Kivégeztek egy iskolát egy szexbótos műbalhé miatt

Publikálás dátuma
2018.08.21. 09:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Lakat került egy zempléni református iskolára, a helyiek szerint ennek egy intim webshophoz is köze van.
Vajon azért zárták be az erőhorváti református általános iskolát, mert kevés volt a gyerek, vagy azért, mert az egyik tanárnő nevén potencianövelő krémeket, óvszereket és egyéb intim termékeket reklámozó webshop működött, ez pedig nem tetszett a fenntartó egyháznak. Ám hiába szerették volna eltávolíttatni a „fertőbe tévedt” pedagógust, az igazgató nem volt hajlandó kirúgni az amúgy törvényes vállalkozást tulajdonló alkalmazottat.
Az biztos, hogy lakat került az intézményre, az ott tanuló közel harminc gyereknek új helyet kellett keresni, és munkanélkülivé váltak a tanárok is.

Az is tény, hogy az utóbbi években felére csökkent a gyereklétszám, és ha a református egyház nem veszi át 2015-ben az iskolát, az állam már akkor bezárta volna. A falu szülötte, egy sikeres vállalkozó azonban minden évben adományként biztosította az intézmény fenntartásához szükséges pénzt, évente több mint százmillió forintot. A hivatalos indoklás szerint az iskola azért zárt be, mert a vállalkozó idén szeptembertől már nem vállalta ezt a költséget. A történet szálait bogoztuk a zempléni kis falucskában, és nem volt egyszerű dolgunk. Az első járókelő, akivel találkoztunk, egy nagymama, aki égre emelt tekintettel, borzongva suttogta, hogy február óta ez a történet tartja lázban a falut, akkor pattant ki a „szexbótos sztori”. Ő maga egyébként nem látta a weboldalt, s erkölcsös asszonyként amúgy se nézne meg ilyesmit soha. De a gyerekeket meg a szüleiket sajnálja, mert mostantól Tolcsvára vagy Sárospatakra kell utazniuk, ha iskolába akarnak járni, eddig pedig elvoltak a védett környezetben. 
Egy biciklit támasztó asszony szerint az egész ügyet a tantestület egyik tagja „fújta fel”, ő bukkant rá a honlapra, aztán ahelyett, hogy normálisan lerendezték volna az ügyet mondjuk egy értekezleten, még a református egyházközséget vezető presbitériumot is összehívták. A harmadik járókelő éppenséggel az a tanárnő volt, aki a sok vihart kavart oldalt működtető cég tulajdonosa. Vagyis volt, egészen a történet kipattanásáig, mert onnantól kezdve kiszállt a nevén lévő cégből, s még annak székhelyét is másik településre helyezték át. Nyilatkozni nem akart, azt mondta, épp állást keres, s nem szeretné veszélyeztetni azt. 
A falubeliek jó része – hallottuk a helyiektől - döbbenten állt az előtt az ámokfutás előtt, amit ebben az ügyben a református egyházközség, az iskola fenntartója rendezett, és úgy tudjuk, a család is gondolkodott azon, hogy jogi elégtételt vesz a történtekért. A tanárnő nevén volt „ominózius” cég ugyanis nem szexshopot működtet, és a híresztelésekkel ellentétben sem guminőt, sem pedig egyéb szexuális segédeszközt nem árul, hanem internetes marketinggel foglalkozik, többféle terméket népszerűsít a kisállat-felszereléstől a multivitaminokig, s kezelnek online-oldalakat is. Az egyház által kifogásolt oldalon pedig csak olyan termékeket hirdettek, amelyet egy normális drogériában is megtalál bármelyik vásárló: krémeket, gyógynövényeket. Az ügy akkor csúszhatott vakvágányra, amikor – noha a békesség kedvéért kiszállt a vállalkozásból, amelynek csak tulajdonosa volt, nem vállalt benne aktív szerepet –, a presbitérium mégis a tanárnő fejét követelte, s azt, hogy távolítsák el az iskolából. Az igazgatónő azonban nem volt hajlandó ezt levezényelni, az indulatok egyre inkább elfajultak, az iskola fő támogatója pedig, aki maga is tagja a presbitériumnak, végül úgy vágta el a gordiuszi csomót, hogy a gyereklétszám csökkenésére hivatkozva megvonta a támogatást. Az iskola honlapján sajátos búcsúszöveg zárta le az idei tanévet, ami nem egészen azt sugallja, hogy létszámhiány miatt tettek volna lakatot az intézményre. (A szomszédos Komlóskán például mindössze hat gyerekkel működik az általános iskola, a zempléni kis falvakban gyakran vannak kis létszámú vagy összevont osztályok. - a szerk. )
„Eljött az idő, az a pillanat, amit senki se várt, vagyis a búcsúzás ideje. Búcsúzunk iskolánktól, hiszen véget ért története, befejezte, vége. Nincsen rá szó, mily nehéz ez a közösségnek, az egész falunak, a környező településeknek. Lehet, nem volt könnyű az út, sok barátot szereztünk, de annál több ellenséget, akik a jövő, az iskola ellen dolgoztak. Az embert néha megtévesztik egy szép mosollyal, vagy épp a hazugság folytonos ismételgetésével. Egy híres ember a következőket mondta régen: „Egy hazugság, ha elég sokszor mondogatják, igazzá válik.” De már nem számít, kinek milyen szerepe volt ebben a történetben, hiszen a múlton változtatni nem lehet...”

