Mégsem nézik tétlenül a gender szak beszántását

Publikálás dátuma
2018.08.13 21:08

Fotó: AFP/ Robyn Beck
Az ELTE szerint sem szüntethet meg egyeztetés nélkül szakokat a kormány. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség”.
– Még soha nem találkoztam olyan helyzettel, hogy egy nap alatt, érdemi indoklás nélkül hozzanak meg egy ilyen döntést - mondta a Népszavának Bazsa György. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság volt elnökét azután kérdeztük, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. – Az természetesen legitim és szükséges, hogy a magyar felsőoktatási intézmények szakjait felülvizsgálják, mert érdemes rendszeresen áttekinteni, hogy hol milyen követelményrendszer van érvényben, és hogy milyen szakmai munka folyik - fogalmazott Bazsa György. Szerinte ez azonban két éve a gender szak esetében is megtörtént a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével. – Ez minden esetben egy nagyon komoly vizsgálat, amelyik nyilvános protokoll szerint zajlik, ez a Rektori Konferencia honlapján is bárki által megtekinthető. Két éve a társadalmi nemek szakokkal kapcsolatban sem merültek fel problémák – tette hozzá.
Bazsa György szerint a fentiekhez képest a kormányzat ultimátumszerű intézkedésének hátteréről semmit nem tudni és „sejthető, hogy milyen szempontok játszottak szerepet a háttérben”. (Az „illiberális demokráciát” a zászlajára tűző kormányzati ideológusok szemét régóta csípte a genderképzés – a szerk.) – A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetése egy órát kapott annak az intézkedésnek a véleményezésére, amely korlátozta az autonómiáját, most a társadalmi nemek képzésnek egy egész napot adtak. Milyen méltányosak voltak – ironizált lapunknak Bazsa György. Arra a kérdésre, hogy ki adhatta ki az ELTE gyakorlatilag beleegyező állásfoglalását, azt mondta, a konkrét ügyről nincs tudomása, de „az egyetem nevében csak a rektor nyilatkozhat, vagy legalábbis minden hivatalos, az intézmény nevében történt megnyilatkozásért a rektor viseli a felelősséget”.
– A homokba dughatjuk a fejünket, de a társadalmi nemek képzés nagyon is fontos témákkal foglalkozik, olyan problémákkal, amelyekkel Magyarországon bárki naponta találkozhat, rövidlátás egy ilyen tudományt betiltani – mondta az éveken át az Egyesült Államokban és Németországban is dolgozó Fábián István, az MTA doktora. A kémikus professzor szerint a képzés fontosságát az is mutatja, hogy egy sor rangos nemzetközi egyetemen foglal el fontos szerepet a társadalmi nemek képzés, amely a téves értelmezésekkel szemben gyakorlati kérdésekre keresi a választ. Arra a kérdésre, hogy a hazai tudományos élet képviselői részéről szükség lenne-e valamilyen tiltakozó akcióra, Fábián István úgy válaszolt: „ez egyrészt egy nagyon jól időzített akció volt, hiszen a nyár közepén zárva vannak az egyetemek, így sokkal nehezebb bármilyen közös fellépést megszervezni”. Másrészt „a hazai tudományos életet annyi rossz impulzus érte az utóbbi időben - akár a tudomány autonómiáját, akár a finanszírozást nézzük -, hogy ezekkel kapcsolatban talán szükség lenne egy közös állásfoglalásra”. Közben – valószínűleg a sajtóban megjelent bíráló hangok hatására – az ELTE közleményben egyértelműsítette korábban kiadott állásfoglalását, a kormányrendelet megjelenésének napján kiadott nyilatkozatukat ugyanis sokan úgy értelmezték, hogy kritika nélkül elfogadják a döntést (a szak-gazda Társadalomtudományi Kar már korábban tiltakozott). Most azt írják, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését, amely ráadásul olyan kérdésekkel foglalkozik egyebek mellett, mint a nők munkaerőpiaci helyzete, a gazdasági válság hatása a nők helyzetére Kelet-Európában, vagy éppen a férfiak és nők közötti jövedelmi különbségek. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában.
2018.08.13 21:08

