Lemond a „bírságbajnok” – Patyi András távozik az NVB éléről is

Publikálás dátuma
2018.08.13. 09:05
Patyi András
Fotó: Draskovics Ádám
Utódját már kedden meg is választják a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén.
„A Nemzeti Választási Bizottság elnöke lemondásának tudomásul vétele és új elnök megválasztása” - olvasható az NVB augusztus 14-i ülésének tervezett napirendjében. Patyi András ezzel – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori széke után – a választási bizottságot is otthagyja.
Kézenfekvő lenne azt gondolni, hogy mindez annak tudható be: a választási bizottság elnökeként áprilisban Patyi bírságot szabott ki a szabálytalanul kampányoló Orbán Viktorra. Orbán a győzelme után még egy videót is közzétett, amin végig gúnyolja a szerencsétlenül mosolygó elnököt. Többek közt „bírságbajnoknak" nevezte őt - mire Patyi, a független NVB elnöke bocsánatot kér tőle azért, amiért teljesítette kötelességét.
Valószínűbb azonban, hogy Patyi András felfelé mozdul eddigi pozícióiból: a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke lehet belőle, ami a Kúria elnökével azonos szint. Ez bizalmi pozíció lesz, hiszen az általa vezetett szervezethez tartozik majd szinte minden olyan per, amelyben az állam valamelyik szerve az egyik fél.
Szerző

Gyógyszerkísérletekkel gazdagodik az orvosi elit

Publikálás dátuma
2018.08.13. 08:03
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kísérleti szerekkel kezelt páciensekért akár milliós fejpénzt is kaphattak a gyógyszercégektől, ha jókor voltak jó helyen.
Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszternek 2017-ben –, amikor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatói székében ült – 4,75 millió forintos hivatalosan bevallott havi bruttó jövedelme volt. A minisztérium hónapok óta nem árulják el, hogy az egészségügy kormányzati felelőse hogyan tudott összeszedni ennyi pénzt - írja a 24.hu.
Az állami egészségügyben hatalmas szakadék alakult ki:
Miközben szakképzett ápolók és orvosok tömegei hagyták el az országot a megszégyenítően alacsony bérek miatt, egyes vezető pozíciók birtokosai olyan keresetre tettek szert, amit a nyugati elit is megirigyelne.

A milliók egyik forrását a külföldi gyógyszercégek biztosították. Új, innovatív gyógyszerek piaci megjelenését megelőző főpróbájához keresték többek közt a magyar orvosokat és pácienseiket. A vizsgálati alanyok után járó fejpénz elérhette az egymillió forintot is, így egy százfős csoporttal rövid idő alatt egy átlagos egészségügyi dolgozó 40-50 évi bérét is megkereshette a kutatásvezető.
A klinikai gyógyszervizsgálatok egészen a legutóbbi időkig jelentős magánvagyonokat generáltak, és csak elenyésző részben járultak hozzá a költségvetési intézmények bevételeihez. Napjainkban pedig - mint a portálnak nyilatkozta egy orvosigazgató - általánossá vált az úgynevezett egykapus szerződési rendszer, amelyben már csak az intézmény köthet megállapodást a cégekkel, és házon belül dől el, ki és mekkora arányban részesül a bevételből.
Szerző

Mégsem fontos a kisgyerekes munkaerő

Publikálás dátuma
2018.08.13. 07:30
Illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Bajban vannak a kis falvak: szeptembertől nem üzemeltethetnek bölcsődével összevont óvodát, más megoldásra viszont se pénz, se szakember.
Délutáni alvás a komlóskai óvodában. Tízen vannak a gyerekek, de ketten közülük „kilógnak a sorból” - nekik szeptembertől már nem jut hely a jól felszerelt, s a falubeli szülők által szeretett családias intézményben. Pechesek, mert elmúltak már két évesek, de még nem érik el a három éves kort, így nem lehetnek normál óvodások. A zempléni faluban eddig megoldották az elhelyezésüket az úgynevezett egységes óvodában, de a köznevelésről szóló törvény módosítása miatt augusztus 31-ével meg kell szüntetni az ilyen típusú intézményeket. Nagy Marina komlóskai vezető óvónő szerint ez a döntés nehéz helyzet elé állítja azokat az anyákat, akik a gyed letelte után visszamennének dolgozni: vagy el kell vinniük egy városi bölcsődébe a csemetéjüket, mert a környező falvakban sincsenek bölcsődék, vagy otthon maradnak még egy évig, vállalva a 25 ezer forintos havi gyessel járó nehéz megélhetést. 
A megszorítás azért is értelmetlen – tette hozzá –, mert az óvodában az egyik munkatársuknak van kisgyermekgondozói képesítése, így szakszerűen látta el az óvodásoknál apróbbakat is. Most viszont arra kényszerítik az önkormányzatokat, hogy külön épületben alakítsanak ki bölcsődéket, oda vegyenek fel minimum két ember, miközben égető a szakemberhiány, a távoli falvakba lasszóval keresik már az óvónőket is.

