Olcsó létszámleépítést tervez a kormány

Publikálás dátuma
2018.08.21 06:00

Fotó: Németh András Péter
A közszféra létszámleépítését a munkaerőhiány is okozza - állítják a kormányban. Első körben a nyugdíj előtt állók és a határozott idejű szerződéssel rendelkezők kerülhetnek az utcára.
- A múlt héten szóltak, hogy akinek határozott idejű szerződése van és év végén, jövő év elején jár le, kezdjen magának munkát keresni, mert biztosan nem fogják meghosszabbítani
- mondta lapunk munkatársának a Nemzeti Adó és Vámhivatal egyik munkatársa, ők hogyan szembesültek azzal, hogy a kormány valóban komolyan gondolja a közszféra 15-20 százalékos létszámleépítését. Vagyis az illetékesek már azelőtt megtudták a rossz hírt, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múltheti kormányinfón bejelentette: 15-20 százalékos létszámleépítést tervez a kormány a közszférában és a közigazgatásban. Az ok természetesen most is a „közigazgatás modernizálása”, amit eddig a rendszerváltás óta nagyjából minden kormány megígért, de eddig egyiknek sem sikerült, pedig nem egyszer külön államtitkára is volt az ügynek. Bár Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy nem költségvetési szempontok diktálták a kormány döntését és emiatt nem is a fűnyíróelv érvényesül majd az elbocsátásoknál, a leépítésben résztvevő kormányzati vezetőkkel folytatott beszélgetéseink alapján nem feltétlenül ez a tétel érvényesül majd. Sok helyen ugyanis a könnyebb ellenállás irányába próbálnak majd menni, ennek megfelelően tudunk olyan nagy állami cégről, ahol - a cikkünk elején jelzett gyakorlat alapján - az egyik osztály egyetlen jogász-végzettségű munkatársától már biztosan megválnak majd, mert hamarosan lejáró határidejű munkaszerződése van. 
Miután a kormányzati létszámstopot már korábban bejelentették, az adott osztályon dolgozók egyelőre nem tudják, ki pótolja majd a kollégájukat.
Inkább a fűnyíróelvre hajaz az a gyakorlat is, amiről egy kormányzati vezető beszélt lapunk munkatársának. Szerinte első körben a nyugdíjazás előtt állókat küldik majd el nyugállományba (valamint ő is említette a határozott idejű szerződéssel rendelkezőket) és az elvileg szabad, de éppen be nem töltött státuszok megszüntetésével is lehet a statisztikát javítani. Kormányzati forrásunk egyébként kerek-perec arról beszélt, hogy „a magyar költségvetés helyzete alapján a közigazgatás működése 15-20 százalékkal felülárazott”, ezért számolnak ekkora arányú leépítéssel, ez pedig tisztán költségvetési szempont. Az illető azonban említett egy másikat is: 
„akkora a munkaerőhiány, hogy már nincs máshol utánpótlás, csak a közszférában dolgozók körében. Az lesz a legnagyobb kihívás, hogy ezeknek az embereknek legalább egy részét be tudjuk csatornázni a versenyszférában”
- mondta.
 Emellett persze ismét nekifutnak a közigazgatás modernizációjának is, bár erről konkrét terveket még nem hallottunk, csak annyit, hogy a „digitalizáció erősítése” az egyik fő cél.
Frissítve: 2018.08.21 06:00

