítsanak ki bölcsődéket, oda vegyenek fel minimum két ember, miközben égető a szakemberhiány, a távoli falvakba lasszóval keresik már az óvónőket is.
Eddig csak a tízezer főnél nagyobb városokban volt kötelező bölcsődét működtetni, most azonban minden olyan településen mini-, családi és munkahelyi bölcsődéket kellene kialakítani, ahol legalább negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt gyerek szülei igénylik az ellátást.  Csakhogy ilyenekre a legtöbb kis önkormányzatnak nincs pénze, számukra a legjobb megoldás a közös óvoda-bölcsőde volt, mert ezt gazdaságosan tudták működtetni. Ennek ellenére sok helyen nyitottak egy mini-bölcsőde létrehozására. A 760 lelkes Tolna megyei Mórágy polgármestere, Glöckner Henrik a Népszavának azt mondta: ha a kisgyermekes családok igénylik, hogy egy éven belül legyen bölcsőde, akkor keresnek valamilyen pályázati forrást, amivel az óvoda bővítése megoldható. A 880 lelkes Cikón is szeretnék bölcsődei csoporttal bővíteni a 40 fős óvodát, utóbbit pedig korszerűsíteni, csak erre a jelenlegi helyen nincs lehetőség, ezért egy másik önkormányzati épületbe vinnék az intézményt. A beruházást Haures Csaba polgármester 80-100 millió forintra becsüli, de kérdés, hogy amikor majd tényleg szükség lenne erre a pénzre, lesz-e elég ilyen célú pályázat és megkapják-e valóban a szükséges összeget. 
Mert hiába a nyitott hozzáállás, ha a döntéshozók rendre elmeszelik a kis falvak terveit: a Pécs melletti Nagykozár a szomszédos Romonyával összeállva pályázott önálló bölcsőde építésére, de nem nyertek
- tudtuk meg kétezer lelkes Nagykozár polgármesterétől, Selmeczi Györgytől.
Mivel a falu óvodája szeptembertől nem fogadhat kétéveseket, a helybeli szülőknek Pécsre kell vinniük a gyermekeiket. A baranyai Mindszentgodisán bonyolultabb a helyzet. A 890 lelkes község egységes óvodájába négy falu hatvannál több gyermeke jár, s közülük öten bölcsődésnek számítanak. A falu egy 8 gyereket ellátó minibölcsődét tervezett, az önkormányzat ehhez szükséges 40 milliós támogatási pályázata azonban nem nyert. Pedig ősztől öt mindszentgodisai család igényelné az ellátást. 
Ezért a falu vezetői bátor döntést hoztak: óvodájukban engedély nélkül mégis elindítják a bölcsis csoportot. Szakemberük van, a kicsik teljes ellátást kapnak, és fizetni sem kell érte.
A falu engedély híján az állami normatívát nem igényelheti a gyerekek után, az önkormányzat saját bevételeiből gazdálkodja ki a teljes ellátást biztosító „gyermekmegőrző” költségeit. A polgármester biztos benne, hogy azonnal ellenőrzést kapnak és elmarasztalják a falut a törvénysértés miatt, ám azt mondja, nem tehet mást, mert biztosítania kell, hogy a szülők munkába állását ne akadályozza meg a bölcsőde hiánya. Ezen a vidéken nagyon meg kell becsülni, ha valakinek megfelelő állása van.

Ötleteltek

 Az országban egy friss felmérés szerint 176 egységes óvoda-bölcsőde működik, jellemzően azokban a falvakban, ahol olyan kevés a gyerek, hogy nem töltik meg az óvodai keretszámot. Az intézménytípusról 2009-ben a Bajnai-kormány alatt döntöttek, hogy enyhítsék a kétéves gyermekeik mellől a munkába visszatérő anyák gondjait. A tízezer főnél kisebb településeken lehetett megszervezni ezt az ellátási formát, ahol a bölcsődei ellátás nem kötelező. Egy csoport maximum húsz gyermekből állhat, s ebből legfeljebb öten lehetnek három év alattiak. Az Orbán-kormány tavaly júniusban eltörölte ezt a lehetőséget, egy év haladékot adva az önkormányzatoknak egy új ellátási rend kidolgozására. Novák Katalin családügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott: 2018-ig  100 milliárd forintból hatvanezer új bölcsődei férőhely jöhet létre Magyarországon.  