Eddig csak a tízezer főnél nagyobb városokban volt kötelező bölcsődét működtetni, most azonban minden olyan településen mini-, családi és munkahelyi bölcsődéket kellene kialakítani, ahol legalább negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt gyerek szülei igénylik az ellátást.  Csakhogy ilyenekre a legtöbb kis önkormányzatnak nincs pénze, számukra a legjobb megoldás a közös óvoda-bölcsőde volt, mert ezt gazdaságosan tudták működtetni. Ennek ellenére sok helyen nyitottak egy mini-bölcsőde létrehozására. A 760 lelkes Tolna megyei Mórágy polgármestere, Glöckner Henrik a Népszavának azt mondta: ha a kisgyermekes családok igénylik, hogy egy éven belül legyen bölcsőde, akkor keresnek valamilyen pályázati forrást, amivel az óvoda bővítése megoldható. A 880 lelkes Cikón is szeretnék bölcsődei csoporttal bővíteni a 40 fős óvodát, utóbbit pedig korszerűsíteni, csak erre a jelenlegi helyen nincs lehetőség, ezért egy másik önkormányzati épületbe vinnék az intézményt. A beruházást Haures Csaba polgármester 80-100 millió forintra becsüli, de kérdés, hogy amikor majd tényleg szükség lenne erre a pénzre, lesz-e elég ilyen célú pályázat és megkapják-e valóban a szükséges összeget. 
Mert hiába a nyitott hozzáállás, ha a döntéshozók rendre elmeszelik a kis falvak terveit: a Pécs melletti Nagykozár a szomszédos Romonyával összeállva pályázott önálló bölcsőde építésére, de nem nyertek

- tudtuk meg kétezer lelkes Nagykozár polgármesterétől, Selmeczi Györgytől.

Mivel a falu óvodája szeptembertől nem fogadhat kétéveseket, a helybeli szülőknek Pécsre kell vinniük a gyermekeiket. A baranyai Mindszentgodisán bonyolultabb a helyzet. A 890 lelkes község egységes óvodájába négy falu hatvannál több gyermeke jár, s közülük öten bölcsődésnek számítanak. A falu egy 8 gyereket ellátó minibölcsődét tervezett, az önkormányzat ehhez szükséges 40 milliós támogatási pályázata azonban nem nyert. Pedig ősztől öt mindszentgodisai család igényelné az ellátást. 
Ezért a falu vezetői bátor döntést hoztak: óvodájukban engedély nélkül mégis elindítják a bölcsis csoportot. Szakemberük van, a kicsik teljes ellátást kapnak, és fizetni sem kell érte.

A falu engedély híján az állami normatívát nem igényelheti a gyerekek után, az önkormányzat saját bevételeiből gazdálkodja ki a teljes ellátást biztosító „gyermekmegőrző” költségeit. A polgármester biztos benne, hogy azonnal ellenőrzést kapnak és elmarasztalják a falut a törvénysértés miatt, ám azt mondja, nem tehet mást, mert biztosítania kell, hogy a szülők munkába állását ne akadályozza meg a bölcsőde hiánya. Ezen a vidéken nagyon meg kell becsülni, ha valakinek megfelelő állása van.

Ötleteltek

 Az országban egy friss felmérés szerint 176 egységes óvoda-bölcsőde működik, jellemzően azokban a falvakban, ahol olyan kevés a gyerek, hogy nem töltik meg az óvodai keretszámot. Az intézménytípusról 2009-ben a Bajnai-kormány alatt döntöttek, hogy enyhítsék a kétéves gyermekeik mellől a munkába visszatérő anyák gondjait. A tízezer főnél kisebb településeken lehetett megszervezni ezt az ellátási formát, ahol a bölcsődei ellátás nem kötelező. Egy csoport maximum húsz gyermekből állhat, s ebből legfeljebb öten lehetnek három év alattiak. Az Orbán-kormány tavaly júniusban eltörölte ezt a lehetőséget, egy év haladékot adva az önkormányzatoknak egy új ellátási rend kidolgozására. Novák Katalin családügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott: 2018-ig  100 milliárd forintból hatvanezer új bölcsődei férőhely jöhet létre Magyarországon.