A választások elleni kibertámadást vizsgál az FBI

Publikálás dátuma
2018.08.19. 16:49
Illusztráció: Thinkstock
Két, demokrata jelölt kampánya ellen is sikeres támadást hajtottak végre, ami erősíti az aggodalmakat a november 6-i félidős választások biztonságáért.
A Reuters hírügynökség saját forrásai szerint az FBI nyomozást folytat egy feltételezett kibertámadás ellen, amelyet egy kaliforniai demokrata politikus ellen követtek el. A hekkerek sikeresen hatoltak be David Min kampányának egyik számítógépére. Min a demokrata jelöltségre pályázott a kaliforniai 45. választókerületben, de alulmaradt a júliusi előválasztáson. A hírt nem kívánta kommentálni Min korábbi kampányfőnöke, és az FBI egyik szóvivője sem tudta megerősíteni.  A támadás híre korábban nem szivárgott ki, de a múlt héten a Rolling Stone magazin hírt adott egy hasonló esetről: Hans Keirstead a 48. választókerületben indult a jelöltségért, de szintén vereséget szenvedett az előválasztáson. Bár Min és Keirstead végül nem nyerték el a jelöltséget, mindketten olyan választókerületben indultak, amelyek kiemelt figyelmet élveznek, mert csatatérnek számítanak: vagyis mind a Demokrata, mind a Republikánus Pártnak van esélye nyerni novemberben.  Egyelőre nem világos kik állnak a támadások mögött és milyen információkhoz fértek hozzá, de a Reuters forrásai szerint önmagában a sikeres behatolás ténye megerősíti a biztonsági szakemberek aggályait: ezek szerint a novemberi, úgynevezett félidős választásokon. November 6-án, az elnöki ciklus felénél újraválasztják a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát, illetve 36 államban kormányzót is választanak. 
Szerző

Nagyon megjárta a trópusi paradicsom, hogy összeveszett Kínával

Publikálás dátuma
2018.08.19. 14:53

Fotó: GUNTHER DEICHMANN / ONLY WORLD
Egyetlen Kína létezik, Tajvan nem önálló állam – aki ezt elfelejtené, azt a pekingi kormány emlékezteti rá, például a turizmus tönkretételével.
Üres hotelek és tétlenül veszteglő turistahajók jelzik a csendes-óceáni Palauban, hogy jár az az ország, amely rosszul dönt egy súlyos világpolitikai kérdésben: az apró szigetország (az államot 241 sziget alkotja, amelyből 12 lakott) ugyanis egyike annak a maroknyi országnak, amely Tajvant (vagyis a Kínai Köztársaságot) ismeri el hivatalosan Kínaként, nem pedig a nagy testvért, a Kínai Népköztársaságot – márpedig az „egy Kína” elv szerint Tajvan hivatalosan nem létezik, csak egy kínai tartomány. Ezek a tévelygőket – 18-an vannak még, a Dominikai Köztársaság és Burkina Faso idén májusban szakította meg a kapcsolatot Taipeijel – Peking folyamatosan nyomás alatt tartja, így történt ez Palau esetében is – mondták el helyiek a Reuters hírügynökségnek. Ennek leglátványosabb lépése az volt, hogy tavaly megtiltották a turistacsoportok utazását a mikronéziai szigetországba – ami rögtön 55 ezer látogatóval kevesebbet jelentett, az évi 122 ezer turista 45 százalékát. Tajvanról pedig csak 9 ezren érkeztek, vagyis nem tudják pótolni a kiesést. Jeffrey Barabe, az egyik üres hotel tulajdonosa meg van győződve róla, hogy mindez szándékos volt: hagyták, hogy felfusson a turizmus, helyi viszonylatban jelentős pénz áramlott be, sőt, kínai befektetők építettek szállodákat és éttermeket – aztán egyszer csak törölték a charter járatokat és elvágták Palaut a bevételektől. Hasonló, turisztikai fegyverrel élt már Kína Dél-Korea esetében: amikor Szöul úgy döntött, amerikai rakétavédelmi rendszert telepít, megtiltották a kínai turisták beutazását.
Szerző
Témák
Kína turizmus

Három óra rejtély Mesebergben

Publikálás dátuma
2018.08.19. 09:37
Putyin és Merkel a kastély parkjában
Fotó: Alexei Druzhinin / Sputnik
Egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Angela Merkel és Vlagymir Putyin Berlin mellett folytatott, bő háromórás tanácskozása, amelynek végeztével az orosz elnök szombat este visszarepült Moszkvába.
Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria volt. Az előzetes jelzések szerint napirendre vették a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyét is, amelynek a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2. A német kormány Berlin melletti vendégházának, a mesebergi kastélynak az udvarán a szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Hogy ebben a törekvésében a megbeszélés során mennyire talált partnerre az orosz vezetőben, most még nem tudható. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte az évek óta pusztító polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez. 
Frissítve: 2018.08.19. 09:39