Nem tetszik a kormánynak, betiltják a genderszakot

Publikálás dátuma
2018.08.10. 07:38
A második világháború idején jelent meg a nők erejét és munkabírását jelképező, ikonikus „We can do it!" -plakát. A magyar kormá
Fotó: Shutterstock
Tollvonással és minden indoklás nélkül szüntetnék be a két magyarországi egyetemen is működtetett képzést. Az Orbán-kabinetnek már régóta bögyében van a társadalmi nemekkel foglalkozó tudományterület.
A hét elején alig 24 órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon, vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon -írja a HVG.
A lap értesülései szerint mindez akkor történt, amikor az egyetemeken általános szabadságolás, lényegében leállás van. Az Emmi-IM előterjesztés egyébként két módosítást vezet fel. Ezek közül az egyik a fizetős és nemfizetős képzés közötti határokat tisztázza, kidolgozottan, a második, a genderszakot betiltó azonban mindenféle háttéranyag, indoklás nélküli.
A módosítás két egyetemet érint Magyarországon, ilyen szakon ugyanis mesterképzés csak az ELTE-n, illetve a CEU-n van. Utóbbinál a rendelet a magyar diplomát adó képzésre vonatkozik, az amerikaira nyilvánvalóan nem. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben végső formát nyer és hivatalosssá válik a rendelet, úgy Magyarországon magyarul nem lehet részt venni ilyen képzésen, illetve magyar diplomát nem lehet szerezni a társadalmi nemek tudományából.

CEU: elutasítjuk a cenzúrát

Üzent a kormánynak CEU azzal kapcsolatban, hogy kormányzati terv szerint felszámolnák az egyetemi genderképzést – csakhogy ez az üzenet nem közérdekű, a Magyar Rektori Konferenciának megküldött állásfoglalásuk egy nem nyilvános egyeztetés része. A CEU mindenesetre jelezte, elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát.  Lapunknak ennél sokkal egyértelműbben fogalmazott Pető Andrea, a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének professzora. „A kormányrendelet tervezete felsőoktatásba rendeleti úton való durva beavatkozás, mely komoly elemzés és konzultáció nélkül megszüntetne egy egyetemi szakot, s ez kihatással lehet a magyar egyetemekre, a felsőoktatás minőségbiztosítására és a felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is”- vélekedett Pető, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés a hatályos előírásoknak megfelelően, a Magyar Akkreditációs Bizottság által előírt és felügyelt, a hazai és nemzetközi tudományos mércéknek megfelelő szaklétesítési eljárást követően 12 évvel ezelőtt került fel a felsőoktatási szakok jegyzékébe.  

Az újság úgy tudja, a rendeletnek nem voltak előzményei, ráadásul akkreditált szakokról van szó, amelyeket egy tollvonással gyakorlatilag betiltanak. Az ELTE-n egyébként idén is vettek fel hallgatókat a mesterképzésre. A jogszabályok alapján ők, illetve azok, akik már hallgatók, befejezhetik a képzést, ám jövőre az egyetem a képzést már nem hirdetheti meg, ha a rendelet hatályba lép.
A gender studies képzés már jó ideje szálka a kormány szemében. Először a KDNP ifjúsági szervezetének elnöke írt nyílt levelet tavaly februárban az ELTE rektorának ebben a témában. Nacsa Lőrinc ebben a többi között azt fejtegette, hogy a képzés luxus, felesleges és romboló.  Alig három héttel később Rétvári Bence, az Emmi államtitkára, az írásban feltett kérdések megválaszolásának felelőse egy felvetésre ugyancsak kifakadt a szakra. 

Reagált az ELTE

A társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés felmenő rendszerben történő megszüntetését célzó rendelettervezetről az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a Magyar Rektori Konferencia (MRK) közvetítésével szerzett tudomást. Egyetemünk a rendelkezésre álló véleményezési határidőn belül megfogalmazta a tervezettel kapcsolatos észrevételeit az MRK részére. A társadalmi nemek tanulmánya mesterszak képzést az ELTE 2017-ben, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság eljárását követően, a fenntartó minisztérium által engedélyezett szakként indította el. A képzés megszüntetését az ELTE nem tervezte, az esetleges további szakmai egyeztetésekre Egyetemünk nyitott, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a fenntartó  minisztérium jogosult a képzési portfólió felülvizsgálatára, ezen belül egyes képzések megszüntetésére is. Ezzel összhangban a fenntartó döntését Egyetemünk tudomásul veszi és tiszteletben tartja, egyúttal fontosnak tartjuk, hogy a témakörben lehetőség szerint érdemi szakmai vita folyhasson le. A végleges szabályozás megjelenéséig, illetve a rendelet indokolásának megismeréséig az ELTE nem kíván a fentieken túl a témában állást foglalni. 

