Mégsem nézik tétlenül a gender szak beszántását

Publikálás dátuma
2018.08.13 21:08

Fotó: AFP/ Robyn Beck
Az ELTE szerint sem szüntethet meg egyeztetés nélkül szakokat a kormány. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség”.
– Még soha nem találkoztam olyan helyzettel, hogy egy nap alatt, érdemi indoklás nélkül hozzanak meg egy ilyen döntést - mondta a Népszavának Bazsa György. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság volt elnökét azután kérdeztük, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. – Az természetesen legitim és szükséges, hogy a magyar felsőoktatási intézmények szakjait felülvizsgálják, mert érdemes rendszeresen áttekinteni, hogy hol milyen követelményrendszer van érvényben, és hogy milyen szakmai munka folyik - fogalmazott Bazsa György. Szerinte ez azonban két éve a gender szak esetében is megtörtént a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével. – Ez minden esetben egy nagyon komoly vizsgálat, amelyik nyilvános protokoll szerint zajlik, ez a Rektori Konferencia honlapján is bárki által megtekinthető. Két éve a társadalmi nemek szakokkal kapcsolatban sem merültek fel problémák – tette hozzá.
Bazsa György szerint a fentiekhez képest a kormányzat ultimátumszerű intézkedésének hátteréről semmit nem tudni és „sejthető, hogy milyen szempontok játszottak szerepet a háttérben”. (Az „illiberális demokráciát” a zászlajára tűző kormányzati ideológusok szemét régóta csípte a genderképzés – a szerk.) – A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetése egy órát kapott annak az intézkedésnek a véleményezésére, amely korlátozta az autonómiáját, most a társadalmi nemek képzésnek egy egész napot adtak. Milyen méltányosak voltak – ironizált lapunknak Bazsa György. Arra a kérdésre, hogy ki adhatta ki az ELTE gyakorlatilag beleegyező állásfoglalását, azt mondta, a konkrét ügyről nincs tudomása, de „az egyetem nevében csak a rektor nyilatkozhat, vagy legalábbis minden hivatalos, az intézmény nevében történt megnyilatkozásért a rektor viseli a felelősséget”.
– A homokba dughatjuk a fejünket, de a társadalmi nemek képzés nagyon is fontos témákkal foglalkozik, olyan problémákkal, amelyekkel Magyarországon bárki naponta találkozhat, rövidlátás egy ilyen tudományt betiltani – mondta az éveken át az Egyesült Államokban és Németországban is dolgozó Fábián István, az MTA doktora. A kémikus professzor szerint a képzés fontosságát az is mutatja, hogy egy sor rangos nemzetközi egyetemen foglal el fontos szerepet a társadalmi nemek képzés, amely a téves értelmezésekkel szemben gyakorlati kérdésekre keresi a választ. Arra a kérdésre, hogy a hazai tudományos élet képviselői részéről szükség lenne-e valamilyen tiltakozó akcióra, Fábián István úgy válaszolt: „ez egyrészt egy nagyon jól időzített akció volt, hiszen a nyár közepén zárva vannak az egyetemek, így sokkal nehezebb bármilyen közös fellépést megszervezni”. Másrészt „a hazai tudományos életet annyi rossz impulzus érte az utóbbi időben - akár a tudomány autonómiáját, akár a finanszírozást nézzük -, hogy ezekkel kapcsolatban talán szükség lenne egy közös állásfoglalásra”. Közben – valószínűleg a sajtóban megjelent bíráló hangok hatására – az ELTE közleményben egyértelműsítette korábban kiadott állásfoglalását, a kormányrendelet megjelenésének napján kiadott nyilatkozatukat ugyanis sokan úgy értelmezték, hogy kritika nélkül elfogadják a döntést (a szak-gazda Társadalomtudományi Kar már korábban tiltakozott). Most azt írják, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését, amely ráadásul olyan kérdésekkel foglalkozik egyebek mellett, mint a nők munkaerőpiaci helyzete, a gazdasági válság hatása a nők helyzetére Kelet-Európában, vagy éppen a férfiak és nők közötti jövedelmi különbségek. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában.
2018.08.13 21:08

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53

Ön mit tippelt? Mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2018.11.18 16:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 46. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 8 (nyolc) 21 (huszonegy) 26 (huszonhat) 30 (harminc) 39 (harminckilenc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 331 350; a 4 találatos szelvényekre 7055; a 3 találatos szelvényekre 1710 forintot fizetnek.
2018.11.18 16:46