Térképen az augusztus 20-i lezárások

Publikálás dátuma
2018.08.15. 14:40
Augusztus 20-i tüzijáték - illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Számos forgalmas fővárosi útszakaszon, rakpartokon már péntektől korlátozás, megállási tilalom lép életbe, amit csak kedden oldanak fel. Sok más városban is forgalomkorlátozásra kell számítani.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint már pénteken 0 órától kedd reggel 6 óráig lezárják többek között a Lánchíd utcát és az Ybl Miklós teret. Szintén pénteken 0 órától hétfő este 6 óráig lezárják a Szent Gellért rakpart két forgalmi sávját is a Hegyalja úttól a Rudas fürdő végéig. Péntek estétől kedden hajnalig lezárják a Clark Ádám teret, a Fő utcát a Halász utcától a Clark Ádám térig, a Lánchidat (hétfőig csak a gépjárműforgalom elől), az Alagutat, valamint az Alagút utcát az Attila úttól az Alagútig.
Vasárnap reggeltől hétfő hajnalig nem lehet közlekedni a Szent Gellért rakparton a Rudas fürdőtől az Erzsébet hídig. Vasárnap délután 2 órától hétfőn hajnali 1 óráig lezárják a Szent Gellért rakpart, a Budai alsó rakpart, a Krisztina körút, az Attila út, a Hegyalja út, a Naphegy utca, a Kereszt utca, a Kossuth Lajos utca, a Szabad sajtó út, és a Március 15. tér egyes szakaszait.
Augusztus 20., hétfő reggeltől kedd hajnalig lezárják továbbá a Budai alsó rakpart és Pesti alsó rakpart egyes szakaszait. Szintén hétfőn este 7 órától várhatóan 22.30-ig a Margit híd (gyalogos forgalom függvényében gépjármű forgalom zárása) - Szent István körút - Bajcsy-Zsilinszky út - Károly körút - Múzeum körút - Vámház körút - Szabadság híd - Szent Gellért tér - Kelenhegyi út - Szirtes utca - Sánc utca - BAH csomópont - Alkotás utca - Széll Kálmán tér - Margit körút - Tölgyfa utca - Margit híd által határolt területet is lezárják.
Rengeteg helyen ezen túl megállási- és parkolási tilalom is életbe lép, főleg a Duna-parton - ezeket részletesen sorolja a rendőrség honlapján, illetve az alábbi térképen is láthatóak, a lezárásokkal együtt.
Budapesten kívül ideiglenes forgalomkorlátozások lesznek érvényben
  • Biatorbágyon,
  • Dunakeszin,
  • Monoron,
  • Siklóson,
  • Százhalombattán és
  • Szigetszentmiklóson.
Ezek részleteiről szintén a rendőrség honlapján lehet tájékozódni.
Szerző
Frissítve: 2018.08.15. 14:44

Elindult Ungár Péter Szombathelyi lapja

Publikálás dátuma
2018.08.15. 14:15

Fotó: Vajda József / Népszav
Folytatódik az LMP-s politikus vidéki médiaterjeszkedése.
Egy maréknyi újságíró Ungár Péter LMP-s politikussal karöltve alapította meg az ugytudjuk.hu-t: a portál ígérte szerint aktív részese akar lenni a térség hétköznapjainak, közösségi élményt kínálva az olvasóknak, megtörve ezzel a kormány által kínált alternatív valóságot – írja az Átlátszó. A kedden elindult ugytudjuk.hu bemutatkozó posztjában azt írta:
„Egy csapat lelkes és elhivatott szombathelyi újságíró úgy döntött, hogy lapot alapít azzal a szándékkal, hogy gazdagítsa a kormányfüggetlen média szerény táborát.”

Az Átlátszó kiemelte, hogy a portál kiadója a Kő a Mezőn Nonprofit Kft. aminek legnagyobb tulajdonosa az Azonnali portálban is érdekelt Ungár Péter (45 százalék), az LMP országgyűlési képviselője, elnökségi tagja. Tulajdonos még a lap főszerkesztője, Farkas Balázs (40 százalék) és további három másik munkatárs 5-5 százalékban. Farkas Balázs az Átlátszó Országszerte blogjának Nyugat-magyarországi tudósítója is. Július végén írtuk meg, hogy információnk szerint az LMP-s képviselő szeptemberben Szombathelyen és Debrecenben is megpróbál elindítani más hangot, mint a kormánypárté. Szentgotthárdon a 9970.hu, Egerben pedig az egriugyek.hu honlapot szerezte meg az LMP országgyűlési képviselője.
Szerző
Frissítve: 2018.08.15. 14:56

