Több ezer híd lehet veszélyben Európában

Publikálás dátuma
2018.08.17. 17:57

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Vélhetően a feszítőkábel hibája miatt omlott össze az autópályahíd, a szerkezet nem bírta el a forgalom súlyát. Hozzájárulhatott a tragédiához, hogy a kivitelezők nem megfelelő anyagokat használtak.
A mentők még kutatnak túlélők után, egy tucatnyi ember sorsáról továbbra sincsen hír. Egyelőre csak feltételezések vannak arról, hogy mi is okozhatta a tragédiát. A Morandi-híd összeomlásának kivizsgálására felállított bizottság egyik tagja, Antonio Brenchich építész mérnök, egyetemi tanár szerint az egyik feszítőkábel elszakadásának hipotézise komoly figyelmet érdemel, mert a videófelvételek és a tanúvallomások egy része is ezt látszanak alátámasztani. Ugyanakkor leszögezte: kizárható az okozati tényezők közül az eső, a túlterhelés, és egy esetleges hangrobbanás. A La Repubblica szerint a híd feszítőkábelei már egy évvel ezelőtt is veszélyes állapotban voltak. Közben a genovai ügyészség zár alá helyeztette a viadukt megmaradt részét, hogy azt is kielemezhessék a szakemberek. A lap weboldalán lévő videók között látható az a hátborzongató felvétel, amely megmutatja, hogy a híd megmaradt része hogyan „támaszkodik” rá a völgyben lévő házakra. Megszólaltattak egy mérnököt, aki részt vett a híd 1963-ban kezdődő építésében. Saverio Ferrari elmondta, az 1967-es próbaterhelést a korabeli Fiat teherautókkal végezték, de a 70-es évek végétől megjelentek a pótkocsis kamionok, és ezáltal jelentősen nőtt a híd terhelése. Ferrari szerint évtizeden át elhanyagolták a komoly karbantartást. „Gyakran jártam a hídon, és az úttesten különös remegéseket éreztem, éppen ott, ahol az összeillesztések voltak. Amikor figyelmeztettem erre az építő cég tervező irodáját, közölték, hogy nincs rá pénz.” Közben 17 áldozat családja közölte, nem kér a szombatra tervezett állami temetésből. Egyesek magánügynek tekintik a gyászukat, de vannak, akik azért döntöttek így, mert szerintük szeretteik az állami szervek alkalmatlansága, nemtörődömsége miatt haltak meg. Pisában pénteken abban a templomban tartották egy fiatal pár gyászszertartását, ahol jövő májusra esküvőjüket tervezték. A sors kegyetlen játéka, hogy ezen a hét végén kezdődik az olasz első osztályú labdarúgó bajnokság. Szó volt arról, hogy elhalasszák a Serie A első fordulóját, végül csak a genovai csapatok, a Sampdoria és a Genoa meccseit játsszák későbbi időpontban. A show-nak mennie kell tovább…
Gyászolók a genovai vásártéri ravatalozóban
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP

Maffiózók lopták ki az anyagot a genovai hídból – állítja egy oxfordi kutató

Tobias Jones szerint - aki bűnszervezetek és az olasz állami közbeszerzések kapcsolatát kutatja - az állami tisztviselők évtizedek óta összejátszottak a Cosa Nostra nevű olasz bűnszervezettel, amely ellopta az építkezésekre szánt pénzt, és az anyagokon is spórolt - írja a Blikk. Az olasz maffiát okolja a több tucatnyi halálos áldozatot követelő katasztrófáért. Az építkezéseken felhígított betont használtak, amely az előírtnál rosszabb minőségű meszet, cementet és kevesebb homokot tartalmazott. Egy 2009-es felmérés szerint több száz állami épületet minősítettek omlásveszélyesnek hamis cement miatt. A kutató azt állítja, a korrupció is közrejátszott a híd összeomlásában, szerinte az építkezések műszaki ellenőreit rendszeresen lefizetik. Olaszországban nem a genovai katasztrófa volt az első ilyen eset. Az elmúlt öt évben 9 hasonló szerencsétlenség történt az országban, ebből négy halálos áldozatokkal járt.  

