Olcsó létszámleépítést tervez a kormány

Publikálás dátuma
2018.08.21 06:00

Fotó: / Németh András Péter
A közszféra létszámleépítését a munkaerőhiány is okozza - állítják a kormányban. Első körben a nyugdíj előtt állók és a határozott idejű szerződéssel rendelkezők kerülhetnek az utcára.
- A múlt héten szóltak, hogy akinek határozott idejű szerződése van és év végén, jövő év elején jár le, kezdjen magának munkát keresni, mert biztosan nem fogják meghosszabbítani
- mondta lapunk munkatársának a Nemzeti Adó és Vámhivatal egyik munkatársa, ők hogyan szembesültek azzal, hogy a kormány valóban komolyan gondolja a közszféra 15-20 százalékos létszámleépítését. Vagyis az illetékesek már azelőtt megtudták a rossz hírt, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múltheti kormányinfón bejelentette: 15-20 százalékos létszámleépítést tervez a kormány a közszférában és a közigazgatásban. Az ok természetesen most is a „közigazgatás modernizálása”, amit eddig a rendszerváltás óta nagyjából minden kormány megígért, de eddig egyiknek sem sikerült, pedig nem egyszer külön államtitkára is volt az ügynek. Bár Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy nem költségvetési szempontok diktálták a kormány döntését és emiatt nem is a fűnyíróelv érvényesül majd az elbocsátásoknál, a leépítésben résztvevő kormányzati vezetőkkel folytatott beszélgetéseink alapján nem feltétlenül ez a tétel érvényesül majd. Sok helyen ugyanis a könnyebb ellenállás irányába próbálnak majd menni, ennek megfelelően tudunk olyan nagy állami cégről, ahol - a cikkünk elején jelzett gyakorlat alapján - az egyik osztály egyetlen jogász-végzettségű munkatársától már biztosan megválnak majd, mert hamarosan lejáró határidejű munkaszerződése van. 
Miután a kormányzati létszámstopot már korábban bejelentették, az adott osztályon dolgozók egyelőre nem tudják, ki pótolja majd a kollégájukat.
Inkább a fűnyíróelvre hajaz az a gyakorlat is, amiről egy kormányzati vezető beszélt lapunk munkatársának. Szerinte első körben a nyugdíjazás előtt állókat küldik majd el nyugállományba (valamint ő is említette a határozott idejű szerződéssel rendelkezőket) és az elvileg szabad, de éppen be nem töltött státuszok megszüntetésével is lehet a statisztikát javítani. Kormányzati forrásunk egyébként kerek-perec arról beszélt, hogy „a magyar költségvetés helyzete alapján a közigazgatás működése 15-20 százalékkal felülárazott”, ezért számolnak ekkora arányú leépítéssel, ez pedig tisztán költségvetési szempont. Az illető azonban említett egy másikat is: 
„akkora a munkaerőhiány, hogy már nincs máshol utánpótlás, csak a közszférában dolgozók körében. Az lesz a legnagyobb kihívás, hogy ezeknek az embereknek legalább egy részét be tudjuk csatornázni a versenyszférában”
- mondta.
 Emellett persze ismét nekifutnak a közigazgatás modernizációjának is, bár erről konkrét terveket még nem hallottunk, csak annyit, hogy a „digitalizáció erősítése” az egyik fő cél.
2018.08.21 06:00
Frissítve: 2018.08.21 06:00

Helyreállítaná a demokráciát az MSZP és a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2018.09.18 18:08

Fotó: /
Tizenegy törvényjavaslat került fel a parlament weboldalára, amelyet szocialista és párbeszédes képviselők terjesztettek a T. Ház elé.
A Tisztelt Ház elé visszük azokat a törvényjavaslatainkat, amelyek visszaállítják a jogállamot, hogy többé ne fenyegethesse az országot a kormány miatt a 7. cikkely alkalmazása – jelentette be lapunknak adott szombati interjújában Tóth Bertalan. Az MSZP elnök-frakcióvezetője ígéretének megfelelően összesen tizenegy törvényjavaslat került fel a parlament weboldalára, amelyet szocialista és párbeszédes képviselők terjesztettek a T. Ház elé. Az ellenzéki politikusok úgy kezdik összes javaslatukat, hogy a "demokrácia helyreállítása érdekében" van szükség azok elfogadására. Ennek megfelelően módosítanák a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállást. Az MSZP és a Párbeszéd képviselői eltörölnék például a Lex CEU-t is. Emellett többek között emelnék a családi pótlékot és egy havi külön juttatást vezetnének be az iskolakezdésre.
2018.09.18 18:08
Frissítve: 2018.09.18 18:30