Még jó darabig nem fütyül a RIGO

Publikálás dátuma
2018.08.15. 13:50

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Először 2006-ra ígérték, de akár 2020-ig is elhúzódhat, mire bevezetik az elektronikus jegyrendszert Budapesten. Már ha egyáltalán működőképes lesz a rendkívül bonyolultra sikerült RIGO.
Hallgatásba burkolódzott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) amikor a fővárosi E-jegyrendszer bevezetéséről érdeklődtünk. Nem csoda: tavaly ugyanis a BKK még azt ígérte, hogy egy évtizednyi vajúdás után 2018 elejétől végre valóban elindul a papír alapú jegyeket felváltó és a bliccelőket kiszűrő, modern elektromos jegy- és beléptetőrendszer (amit a rugalmas, integrált, gazdaságos és okos szavak kezdőbetűi alapján RIGO névre kereszteltek). Egy-két tesztpéldány felszerelését leszámítva azonban nyoma sincs a rendszer bevezetésének, sőt, információink szerint tovább csúszik a 2004 óta húzódó vállalkozás (akkor még 2006-os céldátumot mondtak). Bár az Index és a Zoom is arról írt, hogy „csak” egy évvel halasztják a projekt indítását, volt olyan forrásunk, aki belső, hivatalos iratokon 2020-as céldátumot látott.
Informátoraink azzal kapcsolatban is szkeptikusak voltak, hogy egyáltalán működhet-e a rendkívül bonyolultra és nehézkesre tervezett rendszer, sokak szerint ugyanis a RIGO problémái a nem átgondolt tervezésből adódtak. Az elképzelések egy rendkívül szerteágazó és bonyolult projektről szóltak: 2500 járműre – buszra, trolira, villamosra – tízezernél is több új érvényesítőkészüléket terveztek, a kapuval nem lezárható metró és HÉV-állomásokra pedig 530 eszközt telepítenének. A hatalmas utasforgalom és a kiterjedt járműállomány ellenére a rendszert úgy akarták felépíteni, hogy az okoskártyás beléptetők mellett személyi azonosítókkal – e-személyi – vagy éppen bankkártyával is használható legyen. Emiatt viszont óriási adatforgalom várható, ráadásul a rendszert összhangba kell hozni – a diák és nyugdíjas és egyéb kedvezmények miatt - a népességnyilvántartó adatbázisával, az e-személyigazolványok adatait tároló belügyi adatbázissal, a bankkártyák miatt pedig a pénzintézetek pénzügyi rendszerével is.
Tesztrendszer a Deák téri metróban
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A helyzetet tovább bonyolította, hogy egy kifejezetten rossz szerződést kötöttek a generálkivitelezőnek 2014-ben kiválasztott Scheidt&Bachmann céggel. A vállalat ugyan a legalacsonyabb árajánlatot adta – 28 milliárdért vállalták a rendszer kiépítését és ötéves üzemeltetést – ám a jellemzően hardvergyártó német cégnek nem volt érdemi referenciája egy ilyen komplex rendszer kiépítésére. Ráadásul a szerződés alapján a vállalat a szoftverintegráció kiépítése nélkül is kitáncolhat az ügyletből az e-jegyrendszer hardvereinek – a beléptetőkapuk, a kézi ellenőrző eszközök- leszállítása után, márpedig ez nehéz helyzetbe hozta a BKK-t. A hardverek jó részét végül leszállította a cég, ám azok azóta is lefóliázva állnak a BKK raktáraiban, míg a közlekedési vállalat küzd a szoftverintegrációs feladatokkal. A BKK élére kinevezett Dabóczi Kálmánnak sem sikerült kezelnie a helyzetet, ő is csak addig jutott, hogy másfél év hezitálás után újraterveztette az egészet. Ez ugyanakkor a fejlesztés drágulását eredményezte, így 2017-ben további 3 milliárd forint szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés a projektre. Mindezek következtében - a 444.hu számításai szerint - összességében már 36,8 milliárd forintba kerül a fejlesztés. Közben a 2015-ben felvett 17 milliárd forintos EBRD-hitel már ketyeg, pedig az még sok idő, mire az e-jegyes rendszer bevételt kezd termelni. A hitelből nagyjából hat milliárd forintot költött el a BKK. Úgy tudni, hogy a főváros most azért lobbizik a banknál, hogy egyelőre csak a kamatokat kelljen fizetni, ám a tényleges törlesztés csak akkor induljon el, ha a rendszer már termőre fordult, azaz az éves szinten 14 milliárdos jegyárbevétel elkezd befolyni a E-jegyrendszeren keresztül. A csúszás következménye az is, hogy a BKK tavaly a budapesti úszóvébé előtt sürgősen saját online jegyrendszert terveztetett a T-Systems-szel, noha a RIGO-rendszer kínálatában is szerepelt volna az online jegy-és bérleteladás lehetővé tevő platform kiépítése. A tavaly nyáron, mindössze pár hónap alatt összeeszkábált, majd a vizes vébé előtt elindított rendszer végül elromlott: súlyos adatszivárgást tapasztaltak a rendszernél, több ezer vásárló adatai kerültek ki, ráadásul egy középiskolás is könnyedén át tudott jutni a biztonsági falakon. Később rövid időre újraindították a BKK online jegyárusítását, ám a szervert érő támadások miatt az év elején leállították a rendszert. Az ügynek végül az lett az egyetlen valódi következménye, hogy a BKK online rendszerét jelölték a BlackHat nevű IT nemzetközi biztonsági konferencián a biztonsági problémákat kezelő, legbénább céges reakciókra alapított citromdíjra.

Inkább új buszokat venne a BKV

Már előkészítés alatt vannak azok a közbeszerzési eljárások, amelyekkel a vállalat évi 40 kulcsrakész, új szóló-és csuklósbusz megvásárlását teszi lehetővé - közölte a Népszava kérdésére a BKV. Bár a vállalatnak saját összeszerelő műhelye is van, ahonnan szintén évi 40 busz tud kigördülni – a vásárlás 10 százalékos költségcsökkenést eredményez. A BKV azt is hangsúlyozta, hogy utazási szolgáltatóként mindenképpen a kulcsrakész járművek beszerzését részesítik előnyben. Mint azt megírtuk, a kormány korábban a „magyar buszgyártás” feltámasztásában bízva az Ikarus Egyedi Buszgyártó Kft.-t próbálta helyzetbe hozni, azonban hiába volt az erős kormányzati hátszél, a kiválasztott cég nem tudta teljesíteni a vállalásait, majd csődöt jelentett.