Bár a korábbi évekhez képest kevesebb szabálytalan munkáltatót füleltek le a munkaügyi ellenőrök az immár szokásosnak mondható nyári akcióellenőrzés során, a kiszabott munkaügyi bírságok száma több mint a négyszeresére ugrott. Az eddigi figyelmeztetési gyakorlat ugyanis már nem bírt visszatartóerővel.
A munkaügyi hatóság 1 037 vállalkozás 3 119 munkavállalóját érintő foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta június-júliusban, különös tekintettel a bejelentés nélküli, színlelt szerződésekre, a munkabérekre vonatkozó szabályok betartására, vagy a pihenőidő biztosítására. A nyári szezon miatt nagyobb figyelmet kapott az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás; de az utazási irodákba, fogászati rendelőkbe, pénzváltókba és szoláriumokba is kimentek az ellenőrök. A hatóság munkatársai a munkáltatók 80 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi jogsértést, ami a munkavállalók 72 százalékát érintette.
Az akcióellenőrzés egyik kiemelt célja a feketefoglalkoztatás feltárása volt; a legtöbb intézkedést emiatt is kellett megtenni. Az ellenőrzésbe vont munkavállalók közül 873 jogviszonya volt rendezetlen. Ők a vizsgált munkavállalók 28 százalékát tették ki, vagyis ez alapján tavalyhoz képest (34 százalék) némileg csökkent a feketefoglalkoztatás, az azt megelőző évekhez képest (21, illetve 25 százalék) viszont nőtt. Ezzel együtt a munkaügyi ellenőrök több mint négyszer annyi munkaügyi bírságot szabtak ki, mint a korábbi években. A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint „a szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy 425 munkaügyi bírság kiszabása várható”. A korábbi években mindössze 100-112 bírságot szabtak ki.
A szigort azzal indokolják, hogy a gazdasági válság miatt bevezetett - a kis- és középvállalkozások támogatását célzó - enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől a munkáltatókat. „A többség már tudatában volt annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia, és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhettek el a befizetendő adók és járulékok megtakarításával”- olvasható a jelentésben. Emiatt 2018-tól a minimális foglalkoztatási szabály megszegése - a bejelentés elmulasztása - már első esetben is munkaügyi bírságot von maga után, aminek kiszabásával - az eddigi figyelmeztetések helyett - szemmel láthatólag nem is fukarkodtak az ellenőrök.
A feketefoglalkoztatás egyébként továbbra is az építőipart érinti a legerőteljesebben - a hatóság a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók 60 százalékát ebben az ágazatban találta –, de jelentős a vendéglátásban és a kereskedelemben is, illetve növekvő arányt mutat a feldolgozóiparban.
Az építőiparban az ellenőrzött munkavállalók több mint felét foglalkoztatták feketén, ami tavalyhoz képest némi javulás ugyan, de az elmúlt évek tapasztalataihoz képest jelentős emelkedést jelent. Jól jelzi az ágazat „fertőzöttségét”, hogy Tolna megyében valamennyi, az építőipari ágazatban ellenőrzött munkavállaló esetében feketefoglalkoztatást tártak fel.
A munkaügyi ellenőrök ráadásul egyre többször találkoznak úgynevezett „kontár” foglalkoztatóval: Hevesben és a Baranyában ugrásszerűen nő a számuk. Ezekben az esetekben a munkáltató nem rendelkezik vállalkozással - sokszor az építtető tulajdonos nem is tudja, hogy a megbízott szakember nem vállalkozó -, például azért, mert szünetelteti vállalkozását, esetleg kényszertörlésre került, vagy nincs is az adott tevékenységre engedélye.
A feketefoglalkoztatás legtipikusabb formája azonban még mindig a munkaviszonyhoz, illetve az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya. A munkáltatók gyakran hivatkoznak arra, hogy a szabálytalanság nem szándékos mulasztásból fakad, csak elfelejtették a bejelentést, vagy nem volt rá idejük. Gyakori az is, hogy a könyvelő és a munkáltató egymásra mutogat. A munkavállalók nagy része pedig nincs tisztában a munkajogi szabályokkal, amit könnyen kihasználnak a munkaadók. Persze van, hogy a munkavállaló ismeri az előírásokat, de állását féltve nem mer fellépni. Új keletű jelenség viszont - a munkáltatók jelzése alapján -, hogy a munkavállalók jelentős része maga kéri a bejelentetlen foglalkoztatást, például azért, mert úgy nem vonják le a banki tartozást vagy a gyerektartást a béréből. A másik ok – főként a fiatalabb munkavállalóknál - , hogy nem bíznak a nyugdíjrendszer jövőjében, ezért inkább most szeretnének magasabb jövedelemre szert tenni.