Nemváltás helyett a társadalmi előítéletekről szól

Maga a genderkutatás egyébként nem a nemi identitás határának feszegetését jelenti, mint attól sokan tartanak a kormányoldalon, hanem a nemekkel járó társadalmi előítéletekkel és kimondott-kimondatlan elvárásokkal foglalkozik:  olyan sztereotípiákkal, hogy a nők rosszabbul vezetnek, kevésbé objektív döntéseket hoznak, mint a férfiak, és amúgy is a konyhában vagy a gyerekek mellett a helyük - illetve, hogy a fiúknak mindig keménynek, győztesnek kell lennie, és nem mutathatják ki érzelmeiket. Az ilyen  sztereotípiák pedig meghatározzák a nem szerinti társadalmi pozíciót is: megmutatkoznak a nőknek adott alacsonyabb fizetésben, vagy akár Orbán Viktor macsó nyilatkozataiban. A miniszterelnök a Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet hazarendelését például azzal kommentálta, hogy nőügyekkel nem foglalkozik, nőnapon pedig a parlamenti étterem konyhájába ugrott le egy vázából kikapott virágcsokorral – ezzel is kifejezve , mit gondol a férfi-női munkamegosztásról.
Szerző
Frissítve: 2018.08.12. 11:21

Apátia az időközi választásokon, csak az igazi Mészáros győz mindenképp

Publikálás dátuma
2018.08.10. 07:30

Fotó: Draskovics Ádám
Pásztón, Balmazújvárosban és Felcsúton is szavazást tartanak a hétvégén. De vajon megszakadhat-e az ellenzék rossz szériája? A miniszterelnök falujában induló Mészáros László ugyan tudja, hogy nem nyerhet, de azért optimista maradt.
– Az ellenzék állapotán nem javított, hogy a tavaszi országgyűlési választáson elszenvedett vereség után az időköziken is sorozatosan alulmaradt. Ennél is nagyobb sebet ejthetett azonban az, hogy az ellenzék bármilyen konstrukciót dolgozott is ki, ha külön indultak, ha összefogtak, a Fidesz rendre épp olyan simán győzött a falvakban, városokban, mint tavasszal országosan – vont mérleget Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője az április 8. után tartott időközi választásokról.
A képet legfeljebb az árnyalja, hogy az összes eddigi idei időközi megmérettetésen rendkívül alacsony volt a részvételi arány. Július végén például Békéscsabán a választásra jogosultak mindössze 16 százaléka járult az urnák elé, 2014-ben itt még 41 százalékos részvételi arány volt. Miskolcon 27, Veszprémben 20, Sopronban 19 százalék ment el szavazni. A fővárosban sem jobb a helyzet: az V. kerületben 20, míg Józsefvárosban 23 százaléknyian voksoltak. A hétvégén újabb voksolásokkal folytatódik az időközi dömping: Pásztón, Balmazújvárosban és Orbán Viktor miniszterelnök falujában, Felcsúton is szavaznak. A Vas megyei Sorkikápolnán is időközi választást a polgármester halála miatt, itt két független jelölt indul.
Kiss Ambrus nem vár változást ezektől a választásoktól sem, a kérdés a szakértő szerint inkább az, hogy ősszel meg tudják-e fordítani a hangulatot az ellenzék pártjai. – Az is fontos, hogy a Fidesz csinál-e olyan intézkedéseket, amelyekkel felhergeli az ellenzéki tábort. 2015-ben az újpesti, a veszprémi és az ajkai időköziket megelőzte a kitiltási botrány, valamint a netadós tüntetés – hangsúlyozta a politológus. Balmazújvárosban, ahol polgármestert választanak, az egyik ellenzéki aktivista „furcsának” nevezte a kampányt. Itt Hegedűs Péter mögé sorakozott fel az ellenzék, sőt Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel is kampányolt. A komolyan vehető ellenfele Nagy Tamás, aki bár függetlenként indul, a Fidesz támogatja. Nagy mellett a térség fideszes országgyűlési képviselője több oldalas szórólapokon állt ki – bár Hegedűs lejáratása nagyobb terjedelmet kapott, mint a dicséretek. A Nógrád megyei Pásztón hárman indulnak a polgármesteri tisztségért. Újra megméretteti magát Dömsödi Gábor, eddigi polgármester. A korábbi műsorvezető áprilisban még az LMP támogatásával próbált bejutni a parlamentbe, most nem kereste meg egyik ellenzéki pártot sem. Rajta kívül a fideszes Farkas Attila, valamint a független Plecskó Péterre lehet szavazni. Orbán Viktor kedvenc falujában azért kell polgármester-választást tartani, mert lemondott a falut évekig irányító milliárdos üzletember, Mészáros Lőrinc. Ő Mészáros László alpolgármestert ajánlotta a felcsútiak figyelmébe, amit kihasznált a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is. A viccpárt ugyanis szintén egy Mészáros László nevű jelöltet indít. A helyi kampányról sokat elárul: a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és jelöltje, Mészáros László kátyúzni kezdett a faluban, de partizánkodásuk nem tartott sokáig, mert megérkezett a rendőrség – rögtön öt járőrautóval, nagyjából húsz fővel. A rendőrök igazoltatták a kátyúzó aktivistákat, és felszólították őket a – közelebbről meg nem nevezett – jogszabályok betartására. Az aktivisták tapssal és „Mészáros! Mészáros!” – kiáltásokkal nyugtázták az intézkedést.
Mészáros László (MKKP) buszmegállót épít Felcsúton
Fotó: Draskovics Ádám