- olvashatók a talányos mondatok.

Szerettük volna megtudni a református egyházközség vezetőjétől, hogy mi volt valójában az iskola bezárásának indoka, Moheb-Ashya Katalin azonban azt mondta, mikor találkoztunk vele, hogy sem ő, sem a presbiterek nem nyilatkoznak. Hiába kerestük a település polgármesterét is, titkárnője információja szerint „épp elvesztette a telefonját”, nem lehet elérni. Az iskolát támogató nagyvállalkozó szülőházába is hasztalan csöngettünk, a helyiek azt mondták, amúgy is kerüli a nyilvánosságot. Elértük viszont Donkó Józsefet, a sárospataki tankerületi központ igazgatóját, aki annyit mondott: a gyerekeket a tolcsvai általános iskola fogadja, szállításukról pedig a tankerület gondoskodik, ám mielőtt a munka nélkül maradt tanárok sorsáról kérdeztük volna, letette a telefont.
Szerző
Frissítve: 2018.08.21. 12:01

Hűtlen kezelés – Feljelentés lett belőle, hogy Gulyásék csaknem 3 milliárdot adtak a Lukács Cukrászda épületéért

Publikálás dátuma
2018.08.21. 08:20
Gulyás Gergely
Fotó: Tóth Gergő
Az MSZP elnöke szerint a felek előre tudhatták, hogy az állam élni fog az elővásárlási jogával.
Két hete hivatalosan is állami kézbe került az az Andrássy út és az Izabella utca sarkán álló épület, amelyben száz éven keresztül a Lukács Cukrászda működött. A Miniszterelnökség közel 3 milliárd forintot fizetett egy svéd multicég magyar leányvállalatának a négyszintes tömbért, amelybe új kormányzati irodákat telepítenek – írja a 24.hu. A portál szerint így jó nyarat zár a svéd milliárdos Olsson családhoz tartozó Stena-Group egyik magyarországi leányvállalata, a Stena Property Kft. ugyanis valószínűleg elég jól járt az üzlettel.

Elővásárlási jog

A háztömböt tíz éve vásárolták fel az akkori budapesti ingatlanpiac sztárcégnek számító ORCO Grouptól, amely A-kategóriás irodákat alakított ki az épület felső szintjein. Az utcafronton 2008-ban még a százéves Lukács Cukrászda üzemelt. A cukrászda időközben bezárt, éveken át üresen kongott a tágas üzlethelyiség, majd eltűntek a 3000 négyzetméteres épület jelentősebb bérlői is. A Stena Property bevételei a 2013-as 100 millió forintos szintről 2017-re kevesebb mint 2 millió forintra apadtak. A kft. tavaly év végén egy ingatlantanácsadóval friss értékbecslést készíttetett a házról, amit a cég 2017-es éves beszámolójában így foglaltak össze: „az értékbecslő által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5 300 000 euró”. Az ingatlan értéke az év elején tehát körülbelül 1,7 milliárd forint körül mozoghatott. Néhány hónappal később viszont már 9 millió euróért (mintegy 2,9 milliárd forintért) adták el. A Stena Property az OTP ingatlancégével, az Inga Kettő Kft.-vel állapodott meg a magasabb árban, mégis a Miniszterelnökség lett a vevő. Az állam úgy került a képbe, hogy január óta az Andrássy út 70. is rajta volt azon a több ezer ingatlant tartalmazó listán, amelynek tételeire az Orbán-kormány örökségvédelmi elővásárlási jogot adott az államnak. Az Andrássy út 70. esetében viszont külön kormánydöntés is született, hogy átcsoportosítsanak 4 milliárd forintot a vételár fedezetére.

A legfőbb ügyészhez fordult Tóth Bertalan

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a napokban Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A szocialista politikus szerint irreálisan magasnak tűnik a Stena Property és az Inga Kettő Kft. között kialakított vételár, ezért azt feltételezi, hogy a felek előre tudhatták, hogy az állam élni fog az elővásárlási jogával. Tóth szerint a Miniszterelnökségnek fel kellett volna ismernie, hogy a költségvetés lehúzása lehetett az előzetes megállapodás célja. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szerint viszont az 1,2 millió forint körüli négyzetméter ár egyáltalán nem nevezhető kiugróan magasnak. Gulyás a portálnak azt mondta, éppen kormányzati célokra hasznosítható épületet kerestek a belvárosban egy új minisztériumi osztály számára, amikor beérkezett az Andrássy 70.-re vonatkozó ajánlat. Az épületet ezután a Miniszterelnökség is felbecsültette, és saját szakértői nem tartották rossz vásárnak, különösen azért, mert ritkán bukkan fel a piacon ilyen kiváló állapotban lévő irodaház.
Szerző
Frissítve: 2018.08.21. 13:00