Pár százan mentek el Gyurcsány tüntetésére

Publikálás dátuma
2018.09.18 17:34

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A DK elnöke még vasárnap jelentette be, hogy addig rendez tüntetéseket, amíg a kormány a helyén marad – keddre meghirdetett demonstrációját egyelőre mérsékelt érdeklődés kíséri. Gyurcsány beszéde előtt azért felizzottak az indulatok, többen Orbán-fényképes hordókat rugdostak.
Tíz perccel a meghirdetett kezdés előtt még nem túl volt nagy az érdeklődés a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Gyurcsány Ferenc által vasárnap meghirdetett, Utcára Európai magyarok! című kormányellenes demonstráció iránt, mintegy száz ember gyűlt össze az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén- jelentette tudósítónk a helyszínről. Bár a megmozdulást az MSZP-vel és a Párbeszéddel közös vasárnapi tüntetésen jelentették be, a DK akciójához egyetlen ellenzéki párt sem csatlakozott. Gyurcsány hétvégi felhívása szerint addig kell az utcán maradni, amíg le nem mond a kormány. Az esemény Facebook-oldalán az olvasható: "Mi európai magyarok követeljük a kormány lemondását, tisztességes választási rendszert, új választást!" 
A tüntetés megkezdése után negyed órával már kétszáz fősre duzzadt az Alkotmány utcában demonstráló tömeg, és gyarapodhat, hiszen a keddi rendezvény elvileg késő estig is eltarthat. A DK elvileg három célt szeretne elérni a megmozdulással, kormányváltást, új választást és tisztességes választási rendszert követelnek. 
 A tüntetők között feltűnt Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester, valamint Horváth Csaba, az MSZP fővárosi közgyűlési frakcióvezetője is. Az első felszólaló Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. Arról beszélt, a kormány tudatosan építette le a szakszervezeti rendszert, a munkavállalói jogokat, egyebek mellett a sztrájkjog korlátozásával. "Nagyon sokan súlyos jövedelemveszteséget is elszenvedtek. Minden eszközt megragadott ez a kormány, hogy a cégek működési költségeit a dolgozókon spórolja meg" - fogalmazott. 
Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője arról beszélt: Magyarország győzött, amikor az Európai Parlament megszavazta az Orbán-kormányt súlyosan bíráló Sargentini-jelentést. Szerinte akkor a fideszes politikusok megérezték: semmi sem tart örökké, nem érezhetik biztonságban hatalmukat, lopott vagyonukat. Orbán Viktort szájhősnek nevezte, aki csak beszél, de nem ér el semmit.   „Vaknak kell lennie annak, aki ezek után is elhiszi, hogy Orbán befolyásos ember Európában" - mondta, hozzátéve: a Fidesz saját uniós pártcsaládjában. az Európai Néppártban is hatalmasat veszített. „Orbán egy politikai értelemben vett európai törpe, a kormánya pedig egy lúzer kormány. Ők egyetlen európai értéket ismernek, az eurót - a külföldi számláikon, meg a zsebükben” - fogalmazott. Szerinte két tábor van ma az országban: a tisztességesen dolgozó európai magyarok és a közpénzből urizáló fideszesek. „Meg kell mutatni, hogy az előbbiek vannak többen” - mondta. 

Hordókat rugdostak, aztán Gyurcsány is felszólalt

A pódium előtt elhelyeztek néhány hordót, Orbán Viktor arcával. Ezeket többen elkezdték rugdosni- jelentette tudósítónk. Miközben a tüntetők az Orbán-hordókat rugdosták, Gyurcsány Ferenc DK-elnök lépett a színpadra. "Ahol gyenge a nép és gyenge az ország, ott erős a kormány és erős a hatalom. Ahol erős a nép és nem engedi, hogy mások döntsenek helyette, ott a kormány ellenőrzött és nem uralkodik, hanem szolgál. Nálunk csak azért tud uralkodni, mert nem mutatjuk meg az erőnket. Az ország nagy része csendben tűrve túlélni akar" - mondta. Szerinte a magyarok azért kerülik a kockázatot, mert érzik, hogy ez nem az a világ, ahol kockázatok nélkül kiállhatnának magukért. "Ha az emberek így félnek, az már diktatúra" - fogalmazott. Mint mondta, a magyaroktól elvették azt a jogot, hogy saját maguk rendezhessék be az országukat. "Az, amit ma látunk, nem a nép akarata, hanem a Fidesz csalfaságának következménye" - utalt a kormánypártok javára módosított választási törvényre. Úgy folytatta: az európai polgári élethez polgári mentalitás kell. Gúzsba kötött magyarok soha nem fognak itt polgári világot teremteni. Magunk mögött kell hagyni a gúzsba kötöttséget és vállalnunk kell, hogy miénk ez az ország. Szerinte a rendszerváltáskor könnyen jött a szabadság, most meg mintha könnyen menne. "Ha akkor küzdenünk kellett volna érte, most nem lehetne ilyen könnyen elvenni".
„Még beszélhetünk, de mit ér a szó, ha nem lesz belőle cselekvés? Mit ér a párbeszéd, ha nem lesz belőle kompromisszum? Magyarországot egy szűk kör kénye kedve szerint kormányozza, a nép pedig ezt eltűri” - mondta Gyurcsány. Szerinte nem maradt más, mint egyszerre politizálni a parlamentben és egyszerre kint lenni az utcán.  „Hogy meddig maradunk az utcán? Az innentől kezdve nem rajtam múlik. Önökön múlik. Én holnap is itt leszek. De az ország sorsa az önök kezében van. Éljenek ezzel a lehetőséggel.”  A DK elnöke hangsúlyozta: nem lehet kevesebbel beérni, mint új, tisztességes választási törvény bevezetésével, új választások kiírásával. Elmondta azt is, hogy pártja a napokban be fog nyújtani egy határozatot, hogy a kormány tegyen meg mindent a Sargentini-jelentésben megfogalmazott súlyos problémák kiküszöbölésére. 
"Ha megfáradunk, októberben, novemberben vagy decemberben újrakezdjük. De újrakezdjük, és addig csináljuk, ameddig nem érünk el eredményt" - zárta beszédét Gyurcsány. A szónoklatok a Himnusz eléneklésével értek véget, ám ez nem jelenti a demonstráció végleges befejezését, hiszen szerda délután ötkor újabb beszédek várhatóak. A tüntetést hivatalosan csütörtök éjfélig hirdették meg.
2018.09.18 17:34
Frissítve: 2018.09.18 18:54