Még jó darabig nem fütyül a RIGO

Publikálás dátuma
2018.08.15 13:50

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Először 2006-ra ígérték, de akár 2020-ig is elhúzódhat, mire bevezetik az elektronikus jegyrendszert Budapesten. Már ha egyáltalán működőképes lesz a rendkívül bonyolultra sikerült RIGO.
Hallgatásba burkolódzott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) amikor a fővárosi E-jegyrendszer bevezetéséről érdeklődtünk. Nem csoda: tavaly ugyanis a BKK még azt ígérte, hogy egy évtizednyi vajúdás után 2018 elejétől végre valóban elindul a papír alapú jegyeket felváltó és a bliccelőket kiszűrő, modern elektromos jegy- és beléptetőrendszer (amit a rugalmas, integrált, gazdaságos és okos szavak kezdőbetűi alapján RIGO névre kereszteltek). Egy-két tesztpéldány felszerelését leszámítva azonban nyoma sincs a rendszer bevezetésének, sőt, információink szerint tovább csúszik a 2004 óta húzódó vállalkozás (akkor még 2006-os céldátumot mondtak). Bár az Index és a Zoom is arról írt, hogy „csak” egy évvel halasztják a projekt indítását, volt olyan forrásunk, aki belső, hivatalos iratokon 2020-as céldátumot látott.
Informátoraink azzal kapcsolatban is szkeptikusak voltak, hogy egyáltalán működhet-e a rendkívül bonyolultra és nehézkesre tervezett rendszer, sokak szerint ugyanis a RIGO problémái a nem átgondolt tervezésből adódtak. Az elképzelések egy rendkívül szerteágazó és bonyolult projektről szóltak: 2500 járműre – buszra, trolira, villamosra – tízezernél is több új érvényesítőkészüléket terveztek, a kapuval nem lezárható metró és HÉV-állomásokra pedig 530 eszközt telepítenének. A hatalmas utasforgalom és a kiterjedt járműállomány ellenére a rendszert úgy akarták felépíteni, hogy az okoskártyás beléptetők mellett személyi azonosítókkal – e-személyi – vagy éppen bankkártyával is használható legyen. Emiatt viszont óriási adatforgalom várható, ráadásul a rendszert összhangba kell hozni – a diák és nyugdíjas és egyéb kedvezmények miatt - a népességnyilvántartó adatbázisával, az e-személyigazolványok adatait tároló belügyi adatbázissal, a bankkártyák miatt pedig a pénzintézetek pénzügyi rendszerével is.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy egy kifejezetten rossz szerződést kötöttek a generálkivitelezőnek 2014-ben kiválasztott Scheidt&Bachmann céggel. A vállalat ugyan a legalacsonyabb árajánlatot adta – 28 milliárdért vállalták a rendszer kiépítését és ötéves üzemeltetést – ám a jellemzően hardvergyártó német cégnek nem volt érdemi referenciája egy ilyen komplex rendszer kiépítésére. Ráadásul a szerződés alapján a vállalat a szoftverintegráció kiépítése nélkül is kitáncolhat az ügyletből az e-jegyrendszer hardvereinek – a beléptetőkapuk, a kézi ellenőrző eszközök- leszállítása után, márpedig ez nehéz helyzetbe hozta a BKK-t. A hardverek jó részét végül leszállította a cég, ám azok azóta is lefóliázva állnak a BKK raktáraiban, míg a közlekedési vállalat küzd a szoftverintegrációs feladatokkal. A BKK élére kinevezett Dabóczi Kálmánnak sem sikerült kezelnie a helyzetet, ő is csak addig jutott, hogy másfél év hezitálás után újraterveztette az egészet. Ez ugyanakkor a fejlesztés drágulását eredményezte, így 2017-ben további 3 milliárd forint szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés a projektre. Mindezek következtében - a 444.hu számításai szerint - összességében már 36,8 milliárd forintba kerül a fejlesztés. Közben a 2015-ben felvett 17 milliárd forintos EBRD-hitel már ketyeg, pedig az még sok idő, mire az e-jegyes rendszer bevételt kezd termelni. A hitelből nagyjából hat milliárd forintot költött el a BKK. Úgy tudni, hogy a főváros most azért lobbizik a banknál, hogy egyelőre csak a kamatokat kelljen fizetni, ám a tényleges törlesztés csak akkor induljon el, ha a rendszer már termőre fordult, azaz az éves szinten 14 milliárdos jegyárbevétel elkezd befolyni a E-jegyrendszeren keresztül. A csúszás következménye az is, hogy a BKK tavaly a budapesti úszóvébé előtt sürgősen saját online jegyrendszert terveztetett a T-Systems-szel, noha a RIGO-rendszer kínálatában is szerepelt volna az online jegy-és bérleteladás lehetővé tevő platform kiépítése. A tavaly nyáron, mindössze pár hónap alatt összeeszkábált, majd a vizes vébé előtt elindított rendszer végül elromlott: súlyos adatszivárgást tapasztaltak a rendszernél, több ezer vásárló adatai kerültek ki, ráadásul egy középiskolás is könnyedén át tudott jutni a biztonsági falakon. Később rövid időre újraindították a BKK online jegyárusítását, ám a szervert érő támadások miatt az év elején leállították a rendszert. Az ügynek végül az lett az egyetlen valódi következménye, hogy a BKK online rendszerét jelölték a BlackHat nevű IT nemzetközi biztonsági konferencián a biztonsági problémákat kezelő, legbénább céges reakciókra alapított citromdíjra.