Önrészt szednének a betegektől a fogorvosok

Publikálás dátuma
2018.08.21. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az alapellátásban dolgozó szakemberek a családi pótlék megkurtításával büntetnénk a gyermekeik fogaival nem törődő szülőket és térítésdíjas kezelésekkel pótolnák a rendelőik működtetéséből hiányzó összeget.
Meglehetősen provokatív javaslattal állt elő Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke. Egyebek mellett azt javasolja a kormányzatnak, hogy vonja meg a családtámogatás egy részét, ha a szülő nem viszi el a gyerekét az iskola fogorvosa által javasolt kezelésre. Azt is indítványozta, hogy a fogászati ellátásból hiányzó összeg pótlására a kormány vezessen be a felnőttek esetében átlagosan 3-4 ezer forintos önrészt a most még térítésmentes kezelésekért. 
Terveik szerint ezt az összeget a páciens visszakapná év végén, ha két szűrővizsgálat között elvégezteti a szükséges fogmegtartó beavatkozásokat.

A drasztikus javaslatokkal az alapellátás érdekvédői azért álltak elő éppen most, mert elvesztették bizalmukat abban, hogy megkapják a kormányzattól a praxisaik rentábilis működtetéséhez szükséges évi mintegy 30 milliárdos többletet.
Nagy Ákos szerint, ha a szülő nem törődik a gyermeke egészségével, az kimeríti a veszélyeztetés fogalmát. Bár az elhanyagolt fogak ugyan nem okoznak azonnal és életveszélyes helyzetet, de visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoznak. - Ha megvonják a családtámogatást azoktól, akiknek a gyermeke sokat mulaszt az iskolából, akkor ezt a szankciót ki lehetne terjeszteni azokra a szülőkre is, akik nem vigyáznak gyerekeik egészségére - mondta.
- Van olyan község, ahol ha valaki ünnep- vagy pihenőnapon fűnyírással megzavarja a szomszédja nyugalmát, akkor 200 ezer forintos bírságot kap. Tehát, ha füvet nyírok vasárnap, akkor kaphatok büntetést, de ha elhanyagolom a gyerekem egészségét, akkor ezt senki ne merje szóvá tenni?

- vetette fel Nagy Ákos.

Emlékeztetett arra is, hogy a WHO adatbanknak készített legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60 százalékának van már szuvas, tömött, vagy eltávolított foga. A 12 éveseknek pedig átlagosan 2-3 rossz vagy kezelt foga van. És hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké – mondja az orvos. 
- A gyakorlatban a szülők egy része nem nagyon törődik gyereke szuvas fogaival, a szükséges kezelések „elsikkadnak”

- állította Nagy Ákos.

Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy az osztályok valóban részt vegyenek a vizsgálatokon. Előfordul, hogy egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerekek lyukas fogait. Nagy Ákos elmondta, hogy a fogorvosi praxisoknak novemberben kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ide minden orvosnak rögzítenie kell majd a páciensei, köztük a gyerekek fogászati státuszát, így tudni lehet majd, ki, mikor, nem végeztette el a szükséges kezeléseket a gyermekénél. Nagy Ákos úgy véli, az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem tesz pénzt a rendszerbe. - Ennek megfelelően nincs más út, minthogy legyen fizetős a fogászat. Könnyen előfordulhat ugyanis az, ami Angliában történt a kétezres évek elején: egyszerre álltak föl az állami ellátórendszerben dolgozó fogorvosok, mert képtelenek voltak az elvárt kezeléseket a kapott finanszírozásból elvégezni.
A javasolt 3-4 ezer forintos térítési díj még mindig jóval kisebb összeg, mint a magánorvosi kezelés, és a pénz visszajár, ha valaki elég gondos és törődik az egészségével

- mondta.

Most egyébként a lakosság 20 százaléka, zömében a 20-32 évesek járnak rendszeresen legalább évente egy alkalommal szűrésre. A magyarok 70 százaléka viszont csak akkor megy el a fogorvosi rendelőbe, ha már nagyon fáj a foga. Ezen szeretnék változtatni – hangsúlyozta Nagy Ákos. – Miután az általunk elképzelt rendszerben a páciens az orvosnak fizetné a díjat, aki ezt az összeget közvetlenül fölhasználhatná a praxisa fönntartására, az egészségtudatos lakosság viszont a közkasszából kapná vissza a saját maga által korábban befizetett önrészt – így a körzetek finanszírozási többlethez jutnának. - tette hozzá. A szövetségi alelnök azt is megjegyezte:
a páciensek többsége nem tudja mi jár ingyen, a praxisok pedig a pénzhiány miatt nem tartják be a szabályokat.

Ellenőrzés nincs, szankció nincs – ez így egy egészen elképesztő korrupciós nyomás a fogorvosokon – mondta Nagy Ákos, és azt is hozzátette: a szabályozott, ellenőrzött rendszer valamennyiünk érdeke. És ha ezt nem elég elmondani, akkor lépnünk kell valamit.
Szerző
Frissítve: 2018.08.21. 08:03