Nincs kolbászból a kerítés Felcsúton sem

Rátelepült az egész falura a bénító félelem - ezzel indokolja az ellenzéki Mészáros László, hogy miért indul a hétvégi, felcsúti polgármester-választáson. A jelenlegi alpolgármesterrel, vasárnapi ellenfelével azonos nevű jelölt abban hisz: ha valahol problémát látunk, akkor nem panaszkodni kell, hanem megoldani. – Mi van akkor, ha véletlenül nyer? – Nem fogok nyerni. – Akkor miért indul? – Mert közben mindenképpen győzök. Csak másképp. Nem arról van szó, hogy hatalmi pozíciót szeretnék Felcsúton. Számomra az igazi eredmény az, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt értékrendjét megismertetem a felcsútiakkal. Ez azt jelenti, hogy ha valahol problémát látunk magunk körül, akkor nem panaszkodunk, hanem összefogunk, összedobjuk a pénzt és megoldjuk. – Erre vevőek a felcsútiak? – Amikor először megjelentünk a faluban, voltak, akik őrültnek tartottak, hogy pont Felcsúton próbálkozom. A helybeliek is tudják, hogy a lakhelyük különleges helyet foglal el a magyarországi falvak között. Most, hogy megcsináltuk a buszmegállót, körbefestettünk megsüllyedt csatornafedeleket és kátyúztunk is, sokkal jobb a viszonyunk. Elhiszik ugyanis, hogy nem csak beszélünk, hanem teszünk is.

– A „mintafaluban” szükség van kátyúzásra? – Az egyik támogatóm azt mondta, szégyelli elmondani, hová valósi, mert az összes ismerőse rögtön azzal jön: Felcsúton a kerítés is kolbászból van. Ez nem igaz. A lakosok döntő többsége tisztes szegénységben él, van körülbelül öt nagyon gazdag felcsúti. – Mennyiből kampányol? – Ez egy olcsó kampány. A plakátjaim drágák, mert alacsony példányszámban készülnek, de ezt a Kutyapárt adta össze. – Nem érzi a választók becsapásának, amit csinálnak? – Az indulásom ötletét valóban az adta: Mészáros Lőrinc lemondott és arra kérte a felcsútiakat, hogy támogassák Mészáros Lászlót. Ha úgy fogalmazott volna, hogy támogassák az alpolgármestert, akkor nem mozdul meg bennem semmi. Fontos leszögezni, hogy amikor elkezdtünk ajánlásokat gyűjteni, hangsúlyosan megkülönböztettük magunkat az alpolgármestertől. – Mi a közös azokban, akik aláírtak önnek? – Az, hogy érzik: rátelepült az egész falura a bénító félelem. Félnek, nehogy valami olyat mondjanak, csináljanak, amivel felhívják magukra a figyelmet, mert abból baj lehet. – Ön nem fél? – Különösebb személyeskedő kampány ellenem nem indult, bár Mészáros Lőrinc tévéjében megjelent egy riport, amelyben elhangzott, hogy engem ki kellene pofozni a faluból. Inspirál a Dávid és Góliáthoz hasonló harc. Megmutatom, hogy nem mindenkit bénít meg ez a helyet. – A többi ellenzéki párttal beszélt? – Az a benyomásom támadt, hogy mivel egy polgármester-választáson nincs állami támogatás és mentelmi jog, ezért ez nem is érdekli az úgynevezett ellenzéki pártokat. Májustól kezdve egyébként egy ellenzéki párt működik Magyarországon, a Kétfarkú Kutyapárt

Névjegy

Mészáros László 51 éves, villamosmérnök. Már bejelentkezett Felcsútra, de Budapest mellett, egy kisvárosban él. 2018-ban a Kutyapártra szavazott egyéniben és listán is. Jelenleg a párt „passzivistája”. 2014-ben az LMP-re voksolt, de 1998-ban és 2002-ben még a Fideszt támogatta.

