Még jó darabig nem fütyül a RIGO

Publikálás dátuma
2018.08.15. 13:50

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Először 2006-ra ígérték, de akár 2020-ig is elhúzódhat, mire bevezetik az elektronikus jegyrendszert Budapesten. Már ha egyáltalán működőképes lesz a rendkívül bonyolultra sikerült RIGO.
Hallgatásba burkolódzott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) amikor a fővárosi E-jegyrendszer bevezetéséről érdeklődtünk. Nem csoda: tavaly ugyanis a BKK még azt ígérte, hogy egy évtizednyi vajúdás után 2018 elejétől végre valóban elindul a papír alapú jegyeket felváltó és a bliccelőket kiszűrő, modern elektromos jegy- és beléptetőrendszer (amit a rugalmas, integrált, gazdaságos és okos szavak kezdőbetűi alapján RIGO névre kereszteltek). Egy-két tesztpéldány felszerelését leszámítva azonban nyoma sincs a rendszer bevezetésének, sőt, információink szerint tovább csúszik a 2004 óta húzódó vállalkozás (akkor még 2006-os céldátumot mondtak). Bár az Index és a Zoom is arról írt, hogy „csak” egy évvel halasztják a projekt indítását, volt olyan forrásunk, aki belső, hivatalos iratokon 2020-as céldátumot látott.
Informátoraink azzal kapcsolatban is szkeptikusak voltak, hogy egyáltalán működhet-e a rendkívül bonyolultra és nehézkesre tervezett rendszer, sokak szerint ugyanis a RIGO problémái a nem átgondolt tervezésből adódtak. Az elképzelések egy rendkívül szerteágazó és bonyolult projektről szóltak: 2500 járműre – buszra, trolira, villamosra – tízezernél is több új érvényesítőkészüléket terveztek, a kapuval nem lezárható metró és HÉV-állomásokra pedig 530 eszközt telepítenének. A hatalmas utasforgalom és a kiterjedt járműállomány ellenére a rendszert úgy akarták felépíteni, hogy az okoskártyás beléptetők mellett személyi azonosítókkal – e-személyi – vagy éppen bankkártyával is használható legyen. Emiatt viszont óriási adatforgalom várható, ráadásul a rendszert összhangba kell hozni – a diák és nyugdíjas és egyéb kedvezmények miatt - a népességnyilvántartó adatbázisával, az e-személyigazolványok adatait tároló belügyi adatbázissal, a bankkártyák miatt pedig a pénzintézetek pénzügyi rendszerével is.
Tesztrendszer a Deák téri metróban
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A helyzetet tovább bonyolította, hogy egy kifejezetten rossz szerződést kötöttek a generálkivitelezőnek 2014-ben kiválasztott Scheidt&Bachmann céggel. A vállalat ugyan a legalacsonyabb árajánlatot adta – 28 milliárdért vállalták a rendszer kiépítését és ötéves üzemeltetést – ám a jellemzően hardvergyártó német cégnek nem volt érdemi referenciája egy ilyen komplex rendszer kiépítésére. Ráadásul a szerződés alapján a vállalat a szoftverintegráció kiépítése nélkül is kitáncolhat az ügyletből az e-jegyrendszer hardvereinek – a beléptetőkapuk, a kézi ellenőrző eszközök- leszállítása után, márpedig ez nehéz helyzetbe hozta a BKK-t. A hardverek jó részét végül leszállította a cég, ám azok azóta is lefóliázva állnak a BKK raktáraiban, míg a közlekedési vállalat küzd a szoftverintegrációs feladatokkal. A BKK élére kinevezett Dabóczi Kálmánnak sem sikerült kezelnie a helyzetet, ő is csak addig jutott, hogy másfél év hezitálás után újraterveztette az egészet. Ez ugyanakkor a fejlesztés drágulását eredményezte, így 2017-ben további 3 milliárd forint szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés a projektre. Mindezek következtében - a 444.hu számításai szerint - összességében már 36,8 milliárd forintba kerül a fejlesztés. Közben a 2015-ben felvett 17 milliárd forintos EBRD-hitel már ketyeg, pedig az még sok idő, mire az e-jegyes rendszer bevételt kezd termelni. A hitelből nagyjából hat milliárd forintot költött el a BKK. Úgy tudni, hogy a főváros most azért lobbizik a banknál, hogy egyelőre csak a kamatokat kelljen fizetni, ám a tényleges törlesztés csak akkor induljon el, ha a rendszer már termőre fordult, azaz az éves szinten 14 milliárdos jegyárbevétel elkezd befolyni a E-jegyrendszeren keresztül. A csúszás következménye az is, hogy a BKK tavaly a budapesti úszóvébé előtt sürgősen saját online jegyrendszert terveztetett a T-Systems-szel, noha a RIGO-rendszer kínálatában is szerepelt volna az online jegy-és bérleteladás lehetővé tevő platform kiépítése. A tavaly nyáron, mindössze pár hónap alatt összeeszkábált, majd a vizes vébé előtt elindított rendszer végül elromlott: súlyos adatszivárgást tapasztaltak a rendszernél, több ezer vásárló adatai kerültek ki, ráadásul egy középiskolás is könnyedén át tudott jutni a biztonsági falakon. Később rövid időre újraindították a BKK online jegyárusítását, ám a szervert érő támadások miatt az év elején leállították a rendszert. Az ügynek végül az lett az egyetlen valódi következménye, hogy a BKK online rendszerét jelölték a BlackHat nevű IT nemzetközi biztonsági konferencián a biztonsági problémákat kezelő, legbénább céges reakciókra alapított citromdíjra.

