Ezúttal egy ingatlanért megy a kultúrharc

Publikálás dátuma
2018.08.17. 08:30

Fotó: Népszava
Az állam ellehetetlenítené az utolsó olyan intézményi háttérrel rendelkező kutatóintézetet, amely a kormánytól függetlenül vizsgálja a múltat – erre utal legalábbis, hogy a Politikatörténeti Intézettől (PTI) megfelelő kártalanítás nélkül vennék el a székhelyéül szolgáló épületrészt. 
Az intézet az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotában székel, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá, amely máig érvényben van, és amelynek értelmében a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. 
- A használati jog miatt mégis évek óta pereskedik az állam és a Politikatörténeti Intézet, három egybehangzó bírói ítélet pedig az Intézetnek adott igazat

– mondta a Népszavának Földes György.

Az ügyvezető igazgatót azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy a Magyar Idők csütörtöki cikke szerint az utolsó ítéletet követően az állam benyújtotta felülvizsgálati kérelmét, azaz hamarosan a Kúria mondhatja ki a végső szót. Az ügy pikantériája, hogy a tervek szerint éppen a Kúria költözne az épületbe, azaz saját sorsáról is dönthet majd a testület. Korábban egyébként azt is kilátásba helyezték, hogy ha a legfelsőbb bírói szerv nem tudja elfoglalni az épületet, akkor Esztergomba kell majd költöznie.
- Ez nyilvánvalóan politikai nyomás a Kúrián

– mondta Földes György, aki ugyanakkor abban bízik, hogy a testület nem a politikai, hanem a jogi szempontokat érvényesíti majd.

 A Politikatörténeti Intézet egyébként nyitott a tárgyalásokra, Földes György ezzel kapcsolatban több alkalommal is elmondta: a kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni.
Szerző

Megvertek egy kanadai írót a Szigeten, mert cigánynak hitték

Publikálás dátuma
2018.08.17. 08:29
Illusztráció
Fotó: Draskovics Áfám
Az áldozat egy szíriai-kanadai melegjogi aktivista, aki előadóként érkezett a 2018-as fesztiválra.
A történetet a kanadai nagykövet, Isabelle Poupart osztotta meg Twitteren, ott szúrta ki az Index.hu. Azt írja, sokkolva tapasztalta, hogy a fesztiválon múlt pénteken egy fehér fiatal férfiakból álló csoport megverte - tettekben és szóban is bántalmazta - a Vancouverben élő, damaszkuszi születésű írót és melegjogi aktivitástát, Danny Ramadant, aki a könyvéről tartott előadást a Szigeten, mert azt gondolták róla, hogy roma.
A Sziget azt válaszolta az esettel kapcsolatos kérdésekre: a fesztiválon "nem hullik termékeny talajra egy ilyen szélsőséges vélemény", illetve "hisszük, hogy egy esetből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a teljes Szigettel kapcsolatban". Mélységesen elítélik az ilyen eseteket.
Szerző
Frissítve: 2018.08.17. 11:47

A devizaadósok és az ápolási díj sem érdekli a Fideszt, nem mennek el a parlamenti ülésre

Publikálás dátuma
2018.08.17. 08:12
Illusztráció
Fotó: Népszava
Ha az ellenzék beszél az emberek problémáiról, a kormánypárt befogja a fülét. Ha az ellenzék nem beszél, a Fidesz-KDNP simán csak nem foglalkozik a dologgal.
Közleményben jelentette be a Fidesz-KDNP, hogy nem vesz részt az ellenzéki pártok által péntekre összehívott rendkívüli parlamenti ülésen.
A súlyosan fogyatékos családtagjukat hosszú ideig ápolóknak járó, úgynevezett kiemelt ápolási díjminimálbér szintjére való emeléséről, illetve a sorra kilakoltatott devizahitel-károsultak ügyével foglalkoztak volna az ülésen. De a Fidesz-KDNP úgy érzi, egyik kérdésben sincs felelőssége. Előbbi kérdésben "már zajlanak az egyeztetések", írják, a devizások érdekében pedig "a kormány számos intézkedést hozott". A közlemény arra nem tért ki, hogy amennyiben minden rendben, akkor miért kerülnek egymás után az utcára családok.
Szerző