Jelenleg az Index: független

Publikálás dátuma
2018.09.18 19:40

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Akadt olyan fideszes képviselő, aki órákkal a bejelentés előtt azzal viccelődött, hogy tulajdonosváltás történt a hírportál környékén.
Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket. És van, amikor vészjósló a csönd. Talán ez a legrosszabb – így kezdte Az Index marad, ami volt című „szolgálati közleményét” Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő. A portálon kedd délután megjelent írásában a főszerkesztő konstatálta: a csönd most tört meg. Szerinte az a legfontosabb, hogy a kiadói jogokat gyakorló Index.hu Zrt. részvényei a Bodolai László vezette Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonában maradtak. Ami változott: az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. Tegyük hozzá: Oltyán József személye joggal kelthet aggályokat. Bemutatása szerint – bár korábban baloldali szakszervezeti aktivistaként az MSZOSZ-ben vállalt szerepet – jelenleg a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke. A 444.hu válogatást közölt azokból a megnyilvánulásaiból, amelyekben a megszüntetett Népszabadságnak, az Indexnek vagy éppen az ellenzéknek szúrt oda. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavasszal „fakenews-gyárnak” nevezte az Indexet, akkor nehéz elhessenteni a gondolatot, hogy Oltyán felbukkanása a kormányzati nyomulás jele. Utólag több mint érdekes, hogy hétfő délelőtt, órákkal az Indexet érintő változások bejelentése előtt Kerényi János fideszes politikus a Képviselői Irodaházból kilépve viccelődve odaszólt az Index videoriporterének: biztosan azért váltott „olyan konszolidált fazonra”, mert tulajdonosváltás történt az Indexnél. Az újságíró kérdésére, tud-e esetleg erről bármit, csak annyit mondott: „Dehogy, én nem tudok semmit”. Kerényi János amúgy Oltyán József földijének is tekinthető, hiszen soltvadkerti, azaz Bács-Kiskun megyei illetőségű. (Kérdéseinket elküldtük Oltyán Józsefnek, válaszát keretes írásunkban olvashatják.) „Megszerezni nem tudják az Indexet, de arra kísérletet tehetnek, hogy megfojtsák” – vázolt pesszimista forgatókönyvet egy sajtóügyekben jártas, az Indextől független szakértő. Ahhoz azonban, hogy megalapozott véleményt lehessen mondani, szerinte ma még túlságosan kevés az információ. Komolyan majd akkor kell aggódni – vélekedett –, ha Bodolai László távozik az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványból. Számára ugyanis Bodolai garancia a kormánytól független működésre. Kérdés, arra mennyi garancia van, hogy Bodolait nem mozdítják el valamilyen módon az alapítványból. Jelenleg ő az egyedüli kurátor, ha úgy tetszik, az egyszemélyes kuratórium. Az alapítványt létrehozó cég, ahol most (Spéder Zoltán kiszállása után) a tulajdonosváltás történt, elvileg nem szólhat bele az alapítvány működésébe. Az alapítványok a magyar jog szerint önálló, az alapítótól független jogi személynek számítanak. Annak viszont – szintén elvi lehetőségről beszélünk – nincs akadálya, hogy az ilyenkor előírt procedúra után megváltoztassák a kuratórium összetételét. Továbbá arra is van mód, hogy a mostani vevők a tulajdonrészüket átadják másnak, adott esetben például a Mediaworksnek. Forrásaink szerint annak, hogy mindezek a lépések nem történtek meg egyszerre, leginkább az az oka, hogy az időhúzó taktikával elkerülhető a botrány: így nem késztetik közös fellépésre a szerkesztőséget. Ha ezek a lépések nem valósulnának meg, akkor sem megnyugtató, hogy a hirdetési bevételek az új, kormányközeli tulajdonoson keresztül érkeznek az Indexhez – hívta fel lapunk figyelmét egy „ágazati szakértő”. A mostani helyzet tisztázásához tudni kellene, hogy a két, egyenként 50 százalékos új tulajdonos, Ziegler és Oltyán közül kinél van az irányítói jog, azaz vita esetén kié a végső döntés. Valamint azt is tudni kellene, hogy melyik bank adott hitelt a vásárláshoz, kinek a jelzáloga került a megvásárolt cégre. Amíg ez nem világos, nehéz megfejteni, hogy mi is történt az Indexnél. Az Index létrehozott egy oldalt, ahol bárki ellenőrizheti, a szerkesztőség saját álláspontja szerint hagyják-e, hogy az újságírók befolyástól mentesen végezzék munkájukat. A barométer keddi állása szerint az Index: független.

Oltyán: Bács-Kiskunban úgy hívtak, a „helyi Index”

