Mégsem nézik tétlenül a gender szak beszántását

Publikálás dátuma
2018.08.13. 21:08

Fotó: Robyn Beck / AFP
Az ELTE szerint sem szüntethet meg egyeztetés nélkül szakokat a kormány. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség”.
– Még soha nem találkoztam olyan helyzettel, hogy egy nap alatt, érdemi indoklás nélkül hozzanak meg egy ilyen döntést - mondta a Népszavának Bazsa György. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság volt elnökét azután kérdeztük, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. – Az természetesen legitim és szükséges, hogy a magyar felsőoktatási intézmények szakjait felülvizsgálják, mert érdemes rendszeresen áttekinteni, hogy hol milyen követelményrendszer van érvényben, és hogy milyen szakmai munka folyik - fogalmazott Bazsa György. Szerinte ez azonban két éve a gender szak esetében is megtörtént a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével. – Ez minden esetben egy nagyon komoly vizsgálat, amelyik nyilvános protokoll szerint zajlik, ez a Rektori Konferencia honlapján is bárki által megtekinthető. Két éve a társadalmi nemek szakokkal kapcsolatban sem merültek fel problémák – tette hozzá.
Bazsa György szerint a fentiekhez képest a kormányzat ultimátumszerű intézkedésének hátteréről semmit nem tudni és „sejthető, hogy milyen szempontok játszottak szerepet a háttérben”. (Az „illiberális demokráciát” a zászlajára tűző kormányzati ideológusok szemét régóta csípte a genderképzés – a szerk.) – A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetése egy órát kapott annak az intézkedésnek a véleményezésére, amely korlátozta az autonómiáját, most a társadalmi nemek képzésnek egy egész napot adtak. Milyen méltányosak voltak – ironizált lapunknak Bazsa György. Arra a kérdésre, hogy ki adhatta ki az ELTE gyakorlatilag beleegyező állásfoglalását, azt mondta, a konkrét ügyről nincs tudomása, de „az egyetem nevében csak a rektor nyilatkozhat, vagy legalábbis minden hivatalos, az intézmény nevében történt megnyilatkozásért a rektor viseli a felelősséget”.
– A homokba dughatjuk a fejünket, de a társadalmi nemek képzés nagyon is fontos témákkal foglalkozik, olyan problémákkal, amelyekkel Magyarországon bárki naponta találkozhat, rövidlátás egy ilyen tudományt betiltani – mondta az éveken át az Egyesült Államokban és Németországban is dolgozó Fábián István, az MTA doktora. A kémikus professzor szerint a képzés fontosságát az is mutatja, hogy egy sor rangos nemzetközi egyetemen foglal el fontos szerepet a társadalmi nemek képzés, amely a téves értelmezésekkel szemben gyakorlati kérdésekre keresi a választ. Arra a kérdésre, hogy a hazai tudományos élet képviselői részéről szükség lenne-e valamilyen tiltakozó akcióra, Fábián István úgy válaszolt: „ez egyrészt egy nagyon jól időzített akció volt, hiszen a nyár közepén zárva vannak az egyetemek, így sokkal nehezebb bármilyen közös fellépést megszervezni”. Másrészt „a hazai tudományos életet annyi rossz impulzus érte az utóbbi időben - akár a tudomány autonómiáját, akár a finanszírozást nézzük -, hogy ezekkel kapcsolatban talán szükség lenne egy közös állásfoglalásra”. Közben – valószínűleg a sajtóban megjelent bíráló hangok hatására – az ELTE közleményben egyértelműsítette korábban kiadott állásfoglalását, a kormányrendelet megjelenésének napján kiadott nyilatkozatukat ugyanis sokan úgy értelmezték, hogy kritika nélkül elfogadják a döntést (a szak-gazda Társadalomtudományi Kar már korábban tiltakozott). Most azt írják, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését, amely ráadásul olyan kérdésekkel foglalkozik egyebek mellett, mint a nők munkaerőpiaci helyzete, a gazdasági válság hatása a nők helyzetére Kelet-Európában, vagy éppen a férfiak és nők közötti jövedelmi különbségek. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában.

Két miniszter fizetése is durván megugrott

Publikálás dátuma
2018.08.13. 20:38
Kihelyezett kormányülés 2018.május 18-án, a Klebersberg Kastélyban
Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda
A legtöbb tárcavezető bére egyforma mértékben nőtt, de ők se jártak rosszul.
Közzétették a kormányzati portálon a miniszterek megemelt fizetését. A legtöbb tárcavezető bére ugyanakkora mértékben emelkedett, de vannak ketten, akik a jövőben a korábbi fizetésük többszörösét vihetik haza – szúrta ki a hvg.hu. Bártfai-Máger Andrea, az állami vagyonért felelős tárca nélküli minisztere és Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter fizetése ugyanis korábban egyaránt 1.101.900 forint volt. Most 5.000.000 forintot keresnek majd havonta. A kormányzat az MTI-hez eljuttatott közleményében mindezt azzal magyarázta, hogy ők nem politikai, hanem vagyonkezelési feladatokat látnak el, éppen ezért az illetményük szabályozása az irányításuk alá tartozó állami vállalatok vezető tisztségviselőinek szabályozásához kapcsolódik.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesen kívül egyébként minden miniszter fizetése egyforma mértékben nőtt, ezért Nagy István agrárminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Trócsányi László igazságügyi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Rogán Antal kabinetminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az eddigi 1.101.900 forint helyett 1.782.100 forintot kap az államtól havonta. A miniszterelnök-helyettes valamennyivel kisebb fizetésemelést kapott, ő az eddigi 1.101.900 helyett 1.633.300 forintot keres majd.
Szerző
Frissítve: 2018.08.13. 20:45

Orbán a vakációján is szakít időt a horvát miniszterelnökre

Publikálás dátuma
2018.08.13. 20:01

Fotó: OMER MESSINGER / AFP
Abbáziában tekintették át a két ország közötti aktuális ügyeket, pedig a magyar miniszterelnök vakáción van, és azt kérte, ne zavarják.
A horvátországi Abbáziában (Opatija) tárgyalt egymással hétfő délután Orbán Viktor, Magyarország és Andrej Plenkovic, Horvátország miniszterelnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Szavai szerint a felek informális megbeszélést folytattak, melynek során áttekintették a két ország közötti aktuális ügyeket. Mindez azért is érdekes, mert Orbán Viktor augusztus 1-jén azt írta a Facebook-oldalára – miután folyamatosan bővülő fotómontázsán végre kijött a „vakáció” szó –, hogy nyaralni ment, ne keressék.
Szerző
Frissítve: 2018.08.13. 20:02