Inkább új buszokat venne a BKV

Már előkészítés alatt vannak azok a közbeszerzési eljárások, amelyekkel a vállalat évi 40 kulcsrakész, új szóló-és csuklósbusz megvásárlását teszi lehetővé - közölte a Népszava kérdésére a BKV. Bár a vállalatnak saját összeszerelő műhelye is van, ahonnan szintén évi 40 busz tud kigördülni – a vásárlás 10 százalékos költségcsökkenést eredményez. A BKV azt is hangsúlyozta, hogy utazási szolgáltatóként mindenképpen a kulcsrakész járművek beszerzését részesítik előnyben. Mint azt megírtuk, a kormány korábban a „magyar buszgyártás” feltámasztásában bízva az Ikarus Egyedi Buszgyártó Kft.-t próbálta helyzetbe hozni, azonban hiába volt az erős kormányzati hátszél, a kiválasztott cég nem tudta teljesíteni a vállalásait, majd csődöt jelentett.  

Sok konkrétum nem hangzott el, csak az irgalmatlan, nagyjából 12 milliárdos bukás biztos.
Ígéretözönt kaptak a fővárosiak a nemrégiben bedőlt fővárosi elektromos jegyrendszer helyett: Tarlós István főpolgármester és Pintér Sándor belügyminiszter szerdán együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy a 2020 végéig kiépülő a budapesti elektronikus jegyrendszer csatlakozik a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformhoz (NEJP), de Tarlós István szerint várhatóan már az év második felétől lehet majd mobiltelefonon jegyet és bérletet venni, majd az időalapú jegyeket pedig várhatóan 2020 végén, 2021 elején vezetik majd be – mondta el a főpolgármester. Azonban arról, hogy ez mennyibe fog kerülni az adófizetőknek, mikor írják ki az ehhez szükséges közbeszerzéseket, egyáltalán írnak-e ki közbeszerzést a fejlesztésre – Pintér Sándor egy elejtett megjegyzése arról árulkodik, hogy hazai cégekben gondolkoznak – továbbá, hogy mi lesz a korábban még Rigo néven futott jegyrendszer csődje után a főváros nyakán maradt több milliárd forint értékű hardver sorsa, az nem derült ki, illetve Tarlós Istvánnak és a Pintér Sándor a bejelentés után távozott, kérdések feltételére nem volt lehetőség.  A rigóból főnix lett - mondta Pintér Sándor utalva a BKK menedzselése alatt bedőlt rendszerre. Ennek kapcsán Tarlós István is elismerte, hogy a Főváros elektronikai jegyrendszere nem tudott elkészülni időre. „Ez az elektronikus jegyrendszer-projekt nem a sikertörténeteink közé tartozott – mondta Tarlós István - mivel az én ciklusom alatt történt, én nem azt mondtam, hogy protokolláris közöm sem lett volna a dologhoz, hanem azt mondom, hogy az én politikai felelősségem volt és az én feladatom kiigazítani.” Nemrégiben derült ki, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) menedzselésében évek óta vajúdó jegyrendszer-vállalkozás ellehetetlenült, a BKK pedig szerződést bontott az elektromos jegyrendszer kiépítésére 2014-ben leszerződött német céggel. Az ügy nyomán Dabóczi Kálmán BKK-vezérnek mennie kellett, Tarlós István és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes pedig feljelentést tett az ügyben. A közvetlen ok erre az is lehetett, hogy a Rigo-néven futott rendszerre addigra mintegy 12 milliárdot költött el a főváros, ennek jó részét – sajtóértesülések szerint 6 milliárdot – az ellehetetlenült projekthez megvásárolt hardverek – beléptetőkapuk, szerverekre – adták ki. A botrányt az önkormányzati választásokra készülő Tarlós István azzal csitította, hogy nem sokkal a BKK szerződésbontás után bejelentette, hogy megállapodott Pintér Sándorral arról, hogy az elektromos jegyrendszer-projekt elkerül a BKK-tól, és a fővárosi rendszer kiépítése az egységes, Nemzeti Elektromos Jegy Platform (NEJP) részeként fog megvalósulni. Konkrét kivitelezési adatok azonban azóta sem ismertek, így az sem tudni, hogy a milliárdokért megvásárolt és jelenleg raktárban porosodó hardverek például kompatibilisek lesznek-e a külön fejlesztés részeként kialakulóban lévő NEJP-pel. Van olyan szakmai forrásunk, aki erről csak úgy vélekedett, hogy ez kizárt, a fejlesztő német cég távozásával a milliárdos hardverek leginkább virágállványnak lesznek alkalmasak.  

