– Még soha nem találkoztam olyan helyzettel, hogy egy nap alatt, érdemi indoklás nélkül hozzanak meg egy ilyen döntést - mondta a Népszavának Bazsa György. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság volt elnökét azután kérdeztük, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.
– Az természetesen legitim és szükséges, hogy a magyar felsőoktatási intézmények szakjait felülvizsgálják, mert érdemes rendszeresen áttekinteni, hogy hol milyen követelményrendszer van érvényben, és hogy milyen szakmai munka folyik - fogalmazott Bazsa György. Szerinte ez azonban két éve a gender szak esetében is megtörtént a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével. – Ez minden esetben egy nagyon komoly vizsgálat, amelyik nyilvános protokoll szerint zajlik, ez a Rektori Konferencia honlapján is bárki által megtekinthető. Két éve a társadalmi nemek szakokkal kapcsolatban sem merültek fel problémák – tette hozzá.
Bazsa György szerint a fentiekhez képest a kormányzat ultimátumszerű intézkedésének hátteréről semmit nem tudni és „sejthető, hogy milyen szempontok játszottak szerepet a háttérben”. (Az „illiberális demokráciát” a zászlajára tűző kormányzati ideológusok szemét régóta csípte a genderképzés – a szerk.)
– A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetése egy órát kapott annak az intézkedésnek a véleményezésére, amely korlátozta az autonómiáját, most a társadalmi nemek képzésnek egy egész napot adtak. Milyen méltányosak voltak – ironizált lapunknak Bazsa György. Arra a kérdésre, hogy ki adhatta ki az ELTE gyakorlatilag beleegyező állásfoglalását, azt mondta, a konkrét ügyről nincs tudomása, de „az egyetem nevében csak a rektor nyilatkozhat, vagy legalábbis minden hivatalos, az intézmény nevében történt megnyilatkozásért a rektor viseli a felelősséget”.
– A homokba dughatjuk a fejünket, de a társadalmi nemek képzés nagyon is fontos témákkal foglalkozik, olyan problémákkal, amelyekkel Magyarországon bárki naponta találkozhat, rövidlátás egy ilyen tudományt betiltani – mondta az éveken át az Egyesült Államokban és Németországban is dolgozó Fábián István, az MTA doktora. A kémikus professzor szerint a képzés fontosságát az is mutatja, hogy egy sor rangos nemzetközi egyetemen foglal el fontos szerepet a társadalmi nemek képzés, amely a téves értelmezésekkel szemben gyakorlati kérdésekre keresi a választ. Arra a kérdésre, hogy a hazai tudományos élet képviselői részéről szükség lenne-e valamilyen tiltakozó akcióra, Fábián István úgy válaszolt: „ez egyrészt egy nagyon jól időzített akció volt, hiszen a nyár közepén zárva vannak az egyetemek, így sokkal nehezebb bármilyen közös fellépést megszervezni”. Másrészt „a hazai tudományos életet annyi rossz impulzus érte az utóbbi időben - akár a tudomány autonómiáját, akár a finanszírozást nézzük -, hogy ezekkel kapcsolatban talán szükség lenne egy közös állásfoglalásra”.
Közben – valószínűleg a sajtóban megjelent bíráló hangok hatására – az ELTE közleményben egyértelműsítette korábban kiadott állásfoglalását, a kormányrendelet megjelenésének napján kiadott nyilatkozatukat ugyanis sokan úgy értelmezték, hogy kritika nélkül elfogadják a döntést (a szak-gazda Társadalomtudományi Kar már korábban tiltakozott). Most azt írják, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését, amely ráadásul olyan kérdésekkel foglalkozik egyebek mellett, mint a nők munkaerőpiaci helyzete, a gazdasági válság hatása a nők helyzetére Kelet-Európában, vagy éppen a férfiak és nők közötti jövedelmi különbségek.
Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában.