Oltyán József kedden este írásban válaszolt kérdéseinkre. - Mi motiválta, hogy bevásárolja magát az Index mögött álló cégbe, cégekbe, amelyek a portál hirdetési felületei felett is rendelkeznek?    - Amennyiben az NP Nanga Parbat 17. Zrt.-re gondol a társaság semmilyen módon nem áll az Index.hu hírportál mögött. Az Index kiadójának tulajdonosa a Magyar Fejlődésért Alapítvány. Az NP Nanga Parbat 17 Zrt. részvényeinek megszerzését tegnap kiadott közleményünkben részletesen megindokoltuk, amelyet a Népszava szerkesztőségéhez is eljuttattunk.    - Miből finanszírozta a tranzakciót?  - Kisebb részben saját tőkéből, nagyobb részben pedig hitelből.    - Melyik banktól vett fel hitelt?  - Az adásvétel részleteit a felek üzleti titokként kezelik, így erről nem kívánok nyilatkozni.    - Veszteséges vagy nyereséges jelenleg a két CEMP-cég, valamint NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t?  - A cemp-x online Zrt. tulajdonában lévő cégek nyereséggel működnek, az NP Nanga Parbat 17. Zrt. nem végez gazdasági tevékenységet.    - Veszteség esetén ön rak bele pénzt a saját vagyonából?  - A gazdasági társaságok finanszírozása tulajdonosi feladat, természetesen meg fogok felelni tulajdonosi kötelezettségeimnek.     - Nem gondolja furcsának, hogy KDNP-s politikusként egy olyan hírportál mögött álló cégben lett társtulajdonos, amely számos alkalommal bírálta a jelenlegi kormányt?  - Én inkább azt gondolom furcsának, hogy annak ellenére, hogy világosan fogalmaztunk az adásvételről szóló közleményben, és az ügyletek minden részletét nyilvánosságra hoztuk, Ön azt állítja kérdéseiben, hogy az index mögött állunk. Ez nincs így, határozottan szeretném cáfolni. Az Index.hu részvényeit az MFA Alapítvány birtokolja.    - A Facebookon egy Pesti Srácok-cikkhez írt kommentjében, úgy fogalmazott, hogy „legalább 2 éve tiltólistára tette az Indexet”. Mi változott?  - A kontextusra nem emlékszem, fogalmam sincs, mikor volt ez. Biztos volt egy tartalom, amin felhúztam magam. Ebből kár összeesküvés-elméletet gyártani. Ez nem tendencia, hanem egy adott cikkre „adott" düh. Bennem egyébként is van egy érzelmi kapcsolódás az Indexhez, hiszen 12-13 évig úgy hívtak Bács-Kiskun megyében, hogy a „helyi Index".    - A Népszabadság bezáratásakor azt mondta: „A Népszabinál pedig mindenki gondolkodjon el, hogy mennyire érdekelte eddigi munkája során, hogy mennyi értéket teremt a vállalatának! És ha ezt jól végig rágták, akkor az utolsó kapcsolja le a villanyt, mert most már késő!” Kérem pontosítson: milyen értékekre gondolt, amelyeket ön szerint nem valósítottak meg a Népszabadság volt munkatársai?  - Ezt a cikket a Bácsmegye.hu oldalon jegyeztem a téma kapcsán. A kiadó adósságát ellentételező értékre gondoltam, ami valamiért nem termelődött meg, így laptulajdonosként és médiavállalkozóként azt gondolom, hogy már sokkal korábban, az első veszteségek idején be kellett volna zárni. Ha jól emlékszem talán 5 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a kiadó az újsághírek szerint, ez egy elképesztően nagy összeg. (A veszteségre vonatkozó állítás nem fedi a valóságot. A Népszabadságot egyébként sem gazdasági, hanem politikai okok miatt zárták be – a szerk.)    - „Mint megyei laptulajdonos eldöntöttem, hogy alapvetően át fogom alakítani az akkoriban Bács-Kiskun megye egyik legolvasottabb hírportálját a Hírös.index.hu-t. Ez annyira jól sikerült, hogy fel is számoltam 2013-ban a lapot és ezzel együtt kiszálltam az értelmetlen számok bűvöletében zsibongó netes újságok versenyéből. Mert abban a percben a gyerekeim kérdő tekintetének a kereszttüzében rájöttem, hogy ha nem változtatok, akkor elveszítem a tiszteletüket.” Most visszaszáll a netes újságok versenyébe?  - A tulajdonomban lévő Regon Média számos megyei online portált működtet, csak a gyűlölködésnek teret adó hiros.index.hu-t zártam be.