Alibimegállapodás?

Élesen bírálta az eseményt az ellenzékből Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, aki szerint az egész bejelentés egy „alibimegállapodás” ami arról szól, hogyan kell kimenekíteni Tarlós Istvánt abból a helyzetből, hogy bebukott egy 12 milliárdos projekt. Arra Horváth Csaba szerint mérget lehet venni, hogy a rendszer ősszel nem fog működni. „Az én információim szerint az egész projekt embrionális állapotban van” - mondta a frakcióvezető. Szerinte a Rigo-rendszer bedőlése után beadott főpolgármesteri feljelentés is csak porhintés ami leginkább azt szolgálta, hogy a városvezetésnek ne kelljen elszámolnia a becsődölt vállalkozás részleteivel. „A bedőlés után kikértem a projekt számláit, mire Tarlós István azt mondta, hogy nincs módjában kiadni, mivel mindent átadott a nyomozóknak” - mondta Horváth Csaba, aki szerint az igencsak életszerűtlen, hogy ne készült volna egy ilyen ügyben ilyen számlákról akárcsak egy fénymásolat.   

A máltai szeretetszolgálat működteti tovább a gödi Topházat

Publikálás dátuma
2018.08.15. 11:07

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A segélyszervezet az állam kérésére vette át az intézményt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat működteti tovább a Pest Megyei Topház Egyesített Szociális Intézményt – közölte a segélyszervezet az MTI-vel. A közleményben azt írták, a gödi Topház működésében hiányosságokat és problémákat tártak fel korábbi vizsgálatok, ezért az állam kérésére a máltai szeretetszolgálat vette át a majdnem 200 értelmi és halmozottan fogyatékos embert ellátó intézményt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól. A Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) nevű szervezet még tavaly májusban hozta nyilvánosságra az értelmi fogyatékosokkal foglalkozó gödi intézetben uralkodó állapotokról szóló, nagy felháborodást kiváltó riportját.
Szerző
Frissítve: 2018.08.15. 11:08

Elsodorta a vakvezető kutyát, de szerinte az állat ment az autójának

Publikálás dátuma
2018.08.15. 09:49
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Nem érzi hibásnak magát az a sofőr, aki elsodort egy látássérült embert kísérő vakvezető kutyát. A nő szerint akkor léptek le a járdáról, amikor ő már befordult az autójával. A szakértő szerint a gyalogosoknak van elsőbbsége.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének múlt heti Facebook-bejegyzése szerint egy autó majdnem elütött egy, éppen a vakvezető vizsgáját tevő kutyát és látássérült gazdáját. Amikor szabályosan leléptek a járdáról, az autó kanyarodás közben kis híján elütötte őket, majd anélkül, hogy megnézte volna, mi történt, elhajtott.
A hátsó sárvédő elkapta a kutya fejét; hatalmasat koppant - mondta az ATV-híradóban a vak férfi, aki hozzátette, főleg Dorko miatt aggódott, mert érezte, vele nem lesz gond. Az autó viszont elhajtott.
A csatornát megkereste a sofőr, aki bár nem akart nyilatkozni, elmondta, ő már befordult, amikor a kutya és a gazdája lelépett az útra, mint mondta a bejegyzésben lévő videón is látszik, nem ő ütötte el Dorkót, hanem az ment neki az autójának. Hozzátette, azért hajtott el, mert nem érzékelte, hogy elsodorta az állatot.
Köves Szilárd vezetéstechnikai szakértő és vizsgabiztos a műsorban elmondta, az autós tempójával volt gond. A jó megoldás ilyenkor az, hogy lassan kell haladni, és ha a gyalogos át akar kelni, át kell engedni. Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kiképzője is úgy véli, sem a kutya, sem a gazdája nem hibázott, mert a KRESZ szerinti elsőbbség birtokában léptek le a járdáról.
Szerző