Európa-szerte omladozik a közúti infrastruktúra

A genovai hídomlás után több európai országban is vészharangokat kongatnak a közúti infrastruktúra állapota miatt. Elisabeth Borne francia közlekedési miniszter szerint az ország közúti hálózata "kritikus" állapotban van". Az ország 12 ezer közúti hídjának harmada szorul felújításra, köztük 841 olyan híd, amit közvetlen veszélyforrásnak tartanak, és melyeket talán le is zárhatnak. Olaszországban 300 hidat fenyeget összeomlás, köztük a szicíliai Agrigento közelében egy olyat, amit ugyanaz a Ricardo Morandi tervezett, aki a Genovában összeomlott hidat is. A szicíliai hatóságok a pilléreinél észlelt szerkezeti károk miatt azt a hidat már lezárták a forgalom elől. Németországban a Szövetségi Autópályakutató Intézet szerint az ország közúti hídjainak 12,4 százaléka "rossz állapotban", jóban pedig csupán 12,5 százalék van. A hidak többsége az 1960-70-es években épült, és nem a jelenlegi terhelésre tervezték. 

Témák
Genova viadukt Híd

Ukrajna feje felett egyezkedik Merkel és Putyin

Publikálás dátuma
2018.08.17. 17:28
Merkel és Putyin egy korábbi találkozón FOTÓ: Pool/Getty Images
Három hónap elteltével újra megbeszélést tart szombaton Angela Merkel és Vlagyimir Putyin, ezúttal a német kormány Berlin melletti vendégházában. Van mit megbeszélniük, és lehet, hogy elmozdulnak a holtpontról.
Májusban az orosz elnök a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban hatalmas virágcsokorral fogadta a német kancellárt, de a rózsás hangulatban sem tudtak egymással megállapodásra jutni a szíriai és az ukrajnai válság ügyében, így ezek a kérdések most a mesebergi kastélyban is napirenden lesznek, de szó lesz az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ügyéről is. Ez utóbbi projekt lényege, hogy az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatti csővezetéken szállítanák Németországba. Erről a tervről a berlini vezetésnek sokáig az volt az álláspontja, hogy tisztán üzleti alapú, politikai vonatkozásokat nélkülöző beruházás. Merkel azonban, miután április elején tárgyalt a Berlinbe látogató Petro Porosenko ukrán elnökkel, már szükségesnek tartotta hangsúlyozni: olyasmi nem fordulhat elő, hogy az Északi Áramlat-2 miatt Ukrajnának semmilyen szerepe ne legyen az orosz gáz továbbításában. Az orosz földgáz tranzitja stratégiai ügy, illetve Ukrajnának bevételi forrást jelent, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül nem lehetséges a beruházás megvalósítása – vélekedett a kancellár, és úgy fogalmazott, hogy ez nem csak gazdasági projekt, hanem politikai tényezőket is figyelembe kell venni.
A Meseberg Kastély
Fotó: Wikipedia
Ukrajna csak akkor enyhítene az Északi Áramlat-2 ellenzésén, ha garanciát kapna arra, hogy az Ukrajnán keresztül Európába vezető csöveken továbbra is szállítanak majd orosz gázt, tehát nem marad el a tranzitbevétel. Azt már kevésbé hangsúlyozzák Kijevben, hogy az Ukrajnán keresztül történő szállítással az ukránok bizonyos értelemben túszul ejthetik Európát, és erre volt is példa a korábbi években: ha az ukránok nem fizetnek rendesen a nekik szánt orosz gázért, akkor az oroszok elzárhatják az Európába irányuló vezetéket is, mondván, ha azt nem tennék, akkor az ukránok „megcsapolnák” a csövet. Merkel és Putyin már Szocsiban is beszélt arról, hogy meg kellene őrizni bizonyos ukrán szerepet az Északi Áramlat-2 üzembe helyezése után is. Az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz azonban azóta sem tudott megállapodni egymással. A problémát bonyolítja, hogy ha az Északi Áramlat-2 kiegészíteni és nem helyettesíteni fogja az ukrajnai transzfert, akkor az a gáz iránti európai kereslet nagymértékű növekedésre utal. Ha viszont így áll a helyzet, akkor miért nem az Egyesült Államoktól vesz Európa több cseppfolyósított gázt, miért az oroszokkal bővíti üzleti kapcsolatait, miközben Moszkvával szemben éppenséggel nyugati szankciókat kellene érvényesíteni, az agresszív ukrajnai fellépés miatt? - teszi fel a kérdést Donald Trump amerikai elnök az európai szövetségeseknek, elsősorban Angela Merkelnek. Ami Ukrajnát illeti, a média nem nagyon lát bele a felek kártyáiba. Csak annyit tudni, hogy Merkel Szocsiban tett májusi látogatása után a kancellár Berlinben fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, valamint Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, akit egyébként előbb átmenetileg mentesíteni kellett azon tilalom hatálya alól, amelynek értelmében be sem léphetne az unió területére, az Ukrajna elleni agresszióban játszott szerepe miatt. Ma még nem tudni, hogy ez valamilyen elmozdulásra utal-e a patthelyzetből. Szíriában a polgárháborút minden jel szerint átvészelő Bassár el-Aszad elnök és az ő rendszerét támogató Oroszország azt szeretné, ha mielőbb megkezdődhetne az ország újjáépítése. Putyin nyilván megpróbálja rávenni Merkelt arra, hogy oldják fel a damaszkuszi rezsimmel szemben elrendelt uniós szankciókat, az viszont nem világos, hogy cserébe mit ajánlhat fel a kancellárnak.