Inkább új buszokat venne a BKV

Már előkészítés alatt vannak azok a közbeszerzési eljárások, amelyekkel a vállalat évi 40 kulcsrakész, új szóló-és csuklósbusz megvásárlását teszi lehetővé - közölte a Népszava kérdésére a BKV. Bár a vállalatnak saját összeszerelő műhelye is van, ahonnan szintén évi 40 busz tud kigördülni – a vásárlás 10 százalékos költségcsökkenést eredményez. A BKV azt is hangsúlyozta, hogy utazási szolgáltatóként mindenképpen a kulcsrakész járművek beszerzését részesítik előnyben. Mint azt megírtuk, a kormány korábban a „magyar buszgyártás” feltámasztásában bízva az Ikarus Egyedi Buszgyártó Kft.-t próbálta helyzetbe hozni, azonban hiába volt az erős kormányzati hátszél, a kiválasztott cég nem tudta teljesíteni a vállalásait, majd csődöt jelentett.  

Meghalt P. Kiss Zsuzsa

Publikálás dátuma
2019.02.20 19:26

Shutterstock
A közmédiában dolgozó szerkesztő a Petőfi és a Kossuth Rádió több műsorát is vezette, 59 éves korában hunyt el.
 Életének 59. évében meghalt P. Kiss Zsuzsa, a közmédia kiemelt szerkesztője - közölte a család szerdán az MTI-vel. P. Kiss Zsuzsa pályáját a Petőfi Rádióban kezdte, szolgáltatóműsorokban vett részt. Riporter és műsorvezető is volt, leginkább a Kossuth Rádió Napközben, a Hajnal-Táj és a Szombat délelőtt című műsoraiból ismerhették a hallgatók 2014-ben a Magyar Turizmus Zrt. díját elnyerve az év turisztikai szerkesztő riportere lett. P. Kiss Zsuzsát a közmédia saját halottjának tekinti.

Külön államként működhet a Budapestre érkező orosz bank

Publikálás dátuma
2019.02.20 19:12
Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke és Varga Mihály pénzügyminiszter
Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Nem fizetnek adót, ha kell, magyar állam bérel nekik irodát vagy újít fel épületeket. Székházukba rendőr sem léphet be, minden vezetőjük diplomáciai mentességet élvez: ez csak néhány kedvezmény azok közül, amivel a fővárosba a csábítják az orosz Nemzetközi Beruházási Bankot.
Nagyon engedékeny a magyar kormány, ha arról van szó, hogy Budapestre kell hozni egy orosz alapítású, projektfinanszírozással foglalkozó pénzintézetet. Az Index részletesen foglalkozik a javaslattal, ami rengeteg kedvezményt kínál a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) letelepedéséhez.  Tegyük hozzá, a vonatkozó törvény szerint ugyanezek a kedvezmények  és mentességek illetik meg itthon az ENSZ szakosított intézményének számító Világbankot is. A portál által idézett dokumentum alapján Magyarország biztosítja az NBB-nek • a bank igényeinek megfelelő irodaépületeket („föld, épületek, épületrészek, ideértve a megközelítést szolgáló létesítményeket"), • a bankelnök hivatalos rezidenciáját, • és ezeknek az ingatlanoknak a "biztonságát és nyugalmát". Ha a kinézett épületek nem az államéi, azokat az állam bérelné a banknak, ha pedig nem megfelelő állapotúak, a magyar adófizetők pénzén újítanák fel őket. Az épületek biztonsága és nyugalma eközben olyannyira teljes körű lenne, hogy oda még a magyar állam sem tehetné be a lábát, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illetné meg.
Az épületek sérthetetlensége, biztosítása és védelme messze nem minden. A bank ugyanis • "bármilyen szabályt kialakíthat", ami ahhoz szükséges, hogy az irodaépületben a tevékenységét gyakorolja, és a nagykövetségekhez hasonlóan a rendőrök is csak akkor mehetnének be, ha a bank hívná őket, • a bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más. • A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól. Az orosz vezetésű nemzetközi bank tervezett kedvezményei - a hasonló nemzetközi intézményekkel azonosan - ezen is túlmutatnak.  • Az NBB nem lenne alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek (ideértve a közzétételi vagy beszámolási kötelezettséget, tőkeszabályozási vagy tőkemegfelelőségi követelményeket vagy egyebeket), • nem lenne kötelezve a számviteli szabványok bármely formában történő bevezetésére, • sem arra, hogy megfeleljen az engedélyeztetési vagy regisztrációs kötelezettség bármely formájának. • Ha pedig kiderülne, hogy az ügyleteihez mégis szüksége van valamilyen speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, a tervezet szerint úgy kell tekinteni, mintha már rendelkezne azokkal, • végül a bank valamennyi tulajdona és bárminemű tevékenysége, művelete mentességet kap „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”. Az NBB-ek ezen felül se lesz sok gondja, mivel  • Magyarországon található minden eszköze, jövedelme és tulajdona mentességet élvez minden adó- és egyéb közteher megfizetésétől, akár országos, akár helyi szinten, kivéve a szolgáltatási díjakat; • mentes minden adófizetési, adóvisszatartási vagy adóbeszedési kötelezettségtől; • mentességet élvez minden vám, adó vagy egyéb közteher megfizetésétől, vagy – a hivatali használatra szánt áruk tekintetében – bármely import- és exportkorlátozástól -írja a portál.

Bejöhet, akit csak meghívnak