Frissítve: 2018.08.13 07:30

Ezrével végzik az amputációkat a kórházakban - így kezelné az orvoshiányt az Emmi

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:58
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/ Andreas Arnold
180 érsebész szakorvos kellene az egészségügybe, de csak harmad ennyien vannak. Érsebészeti ellátással megelőzhető lenne rengeteg amputáció, de az Emmi inkább csak a dohányzásról szoktatna le.
Magyarországon világviszonylatban is nagyon magas az amputációk száma, évente közel 7000 végtag teljes, vagy részleges eltávolítása történik meg keringészavar miatt. Ez két és félszerese az európai átlagnak, lakosságarányosan pedig a legtöbb ilyen műtét az uniós országok között.
Az amputációk magas száma ugyanakkor nem csak a magyarok rossz egészségi állapotát mutatja, hanem a drámai orvoshiányt is. Mint a Népszava korábban megírta,
miközben évente legalább 15 ezer érműtétre lenne szükség az országban, jelenleg csak 9500-ra telik az érsebészek munkaidejéből.
Az amputációk kiugróan magas számának ügye már az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának ingerküszöbét is elérte: az Emmi részletes javaslatot készített az érintett szakmákkal közösen az alsó végtagi amputációk számának csökkentésére, írja a Magyar Nemzet. Az Emmi terve, hogy - megelőzéssel - 2030-ra felére csökkenteni ezeknek a drasztikus beavatkozásoknak a számát. Ehhez már egyeztetés alatt áll a Nemzeti keringési program és a Nemzeti keringési szakpolitikai program 2019–2022. Ennek keretében részletes javaslatokat dolgoztak ki szakorvosok – köztük kardiológusok, érsebészek, interven­ciós radio­lógusok – bevonásával. A minisztérium tervei között szerepel a dohányzás 30 százalékos csökkentése, valamint 10 százalékkal lejjebb vinni azok számát, akik semmi testmozgást nem végeznek.
Nyilvánvaló, hogy abszolút hiány van érsebészből Magyarországon. Az Orvosok Lapja című szakmai újság február végén ismertette az Egészségügyi Szakmai Kollégium Érsebészeti és Angiológiai Tagozatának felmérét, mely szerint tavaly összesen 119 sebész végzett valamiféle érsebészeti ellátást, köztük pedig csak 71 orvos volt, aki teljes munkaidejében ezzel a feladattal foglalkozott. Ám ahhoz, hogy a hazai betegek mindegyike megkapja szükség esetén ezt az ellátást, legalább 180 érsebész szakorvosra lenne szükség. Ezen pedig az sem változtat, ha többen járnak focizni, vagy - Kásler Miklós emberminiszter javaslatára - mindenki a Tízparancsolathoz igazítja életét.
Az érsebész az az orvos, aki az elmeszesedett ereket képes átjárhatóvá tenni, vagy az elzáródásokat másik érrel áthidalni, megstoppolni. Az érsebészeti ellátás hiányában viszont az amputáció marad a betegek egyetlen esélye.

Macron levegőnek nézte Orbánt - videó

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:53

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A magyar miniszterelnök ezt láthatóan zavartan vette tudomásul.
Jelentősen csökkent a magyar miniszterelnök befolyása az Európai Unióban az Európai Néppárt (EPP) szerdai döntése nyomán, amikor felfüggesztették a Fidesz tagságát. S ez már az Európai Tanács csütörtökön kezdődött és ma záruló csúcsértekezletén is nyilvánvalóvá vált. Amint egy, a Twitterre felkerült felvétel is bizonyítja, az ülésre megérkező Emmanuel Macron francia köztársasági elnök egyszerűen levegőnek nézte a magyar miniszterelnököt. Amikor Macron megérkezett, kezét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének vállára tette, Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnöknek nagy puszikat adott. Junckerhez hasonlóan üdvözölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt, különösen szívélyesen parolázott Jean Michel belga miniszterelnökkel, majd Leo Varadkar ír kormányfővel. A belga és a lengyel kormányfő között ülő Orbánt azonban kimaradt a köszöntésből, amit a magyar miniszterelnök láthatóan némiképp zavartan vett tudomásul.
Témák
EU-csúcs