A Cofidistől kértek hitelt a dzsihádisták

Publikálás dátuma
2018.08.17. 14:35

Fotó: JAVIER SORIANO / AFP
A barcelonai terroristasejt viszonylag kevés pénzből hajtotta végre a tavalyi akcióját, de mégiscsak szükségük volt forrásokra. A nyomozók mára felderítették, milyen módszerekkel jutottak pénzhez.
A 16 halálos áldozatot követelő, tavaly augusztusi katalóniai merényletek után egy évvel közzétett rendőrségi dokumentumok arról tanúskodnak, hogy az Iszlám Állam nevében cselekvő dzsihádistáknak viszonylag kevés pénzből sikerült véghez vinniük az akciót.   Bár a szélsőségesek a tömegbe hajtva gyilkoltak a népszerű La Ramblán majd Cambrilsban, eredetileg robbantani akartak. Csakhogy a házi készítésű bomba napokkal korábban véletlenül felrobbant az egyik búvóhelyükön. A „Sátán anyjaként” emlegetett robbanószer alapanyagaira 1225 eurót költöttek. Ezen kívül csupán a mozgásukhoz használt autók, és a ramblai gázoláshoz használt kisbusz bérleti díját kellett finanszírozniuk. Ez az El País spanyol napilap összefoglalója szerint 1161 euróba került. Alig több mint 2300 eurót (mintegy 730 ezer forintot) kellett tehát előzetesen összeszedniük. A nyomozók arra a megállapításra jutottak, hogy ennél valamivel többet, mintegy 2530 eurót igen egyszerűen, ékszerek eladásából szerezték meg. Három alkalommal, két boltban bonyolították le az üzletet. Állítólag lett volna egy negyedik próbálkozás is, ám az ékszerész gyanút fogott az arany eredetét illetően, és nem akart többet üzletelni a dzsihádistákkal. Ezen kívül a Caixabankban vezetett számlájukról is leemeltek összegeket a terrorista sejt tagjai. 
A gázoláshoz használt furgon
Fotó: JOSEP LAGO / AFP
A harmadik forrásukat a hitelszolgáltatók jelentették. Az egyik terrorista, Mohamed Hihami a merénylet előtti hónapban több alkalommal is felhívta a személyi kölcsönöket kínáló Cofidist. Végül Junesz Abujakub és három családtagja volt az, aki hitelt vett fel – nem világos, hogy a francia cégtől vagy egy másik intézettől. Mohamed Huli pedig a Moneyman és a Dinerorapid nevű vállalkozástól kérvényezett – a Nelu Daniel álnevet használva – több alkalommal hitelt, egyenként maximum 300 eurót. A Moneyman elismerte, hogy érkezett ezen a néven kérelem, de hangsúlyozta, hogy elutasították a hitelkérelmet, miután kiderült, hogy a személyazonosságot igazoló papír lopott.