Feszültség, csalódottság, felháborodás

Az Index munkatársait kérdezve többektől azt hallottuk, hogy „mi sem tudunk többet annál, ami a hírekben megjelent”. Egyikük hangsúlyozta, a történteket semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, hogy a Fidesz „lenyúlta volna” az Indexet, de – jegyezte meg – „nem vagyunk nyugodtak”. Volt, aki közölte: a végsőkig megbíztak Bodiban (Bodolai László beceneve), aki „még a választások után, és akkor is, amikor kiderült, hogy Nyerges Zsolt megveszi Simicska Lajos minden üzleti-, és médiaérdekeltségét, azt mondta, semmi gond, az Index mögött nem fog megjelenni a Fidesz semmilyen formában”. Erre „nekünk is egy cikkből és egy sajtóközleményből kellett megtudnunk”, hogy egy KDNP-s üzletember feltűnt az Index körül. Az újságíró szerint a szerkesztőségben egyszerre feszült és csalódott a hangulat. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a napi munkában semmilyen változást nem észlelnek, mindenki szabadon dolgozhat. Másoktól eltérően azonban ő úgy látja, hogy a NER igenis „betette a lábát az Indexbe”. A helyzet illusztrálására elmondta: „olyan ez, mintha egy betörő bejönne a lakásodba, de egyelőre nem csinálna semmit, csak leülne a sarokba. Akár élhetnél ugyanúgy is, mint eddig, közben tudod, hogy bármikor kipakolhatja a lakást”. „Pillanatnyilag nem tartalmi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy pénzt vegyenek ki az Indexből” – erősített rá a betörős hasonlatra egy másik indexes kolléga, aki felháborodottságot is érzékelt munkatársai körében, amiért „a fejünk fölött” döntenek róluk. Ettől függetlenül az Indexnél abban bíznak, elkerülik, hogy az Origo.hu sorsára jusson a lap: ott egy tulajdonosváltás és a korábbi lapvezetés eltávolítása után rövid idő alatt teljes mértékben kormányszócsővé alakították át a portált, tömeges elbocsátásokkal, felmondásokkal kísérve.

Szerző
2018.09.18 19:40
Frissítve: 2018.09.18 20:19

Az Igazságügyi Minisztérium megrémült egy petíciótól

Publikálás dátuma
2018.09.18 19:31
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Fotó: /
Nyomásgyakorlásnak tartja Trócsányi László tárcája, hogy az Amnesty International petícióban kéri a terrorcselekményért elítélt Ahmed H. büntetését.
Az Igazságügy Minisztérium (IM) felszólítja az Amnesty Internationalt (AI), hogy ne gyakoroljon nyomást a független magyar igazságszolgáltatásra - olvasható a minisztériumkeddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében.    Az IM arra reagált így , hogy az AI petícióban kérte, enyhítsenek a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését.  A jogvédő szervezet 163 országból 109 ezer aláírást gyűjtött össze, és azt szeretnék elérni, hogy a minisztérium ne terrorcselekményként kezelje a férfi ügyét. Az Amnesty képviseletében kedden Demeter Áron szóvivő nyilatkozott: hangsúlyozta, nem gondolják, hogy a szír férfi ártatlan – vitán felül állóan bűncselekmény, hogy eldobott néhány követ, ez azonban hivatalos személy elleni erőszak kísérletének minősülhet. Mivel Ahmed H. már három éve börtönben van, "nagyjából leszolgálta" a büntetését - mondta Demeter.
A szóvivő szerint a vádlott nem jelent veszélyt – azt pedig rendőrségi és újságírói felvételek bizonyítják, hogy a zavargás előtt megpróbálta csitítani a tömeget, igyekezett békés megoldást találni a kialakult helyzetre. Trócsányi tárcája a kérést azonban támadásnak fogta fel: válaszukban bizonygatták, hogy a bíróságok Magyarországon függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába, sem Ahmed H. ügyében, sem más ügyben.  
 A közlemény szerint az AI petíciójával "nyíltan a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli", és ezzel nemcsak a független magyar bíróságra, hanem a magyar határvédelemre is nyomást gyakorol. Hozzátették: ez illeszkedik azon támadások sorába, amelyeknek célja, hogy kiiktassák a magyar határvédelmet és elvegyék Magyarországtól a határőrizet jogát. A  minisztérium ezzel a Sargentini-jelentés kormányzati szájízű értelmezését szajkózta, korábban ugyanis Orbán mondta a jelentés kapcsán, hogy Brüsszel felszámolná a magyar határvédelmet
Az Igazságügyi Minisztérium szerint Ahmed H. irányította 2015 szeptemberében az Európai Unió schengeni határát védő magyar rendőrök elleni röszkei támadást – hogy a férfi megafonján keresztül nyugtatni próbálta a tömeget, arra már nem kér ki a tárca. Közleményükben csak a kődobálásban megsérült rendőröket említik. Az már valamiért nem volt fontos, hogy a migránsokra ráküldött rohamosztag aztán válogatás nélkül ütött mindenkit, aki útjába került: támadót és nézelődőt, gyerekeket, de munkájukat végző külföldi tudósítókat is megvertek – egy ausztrál fotóriportert például fejberúgtak a Válasz szerint, később pedig több újságírót őrizetbe vettek. 
A szír állampolgárságú férfit terrorcselekmény bűntettében és határzár - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett - tiltott átlépésében mondta ki bűnösnek első fokon, nem jogerősen a Szegedi Törvényszék. Ügyét másodfokon a Szegedi Ítélőtábla tárgyalja szeptember 20-án 
2018.09.18 19:31