Szerző

Csúszhat az új NAT, félkész terv alapján készülnek a tankönyvek

Publikálás dátuma
2018.08.10. 06:00

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Nagyjából a felénél tart az új NAT fejlesztése, a jövő szeptemberi bevezetés nem tartható – tudta meg lapunk. A tankönyvek terén, a kormány elképzelései szerint alapvetően kétféle, állami és egyházi, keresztény szemléletű kiadvány közül kell majd választani.
Még távolról sincs kész az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója, amit hétfőn kapott kézhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – értesült lapunk több szakembertől, akik részt vesznek a NAT-fejlesztés munkálataiban. Mint mondták, ez egy kétéves projekt, ami csak tavaly ősszel indult. Ezért sem értik, a kormány miért kommunikálta, hogy 2019 szeptemberétől már az új alaptanterv szerint taníthatnak az iskolákban. Igaz, Palkovics László innovációs miniszter - még oktatási államtitkárként – egyszer úgy nyilatkozott: 2019 szeptembere csak egy nem hivatalos céldátum. Nem csak ez aggasztja a NAT-on dolgozó szakértőket. Mint mondták, a kormány eddig ugyan nem szólt bele a munkájukba, de azt már az elején leszögezték számukra, hogy az új alaptanterv legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú. Ám hogy ehhez pontosan milyen szempontokat kellene figyelembe venniük, már nem részletezték számukra. Szerintük a NAT fejlesztésével megbízott miniszteri biztos, Csépe Valéria „mindenre bólogat”, amit a kormány kér, de az elvárásokat már nem továbbítja a szakmai csoportok felé, hagyja, hogy a szakemberek önállóan dolgozzanak. Ebből pedig előbb-utóbb konfliktus lehet:
a szakértők szerint a kormánynak eljuttatott NAT-koncepció nem igazán tükrözi a „nemzeti-munkaalapú-családközpontú” hármas elvárást, sőt volt, aki úgy vélekedett, a kormány ízlésének „túl liberálisnak” is tűnhet.

Ezért aztán várható, hogy miután a minisztérium véleményezte a koncepciót, számos változtatást javasol majd – amit a szakemberek vagy elfogadnak, vagy nem. Ez újabb vitákat generálhat, így a szakmai és társadalmi nyilvánosságnak még jó ideig várnia kell majd, mire megismerheti a koncepció tartalmát.  

Kétféle tankönyv lesz

A lapunknak nyilatkozó szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az új NAT-nak megfelelő tankönyvek sem állnak még rendelkezésre, azokat a közeljövőben kezdik el kidolgozni – a félkész koncepció alapján. Noha a NAT nem szabályozza a tankönyveket, az abban megfogalmazottak irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek. Forrásaink úgy tudják, a kormány elképzelésében kétféle tankönyv szerepel: egy állami és egy egyházi, keresztény szemléletű, ezekből lehet majd „válogatni”. Ezzel kapcsolatban szerettük volna megismerni az Emmi álláspontját. Kérdéseinkre küldött válaszukban nem cáfolták értesüléseinket, csak annyit közöltek: vegyük figyelembe hétfői közleményüket. Ebben mindössze arról adtak tájékoztatást, a koncepcióról a minisztériumi véleményezést követően indul széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés, majd annak lezárultát követően kerül a kormány elé a tervezet. „A tárca célja, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban” - írták. Megkeresésünkre még annyit közöltek: a társadalmi egyeztetés indulásáról tájékoztatni fogják lapunkat.

Klebelsberg Központ: nincs tanárhiány

Nincs országos tanárhiány – jelentette ki az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) új elnöke, Hajnal Gabriella egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Ezt azokra a sajtóhírekre reagálva mondta, melyek szerint tanévkezdés előtt is több mint kétezer tanári állás van meghirdetve különböző álláskereső portálokon. - Tavaly még 5-6 ezer pedagógusról beszéltek, most 2400-ról. Minden ilyen szám felelőtlen dobálózás – fogalmazott. Szerinte nyáron azért nő meg a meghirdetett tanári állások száma, mert ilyenkor nagyobb arányban változtatnak álláshelyet a pedagógusok, például költözés miatt. Azt ugyanakkor elismerte, lehetnek olyan térségek, ahol gondot jelenthet a munkaerőhiány, de a tankerületek megoldják, ahogy eddig is. A Népszava azon kérdésére, a KK vezetőjeként – és egykori iskolaigazgatóként - mit szól ahhoz, hogy ezúttal Debrecenben újból a diák és szülői közösség, valamint a nevelőtestület véleményét figyelmen kívül hagyva neveztek ki egy fideszes kötődésű iskolaigazgatót, úgy válaszolt: tudomása szerint szakmai döntés született, a korábbi intézményvezetés nem mindenben a jogszabályoknak megfelelően irányította az iskolát. - Bódis államtitkár úr ötszáz igazgatót nevezett ki, ezek közül idén csak egy keltett felháborodást. Ne felejtkezzünk meg a többi 499-ről sem – tette hozzá. 

Szerző