Félelemkeltésre volt csak jó a hajléktalantörvény

Publikálás dátuma
2019.04.25 15:05

Fotó: Draskovics Ádám
Csekély gyakorlati hatása volt a tavaly októberben bevezetett, hajléktalanságot tiltó rendeletnek, a közhangulat azonban romlott, a hajléktalan embereket egyre több erőszak éri – áll a Menhely Alapítvány és a Február Harmadika Munkacsoport jelentésében.
Érdemi hatása szinte nem volt, de a félelem érezhetően nőtt az utcán élő hajléktalan emberek körében – röviden így lehetne összegezni a szabálysértési törvény tavaly októberében bevezetett „hajléktalantörvényként” elhíresült, az „életvitelszerű” közterületen tartózkodást tiltó (és akár elzárással is büntető) módosításának eredményeit. A Február Harmadika Munkacsoport és a Menhely Alapítvány csütörtökön bemutatott éves jelentése is alátámasztotta: a korábbi évekhez képest nem nőtt számottevően a menedékhelyeket, szállókat igénybe vevő hajléktalanok száma, de egyre több lett a rejtőzködő és a közhangulat is érezhetően romlott. – Nemcsak a hatóságoktól félnek az utcán élő emberek, a közhangulat is sokkal rosszabb lett. Az elmúlt évben, közterületen minden harmadik hajléktalan embert ért fizikai bántalmazás, a verbális abúzus aránya is kiugró: a vizsgálatunkban megkérdezett hajléktalanok kétharmada számolt be arról, hogy érte valamilyen szóbeli bántalmazás, olykor hatósági személyek részéről is – mondta az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón a Menhely Alapítvány elnöke, Győri Péter. Az adatfelvételt minden évben február harmadikán végzik, és elsősorban azokra terjed ki, akik a szállókkal, utcai szolgálatokkal kapcsolatban vannak. Az idei felmérés során több mint 8500 hajléktalan embert sikerült elérniük. Vizsgálták, a 2018. október 15-étől érvényes szabálysértési jogszabály hogyan érte el az érintetteket: kiderült, a megkérdezettek csupán 5 százaléka ment be valamilyen menedékhelyre azért, mert rendőri figyelmeztetésben részesült, 69 százalékukat pedig se nem figyelmeztették, se nem fordult elő vele az elmúlt fél év során, hogy azért nem aludt közterületen, mert attól félt, hogy megbüntetik. Vagyis a hajléktalan emberek mintegy kétharmadát egyáltalán nem érte el az intézkedés. A hajléktalantörvénynek Budapesten volt csekély hatása: a frekventált közterületekről (például a forgalmasabb metróaluljárókból) valóban eltűntek a hajléktalanok, a fővárosban a szállók kihasználtsága is magasabb. A február 3-ai héten Budapesten „csupán” 40 százaléka aludt továbbra is közterületen azoknak, akik addig is az utcán éjszakáztak. Ugyanez az arány Pécsen 70 százalék, Miskolcon 78 százalék. Győri Péter szerint ez azért van, mert vidéken sokkal kevesebb a férőhely – ha akarnának, sem tudnának többen szálláshelyeket igénybe venni. Miközben a hajléktalanok kétharmada vidéki városokban él. A vizsgálat kiterjedt a hajléktalanok életkörülményeire is. Az éhezés minden negyedik fedélnélküli számára állandó jelenség, az utcán élők többsége koldulásból, gyűjtögetésből tartja el magát. A kedvezőbb munkaerőpiaci mozgások következtében a munkaképesebbek (jellemzően az átmeneti szállókon lakók) ugyan kikerülhettek a hajléktalan létből, ám az idősebbek, a fizikai és mentális fogyatékkal élők, a tartósan betegek, a függőségben szenvedők aránya jelentősen megnőtt a hajléktalanok körében. A szakértőket megdöbbentette az iskolázottság alakulása: megnőtt azoknak a 29 év alatti fiatal hajléktalanoknak az aránya, akiknek legfeljebb csak általános iskolai vagy szakiskolai végzettsége van. Az lett a jellemző, hogy minél fiatalabb egy hajléktalan ember, annál iskolázatlanabb. A kutatók azt is megkérdezték, hogy maguk az érintett hajléktalan emberek hogyan vélekednek a valódi megoldás módjáról. Túlnyomó többségük (79 százalék) szerint elsősorban emberi lakhatásra és olyan munkára, bérekre lenne szükség, amiből meg is lehetne élni. Sokan (kétharmaduk) válaszolták, hogy lakhatási támogatásra, több szociális-mentális segítségre, több szálláshelyre, ezek színvonalának a javítására, illetve elérhető bérű lakások felajánlására lenne szükség. Nagy többségük teljesen elutasítja a büntető jellegű helyzetmegoldást. A szociális segítők – a megkérdezettek személyre szabott diagnózisa alapján – legtöbb esetben az egyéni szociális munkát, a pénzbeli támogatást és a megfelelő lakhatás biztosítását látják szükségesnek. Szintén sok esetben – elsősorban a szállókon lakók körében – pszichiátriai, addiktológiai kezelésre, gyógyításra, sőt ápolás-gondozásra is szükség lenne.
Frissítve: 2019.04.25 15:16

Szijjártó szerint „elfogadható áron” újítják fel a Budapest-Belgrád vasútvonalat, csak azt nem árulja el, hogy ki és mennyiért

Publikálás dátuma
2019.04.25 14:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A korábbi becslések 700 milliárdnál is nagyobb összegről szóltak. Ez 130 év alatt térülne meg Magyarországnak.
Eredményesen végződött a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására kiírt tender, kihirdették a győztest, egy kínai-magyar konzorciumot, a kínált ár elfogadható - nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Pekingben. Mint az MTI idézi, a tárcavezető szerint május 25-ig megkötik a kivitelezési szerződést, amely akkor lép hatályba, amint a kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésről is sikerül minden részletben megegyezni, ami várhatóan nyár közepéig megtörténik. A hatálybalépéstől számított öt éven belül pedig a teljes beruházás lezárulhat.   
Hozzátette, a tervek szerint az év végén, 2020 elején kezdődhet a kivitelezési munka. Szijjártó Péter kiemelte: a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd a kínai áruk leggyorsabb szállítási útvonalát Délkelet- és Nyugat-Európa között. Az ügyben minimum meglepő, hogy a külügyminiszter sem a győztes cég nevét, sem a beruházás árát nem említetette. Korábbi sajtóértesülések alapján azonban sejthető a kínai hitellel finanszírozott beruházás költsége:
a beruházás összértéke túlléphet a 700 milliárd forinton, egyes becslések szerint pedig 130 éven belül térülhet meg mindez Magyarországnak.
A közbeszerzést koordináló Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. honlapján még nincs kint a tender – annyi azonban tudható, hogy jelentkezési határidő január 19-ei lejártáig csak CRE Konzorcium, illetve a STRABAG-CCCC 2018 KONZORCIUM nyújtott be részvételi jelentkezést. Mindkét nemzetközi konzorciumban jelen vannak ugyanakkor magyar és kínai gazdasági szereplők is, a Szijjártó Péter által elmondottak tehát nem visznek közelebb a megoldáshoz.
A vasúti kapcsolat csak a kezdet, Szijjártóék megállapodást írtak alá a két ország közötti digitális fejlesztések területén történő együttműködésről is, a kínai vállalatok ugyanis – magyar perspektívából – vezető szerepre tettek szert a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a modern internetes alkalmazások területén. Mindez eléggé ijesztően hangzik, amikor tudjuk, hogy Kína már élesben használja az állampolgárokat viselkedésük alapján kreditrendszerben jutalmazó-büntető Nagy Testvér projektet, a magyarországi Szitakötő programban pedig a Belügyminisztérium megfigyelő rendszere 35 ezer térfigyelő kamera felvételeire látna rá, gyakorlatilag élőben.