Mégsem fontos a kisgyerekes munkaerő

Bajban vannak a kis falvak: szeptembertől nem üzemeltethetnek bölcsődével összevont óvodát, más megoldásra viszont se pénz, se szakember.

Délutáni alvás a komlóskai óvodában. Tízen vannak a gyerekek, de ketten közülük „kilógnak a sorból” - nekik szeptembertől már nem jut hely a jól felszerelt, s a falubeli szülők által szeretett családias intézményben. Pechesek, mert elmúltak már két évesek, de még nem érik el a három éves kort, így nem lehetnek normál óvodások. A zempléni faluban eddig megoldották az elhelyezésüket az úgynevezett egységes óvodában, de a köznevelésről szóló törvény módosítása miatt augusztus 31-ével meg kell szüntetni az ilyen típusú intézményeket.

Nagy Marina komlóskai vezető óvónő szerint ez a döntés nehéz helyzet elé állítja azokat az anyákat, akik a gyed letelte után visszamennének dolgozni: vagy el kell vinniük egy városi bölcsődébe a csemetéjüket, mert a környező falvakban sincsenek bölcsődék, vagy otthon maradnak még egy évig, vállalva a 25 ezer forintos havi gyessel járó nehéz megélhetést.

Eddig csak a tízezer főnél nagyobb városokban volt kötelező bölcsődét működtetni, most azonban minden olyan településen mini-, családi és munkahelyi bölcsődéket kellene kialakítani, ahol legalább negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt gyerek szülei igénylik az ellátást. Csakhogy ilyenekre a legtöbb kis önkormányzatnak nincs pénze, számukra a legjobb megoldás a közös óvoda-bölcsőde volt, mert ezt gazdaságosan tudták működtetni.

Ennek ellenére sok helyen nyitottak egy mini-bölcsőde létrehozására. A 760 lelkes Tolna megyei Mórágy polgármestere, Glöckner Henrik a Népszavának azt mondta: ha a kisgyermekes családok igénylik, hogy egy éven belül legyen bölcsőde, akkor keresnek valamilyen pályázati forrást, amivel az óvoda bővítése megoldható. A 880 lelkes Cikón is szeretnék bölcsődei csoporttal bővíteni a 40 fős óvodát, utóbbit pedig korszerűsíteni, csak erre a jelenlegi helyen nincs lehetőség, ezért egy másik önkormányzati épületbe vinnék az intézményt.

A beruházást Haures Csaba polgármester 80-100 millió forintra becsüli, de kérdés, hogy amikor majd tényleg szükség lenne erre a pénzre, lesz-e elég ilyen célú pályázat és megkapják-e valóban a szükséges összeget.

Mivel a falu óvodája szeptembertől nem fogadhat kétéveseket, a helybeli szülőknek Pécsre kell vinniük a gyermekeiket.

A baranyai Mindszentgodisán bonyolultabb a helyzet. A 890 lelkes község egységes óvodájába négy falu hatvannál több gyermeke jár, s közülük öten bölcsődésnek számítanak. A falu egy 8 gyereket ellátó minibölcsődét tervezett, az önkormányzat ehhez szükséges 40 milliós támogatási pályázata azonban nem nyert. Pedig ősztől öt mindszentgodisai család igényelné az ellátást.

A falu engedély híján az állami normatívát nem igényelheti a gyerekek után, az önkormányzat saját bevételeiből gazdálkodja ki a teljes ellátást biztosító „gyermekmegőrző” költségeit. A polgármester biztos benne, hogy azonnal ellenőrzést kapnak és elmarasztalják a falut a törvénysértés miatt, ám azt mondja, nem tehet mást, mert biztosítania kell, hogy a szülők munkába állását ne akadályozza meg a bölcsőde hiánya. Ezen a vidéken nagyon meg kell becsülni, ha valakinek megfelelő állása van.