Bevándorlás nélkül Lengyelország sem boldogul

Jaroslaw Kaczynski és a nevével fémjelzett varsói kormányzat Fülöp-szigeteki katolikusokkal orvosolná a lengyel gazdaság munkaerő gondjait, más bevándorlóktól továbbra is mereven elzárkózik.

A migrációellenesség, a mindenféle bevándorlástól való merev elzárkózás, az egyszínű, egyvallású nemzetállamok Közép-Európájának víziója igencsak megnehezíti térségünk egyik legakutabb problémájának, a munkaerőhiány pótlásának és az elöregedésnek a megoldását, vagy legalábbis enyhítését.

A külföldi román vendégmunkások bukaresti hétvégi erőszakba torkolló demonstrációja kapcsán kerekedett belpolitikai vita is élesen felszínre hozta a kelet-közép-európai régió pillanatnyi legégetőbb problémáját – az elvándorlást és a nyomában keletkező egyre súlyosabb munkaerőhiányt. Románia éllovas a külföldi munkavállalás és elvándorlás tekintetében, hiszen világbanki adatok szerint is 3,6 millió román él ma már külföldön, de romániai becslések szerint a valós szám inkább az 5 millióhoz közelít, miközben a román gazdaság akkut munkaerőhiánnyal küzd. A tüntetők is a korrupció mellett azt kifogásolják, hogy a kormány semmit sem tesz az elvándorlás megállításáért és a már külföldön dolgozók hazacsábításáért.

Románia nincs egyedül ezzel a problémával. Térségünkben egyre inkább általános jelenséggé válik e kettősség, - Magyarországon is - , de Románia után Lengyelország büszkélkedhet a dobogó második helyével a külföldi munkavállalás tekintetében. Lengyelországból a rendszerváltás óta tart a megélhetési kivándorlás, nem véletlenül riogattak a lengyel villanyszerelővel nyugati szélsőjobb pártok munkaerőpiacuk megnyitása idején a 2004-ben csatlakozott közép-európai tízek számára. Becslések szerint ma mintegy 2,5 millió lengyel dolgozik Nyugat- és Észak-Európában, miközben Lengyelországban minden korábbinál súlyosabb munkaerőhiány állt elő. Az erősen migrációellenes varsói kormány ezt Fülöp-szigeteki munkavállalók behozatalával próbálja enyhíteni, a jelenségről beszámoló spanyol EFE hírügynökség szerint azért, mert ők keresztények.

Idén, az első negyedévi adatok szerint a lengyel munkáltatók 91 százaléka szembesült már munkaerőhiánnyal, a gazdasági szereplők egyre erőteljesebben sürgetik a varsói kormányt, hogy könnyítse meg a vendégmunkások behozatalát, ellenkező esetben működésképtelenné válik a gazdaság. A Bloomberg egy májusi elemzése szerint tavaly év végén 51,1 százalékkal több üres munkahely volt, mint egy évvel korábban, de a lengyel munkavállalók 14 százaléka továbbra is külföldi munkavállalást tervez. Az elvándorlás mértéke a kisebb és közepes településekről magasabb, a munkaerőhiány pedig nyilván elsősorban ezeket a településeket nyomasztja leginkább.

A lengyel piaci szereplők is azt kifogásolják – amit a románok –, hogy a kormány semmit sem tesz sem a kivándorlás megfékezéséért, sem azért, hogy hazacsalogassa a már külföldön dolgozókat, hozzátéve, hogy a vendégmunkások behozatalát sem könnyíti meg a munkáltatók számára. Lengyelországban ugyan ma már legalább egymillió ukrán dolgozik, a krónikus munkaerőhiányt részben ők csillapítják (miközben az ukrán gazdaság nyögi hiányukat). A lengyel nemzeti bank adatai szerint az ukrán munkavállalók száma az elkövetkezőkben várhatóan 2-300 ezerrel fog nőni, ez azonban távolról sem elég az akkut munkaerőhiány pótlására. Főképp azért nem, mert mivel Ukrajna nem uniós ország, az ő munkavállalásuk engedélyezése igen sok bürokratikus akadályba ütközik. A lengyel munkáltatók közben azért rettegnek folyamatosan, hogy ha Németország megnyitja piacát az ukrán munkaerő előtt, a lengyel gazdaság igen komoly bajba kerül.

Tart ettől a kormány is, amely 2019-re ígéri az új munkaerőpiaci törvény hatálybalépését, s vele együtt a külföldiek munkavállalásának megkönnyítését. Első lépésként, őszig, aláírnak egy megállapodást a Fülöp-szigetekkel az egészségügy, az idősgondozás és az építőipar legégetőbb gondjainak enyhítésére. „Varsó értékeli, hogy a fülöp-szigetiek kulturálisan közel állnak hozzánk, lévén katolikusokról szó” – mondta az EFE-nek Stanislaw Szwed helyettes munkaügyi miniszter. Szwed azt is leszögezte, a varsói kormány ösztönzi a külföldi munkaerő érkezését, hiszen az ország komoly nehézségekkel küzd, de előnyben részesíti a keresztényeket. Egyelőre 600 fülöp-szigeteki kapott munkavállalási és letelepedési engedélyt Lengyelországban.